Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-01 / 76. (1410.) szám

'jW*AmA1-í v JtAtffcAR-H X RüAE

it/mli (VJtl UM A, JWÍUiOA.

™"HII>ll(liHBililWMWril—

fenyegetve. mint a magyar s ezért a szloven- szík ói autonómiában a szlovák még _ jobban meg kell. hogy védje a masa nemzeti egyéniségét. mint mi magyarok.

A kér. szoc. párt és a szlovákság

Mert a masryaroknak a nyelvét asszimilálni a cseh nyelvvel nem lehet. A magyarok nyelvét legfeljebb elnyomni lehet. S ez sohasem veszély, mert sub pondere ereseit pálma! De a szlovák nyelvet a csehhel asszimilálni s ezáltal azt megölni lehet.

Elnyomást kibir egv faj. de a inegféveszA közigazgatási reform és Szlovenszkó

Grosschmid Géza szenátor beszéde a lévai pártvezetőségi ülésen — A közigazgatási reform szakszeri kritikája a szlovenszkó! őslakos érdekek szempontjából — A reform a magyarság jogainak újabb megszorítását jelenti

test. az elalfatást nem állja ki.

S itt van az alapoka annak, hosrv a mi

pártunkban, a keresztényszocialistákban találja meg a szlovákság mindig és mindenben a legerősebb támaszát az autonómia iránti törekvésében.

Bennünk kereszfényszocialisfákban levő politikai erudicióban találhatja mos legerősebb barátját és szövetségesét a szlovákság s ez az oka annak, hogy ma itt. a mi pártunk szlovák osztálya ujult erővel bontja ki a Hlinka-párí álfal begöngyölt autonómia-lobogót.

Mi fennen lobogtatjuk azt. mert ez a mi mindnyájunk exisztenciális érdeke. Mi nem olvadunk össze és nem olvadhatunk bele a történelmi országokba.

Érdekellentétek Csehország és Szlovenszkó között

Hiszen csak vegyük azt. hogy milyen más az érdeke Szlovenszkónak és milyen más Cseh országnak. Csehország a maga ember- feleslegét a nép télén Szlovenszkóba akarja áttolni. így tehát neki érdeke, hogy az idevalók kivándoroljanak. A csehországi ipar a tulprodukciőja elhelyezésére piacot keres, tehát neki érdeke, hogy nálunk az itteni ipar konkurrálni ne tudjon. És igy van ez mindennél.

Éppen ez az eszmebeli különbség az, ami nemcsak a csehországi csehek és közöttünk megteremti a differenciát, de a Csehországban levő németek között és közöttünk is differenciát teremt.

Mert Csehországban a németség küzdelme nem azonos a Szlovenszkóban levő j tnemzejek küzdelmével. A csehországi né-! metség elsősorban nem az ellen küzd. hogy • őt elcsehesifik, hanem azért, hogy visszaLéva, március 31.

Grosschmid Géza dr. szenátor az országos keresztónysziociaJiiisla párt országos vezetőségének j mai lévai üléséin a következő nagyjelentőségű be- : szedet mondotta:

— Tiszteit párt vezet őség! A 6zíoven szikói és i mszrinszkói belpolitikában az érdeklődés most Icét- j ségtelenül elsősorban a tervezett közigazgatási ; reform felé irányul. Hivatalos helyről úgy tüntetik

fel ezt, mintha ez egy lépés volna előre a nemzeti kisebbségeik jogegyenlősége felé is.

A reform alapvető hibája

— A reform ugyanis tartományi „szervezetet" ad (mert „alkotmánynak" igazán nem lehet nevezni) Csehországnak, Morvaországnak, Szloven- szíkónaik és Rueziinszkónak.

E* az „egyenlőség" azonban nem egyenlőség, csak a kormányzás formai azonossága.

— Minden történelmi és nemzeti fejlődésre való tekintet nélküli bürokratikus egységeket teremik Ezt nem kávánja azonban sem a köztársaság, sem a békeszerződések folytán az uj állam kötelékébe utalt nemzeti kisebbségek érdeke Nem az egész közületé, mert az államot csak oly közigazgatás támaszthatja alá, mely a lakosság valódi éleitérdekeiit védi és szolgálja. Ilyen pedig nem lehet az olyan reformálás, amely a lakosság ilyen jelentékeny részének — és pedig éppen az iitt, Léván is elhangzottak szerint — nemcsak nemzetiségi, hanem társadalmi tagoltság szerinti tömegeinek aggodalmával és ellenzésével is találkozik.

— Hogy7 ez igy van, arról már hónapok óta az újságcikkek és pártgvülési határozatok egész tömege tanúskodik.

— Tehált vakarni alapvető hibájának kell e reformtervezetnek lennie. Ha e törvényjavaslat előkészítőit és pártolóit a legjobb szándék és mélyreható tudományos kutatás alapján való lelkiismeretes készültség vezérelné is — amiről pedig szó sincs —, ilyen jelenséggel szemben meg kellene államok végzetesnek mutatkozó útjukon.

nyerje régi fölényét abban a Csehországban, amelyben azelőtt az egész nagy ipar. az egész nagykereskedelem, az egész nagy mezőgazdasás- mind a németek kezében volt.

A Csehországban lakó németeknek a mai csehszlovák állam egysége az érdekeit szolgálja; neki az autonómia a maga gátló vámjaival és szervezeteivel kellemetlen lenne.

Ezért az. aki az autonómiát őszintén akarja, a Csehországban levő tömörülésekkel nem helyes irányban keres Párátokat, mert az érdekellentét, ebben a kérdésben Szlo venszkó és Csehország között teljes és tökéletes!

Tisztelt Pártvezetőség! Nem akarom türelmüket továbbra is ezekkel a kérdésekkel igénybe venni. Azt akarom bejelenteni még, hogy a főtitkári jelentésben pártunk működését a pártvezetőség elé fogom tárni. Ebből a jelentésből kitűnik, hogy azalatt a másfél év alatt, mely idő alatt a pártot vezetni szerencsém van. igyekeztem a pártszervezeteket megerősíteni, az egységet helyrehozni, a pénzügyeket, rendeni és konszolidálni, hogy megvalósítsa ezt a párt. amely reprezentálja azt a gondolatot, amely hitem szerint az itteni őslakosság szellemi és anyagi boldogulásának legerősebb fegyvere, hogy ez a párt konszolidált, és erős legyen, hogy betölthesse azt a szerepet, amelyet, előbb mondottam, legyen bár kicsiny, de erős és tisztáiényü, mint, a gyémánt.

A gyűlést ezennel megnyitom!

■ .......—c—acefcg-Ay ■ i n

Sz

ázlizezer koronát raboltak el

| Meg kellene értendőik, hogy

a törvényalkotásnak ez a módja nem teremti meg az állami élei biztonságát és összhangját,

mert h/iszs, ha már a készülődés zürssavaroe hangjaiból is a népek ösatönezeirüen ki érzik, hogy a hozandó törvény étotordekeikkel dáeszomál, — ha miég oly hatalmas ad hoc többség is fogja ezen uj közigazgatási rendet megszavazna, —- az az állami és társadalmi bőiké fundamentumává újra csak nem lesz, mert nem is lehet.

A kisebbségek

jogi érvényesülésének

újabb korlátái

— A törvényhozónak és államférfinak értéke

ott kezdődik, ahol nemcsak a hatalom etviközéveil — itt egy parlamenti diMaíiunával — viszi keresztül, hogy akaratba törvénnyé legyen, hanem ha megérti és megérzi, hogy a népek élet viszonyainak miilyen rendezése erősödik maradandó értékű normává. *

— Az angol köz- és magánjog fejlődése bizonyság erre, — a franciák tradíciót fsratelele mintája az ilyen eljárás • konzerváló erejének. Ezek a népek ma is az emberiség élén haladnak, mert egyrészt megbecsülök az évszázados fejlődés eredményeit, másrészt megtöltik azokat modern tartalommal. így keltenek megnyugvást és megelégejdéöt és simulnak az eltelthez. A ruhájuk rójuk szabott, igy könnyen megszokott és jól érzik magukat benne.

A paragrafusoknak a* a tömege azonban, amivel a közigazgatási reform címe alatt bennünket akarnak boldogít amii, neon valami mélyem átgondolt jogászi elroemü, — nem is az alkotmányos ólet fejlődésének konzerválása, — ellenkezőleg: oly formaruha, amely sehogysem illik reánk, szűk, szőrit, fojtogat és azért nem akarjuk felvenni és viselni.

— A kirakatba — a nagyvilág kirakatába —

, állítva ez a ruha, szemre egészen tetszetős. A régi 1 osztrák depóiból beszerzett uniformis ugyan, de

van rajta disz elegendő: tartománygyülés, válae®- toiit és kinevezett tagokkal, országos elnökkel, ennek kinevezési jogával etc„ etc.

— Ha — mondjuk — egy francia, vagy angol embernek volna kedve és ideje hozzá, hogy az ilyen — az ő távlatából és szempontjából — exó- t'ikumok iránit érdeklődjék, valószínűen úgy találná, hogy ez a munka sablonos ugyan, de ha egy ország nemzetgyűlése reformként elfogadta, bizonyára jobb a régi állapotnál és nem is érdekli tovább. Ára

éppen ezzel teremtődik, ebben rejlik az egész dolognak a falzuma,

1 — mint ^k mindennek, ami a békelcöbés óta itt í történik.

I — Abstractie véve ugyanis ez a javaslat, épp l úgy, mint a törvényeknek az az óriási halmaza, 1 amiit pár óv alatt itt gyártottak, formailag — a törvényi),órás technikája szempontjából és sraean- ■ szögéiből n'éave — a rnodiem törvenyalikó!á«o!kik>al i azonosnak tetsző, — belső értőiket tekintve, sok- . szór selejtes, felülieiiets és a gyors mamiidból folyó

a gödingi postahivatalból

Már Ausztriában is dolgoznak a falbontó betörök — A tettesek Szlovenszkóra szöktek?

Pozsony, március 31. (Saját tudósitónktól.) Szerdán este a pozsonyi rendőrigazgatóság bűnügyi osztálya telefonjelentést kapott az ausztriai Gcdingből, hogy ott előző éjjel vakmerő postarablás történt Ismeretlen tettesek — valószínűleg a hírhedt falhortő betörők — behatoltak a, gödingi vasúti állomáson lévő posta,hivatalba, ott megfúrták a bádoggal borított fapénztárt (!), ahonna.n elloptak nyolc darab pénzeslevelet 84.000 korona. tartalommal,

továbbá egy Tomboriba cimzett pénzeslevelet 27.000 korona tartalommal és egy postazsákot, amelyben pénz nem, csak Miavára címlett levelek voltak. Az egész kár 111.000 korona. A gödingi csendőrség azt hiszi, hogy7 a lettesek a közeli morva-szlovák határon átszőjetek SzlovenszJcóba,.

Érdekes, hogy február 28-án, egy hónappal ezelőtt Gödingben ugyancsak a postahivatalba birtok be, amikor a Wertbeim-Szekrényt megfúrták és akkor lG.OÜfO koronát vittek el.

ellenmomdáBolkkatl teli ugyan — formai ügyességéből folyólag azonban

a kisebbségek részére elvileg lyirtcsitott jogok

gyakorlati érvényesülésének az elferelöje.

— - Ilyen, légid,rivóbban, a földreform és az állampolgársági, íűtrvéuy és ilyen volna, a többi között, ez a közigazgatási reform is.

Autonómia helyett centralista kinevezési rendszer

— A ' színváltóknak a csehekkel kötő ti pítts- bnrgi szerződése, — a turócszentmáritoní dekiará- dójulk, — a magyarokkal és az osztrákokkal, Elletve osratrákraémet ebbel kötött békesraerződé síben lés kisebbségi szerződésekben a kisebbségi jogok •kiiépiíésére vonatkozó utalások, bizonyos jogfejlődést helyeztek kilátásba és úgy Szlovenszflcón, miint RusZiniszkóban tűlön-külön az autonómista, — a nemzetiségeknól pedig általában a jogok érvényesítése iránti törekvések ezeken alapulnak.

— Az ilyen mélyreható változásokat előidéző törvényjavaslat felszín rákerülte és esetleges elfogadása — messzebbről tekintve — e megegyezések, állásfoglalások, jogok bekövet&eatéifc, vagy legalább iis előrehaladását vélelmezte ti a jóhiszemű szemlélőben. Ámde a jóMszem, a bona fides, ami a nyugati emberek gondolkodásánajk esszenciák, az, ami e törvényjavaslat felszínre vetésénél újra hiányzik.

— A mi egész törvényhozásunk vezér-motívuma ugyanis nem az állam össálakosainak egyformám és dsrintétn kívánt érdeikfe, hanem csak egy, de ez aztán kevetkeraetesetn keresztül is vitt szempont, tudniillik

* cseh nemzeti állam és az ezt szolgáló, demokrata köntösbe bujtatott, de vasköveik ere- tességigel érvényesített abszolutizmus kiépítése.

— Ez ezen javaslat igazi vezéreszméje ás.

— Egyforma tartományokat létesít. Ezekben az egyforma tart-ománjakban egyformán választ minden politikai párt, tehát a magyarok- és szlo- vákoklakta vidékeken is az összes cseh pártok. így miaáluak, Szlovensckón és RusZmeZkóban, nemTUNGSRAM-WESTERN

Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit.

csak e tartományok őslakossága lesz e taríomány- gyüléseken képviselve és ha

e választási rend darára mégis az őslakosság válaisztaititjai volnának ott többségben, — a tagok egy harmadának kinevezése utján megerősödött cseh és kormánypárti képviselők kezében marad a hatalom.

— A tartományi elnök kinevezési joga oly korlátoltra van tervezve. hogyha ebben az elnökben — ami fájdalom, ma még szintén csak naiv feltevés — a magyar—német kisebbségekkel szemben esetleg meg ie volna a jóakarat, hogy számarányuk szerint a közigazgatásban ezeket is alkalmazza, — ezt, nem tehetné, hisz előre megnyirbált hatáskörében a szlovákok igényeit sem fogja kielégíthetni, — a számottevő állásokba pedig, a továbbra iis kizárólag a kormányt megillető kinevezési jog alapján, -feltétlenül a csehek kezében marad a vezető uralom.

A cseh maforftás törvényes biztosítása Szlovenszkón

— A szlovákok-, magyarok-, németek'akta vidékek közigazgatása iigy végeredményében nem a szlovákok, magyarok és németiek kezében lesz, hanem csak úgy, mint eddig — de most már ma- gulkalkotta törvény erejénél fogva — a csehekében.

Az egész tartomány ósdi ilykép csak látszata annak, mintha e tartományok lakói önsorsukat a jövőben maguk intéznék, — és ebben van a falzum a cseh kormányzás részéről, — ebben van az önmagukkal szemben valló végzetes tévedés az autonómia helyett ezt elfogadni szándékozó szlovákoknál, — és abban volna hihetetlen naivság, ha e javaslat elfogadásától várnék mi, magyarok, sorsunk javulását.

— Nem akarok a javaslat egye? szakaszainak bírál a íjába most elmerülni. Az utóbbi heteiében ez a sajtóban amugyJs bőven volt tárgyalva.

Az ellenzéki álláspont igazolása

— A lényeg, amire rá akartam mutatni, ez az elfedése a valódi célnak, aminek felismerése azonban megmagyarázza és igazolja e javaslattal szemben való ellenzéki állás- foglalásunkat. Fenn kell tartani ellenzéki álláspontunkat bizonyságául annak, hogy mi elég érettek és komolyak vagyunk arra, hogy ilyen játékkal magunkat megtéveszteni neim hagyjuk és hogy mi a Szlovenszkó és Ruszinszkó részére járó autonómiát nem ilyen látszat formájában, de komolyan gondoljak, ke.molyán akarjuk. Mi azt akarjuk, hogy a földrajzi tagoltságnak megfolelően kialakult és nem a kisebbségek számarányának megváltoztatását célzó — közigazgatási beosztásoknak megfelelő székhelyekkel. — az évszázados szokásoknak megfelelő közigazgatási és igazságszolgáltatási körzetekben élhessen népünk továbbra is. Élhessen pedig azért igy, hogy természetes központokat képező városaink ilyképp továbbra is a környező vidék g írtjainak maradva, kereskedelmileg és iparilag, valamint mezőgazdasági értékesítési piacokként, tovább fejlődjenek, — hogv a. magyar és német nemzetiségű lakosaink továbbra is kulturális életünk központjai legyenek, szóval hogy Szlovenszkó és Ruszinszító ne a cseh ipar és kereskedelem depot-ja, ne a gazdasági és kulturális téren cgyarán* abszolút uralomra törő Prága gyarmata legyen, hanem hogy egy igazi autonómia keretében mi a magunk ősi otthonának ön jogú lakói, önsorsunknak valóban intézői lehessünk. A békeszerződések az utódállamoknak nem adtak egy betűvel, egy szávai sem jogot arra, hogy a nemzeti kisebbségek lakta vidékeket gyarmatokká alakítsák, illetve gyarmati sorsba juttassák, nem adtak jogot arra, hogy az állampolgári és emberi jogaikat, valamint nemzeti kultúrájukat kevesbítsék. Se erőszakkal, se tö 7’*•}hozással! Az uj államokba került nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi védelme ugyanis ez utóbbit is elvileg és természetszerűen kizárja. Rövidlátás és végzetes .aha volna tehát egy oly közigazgaíá ' íürvéa/ntk részünkről való elfogadása, mely kisebbségek érvényesülésének az eddiginél is fokozottabb háttérbe szorítására irányul.

Középeurópa békéje európai létkérdés

— Hogy au ellenzéssel Borsunk hamarosan jobbra saiiaton nem fordul, arat nagyon jól tudjuk. Mégis, hogy hitűnket el nem veszítjük, hogy kitartunk és kitartásra buzdítunk, az annak meggondolásában gyökeredzik, hogy el kell jönnie a népek egymás-megértése órájának.

— Nem azért, mintha a mi sorsunk másnak fájna, — nem azért, mintha a békekötéssel rajtunk esett igazságtalanságok jóvátételének vágya égne a világ urainak szivében, hanem egyszerűen azért, mert

Európa sorsa függ attól, hogy béke és megértés legyen Közópenrópában.

— A munkanélküliség Európában nő, — a dollár árfolyama emelkedik, — Ázsia titokzatos erői felkerekednek, — az angol világbirodalom bomladoziik, — a páriisiak címerének büszke jelszavai, hogy gtonre-juk hajója „fluctuat nec mergű- tur“, kezd olykor kétségessé válni és Európa vezető népen épp e jelenségekre figyelemmel, nagyon ie tudják, hogy Köraépeurőpa nyugalma az ő létkérdésük Is.

Nem egészen közönyös tehát most már, hogy mi történik továbbira is erre mifélénk, a úti határainkan belül.

— Minden és folyton fellángoló nemzeti t űr el - a vétlenség dacára is meg kell egyszer szűnnie. tehát és pedig mielőbb cvz 'ilyen egyoldalú törvényalkotási tendeinCiátonak itt is. És ezt szenvedéeeiink

I közepette és dacára, jogainkból semmit el nem alkudva, meg kell várnunk.

— El kell jönni a mi igazaink megértése órájának ii«! És el is fog jönni! A népek éleiében is érvényesülő ólát ösztön és természeti rend erejénél fogva.

— Pár nap előtt jártam Trianonban. Gyü- möJosoltó Boldogasszony napja idején. Tavaszi vihar mennydörgése zúgott át a parkon, —- ahogy Arany János mondja: „Gyűrniölosteninő év bíztató jele".

Cáfolják Snejdarek tábornok távozását

Prága, március 31. Megírtuk a ^ eceftii List, alapján, hogy Sneidárek tábornok szabadságra megy és többé nem tér vissza a kassai hadtestparanesnokrág élére. A nemzetvédelmi minisztérium most a következő hivatalos cáfolatot adta ki: Azok az újsághírek. hogy Sneidárek tábornok, kassai katonai parancsnok elhagyja szolgálati helyét, minden alapot nélkülöznek.

— Uj adminisztrátor Csicsóu. Komáromi tudósítónk jelenti: A cbícbóí plébániát, amely Szőke Kázim/ér dr. halálával üresedett meg, Győry Vilmos gutái kőndánnal töltötte be a nagy.ízomtnli apostoli admintíözíiráior, akit idsigleaetou b.w'olt meg a plébánia yezetésével.

4