Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-22 / 92. (1426.) szám

■TíRZBIMt/VVajgfc^-HfftL/SB 1927 április 22, péntek. Aszocializmusfejlődéseésfőbbirányai írta: Fleischmann Gyula dr. A kapitalizmus mint gazdasági rendszer a javak magántulajdonán alapszik, tékát magántulajdonán azon eszközöknek, ame­lyek a termeléshez nélkülözhetetlenek. Pél­dául nyersanyagok, gyárak, gépek, szerszá­mok, ingatlanok stb. A burzsoázia az a tár­sadalmi osztály, amely ennek a kapitalista gazdasági rendszernek a képviselője és a termelési javak birtokosa. Ezen osztály el­lenlábasa a proletariátus. A szabad bérmun­kásság képezi ennek az osztálynak a mag- vát, tehát a kapitalista vállalatokban dolgo­zó egyének összessége. Ezt az utóbbi társa­dalmi osztályt összekovácsolja a .közős sors, a bizonytalanság érzete és a kizsákmányolt- ság tudata. Ez teszi a proletariátust egysé­gessé, szolidárissá abban a nagy világmozga­lomban, amelynek zászlajára a szocializmus van Írva. „A szocializmus és a szociális mozga­lom- ennélfogva nem más, mint a proletariá­tus érdekeinek megfelelő jövendőbeli, uj társadalmi rendnek megvalósítása, illetve az ennek megvalósítására való törekvés." (Sombárt) A szocializmus az eszmék, a szo­ciális mozgalom pedig a valóság világában igyekeznek ezt a célt elérni. A szocialista eszmék a 18. század köze­pe óta a kapiíalizmus fejlődésével párhuza­mosan vetődnek fel és terjednek. Eleinte tarka összevisszasága ez a gondolatoknak, terveknek, reformoknak, amelyeknek közös jellege, hogy valamennyi meg akarja javita­Miben áll már most a Marx előtti szo­cializmus? Az első, 18. századbeli szocialista irók az Isten jóságába vetett hitből indulnak ki, aki az embereket azért teremtette, hogy boldogok legyenek a földön. „Azonban az emberek balgasága az Isten által teremtett békés földi életet elrontotta" — mondja Ca- bet, a 18. századvégi francia szocialista iró. Csak az igazság az tehát, amely elvezetheti az emberiséget a helyes útra, amelyhez azonban a tudás utján jutunk el. Értelmünk vezet el tehát a helyes útra s ez az értelem elvezeti a társadalmat természetes, őszinte állapotába. íme a 18. század racionalizmusa, az ész filozófiája, A Marx előtti szocialisták nagy részét utópistáknak nevezik, mert ezek a maguk alkotta teóriákkal gondolták a földi boldog­ságot, a társadalmi békét és az emberek megelégedettségét megvalósítani, anélkül, hogy a mindennapi élet valódi rugóit, a gaz­dasági élet törvényszerűségét ismerték volna. Az utópista szocializmus egyik megnyil­vánulása az anarchizmus, amely sohasem nőtte ki magát tömegmozgalommá, amely azonban tanainak excentricitásával és el­szánt képviselőivel hosszú ideig magára tudta vonni az európai közvélemény figyel­mét és az általuk elkövetett merényletek ál­tal rettegésben tartották az európai társada­lom uralkodó köreit. Ezen 18. századvégi és 19. századeleji korszak legérdekesebb szocialista egyénisé­gei az arisztokratikus Saint-Simon, a falansz­ter kitervezője Furier, továbbá az angol Owen Róbert, aki a szociális törvényhozás és a szakszervezeti mozgalom úttörője. (Folytatjuk.) így fiatalít és szépít a COFaü-créme DöfaH-puder Coraü-szsppan Ffílerakat c, C. S. R. Vörös Rák gyógyiár, Braiislava. Az orvostudomány nagy haladása Magyar egyetemi tanárok, tudósok, kórházi főorvosok és gyakorló orvosok ismertetik az orvostudományok nagyarányú fejlődését Budapest, április hő. Mimién nagyra fejlődött kultúrájú nép érdek­lődése fokozott mértékben terelődik az emberi egészség biztosítására, a fenyegető betegségek ‘megelőzésére, a fájdalmas kórok szenvedéseinek •megszüntetésére törekvő orvostudományok felé. Óriási felkészültséggel, hallatlan munkakedvvel, páratlan odaadással folyik világszerte a munka, fi abo rátér i u m ok bán, klinikákon, kórházakban, tu­dományos intézetekben kutatják, keresik az em­beri test csodálatos szerkezetének titkait, az egyes részek összefüggéseit, egymásra való hatá­sát, a kórok okozóit, a gyógyító erejű szereket, ni a társadalmat. Van bennük gazdasági és szociálpolitikai program és van benn üli világnézet Nem lesz érdektelen „itt rámutatni a szocialista világnézetre, amely nagy mérték­ben járult hozzá ahhoz, hogy a szocializmus tana éppen az alsóbb és szegényebb nép- rétegekben annyira elterjedt. „A szocializmus az élethez és annak minden szellemi, erkölcsi és fizikai élveze­téhez való pozitív jogokon alapszik. Szereti az életet és egész teljességében ki akarja azt élvezni." Ezeket a sorokat Bakunin, szo­cialista, később anarchista, Marx kortársa és egyideig vetél y társa irta, akivel Marxnak nagy vitái voltak a nemzetközi szocialista kon gresszuso kon. A munka dicsőítése, a munka értékelé­se az alaptétele minden szocialista etikának e a szocialista munkák tele vannak a mun­káról szóló fejtegetésekkel. A proletariátus kedvenc jelmondata, hogy „aki nem dolgo­zik, az ne is egyék". Valamennyi szocialista felfogás találko­zik abban, hogy a mai társadalmi rend hi­báit a szabad versenyben és a magántulaj­donban látja s a szocialisták minden törek­vése ennek a kettőnek a megszüntetésére irányul, amely ha megvalósul, utána egy boldog korszak következik, amelyben min­denki megelégedett lesz és amelyben egyenlőség és igazság fognak uralkodni, íme egy optimista világnézet körvonalai,' amely rendkívül alkalmas arra, hogy a munkában görnyedő, nyomorúságban seny­vedő, reménytelen proletárok millióinak a lelkét reménységgel töltse el és a szocializ­mus megváltó erejében való hitet a vég­letekig fokozza s ha kell, az eszme mártírjá­vá is tegye őket. A szocializmus története A szocializmus történeti anyagának fel­dolgozásával az egyes szocialista irók k""'n- böző rendszerek szerint járnak el. Abban megegyeznek, hogy Marx fellépését határkő­nek tekintik a szocializmus történetében, sőt a tudományos szocializmus megalapító­jának, a szocialista tanok rendszerbe foglaló­jának és az egységes proletár-szocialista mozgalom megteremtőjének és megindítójá­nak tekintik. Marxról és a marxizmusról hatalmas irodalom keletkezett s bár egyes tanai el­avultak, jóslatai nem teljesedtek be és a marxi teóriák jórészét az uj generáció meg­cáfolta, az ő történeti jelentősége a szocia­lista mozgalomban vitán felül áll. Ezt leg­nagyobb ellenfelei sem tagadják. Az orosz bolsevizmus — melyre később még rátérek — tulajdonképpen a marxi ta­nok megvalósítása, vagy legalább is erre irányuló kísérlet, amint ezt Lenin az „Állam és forradalom" c. munkájában ki is fejti. az egész bonyodalmas és még máig is eléggé misz­tikus mechanizmus minden rej'élvét. Mindenütt, ahol civilizáció van, dolgoznak, kutatnak és kísér­leteznek és ebből a rettentő tudást, tiszta gon­dolkodást igénylő, öröktől fogva tartó és mindvé­gig folytatódó munkából minden időkben kivette a maga részét a magyar orvostudósvilág. Kétsze­res figyelmet érdemel tehát az az ankét, amely­nek közlését mai számunkban kezdjük meg az orvosi tudomány népszerűsítésére s amelyben a különböző orvostudományi szakmák legkiválóbb magyar képviselői vesznek részt. Századunk a csecsemővédelemé Irta: Bókay János dr., egyetemi nyilv. rendes tanár. A XX. század a csecseanóvédelem jegyében halad s a tudomány, államhatalom és társadalmi filantrópia mind szorgosabban munkálkodik az •anyák és csecsemők megmentésén, mert mindenki érzi, hogy a véres világháború, a szenvedélyek pandemiája által ütött mély sebeket mindenütt csak hazafias egy üt Lm unk ál kod á s reparálhatja. A modern csecsemőorvoslás kifejlődését te­hát rérzben a megváltozott körülményeknek kö­szönhetjük. A mesterséges táplálásnak mind na­gyobb térfoglalása különösen nagy iparvárosok­ban s ebből kifolyólag a csecsemőhalálozás arány­lag nagy volta s ezzel szemben a születések szá­mának fokozatos csökkenése a legtöbb kultuTál- lamban mind oly körülmények voltak, melyek mind jobban és jobban serkentették a szakembe­reket a gyermekorvostannak a múltban kissé mos­tohán kezelt részének behatóbb tanulmányozá­sára. S megindult világszerte az ezirányu tudomá­nyos tevékenység, mely nemsokára bő aratást is eredményezett. A gyermekorvos tani irodalmi mun­kálatok ebben az időben tetemes részben a cse­csemők kór- és gyógytanával foglalkoznak s a laboratórium még erősebben kapcsolódik a kli­nikai búvárkodáshoz. örvendetes, hogy ebbe a tudományos munkál­kodásba a magyar gyermekorvosok mihamarább bekapcsolódhattak, amit hathatósan elősegített az a körülmény, hogy 1901-ben a budapesti orvosegye­temen a gyermekorvostani tanszéket már rend­szeresítették s 1917 óta a budapesti kathedrán kívül mindhárom vidéki egyetemen is rendes tanszék látja el a szakmát. A gyermekorvosok által oly nagy sikerrel fej­lesztett csecsemővédelem teljen organizációt nyert azáltal, hogy a francia „Gouttes de lait“- kongresszusok (1905 Páris, 1907 Brüsszel) foly­tatása gyanánt létrejött Berlinben 1911-ben a fé­nyesen sikerült III. internacionális csecsem ővédő- kongresszus és én legszebb emlékeim közé soro­lom, hogy kormányunk megbízásából magyar gyermekorvosaink nagy csoportját vezethettem ide >s a német birodalmi képviselöházban a megnyitó ülésen hazánk nevében üdvözölhettem a fényes és nagyszámú gyülekezetét. Ehhez a kongresszushoz kapcsolódik az üd­vös szociális mozgalmaknak egész sora, nálunk a világháború alatt; alakult Országos „Stefánia”- szö vétség az anyák és csecsemők védelmére, mely majdnem kétszáz disponsaire-jével máris saem­meliáíhaíólag demonstrálja üdvös hatását a ma­gyar csecsemőhalálozás megjavítására, a helyes csecsemőtápláiási s ápolási elvek országszerte való propagálásával A 'natalitási arányszám fokozatos csökkenése a legtöbb kulturállamban s a depopulációtól való •jogosult félelem természetszerűleg maga után vonta a ragályos kórok elleni küzdelemnek is minél intenzivebb érvényesítését Hogy szaktu­dományunk e téren a tudományos erők összmun- kálkodásával nagyeredményü tevékenységet bírt kifejteni a XX. században, elég élénken illuszt­rálja a gyermekhüdésneik széles alapon való tanul­mányozása, melyre Európa-szgrte bőven nyílott alkalom. E járványok tanulmányozása főként a gyermekorvosok érdeme volt s ebből a nemzet­közi munkából én is kivehettem részemet az 1911. évi magyarországi járvány feldolgozásával, mely­nek eredményeit a párisi 1912. évi gyermekorvos­kongresszuson is előterjesztettem s nálunk oda­hathattam, hogy a belügyi kormányzatunk már 1912-ben elrendelte a magyarhoni gyermekhüdés-esetek kötelező bejelenté­sét, mely kormányintézkedései a legtöbb kullurdllamot mege lőzlük. A Heine-Medin-kóron kivül a járványos agy-, gerinc-,, agyhártyialob-, vörheny-, diphteria- s spanyol láz- járvány s a vérbaj elleni küzdelem voltak azok, melyek világszerte foglalkoztatták ebben az időszakban a szakembereket s ebben •a tudományos munkában a magyar gyermekor­vosok szintén alaposan kivették a részüket. A magyar gyermekorvostan terén a kutató munka a jelenben három irányban, folyik. Az el­ső: a csecsemők táplálkozási zavarainak tanul­mányozása, felölelvén úgy a táplálkozási zavarok kőrlónyegét, mint azok diagnózisát és kezelését. A második: az angolkór kérdése. A cél: e beteg­ség ma még nem teljesen ismert kór lényegének vegyi egyensulyzavarának felderítése, részint ál­lat-, részint beteganyagon végzett kísérletekkel, hogy a gyógykezelést a kísérleti eredményeknek megfelelően céltudatosan irányíthassuk. A harma­dik irány munkálatai a hevenyfertőzőbetegségek (kanyaró, vörheny stb.) korai diagnózisát s ez alapon való preventív intézkedéseket és a már fellépett betegség lefolyásának enyhítését célozzák. E három irányzat általában magában foglalja a gyermekorvostan legfontosabb kérdéseinek ku­tatását, úgy nálunk, mint külföldöm Természetellenes és súlyos következményekkel fenyegető a túlhajtott divat Irta: Nékám Lajos, egyetemi nyilvános rendes tanár. A tudomány haladása ingámozgásban szokott történni. Néha rohan, majd meglássuk megáll, visszaesik, azután megint előugrik. Az emberiség művelődésének története tele van’ ilyen folyton váltakozó periódusokkal. Különösen szépen lát­juk ezt a bőrgyógyászat terén, ahol hosszú ideig a humoralpathológia uralkodott, amely minden betegségnek okát a szervezet nedveinek megvál­tozásában lá.tfa. Akkoriban tehát nem törődtek a bőrön levő tünetekkel, miért a lényeget a vér, epe, nyál s>b. bomlásában keresték. Plenr.k budai tanár 17G7-ben az ellenkező végletbe esett; n bőrön le­vő minden apró-cseprő jelenséget, pörköl, hámjául stb. túlzott aprólékossággal számba vettf hogy ezekre, a botanika példája szerint, felosztási rend­szert alapíthasson. Pár évtized múlva a francia tudósok visszatértek oda, hogy a bőrbetegségek mégis belső zavarok eredményei: arthritisme, herpetisme lympliatisme, serophule stb. voltak az akkor divatos jelszók. Az Ötvenes években a bé­csi llnbra megint a másik végletbe tért kelleténél erősebben hangsúlyozva a bőr betegségeinek a ■belső bajoktól való függetlenségét. Ma újra visz- szaleng az inga és számtalan megbetegedést a belső secretiós mirigyeknek, rejtett, fertőző gó­coknak, anyagcseremegvált ozásoknak stb. bőrbeli kMintásaként magyarázu.uk. Természetes, hogy ilyenkor a gyógykezelési irányok is szükségképpen megváltoznak. Alii részt vett a Nemzeti óz iniiáz Moliére-ciklusán, jót nevethetett dr. Sgaparellen, aki az akkori szoká­sokhoz képest minden betegséget érvágással, klistirrel, hánytatással stb. gyógykezelt Később ■ezek az eljárások elvesztették hitelüket Ma sok tekintetben megint gyakorolják őket, de más gon­dolatmenet alapján és a legfinomabb vizsgálatok ellenőrzése mellett így már nem elégszünk meg azzal, hogy mennyi vért bocsátunk ki, hanem meghatározzuk, hogy mily agglutináló csoportba tartozik az. megszámoljuk a vérsejteket, megvizs­gáljuk fajaikat, süllyedési sebességüket, a savó fénytöréséit, fajsulyát, fényelhajlitását, alvadásfo- kát, fagypontsüllyedését, ragadósságát, villamos vezetőképességét, cukor- és mésrtartalmát stb. A purgálások helyébe a karlsbadi krura és diai eti­kus rendszabályok, az izzasztások helyett a szer­vezet kimosása (lavatura deli organismo). az őrvágások helyett aufohasmatherapia stb. lépett ■érvénybe. Általában azonban az a jelszó, hogy a számtalan, néha csak névszerint különböző gyógy­szer alkalmazása helyett inkább természetes be­hatásokkal, tes’gyakorlattal, fürdőkkel, légkurák- kal,, fénnyel stb. kell m eged zenünk a beteget, é<s megelőznünk a kóros folyamatokat. Persze mindezt a legnagyobb gonddal kell tennünk, így az egyszerű napkura helyett a su­garas gyógykezelésnek legkülönbözőbb móljai gyakoroltatnak, a hő-, vörös, zöld, kék. ultravio- lett fényröntgen-, kathód sugarak, rádium, stati­kai. alacsony és magas frequenciá.ju villamosság, mágneses mezők stb. A problémák legfontosabbika azonban a ne­mi betegségek ellen való védekezés. Mi, Buda­pesten már 1917-ben a legalaposabban meg'ár- gyaltuk az idetartozó kérdések egész komplexu­mát, noha a kiérlelődött javaslatokból jóformán semmit sem hajtottunk végre. Külföldön szintén ez áll az érdeklődés középpontjában. Olt azon­ban kevesebbet beszélnek, de többet tesznek? törvényes intézkedéseket hoznak a nemi beteg­ségek terjedésének meggátlására- A nőn hangu­lata szerint néha a szelíd tanítások, miskor ke­gyetlen büntetések jellegével bírnak az ilyen in­tézkedések. Helyenkint csak tanácsadó intézete- köb, dispensaireket, vizsgáló állomásokat, élet­biztosítási kötelezettséget állítanak fel, másutt a kényszergyógykezelés, quarantainezés, a fertőzé­seknek, sőt a veszélyeztetésnek büntetésére, a kö­telező bejelentés, a házasu’ók megvizsgálása stb'. divik. Az intézkedések néha drákóiak; fegyh.íz- zal, aszexualizációval fenyegetnek. Newyorkban működik egy „Night Court”, mely éjjel ülésezik és a rendetlenkedő embereket azonnal elitéli. A küzdelem főleg burkolt prostitúció ellen folyik, a „Grand numérok”, Telephonbordellek, SHmden- •hotelek, a „Vörös lámpák” ellen (Red Light Aba- tement), még pedig többnyire társadalmi infezke- dósek (social avorkers, lad les missionaries, pró­bádon officers) utján. A küzdelem néha óriási méretű; Angliában 1920-ban 314 000 fontot irányozlak elő erre a célra. Ez a küzdelem azonban nem eléggé eredmé­nyes, aminek az oka az embereknek a háború utáni mentalitásában gyökerezik. A férfiak effe- mináltak; megnövesztik hajukat, leborot váljak szőreiket, manikűrözik körmeiket, parfőmözött se­lyemzsebkendőt és karperecét hordanak; a nők vi­szont a hygienikus viselet örve rfatt masculinizá- lódnak, sovány, lapos mellre és sovány csípőkre törekszenek és valóságos exhibitionizmust űznek. Abból, hogy a slepp felveri a port, még nem kö­vetkezik, hogy a szoknya térdig se érjen, a haris­nya pókhálővékonyságu és testszinü legyen és hogy alsónadrág nélkül, szelvetett lábakkal, kifes­tett ajakkal cigarettázzanak a nők omnibuszokon és vendéglőkben. A nemi jellegnek ily szándékos el halványítá­sa természetellenes és súlyos következmények­kel fog járni. A természet nem a fajok összeol­vasztására, hanem fokozott differenciálására tö­rekszik és minél magsabb szervezetű valamely faj, annál inkább külön válnak abban egymástól a nemek. Már a növények közölt is vannak két- lakiak. az állatok nemei pedig rendszerint nagyon különböznek egymástól. Minél nagyobb az eltávo­lodás a két nem között, annál előnyösebb ez, ellen­tétben a fizikai törvényekkel, a heterosexuárt? vonzás tekintetében. Ma ennek az ellenkezője tör­ténik. Az erkölcsök ellazulása, a néger zene és tánc, az érzékiséget folyton felpiszkáló, raffiu.il t irodalom okozza, hogy a nemi betegségek főfor­rása a nemi promiscuitás egyre terjed, hogy a nuditáat gurif Utálják, a nemi életet elköznapinirt­ják, misztikus és magasztos jellegétől, fajién?árié rendeltetésétől, családi szervezetétől mindinkább megfosztják, aminek eredménye az egyke, a gyer­mekhalandóság és a válások emelkedése, az ön- gyilkosságok szaporodása, a. társadalom degenerá­ciója és csődje. A történelem ismétlődik; az ó-kor vége fog újra lejátszódni előttünk, a primüiv né­pek előtörésévei véres átalakulásokkal és ké­sőbb egy újabb aszkétikus, val'ási forrongásokkal jellemzett reakciónak bekövetkeztével. 4 idgk_ Szőnyegjavitó- FöTíMlpi tisztító vállalata, fjjfl Jiringer-utca 14. Tel. 29-32, fi)/ ^ ' ' , víje Meghívásra költségmentesen Wfá , LSlá- vidékre í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom