Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-03 / 78. (1412.) szám
10 A politika emberekkel dolgozik. Az embereket elvek, eszmék, gondolatok irányítják. Most tehát, amikor a ruszinság politikai szervezetei az (egységes autonomista front kiépítését hangosan szorgalmazzák, ez csak azt jelentheti, hogy a politika e nyolc eszteindö alatt nemcsak embereket, de elveket, eszméket, gondolatokat morzsolt össze és emésztett fel, csak azért, hogy végiül, miként a fcacillus, önmagát is feleméssze. Akik hisznek az isteni Gondviselésben, azok ezekben a sorsdöntő nehéz napokban, félmosoly- lyal ismételgetik egymásnak a régi közmondást: HJsten malmai lassan ŐTölnek, de biztosan.*4 A Ruszinszkő feldarabolásáról szóló hírek idején, amikor a legeJlentétesebb elvű ruszin politikusok keresik a közeledést, amikor az autonómia kikényszerítésére a magyarság segítségét is igénybe veszik,, lehetetlen megállítani azt a hullámot, amely Ruszinszkó belpolitikájának Augiász-istál- lóját egyszer már véglegesen kitisztítja. Csak egy kérdés lebeg még a nemzetmentésre induló ruszinok előli: hol az a Herkuíes, aki azt végrehajtja? A feleletet azonban még nem tudja rá megadni senki. Kassa kapja a magyar tanítóképzőt? A magyar nemzeti párt kassai központjának akciója a kilátásbakeSyazeft magyar tanítóképző intése! Kassára helyezéséért - Pezsgő magyar kultúráiét Kassa környékén és a Szepességen — Népes gasdatanfoiyamok — — A Prágai Magyar Hinlap munlca'táreátfól — UJ KÖNYVEK írja: EGRI VIKTOR Maxim Gorkij: Az Artamónovok r (Géniusz, Budapest, 1927) A kilencvenes évek orosz irodalmának leg- harcosabb és legeredetibb egyénisége, Maxim Gorkij, közel két évtizednyi hanyatlás után újra renaissaneeját éli: a Gyermekéveim, Egyetemeim, Foma Gorgyejev szerzője legújabb regényében, Az Artamónovok-bán is művészetének régi, töretlen hangján szól hozzánk. A csavargó, majd marxista és propagandista Gorkij, aki a cári deszpo- tizmus korában optimista hitével és harcos fellépésével szerzett magának nagy tábort, de akiben a politikus elnyomta a művészt, megélhette azt, hogy megénekeit hősei, a mezítlábasok jutottak uralomra és cselekedhettek. A politikus és az ember aztán tapasztalhatta, hogy álmnnak megvalósítása rombolást jelent. Ez a csalódás hozta az eszinólést és Gorkij, aki nem emigrált mint Kúpján, Arcübasev, Andrejev vagy Mereskovszkij, hanem a hazájában marad', művészetével a bolse- vizmus rombolása ellen fordult. Az Artamónovok Is, bár Capriban Íródott, ahová betegsége miatt vonult el, ennek, a bátor harcnak megnyilatkozása, végső akkordjaiban a forradalom túlkapásainak ostorozója. A szocialista Gorkij ebben a regényben ismeri fel, hogy a munkás, akit eddig mindig a paraszt fölé helyezett, cselekvésre képtelen és nem való vezetésre: önállótlan tömeg, eszköz néhány párt- ember kezében. Az ország Ösereje a parasztságban rejlik, az egészséges parasztéban, aki szilárdan áil megingatlan hitével és emberségével a bolseviz- mus zűrzavarában, ez az uj meggyőződés világit Gorkij uj könyvéből. A regény sodró lélelczettel indul: Artamőnov, a felszabadított és pénzes jobbágy, a nyugati fejlődés szellemétől áthatva, posztógyárat alapit Hatalmas, fölényes erővel nyúl bele a falu passzív életébe, előbb fel rázza, aztán rákényszeríti az ipar lelketlen igáját. Ez a felszabadult őserő nem ismer akadályokat, a polgármester özvegyét szeretőjévé teszi, az asszony leányát pedig feleségül véteti fiával, hogy ezzel családját még jobban hozzáasz-- szimilálja a faluhoz; kapitalistává nő, kik munkár saival komárík, maga van mindenütt legelői, munkában és mulatásban egyaránt, mig aztán egy ka- zánszállitásnál, mintegy a habzsoló munka meddőségének szimbólumaként, beleszakad az erőfeszítésbe. Eddig hallatlan erővel rohan minden, az emelkedés vonala töretlen, Artamőnov halálával azonban, bár a gyár üzeme zavartalanul tovább folyik, megáll ez a lendület, Gorkij aktivizmusa mintha törést szenvedne, a folytatás már csak előbbi regénye, a Foma Gorgyejev passzív millió- lére és jellemrajzára emlékeztet: bölcselkedő és tehetetlen alakok kerülnek előtérbe, jön a család lassú bukása, összeomlása, de nem egy Budden- brockokéhoz hasonlatos bukás, mely a polgárság Kassa, április 2. A magyar nemzeti párt ke- fetezílovenszikói körzetében intenzív étet lüktet. De nem a politikai műnkéről, a szervezésről áQöámumfe most beszélni, a melyről a párt kiadta kommünikék esetről-esetre beszámolnak, hanem arra a nagyszabású Skiultuirtevékenységne akarunk rámutatni, amellyel a párt saaraakbam alig méltányolható eredményeket ért el. Tevékenységét egyaránt lei terjeszti & magyar falura s a városra és ez®ell úttörő munkát véges a magyarság kultiiregysegének megterem- i tésébetu. AMoalamiink volt betekinteni ennek a munkálnak műhelyébe. Láttuk azt, hogy? cétadiatosam, ' szisztematikus terv szerint folyik a toulburmunika, amely a kulturélet egész terrénuméra kiterjed. A magyar ifjúság jövő nevelése szempontjából fel'becsülbeteitlen az az akció, amelyet a nemzeti párt kassai központja kezdemfényezett. Ez az akció urna irányul, hogy a jövőben megszervezendő magyar tanítóképzőt Kassán állítsák fel. A széléé teretekben kibontakozó mozgalom részleteiről beavatott helyen a következőkben in- ío-rxniálitak: — A magyar nemzeti párt. kezdettől legfontosabb kulturális feliadatának vallotta, hogy a magyar tani tóképzés ügyiét révbe juttassa. Eddig lehetetlen állapot uralkodott, ment az uj rendszer az összes eddigi magyar állami tanitőképzőket megszüntette s csupán egy katolikus női tanítóképző működhetett tovább Pozsonyban. — Három esztendővel ezelőtt ’ szervezett ugyan a tanügyi kormány egy magyar taniróképző- tanfolyamot, ez azonban csupán olyan gyorstalpaló kurzus vélt, aminőket a háború hozott létre s amely ennek következtében nem felelhetett meg feladatának: komoly és szakszerű kiképzést nyújtani a magyar tanitógeaerációnaik. — Ez az állapot 'tarthatatlan volt, ment hiszen az eddigi iskolai rendszer mellett is, amely a magyar népiskolákat olyan helyeken iis beszüntette, ahol a lakosság nagy többsége magyar, még mindig Idlencszáznál több népiskolánk volt, amely körülmény feltétlenül szükségessé teszi, hogy legalább egy magyar tanítóképző gondoskodjék a jövő tanitógeneráoió neveléséről. A magyar nemzeti párt teljes súlyával azon vélt, hogy a kormányt mielőbb rábírja a magyar tanítóképző megszervezésére. Munkája eredményre is vezetett s ez a reális eredmény kifejeződésre is jutott Hodzsa dr. iekolaügyi miniszter legutóbbi expozéjában, amelyben a miniszter beismerte, hogy a köztársaságiban magyarok is laknak, akiknek iskolára joguk van, a kormány tehát továbbra notm zárkárhafák ed ama jogos követelés elől, hogy a magyarság számára tanítóképzőt szervezzenek. — A magyar nemzeti pórt kassai körzete Btanár Béla dr. keademiémyeZéséhe azonnal akcióba lépett, hogy a felállítondó magyar tanítóképzőt Kassánál* biztosítsa. Országos párt vagyunk s éppen ezért nem vezetn bennünket lokálpatrióta érdekek. De az egész magyarság érdeke azt kívánja hogy Kassa legyen a tanítóképző helye. Mert a Pozsonyból Nagyszőllősig elnyúló magyar ethnikumuak Kassa éppen a geográfiái centrumába esik, s egyenlően kedvezően fekszik a gömöri és bodrogközi magyar települési komplexumhoz. Kassa város kulturális múltja, jelenlegi magas kulturnivója, általános iskoiaügyi fejlődése, a rendelkezésre álló tanerők nagy száma mind Kassa mellett sző- lanat. — Akciónk már jelentékeny mértékben, előrehaladt s B’.anár Béla dr.-nak a legutóbbi képviselőtestületi ülésen sikerült az összes pártokat megnyernie az akció támogatására. Biztos információnk van arról, hogy a magyar nemzeti párt országos vezetősége helyesli a kassaiak mozgalmát s így a döntő pillanatban Kassa mellett száll síkra. A magyar nemzeti párt kulturális munkájának újabb .fejezetét jelenti az a mozgalom, amely a siker jegyében indult. Azonban változatlan kitartással folyik a csöndes, de annál eredményesebb kulturális munka minden"tt, ahol a pártnak szervezetei vannak. Szinte felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a magyar kultúra ügyének a kassai központ kiváló mükedvelőgárdája, amikor széles körzetben rendez magyar szini-előadásokat olyan helyeken, amelyek zárva vannak a hivatásos színészet elől és igy a magyar szó s magyar művészet kultuszát ápolja. terjeszti. Nagy sikerrel szerepelt ez a lelkes gárda a Szepességen, Ig’ón három, Lőcsén két s Gölnicbányán egy alkalommal. A húsvéti ünnepkörben Eperjesen tartanak 4—5 előadást, azután Gőmörbe rándulnak át s Tornaiját, meg Rozsnyót keresik fel. A kassai központhoz tartozó vidéki kerületekben lankadatlan buzgalommal folyik a munka a falu kultúrájának fejlesztésére. Különösen sikerült gazdag előadásokat rendezett a párt a' Bodrogközben. A nagykaposi kéthetes téli tanfolyamon több mint hetven gazda vett részt s ami örvendetes, nemcsak magyar, hanem szlovák- nyelvüek is s a legnagyobb része sikerrel tette le a vizsgálatot. A mezőgazdasági oktatás terén hatalmas érdemei vannak Szabó István nyug. gazdasági akadémiai tanárnak, a mezőgazdasági szakosztály igazgatójának. Lázas és lelkes magyar munka folyik itt Ke- letszlovenszkón, s lassan érni kezdenek a gyönyörűi magyar gyümölcsök. Politika és a színpad Jules Romains világaira drámája: a Diktátor a bécsi BuTg'theaterben tulfinomodottságát, az utolsó generációnak a szépben, a polgári művészetben való felolvadását példázza, hanem egy nihilben való elomlás, mely a történeti események után igazodik hűségesen, a kor képét tükrözi pontosan, de emberileg érdektelen. A regény utolsó fejezetei már alig hoznak pozitívumot, a történelem rohan, az alakok belekerülnek az élet taposó-malmába, mely mindany- uyiukat halálra zúzza. Ez a nagyon naturalisztikus sors és emberábrázolás kielégítetlenül hagy, mert kell, hogy minden tragédia uj életlehetőségekre mutasson rá; Gorkij csak a katasztrófa okaira atal pártatlan és tárgyilagos művészetével, de ulat nem nyit és elkerül minden további nyílt harcot. El kell ismernünk azonban, iiogy ez a Jelképes történetábrázolás, egy család gyors 'emelkedésének éa bukásának páratlan rajza, már egymaga, bátor művészi cselekedet. A regény alakjai, melyek Oroszország minden társadalmi osztályát képviselik és egy haladástól, felvilágosodástól rettegő kornak keresztmetszetét adják, az öreg Artamőnov kivéfelével enervált, egyensúlyt vesztett lelkek vagy gépemberek, kik között az egyiigyünek tartott paraszt Vjalov Tyichon szócsöve Gorkij uj világszemléletének. Az iró szeret bölcseikedni, okoskodni. bő eivel életigazságokat mondatni, invenciójában ez a regény azonban mintha fáradtabbnak mutatná, de bölcsességében mélyült és szer- ♦denségfő! tisztult. Gorkij ma tagadhatatlanul ÉBgyobb művész, mint harcos fiatalságénak koráján és az Artamónovok az emberlálás és ábrázolás őserejével legmélyebb munkái közé sorolható. deliért Hugó tiszta, művészi fordítása a hi- •wtottság bélyegét visel* % Az a nagy közelség, mely ma az élet minden vonatkozása és a politika között fennáll, természetes módon befolyásolta a színpadot is. Hisz’ ép a színpad az, amely tükörként legelsőnek vetíti vissza a szellemi áramlatok képét s a künoduló hangos és csendes csaták az irodalom vezetésével és kézfogásával vonulnak be a színfalak közé. Pár évvel ezelőtt a sport kapott helyet a drámai interpretálásban, a Diktátorban pedig Jules Romaius a mai politikai életáramlat egyik legkiemelkedőbb és legérdekesebb problémájával foglalkozik. Úgyszólván szemünk előtt, történt a történelmi trónok összeomlása és ez megrendítette a parlament ár izmus alapjait is. Ma európaszerte csődöt mondott a parlamentár izmus, ill. újabb alakba, újabb formába: a kimondott, avagy ki nem fejezett diktatúrába öltözött. Amikor az első hirek bejárták az európai sajtót Jules Romains uj daTabjáj’ól, mindenki egy politikai iráoyd rámát sejtett és a főhős álarca mögött egy Mussolinit, vagy egy P'mo de Riverát keresett. A mai történelmi színpadon csaknem sorban állnak a „■diktátorig névvel iUethető politikusok: Mussolini egy országot tart kezében, a holt Lenin pedig a maga diktatúráját osak a „kommunizmus" neve alá rejtette. Nyilvánvaló szenzáció éhesség nyújtózkodott az emberek kiváncsiskodá- sában, a szigorú kritikusok már olcsó hatás- vadászást is hangoztattak — Jules Romains és barátai pedig siettek nyilatkozni. Jules Romains egyik legtartalmasabb nyilatkozata fekszik elöltem, melynek egyik legfőbb argumentuma, hogy a darab első csirái még 1910 novemberében keletkeztek és töbíbé-kevésbbé ki van fejtve „A modern és szociálista demokrácia vezetői “-ben, tehát nem nevezhető aiktuálLtás szüleményének. Ebben az évben először miniszterelnök Aristide Briand s győzelmének több vonása a dráma mintaképéül szolgált. így a Diktátor, már első bemutatója előtt felkeltette a közönség érdeklődését és minden szem . felé irányult. (Ennek köszönheti, hogy az őszi párisi bemutató után decemberben már a berlini Lessing-Theater játszotta, jelenleg már átvette a lassujáratu Burglheater, sőt valószínűleg még e szezonban szinre hozza a budapesti Kamaraszínház is.) Az ily feszült várakozás rendszerint csalódást okoz, mindig többet várnak, mint almit kapnak. így vagyunk a Diktátor esetében is, mert e dráma nem feleit meg a hozzáfűzött reményeknek. Természetesen ez nem akasztja meg nemzetközi pályafutását, mert vannak darabok, melyek már az első színpadi bemutató után eltűnnek a névtelenség homályában, mig a, híres szerzők gyenge darabjai végigbuikdáesolják a világszinpadokajt, hébe- hóba néhol sikert is arainak. Ez utóbbiak közé tartozik a Diktátor Is. Egy meg nem nevezett országban a szélső baloldal megbuktatja a kormányt és vezér re, Denis hatalmas szónoklatával porba sújtja az ellenfelet. Ö és ifjúkori barátja Fereoi vezérei a munkáspártnak, mely most diadalát üli. A király magához hivatja Denist és felajánlja a miniszterelnökséget. Derni® meglepetve látja, hogy az uralkodó felvilágosult, modern szellemű gondolkozó, sok vonásban egyezik is az eszmemenetük. Elfogadja a megbízatást a kormányalakításra és egy miniszteri tárcát barátjának, Fercolnak is felajánl, amit azonban ez visszautasát. A kél barát és bajtárs ujta elválik, illetve szembe fordulnak egy,mással. Denis rendet és bókét akar teremteni, amely egy állam fejlődésének alapja, Fereoi a forradalom, az észnél1927 április 3. vasá;. :p. küli, pusztító revolució híve, amely buta el- - vadultságában csak a pártérdeket és nem az állam javát és lótét tekinti, i Denis miniszterelnökként átveszi a/ Sáliam igazgatását, azonban pár nap múlva | ki tör a vasutasok sztrájkja, majd ehhez csat- i lakoznak a villamosvasúti alkalmazottak é- a háttérben szítja a forradalom tüzét Fereoi Denis teljes hatalmat és a parlament feloszlatását kéri a királytól, aki megrettenve ki áh fel: „Hisz’ ez diktatúra." „Ne törődjünk ?. szavakkal" — feleli Denis és a kapott fel halaim ázás alapján mint teljhatalmú dlktá tor intézkedik: Fereolt elfogatja, a íö1 oszlatott parlament küldöttségének pedig csak kiüzeni: „A parlament jelenlegi köteles sége, hogy fogja be a száját." Ez lenne a darab rövid tartalma, mim látható, egész más, mint amit a szenzáció kereső közönség vári. A dráma legnagyobb és gyökeres hibája a cselekménynélküliség. Mert amit most itt összefüggően elmondtam, az szét van tördelve és mozaikszerüen ellszorva az öt felvonásban. Az első három felvonásban semmi, mozgás, semmi lüktetés, csak elbeszélés. A szörnyű és hatalmas pa r • lamenti csaták csak szavakban állnak elénk, még csak leheletükot sem érezni. Pedig mi a. röpke szófoszlány a tettek vasökléhez képest? Es épen a színpadon kell mindennek élnie mozognia, magát láttatnia. Ez nem élet, ez a. hosszú kifejlődés csak lankasztja a nézők figyelmét. A negyedik felvonásiban kezd akcióképessé válni a dráma, a kitört sztrájk feszültségét már , érezzük Denis gyors és ideges cselekedeteiben. Tehát tulajdonkép bárom regónyfejezetet és két fölvonást kaptunk a drámában, mely a szerző saját szavai szerint „túl akarja lépni a szellem és realitás határát, hogy valóbb legyen a valónál." Égy francia szinmüirő leginkább a dialógusok felépítésében és vezetésében mester, Jules Romains ezekben is gyakran elbágyad és a súlyos és nehéz elvek, a politikai világnézetek töredezett kifejtései ránehezednek szavaira és lehúzzák mondatait A szerző végeredményben két világnézetet állit egvmás■ sál szembe, a két volt elv társ, Denis és Fe■ reol küzdelmében, de ezek közül csak Denis | alakja tökéletes és kiformált, ill. annyira j túlnő, hogy ellenfele teljesen az árnyékba szorul; Ez az egyenlőtlenség teljesen Denis xészéte biztosítja a közönség szimpátiáját, hason!ókép kedvező a'király megjelenésének hatása is. Fereoi elveit alig hangoztatja, azok bizonyítására egyetlen mondat sincs, nyil- vánlátható szűkmarkúsággal bánt vele az író, aki egylelkéből formálta ki ezt a két hőst ilyen egyenlőtlenséggel. Fereoi szavai csak ritkán találják meg a közönség visszhangját, ez is inkább csak egy politikai pártállásu közönség éretlenkedése, mint pl. a berlini előadás alkalmával a forradalmi szavakat nagy tetszéssel fogadta a kommunista érzésű karzat, mig Denis állam-nyugalmat és békét hirdető szavainak a földszint tapsolt. Jules Romains ma már élete tetőpontján ál (1885-ben született Dél-Franciaorszagban) s egyik legjelentősebb alakja a mai francia irodalomnak, kinek neve már eljutott a többi európai országokba is. Regényei (Les co-. pains, Lucieun© stb.), költeményei s a magyar közönség ©lőtt is ismeretes D.r. Knoekc. drámája mind egy uj irodalmi irányzatnak a kifejezői. „Unanimizmus" ez irányzat ska- tu!yázó-elnevezése, melyet nem lehet minden árnyalatával együtt „egylelküség" névvel a magyarba átvinni. Az unanimizmus filozófiáját a népszerű Bergson fejtette ki, az irányzat legkiválóbb írója pedig Jules Romains. Ez az unanimista törekvés érvényesül a Diktátorban is. Denis, aki mint diktátor elnyerte a teljhatalmat, tulajdonkép elvetette saját énjét, lelke beleolvad a nagy lélek- közösségbe: a nép és az ország leikébe. Nem győző, hanem legyőzött lesz. (Ennek igazolása volt Jules Romains egyik legfőbb törekvése.) Nem önálló lélek, hanem osak birtokosa annak a parányi kis lélektörmeleknek, amely neki jutott a nagy lélekközösségből. Ez az unanimizmus. A Diktátor iránt megnyilvánult nagy érdeklődés teljesen logikus és a mai élet leikül étéből fakadó. Egy kis pszibclogiával mindig okát lelhetjük az ilyen tömeg-megnyilvánulásnak, de ez még nem állhatja útját a csalódásnak, mint amely jelen esetben is bekövetkezett. Mert Jules Romains a Diktátorral egyik legérdekesebb és legaktuálisabb probléma színpadra vitelét Ígérte. De ezt á problémát csak részben vetette fel és ezt is csak részben oldotta meg. Valiké László. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkitvn, finom -kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténe- tek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvosztályában.
