Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-01 / 76. (1410.) szám
1927 április 1, péntek. IRAKJAI*YV>A€VYzvtj H T uriat> A kereszfényszocialista párt ujuSt érivé! száll síkra Szlovenszkó autonómiájáért SzDIlő Géza megnyitó beszéde a lévai pártvezetőségi ülésen — A kormánytöbbség politikájának kritikája — El keli következnie a csehszlovákiai kormányzati szellemben is a jobb belátás idejének - A párt szlovák osztálya fölemeli a Hiinka-párt által elejtett autonómista lobogót Léva, .mároiu_ 31. Az országos keresztény szocialista párt országos pártvezetéséig-e ma tartotta meg Léván ezidei első rendes illését. A belpolitika aktuális kérdéseiben állástfoglalé ülést a pártvezetőségi tagok általános érdeklődése mellett Szüli© Géza dr. országos pártelnök a következő nagyjelentőségű beszéddel nyitotta meg: Tisztelt Pártvezetőség! A csehszlovák republíka kormányának politikai hajója emlékeztet Páris városának a címerére, amely viharral küzdő hajót ábrázol s ez a jelszó van rajta: „Fluctuat, nec mergitiur“ — hánykolódik, de nem merül el. A kormány hajója is hányódik, de révbe nem ér s remélem, hogy el is merül. Vezetője, a miniszterelnök ügyes hajós, aki 'különböző zászlókat húz fel ami attól függ, hogy milyen partok felé '-vez De hogy hova viszi őt a hajó, azt talán maga sem tudja, mert Ígéreteinek tömkelegéből és áll'ási'oglaladásának különböző változandósá- gából kifolyólag nem lehet megállapítani hogy mi a végső célja. Akarja-e azt, hogy politikája által a csehszlovák repnblika azt a feladatot töltse be, amiért alkották, hogy i régi monarchia helyett a nemzetiségi tűz fészkek kioltására alkalmas államalakulat legyen, vagy nemzetiségi tűzfészek maradjon. Ez attól függ, hogyan fogja betartani azokat a törvényeket, amelyeket magára nézve kötelezőknek fogadott el, a kisebbségi törvényeket, amelyeket azonban, úgy látom, nem hogy megtartani akar, hanem zátonynak néz s ki akarja kerülni. Reméljük azonban, hogy ez nem sikerül s a kormány hajója elmerül. Benes széifo3zlott álmai Amikor az ántánt Amerika segítségével legyőzte a (központi hatalmakat, a csehszlovák repoiblikát abból a célból látta el mindenféle jóval a győztes francia nemzet, mert a csehszlovák köztársaságban látta azt a hatalmas etappot, amellyel katonailag sakkban tudja tartani Németországot. Ez alatt az idő alatt Csehszlovákiának ikülpolitikájában fontos sikerei voltak s ettől a sikertől elragadtatva s elkábit- tatva Csehszlovákia külügyminisztere is azt képzelte, hogy ő legalább is Cavour, ha nem is Bismarck. S dolgozott annak az álomnak a megvalósításán, hogy olyan erőssé építse ki a cseh államot, hogy az a szláv világban az összetört orosz birodalom helyett a szlávság pre- d^mináns szerepét ragadja magához. Az idő azonban minden mesterkedések ellenére a természetes erőknek logikáját mindig megteremié. A való életben is érvényesének a nehézségi törvények, örök szabályai: akárhogyan mozgatjuk az ingát, akárhogyan fordítják az ingát, az mégis csak úgy áll meg, ahova azt a föld vonzóereje szükségképpen rendeli. A politikában is Így van. És hiába próbálta Franciaország a világ uralmát a kezébe kaparitani, hiába akarta a hatvan milliós német nemzetet a győztes ántánt megsemmisíteni, hiába akarta a győztes ántánt segítségével a csehszlovák kormányzat a szláv egységet Magyarország hulláján kérésziül megteremteni, a logika helyreállt. A negyven milliónyi francia nép már nem tudja lebirni a hatvan milliónyi német népet és a hat milliónyi cseh nem tudja átvenni az orosz népnek a szerepét. Németország talpra áll és félelmetesebb nagyhal alom ma Idegi vérzésé dacárai mint 'bánmikor is volt, a halálra Ítélt Magyarország pedig ma a megbecsülésnek, a megér lésnek s nem a megalázó részvétnek, hanem a segíteni akaró részvétnek a részese. Prága nagy külpolitikai dilemmája Ezek után pedig a csehszlovák repnblika kormányzata dilemma előtt áll. S a dilemma ez: hogyan tudja a látszatot megóvni, hogy megmarad francia etappnak, de azért német barátságot keres. A csehszlovák kormányzatnak valóban nehéz a szerepe. A csehszlovák állam Francia ország barátságát azért bírja, mert a németek ellen szolgál neki támaszul, a csehszlovák állam mégsem töltheti be ezt a szerepet, ha élni akar. Mert hiszen Csehszlovákia há rom oldalról a német birodalommal van körülhatárolva, benne a leghatalmasabb nemzetiség a német és a többi határokon is olyan szomszédok vannak, amelyekről nem egészen biztos, hogy adott esetben céljai előmozdítói vagy hátráltatói •lennének-e. A csehszlovák republika kormánya nézetem szerint tehát kénytelen lesz politikát változtatni, mint ahogy kénytelen politikát változtatni nagy szövetségese is. A világi erők mértéke nem a hadügy- és a külügyminisztériumokban, hanem a pénzügyminisztériumokban és a kereskedelmi minisztériumokban látszik meg. Az kétségtelen, ha a háború utáni kenyér árát és a frank vevőképességét össze- hasonlitjuk az 1927-ben lévő kenyér árával és a frank vevőképességével, ha összehasonlítjuk az 1920-ban levő kenyér árát és a csehszlovák korona vevő erejét a mostani árakkal, ha számbavesszük azt az adóterhet, amelyet a franciák viseltek 1920-ban és amit viselnek most, ha összehasoinlitjuk azt, hogy mit fizetett adót Csehországban a lakosság 1920-ban és mit fizet 1927-ben, ha nézzük a deficitet és nézzük a kereskedelmi mérleget, akkor lehetetlen be nem látni azt, hogy lefelé menő a tendencia. Türelem tehát, a várakozás reánk nézve eredményes lesz. A jövő elkerü hetetlen belpolitikai változásai Ebben a viszonylatban a csehszlovák államnak külföldi relációit számbavéve mindig igyekeztem azt a politikai pártot, amelynek vezetése rám van bízva, úgy vezetni, hogy ez a párt őrizze és ápolja azokat a jogigényeket, melyek megilletik az uj államba bekebelezett őslakosokat, hogy ez a párt ne adjon fel jogot, ez a párt ne hódoljon be s bár ez a párt kicsi, de legyen olyan tiszta és kemény, mint a gyémánt. Mert ne feledjük, hogy nagy begyeket is úgy fúrnak keresztül, hogy nagy és hatalmas vasfurókat alkalmaznak ugyan, de azoknak a végében egy szemernyi gyémántkő van s ennek keménysége az, ami megrepeszti a sziklákat, ez a kis gyémántkövecske vágja tulajdonképpen íz utat a hegyek belsején keresztül a közlekedés számára a szabadiba, a szabadság felé. A mi kicsiny pártunknak is ez kell, hogy feladata legyen! Hogy maradjunk intaktak, maradjunk minden alkudozástól függetlenül kejnétnye&l Mert el kell jönnie ebben a köztársaságban is az időnek, hogy nem megkerülésekkel, nem kijátszásokkal, nem á ‘ ^- mal, hanem annak a belátásával fognak kormányozni, amely kormányzat beiafja, hogy a köztünk való nemzetiségi gránitsziklák megfúrásával és a szabadság alaguíjának a megépítésével lehet csak a szabad közlekedést a fajok között megteremteni. Mert az az atmoszféra, ami ma van a csehszlovák republikában a nemzetiségek között, nem egészséges, beteg helyzet az, ahol mindegyik a másikat csak kijátszani akarja, ahol egyik a másiktól csak zsarolni akar. Amíg a nemzetiségi államnak gondolatára igazán át nem tért ez az állam, amíg azon a hipotézisen áll, hogy ez az állam a kitalált csehszlovák fajnak a nemzeti állama, s még mindig nem akarja beismerni azt, hogy ebben az államban nincsen csehszlovák faj s ez az állam sem geográfiai, sem filozófiai alapon más nem lehet, mint nemzetiségi állam, addig itt béke nem terem s addig ez az állam nyugodt és konszolidált efap.pja a nagyvilági politikának nem tud lenni. A belügyiekre áttérve látom, hogy a cseh nemzeti állam ebben is átalakulóban van oly módon, hogy az azelőtti szélső radikális szocialista, majdnem kommunista elveken alapuló kormányzat most agrárkonzervativ allü- rüvé kezd válni, anélkül azonban, hogy meg merné szakítani igazán a szociáldemokratákkal a viszonyt. Hiszen maga a köztársaság elnöke és a külügyminiszter a radikális szocializmus elveit vallják! S mégis a cseh állam, amely a szélső racionalista, majdnem a pozitív hitet tagadó, de mindenesetre a huszitizmus vizein evező kultúrpolitikának volt a zászlóvivője, most a Kúriával kezdi a megértést keresni, anélkül azonban, hogy akár anyagi, akár pedig dogmatikai alapon változtatna ősi szabad- gondolkozás.u nézőpontján. Látom azt is, hogy ez a cseh állam, amely a szabadság megvalósítójának akarta magát feltüntetni s a pacifizmust hirdetni nem szűnt meg, most a 18 hónapos szolgálati idő behozatala áltat a militarizmus szélsősége felé rohan és csak a fegyverek erejére támaszkodva akarja a nemzetiségek közt nem a békét, hanem azt a csendet megteremteni, amely csak látszólagos csend: az elnyomott sóhajok, az elnyomott indulatok visszatartott megfélemlítésének hang- talansága csak. Látom azt is, hogy szeretnék áfiummal a nemzetiségi kérdést is mego^ani, azonban ebben az országban hiába vonták bele a kormányzatba a különböző nemzetiségeket és hiába hirdetik nagy hangon a miniszterek azt, hogy itt a nemzetiségi béke tökéletes, amint azt Mayr-Harting igazságügy in ini szier mondotta. Mert azt mondani, hogy itt a nemzetiségi békét legjobban jellemzi az, hogy a kormányzatban résztvesznek a németek, a csehek, a szlovákok és a magyarok, ez fallá- ció! Ez ellen nekünk mint politikai pártnak tiltakoznunk kell! Mert ebben a kormányzatban résztvesznek a szlovákok közül a néppártiak s a magyarok közül támogatja pozíciójában a nemzeti párt, de ebben a kormányzatban és ennek az államnak életében őszintén részt nem vesznek sem a szlovákok, sem a magyarok! A „reátpolltlka” és az autonómia Tisztelt Uraim! Én sokáig, majdnem egy esztendeig hallgattam s tűrtem, hogy a „reál- politika“ hangoztatásával a mi nagy javaink, jó szándéktól vezettetve, de eltaktikáztattak! ián a magam régi politikai Ítéletével szkeptikus voltam, de némán vártam a sok szónoklat után és hittem, hogy nagy eredményt fog elérni a szlovákság s nagy eredményt fog elérni a magyarság. Mi nem tettünk tehát soha semmit, ami elronthatná a lehetőségét annak, hogy eredmények koszoruzzák az aktivista ajánlkozásokat. De most már egy év halogatása után lehetetlen csak csititással, folyton csak az erők lekötésével a tétlenségre kárhoztatni magunkat azért, mert mások az elhibázott lépés sivárságát takargatni akarják. Jlert annak a törekvésnek, hogy a kormányzat támogatásával vélték a jogos igények kielégité&ét elnyerni egyesek, már eddig is egy nagy vesztesége van s ez az, hogy az autonómia gondolatának hirdetése s az autonómia követelése kompromittájta- tott. Azok ugyanis, akik. mint a Hlinka-párt, a legerősebben hirdették az autonómiát, egy semmiért feladták az autonómia hirdetését. Mert s ezt újból hangsúlyozom. — támadjanak bár. ahogy már támadtak érte. de újból hangsúlyozom. — hogy az erkölcsi jelszavak, az erkölcsi elvek nem tűrnek felfüggesztést, azok ahszolutumok, azokat nem lehet a szegre akasztani! Ha egv elvet szegre akasztottak. már megszűnt elv lenni! Milyen autonómiát akarunk? Ami itt most az autonómia kijátszásával történt, az iskolapéldája annak, amit úgy hívnak, hogy: „Bauernfángerei“. Egv jellemző anekdotát hozok fel. mert nagyon idevág, igv van ez Szlovenszkó autonómiájával is. Az eset nemrégiben történt- Kassa város közelében van Stósz-fürdő, melynek vasútállomása a fürdőtől kilenc kilométernyire fekszik Mecenzéfen. Stósz gyönyc ü fürdőhely s a fürdőigazgatóság minden módon megkísérelte azt. hogy vasutat ka©jón, ami fejlődéséhez okvetlenül szükséges. Óhaja azonban sokáig nem sikerült. Most azonban mégis sikerült. De hogyan: egyszerűen úgy, ho-gv a mecenzéfi vasútállomásra ráír iák, hogy Meoenzéf és Sü>sz. S ezzel azt, hiszik, hogy a kérdés meg van oldva! így vagyunk az autonómiával is! Ez az, amire a közmondás azt mondia: slubv sa slubuiu. a blázni sa raduiu! Mégis csak csodálatos az, hogy a közigazgatási javaslatra, amelyet tavatottan fog megmagyarázni önök előtt, mélyen tisztelt barátom. Grosschmid Géza szenátor ur, hogy erre a javaslatra, amelv elnvomia még az eddig durványaiban létező kicsiny autonóm iogokat is. még erre is rá merik mondani, hogy az autonómiának első etappia! Mi az autonómia alatt nem ezt értjük. Mi e foglalom alatt azt értjük, hogy Szloven- szkó területén fekvő őslakosok magunk intézhessük a magunk sorsát, hogy legyen Szlovenszkó a szlovenszkóiaké. S ehhez ragaszkodunk mi ittlevő őslakosok. szlovákok épugy, mint ahogy ehhez ragaszkodunk mi magyarok és németek! Meg is magyarázom, miért? Az autonómia Szlovenszkó életkérdése Mert mi ezer esztendőn keresztül együtt, egymás között laktunk s századokon keresztül összekeveredtünk, magyarok, szlovákok és németek. Egész pszihénkben. egész múltúnkban egv gondolatvilág részesei vagyunk. Mi meg tudjuk egymást érteni. Nekünk vallásunk a lelki életünk integrális nagy része, amelyet, nem is tud megérteni a racionalizmussal telített, cseh lélek. Nekünk ezen a mi földterületünkön ipari és közigazgatási egységbe való tö mörülésünk jövőnk kiépítésének része, amit ugyancsak nem tud és nem is akar megérteni a cseh észjárás, mert, hiszen a cseh iparnak exisztenciális érdeke, hogv ná’unk a termelés ne a^ magunk. de az ő iavukat szolgáló legyen. És, ami a legkülönösebb, Szlo- venszkóban ma az autonómia szükségesebb a szlovákoknak, mint a magyaroknak, mert ma a szlovákság nemzetiségében jobban van
