Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-06 / 80. (1414.) szám

Ma délután aláírták Rómában au olasz-magyar barátsági és döntö^irősági szerződést Mussolini és Bethlen több órás tanácskozásait a legteljesebb egyetértés és a mély rokonszenv jellemezte — A magyar kikötő kérdésének kedvező megoldása — Az olasz magyar jóviszony nem irányul Jugoszlávia ellen — A világsajtó egyöntetűen elismeri Bethlen római szereplésének európai jelentőségét Róma, április 5. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Bethlen István gróf miniszter­elnök és Mussolini olasz miniszterelnök tegnap déli találkozásáról a Stefani-saj tó ügynök­ség a következő jelentést adta ki: Mussolini miniszterelnök tegnap délben fogadta Bethlen István gróf magyar minisz­terelnök látogatását a Pa.lazzo Chigiben. A két államférfi tanácskozása félkettőig tartott e a legszivélyesebb formák között folyt le. A tárgyalások Magyarországot és Olaszorszá­got kölcsönösen érdeklő aktuális politikai kérdésekről folytak s a megbeszélések folya­mán ismételten kifejezést nyert a két állam között fennálló őszinte, mély szimpátia. A tárgyalások folyamán a két kormányelnök között a letárgyalt kérdésekre vonatkozó­lag teljes megegyezés jött létre. A Palazzo Chigi dísztermében ma délben Írják alá az olasz-magyar barátsági, egyez tető és döntőbírósági szerződést. A találkozásról hivatalos kommünikét is kiadtak, amely a következőket mondja: Mussolini és Bethlen azokról a különböző aktuális politikai kérdéseikről tárgyalt, amelyek egyaránt érdeklik Olaszországot és Magyarországot. A két államférfi tanácsko­zásai folyamán konstatálta, hogy a két kormány felfogása között a legteljesebb egyet­értés van. A tanácskozások a mély rokc_. zenvnek megfelelő hangmederben folytak le. Teles mesessreiés a fiumei kérdésben 1927 április 6, szerda. Mussolini olasz miniszterelnök Bethlen István gróf látogatása alkalmával átnyújtotta a magyar miniszterelnöknek az olasz király által adományozott kitüntetéseket: a Szent Móric- és a Szent Lázár-rend nagykeresztjét. Délután Mussolini viszonozta Bethlen látoga­tását a Grand Hotelben. Ez a látogatás egy óra hosszat tartott. A barátsági szerződés szövege azonos más hasonló barátsági szerződések szöve­gével. Hír szerint a fiumei kérdés részleteire nézve is teljes megegyezés történt. Az erre vonatkozó konvencióhoz azonban még Jugo­szlávia hozzájárulása is szükséges, hogy az gyakorlatilag végrehajtható legyen. Mert a Fiúméhoz vezető magyar exportárut jugo­szláv területen kell keresztülvinni. Az olasz sajtó ünnepli az olasz-magyar barátságot Róma, április 5. Az olasz sajté a magyar miniszterelnök személyéről és Magyaror­szágról a legmelegebb rokonszenv hangján emlékezik meg. Számos lap közli Bethlen arcképét s vezető helyen foglalkozik a két államférfi találkozásának jelentőségével. Ki­vétel nélkül hangsúlyozzák, hogy Magyaror­szágnak és Olaszországnak úgy politikai, mint gazdasági tekintetben számos azonos érdeke van. De hangsúlyozzák a lapok azt is, frogy a magyar-olasz barátsági szerződés sem­miféle külhatalom ellen nem irányul. Nem irányul a kisantant ellen sem, m rt egyetlen célja a béke biztosítása. A lapok egyöntetűen konstatálják, hogy Magyarorszá­got a trianoni szerződésiben súlyos igazság­talanságok érték s utalnak arra, hogy a ver- Baillesi szerződést is megváltoztatták, jóllehet eredetileg hangoztatták, hogy ezen a szerző­désen semmiféle változtatást nem szabad tenni. Olaszország — Írja a római sajtó — min­den esetre meg fogja találni a módját annak, hogy segítségére legyen Magyar- országnak abban a törekvésében, amely- lyel a nemzetközi bekerítésből szaba­dulni akar. Az egyes olasz lapok kommentárjaiból a kö­vetkezőket emeljük ki: A Giornale d‘Italia azt irja-, hogy Beth­len római útija és Mussolinival való találko­zása a magyar-olasz barátságnak századokon át kiépített alapokra való helyezését jelenti. Az uj politikai aktusnak, amelyet Bethlen és Mussolini most megvalósított, csupán az a hivatása, hogy konszolidálja a politikai hely­zetet, amely a két állam között már régen kialakult. Ez a diplomáciai akta nem jelenti az olasz politika eddigi irányának megvál­toztatását más országokkal szemben. Olasz­ország más államoktól eltérően politikai ma­gatartását a béke programjának szemelőtt tartásával állapítja meg. A lap tagadja, hogy Bethlen és Mussolini találkozásával a Habs- burg-d.inasztia restaurálása számára készítet­ték elő a talajt Magyarországon. Olaszország más nemzetek belügyeivel szemben a tökéle­tes érdektelenség álláspontjára kíván he­lyezkedni. A Lavoro d‘Italia így ir: Az utazás té­nye, valamint a baráti szerződés és Magyar­országnak az adriai tengeri kereskedelembe való bekapcsolódása méltó megkoronázása annak a lojalitásnak és jóakaratnak, amelyet Olaszország Magyarország irányában a fegy­verszünet napja óta s különösen a fascista kormányzat uralomra jutása óta tanúsított. A lap kiemeli azt a ti tárni munkát, amelyet Bethlen végzett az ország újjáépítésében. A ma délben aláírásra kerülő magyar- olasz barátsági szerződésről az olasz lapok egyöntetűen megállapítják, hogy nem tartal­maz semmiféle különösebb záradékot és szö­vegét tekintve nem tér el attól a rengeteg szerződéstől, amelyeket Olaszország már ed­dig megkötött más államokkal. Szellemében azonban — Írják a lapok — ez a magyar-olasz barátsági szerződés nagy mértékben különbözik a többi álla­mokkal kötött szerződések egynémelyi- kétől és pedig azáltal, hogy a két állam most a barátságnak nemcsak szavakkal ad Kifejezést, hanem annak megdönthe­tetlen tényét is dokumentálja, A magyar-olasz barátság nemcsak szellemi, hanem reális és gyakorlati alapokon is nyűg- szil.. Ennek a barátsági szerződésnek esetle­ges balkáni komplikációk szempontjából is óriási jelentősége van. Ezt a tényt komolyan mérlegelniük kell a nyugtalan balkáni nem­zetek államférfiainak is. A Fiume felé irá­nyuló tranzitó kereskedelmi szabályozási.mik kérdéséről a lapok azt írják, hogy Betfen sohasem tette komoly megfontolás és mérle­gelés tárgyává a jugoszláv kormánynak Spa- Latóra és Susakra vonatkozó ajánlatait. A Popolo d‘Italia az uj szerződésről a következőket irja: Az uj magyar-olasz barátsági szerződés a fascistaellenes sajtó minden ellenkező hí­resztelésével szemben teljesen megegyezik a népszövetségi tanács szellemével s nem tartalmaz semmiféle külön katonai záradé­kot, mint ami egynémely barátsági szerző­désben bemjfoglaltatik. Az angol sajtó visszhangja London, április 5. A Daily Mail római tudósítója azt irja, hogy Bethlen római láto­gatásának nagy a politikai jelentősége, mert ezen megoldást nyer a fiumei kikötő kérdé­se, valamint a magyar-olasz barátsági szer­ződés ügye is. Ez utóbbi nemzetközi szem­pontból tekintve annyival is fontosabb, mert újabb bizonyítékát szolgáltatja Mussolini politikája sikerének, amelynek célja megerősíteni Olaszország be­folyását a Balkánon, Keleteurópában és az utódállamokban. Magyarország és Olaszor­szág között a viszony ma rendkívül szívé­lyes, amint ezt a KlebelsbeTg gróf magyar kultuszminiszter olaszországi tartózkodása alkalmával elhangzott ünnepi megnyilatko­zások is bizonyítják. A Financial World római levelezőjének nézete szerint a fiumei kikötő kérdésének megoldása ugyan a jugoszláv tramzitókon- cessziótól függ, azonban ebben a megoldás­ban, tekintettel a Jugoszlávia javára előálló általános gazdasági előnyökre, Belgrádiak is engedékenységet kell tanúsítania. A. Manchester Quardian római tudósítója ismerteti azt a szívélyes üdvözlést, amelyben az olasz sajtó Bethlen részesítette. A lap el­ismerését fejezi ki Horthy kormáryzónak Ma­gyarország bölcs és erélyes vezetéséért. Ma­gyarország úgy mint Olaszország, a vörös ter­ror leküzdése után virágzásnak indult. Mit ir a francia sajtó? Paris, április 5. A lapok a rádióügynök­ség nyomán jelentik Rómából, hogy a megkö­tendő magyar-olasz szerződés lényegében tel­jesen békés irányú. A magyar kikötő kérdé­sét csak később fogják megoldani, mert ehhez feltétlen szükséges Jugoszlávia hozzájárulása. Jugoszláviát hivatalosan értesítették a magyar-olasz szerződésről Róma, április 5. Az Olaszország és Jugo­szlávia között fönnálló barátsági Szerződés rendelkezései értelmében Olaszország értesí­tette a belgrádi kormányt, hogy ma írják alá Rómában az Olaszország és Magyarország kö­zött megkötött barátsági szerződést A hivata­los értesítés hangsúlyozza ,hogy a szerződés nem irányul senki ellen és teljesen a népszö­vetségi paktum szellemében történt meg an­nak megkötése­Bethlen további római programja Róma, április 5. A lapok Bethlen István gróf magyar miniszterelnök további program­járól a következőket közük: Kedden délután 5 órakor történik meg ünnepélyes formák között a Chigi-palota dísztermében a két állam között kötött barátsági szerződés aláírása. Este Mus­solini diszebédet rendez Bethlen tiszteletére, amelyen több hivatalos pohárköszöntő fog el­hangzani. Közben folytatják a tárgyalásokat a még függőben levő kérdésekről s beavatott he­lyen azt is tudják, hogy nemcsak általánosság­ban, hanem részleteiben is megtárgyalja a két államférfi mindazokat a kérdéseket, amelyek miatt Bethlen Rómába utazott* Április 6-án az olasz király fogadja a miniszterelnököt, aki ez alkalommal meg fogja köszönni a fényes kitüntetést, a melyben része volt. Utána villás reggeli lesz az udvarnál, ame­lyen Bethlen is hivatalos. Este nagy fogadta­tás lesz a Kapitoliumon. Ápriüs 6-án Grandi külügyi államtitkár rendez diszebédet a ma­gyar miniszterelnök tiszteletére. Ápriüs 8-án a pápa fogadja magánkihallgatáson Bethlen István grófot. Az egységes párt távirat lag üdvözölte Bethlent Budapest, április 5. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése: Az egységes párt­ban nagy örömet váltott ki Bethlen miniszter­elnöknek olaszországi sikere s ez alkalomból a párt üdvözlő táviratot küldött vezérének Rómába. Almássy, a párt ügyvezető elnöke a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a római ut Bethlennek kétségtelenül egyik legszebb ered­ménye. — Az országot — úgymond — örömmel töltheti el a megkötött szerződés, amely tulajdonkép nem is a mostani útnak az eredménye, hanem annak a politikának, amelyet Bethlen immár hosszú évek so­rán át folytat az ország érdekében. Fiume kérdésének megoldása mindkét ország­ra nézve politikai és közgazdasági szempont­ból nagy fontosságú, de szükséges még Jugo­szlávia hozzájárulása is. Kétségtelen, hogy ez is hamarosan meg fog történni, mert Jugoszlá­via érdeke is vasutforgalmának fellendítése. Reméljük, hogy Jugoszláviával a fiumei kér­dés rendezése után erőteljes s megértő kap­csolatba fogunk jutni. A magyar sajtó a római ut jelentőségéről Budapest, ápriüs 5. A reggeli sajtó leg­nagyobb része vezércikkben foglalkozik Bethlen római utjával. Valamennyi lap meg­állapítja, hogy az utazás diplomáciai és poli­tikai jelentősége igen nagy. ___________________3 Mussolini karrikaturája Az Újság ezeket irja: A szívélyesség, a barátság és tisztelet, amelyben a miniszter- elnök Olaszországban részesül, Magyaror­szágnak szól. Amikor Mussolini egyenrangú társként fogott kezet Bethlennel, felemelte Ma­gyarországot arra a magaslatra, amely bennünket az erkölcs és a történelmi igazság szerint megillet. Az összeomlás veszedelmei közepette csak Olaszország állott mellettünk. Lelkileg a magyar nemzet hozzá van kötve az olaszhoz. A barátsági szerződés révén szóhoz jutha­tunk Yüból s megmutathatjuk fontosságunkat és elhivatottságunkat Európa legveszélyezr tetettebb területén. A Budapesti Hírlap a következőképpen ir: Bethlen római útja nemzeti érdekeket szolgál elsősorban. Arról van sző, hogy a két nemzet közti szimpátiát újabb kapoccsal erő­sítsék meg és lehetőleg véglegesen rendez­zék az adriai kérdést. Bethlen utjának két­ségtelenül ez a nemzetközi jelentősége. Min­den megállapodás, amely az olasz-miagyar kormány között létrejöhet, csak békésebb szellemű nemzetközi relációk megerősítését fogja szolgálni. Magyarország céljait legjob­ban illusztrálja az a magatartás, amelyet a kormány a még mego1 dalian olasz-jugoszláv differenciával szemben tanúsít. Bár határozottsággal hozzácsatlakozott Itáliához, nem foglal állást Jugoszlávia ellen, sőt továbbra is ápolja a megindult barátságos közeledést. Magyarország békés politikája semmi irány­ban sem tűr ellenséges látszatu fellépést A Pesti Napló: Magyarország és Olasz­ország ma írják alá Rómában azon szerző­dést, amely kilencéves világpolitikai kiszol­gáltatottságunk után állami életünknek első öntudatos és független megnyilatkozása ki­felé. Baráti szerződés lesz ez a történelmi irat s egyben dokumentuma Magyarország kü;politikai súlyának. Barátságot és békét hirdet ez a már címében is uj szerződés. Európai békét, európai barátságot s együtt­működést fog hozni a szerződés szellemének megvalósítása. A konkordátum vitája a német birodalomban Berlin, április 5. A német birodalmi gyű­lésen pillanatnyilag a birodalmi korkordátum vitája folyik- Stresemann külügyminiszter tegnapi beszédéből a közvélemény azt követ­keztette, hogy a külügyminiszter a konkordá­tum ellen van. Ez a nézet heves ellentmondást váltott ki, de Stresemann mára korrigálta sza­vait és kijelentette, hogy csak a konkordátum sürgőssége ellen nyilatkozott, mivel az egyes országok — Bajorország, meg Poroszország — amúgy is külön-külön megkötik a szerződést a római kúriával, azonban nem foglalt állást a szerződés elve ellen. Mindazon­által a birodalmi gyűlésen a költségvetés har­madik olvasásánál okvetlenül szóba kerül a konkordátum, mert a demokraták erre vonat­kozó javaslatot adnak be a házban. A demok­raták és az ellenzék természetesen Róma ellen vannak s a javaslat benyújtásakor a többi pár­toknak is nyíltan szint kell vallaniok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom