Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-22 / 92. (1426.) szám
■TíRZBIMt/VVajgfc^-HfftL/SB 1927 április 22, péntek. Aszocializmusfejlődéseésfőbbirányai írta: Fleischmann Gyula dr. A kapitalizmus mint gazdasági rendszer a javak magántulajdonán alapszik, tékát magántulajdonán azon eszközöknek, amelyek a termeléshez nélkülözhetetlenek. Például nyersanyagok, gyárak, gépek, szerszámok, ingatlanok stb. A burzsoázia az a társadalmi osztály, amely ennek a kapitalista gazdasági rendszernek a képviselője és a termelési javak birtokosa. Ezen osztály ellenlábasa a proletariátus. A szabad bérmunkásság képezi ennek az osztálynak a mag- vát, tehát a kapitalista vállalatokban dolgozó egyének összessége. Ezt az utóbbi társadalmi osztályt összekovácsolja a .közős sors, a bizonytalanság érzete és a kizsákmányolt- ság tudata. Ez teszi a proletariátust egységessé, szolidárissá abban a nagy világmozgalomban, amelynek zászlajára a szocializmus van Írva. „A szocializmus és a szociális mozgalom- ennélfogva nem más, mint a proletariátus érdekeinek megfelelő jövendőbeli, uj társadalmi rendnek megvalósítása, illetve az ennek megvalósítására való törekvés." (Sombárt) A szocializmus az eszmék, a szociális mozgalom pedig a valóság világában igyekeznek ezt a célt elérni. A szocialista eszmék a 18. század közepe óta a kapiíalizmus fejlődésével párhuzamosan vetődnek fel és terjednek. Eleinte tarka összevisszasága ez a gondolatoknak, terveknek, reformoknak, amelyeknek közös jellege, hogy valamennyi meg akarja javitaMiben áll már most a Marx előtti szocializmus? Az első, 18. századbeli szocialista irók az Isten jóságába vetett hitből indulnak ki, aki az embereket azért teremtette, hogy boldogok legyenek a földön. „Azonban az emberek balgasága az Isten által teremtett békés földi életet elrontotta" — mondja Ca- bet, a 18. századvégi francia szocialista iró. Csak az igazság az tehát, amely elvezetheti az emberiséget a helyes útra, amelyhez azonban a tudás utján jutunk el. Értelmünk vezet el tehát a helyes útra s ez az értelem elvezeti a társadalmat természetes, őszinte állapotába. íme a 18. század racionalizmusa, az ész filozófiája, A Marx előtti szocialisták nagy részét utópistáknak nevezik, mert ezek a maguk alkotta teóriákkal gondolták a földi boldogságot, a társadalmi békét és az emberek megelégedettségét megvalósítani, anélkül, hogy a mindennapi élet valódi rugóit, a gazdasági élet törvényszerűségét ismerték volna. Az utópista szocializmus egyik megnyilvánulása az anarchizmus, amely sohasem nőtte ki magát tömegmozgalommá, amely azonban tanainak excentricitásával és elszánt képviselőivel hosszú ideig magára tudta vonni az európai közvélemény figyelmét és az általuk elkövetett merényletek által rettegésben tartották az európai társadalom uralkodó köreit. Ezen 18. századvégi és 19. századeleji korszak legérdekesebb szocialista egyéniségei az arisztokratikus Saint-Simon, a falanszter kitervezője Furier, továbbá az angol Owen Róbert, aki a szociális törvényhozás és a szakszervezeti mozgalom úttörője. (Folytatjuk.) így fiatalít és szépít a COFaü-créme DöfaH-puder Coraü-szsppan Ffílerakat c, C. S. R. Vörös Rák gyógyiár, Braiislava. Az orvostudomány nagy haladása Magyar egyetemi tanárok, tudósok, kórházi főorvosok és gyakorló orvosok ismertetik az orvostudományok nagyarányú fejlődését Budapest, április hő. Mimién nagyra fejlődött kultúrájú nép érdeklődése fokozott mértékben terelődik az emberi egészség biztosítására, a fenyegető betegségek ‘megelőzésére, a fájdalmas kórok szenvedéseinek •megszüntetésére törekvő orvostudományok felé. Óriási felkészültséggel, hallatlan munkakedvvel, páratlan odaadással folyik világszerte a munka, fi abo rátér i u m ok bán, klinikákon, kórházakban, tudományos intézetekben kutatják, keresik az emberi test csodálatos szerkezetének titkait, az egyes részek összefüggéseit, egymásra való hatását, a kórok okozóit, a gyógyító erejű szereket, ni a társadalmat. Van bennük gazdasági és szociálpolitikai program és van benn üli világnézet Nem lesz érdektelen „itt rámutatni a szocialista világnézetre, amely nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a szocializmus tana éppen az alsóbb és szegényebb nép- rétegekben annyira elterjedt. „A szocializmus az élethez és annak minden szellemi, erkölcsi és fizikai élvezetéhez való pozitív jogokon alapszik. Szereti az életet és egész teljességében ki akarja azt élvezni." Ezeket a sorokat Bakunin, szocialista, később anarchista, Marx kortársa és egyideig vetél y társa irta, akivel Marxnak nagy vitái voltak a nemzetközi szocialista kon gresszuso kon. A munka dicsőítése, a munka értékelése az alaptétele minden szocialista etikának e a szocialista munkák tele vannak a munkáról szóló fejtegetésekkel. A proletariátus kedvenc jelmondata, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék". Valamennyi szocialista felfogás találkozik abban, hogy a mai társadalmi rend hibáit a szabad versenyben és a magántulajdonban látja s a szocialisták minden törekvése ennek a kettőnek a megszüntetésére irányul, amely ha megvalósul, utána egy boldog korszak következik, amelyben mindenki megelégedett lesz és amelyben egyenlőség és igazság fognak uralkodni, íme egy optimista világnézet körvonalai,' amely rendkívül alkalmas arra, hogy a munkában görnyedő, nyomorúságban senyvedő, reménytelen proletárok millióinak a lelkét reménységgel töltse el és a szocializmus megváltó erejében való hitet a végletekig fokozza s ha kell, az eszme mártírjává is tegye őket. A szocializmus története A szocializmus történeti anyagának feldolgozásával az egyes szocialista irók k""'n- böző rendszerek szerint járnak el. Abban megegyeznek, hogy Marx fellépését határkőnek tekintik a szocializmus történetében, sőt a tudományos szocializmus megalapítójának, a szocialista tanok rendszerbe foglalójának és az egységes proletár-szocialista mozgalom megteremtőjének és megindítójának tekintik. Marxról és a marxizmusról hatalmas irodalom keletkezett s bár egyes tanai elavultak, jóslatai nem teljesedtek be és a marxi teóriák jórészét az uj generáció megcáfolta, az ő történeti jelentősége a szocialista mozgalomban vitán felül áll. Ezt legnagyobb ellenfelei sem tagadják. Az orosz bolsevizmus — melyre később még rátérek — tulajdonképpen a marxi tanok megvalósítása, vagy legalább is erre irányuló kísérlet, amint ezt Lenin az „Állam és forradalom" c. munkájában ki is fejti. az egész bonyodalmas és még máig is eléggé misztikus mechanizmus minden rej'élvét. Mindenütt, ahol civilizáció van, dolgoznak, kutatnak és kísérleteznek és ebből a rettentő tudást, tiszta gondolkodást igénylő, öröktől fogva tartó és mindvégig folytatódó munkából minden időkben kivette a maga részét a magyar orvostudósvilág. Kétszeres figyelmet érdemel tehát az az ankét, amelynek közlését mai számunkban kezdjük meg az orvosi tudomány népszerűsítésére s amelyben a különböző orvostudományi szakmák legkiválóbb magyar képviselői vesznek részt. Századunk a csecsemővédelemé Irta: Bókay János dr., egyetemi nyilv. rendes tanár. A XX. század a csecseanóvédelem jegyében halad s a tudomány, államhatalom és társadalmi filantrópia mind szorgosabban munkálkodik az •anyák és csecsemők megmentésén, mert mindenki érzi, hogy a véres világháború, a szenvedélyek pandemiája által ütött mély sebeket mindenütt csak hazafias egy üt Lm unk ál kod á s reparálhatja. A modern csecsemőorvoslás kifejlődését tehát rérzben a megváltozott körülményeknek köszönhetjük. A mesterséges táplálásnak mind nagyobb térfoglalása különösen nagy iparvárosokban s ebből kifolyólag a csecsemőhalálozás aránylag nagy volta s ezzel szemben a születések számának fokozatos csökkenése a legtöbb kultuTál- lamban mind oly körülmények voltak, melyek mind jobban és jobban serkentették a szakembereket a gyermekorvostannak a múltban kissé mostohán kezelt részének behatóbb tanulmányozására. S megindult világszerte az ezirányu tudományos tevékenység, mely nemsokára bő aratást is eredményezett. A gyermekorvos tani irodalmi munkálatok ebben az időben tetemes részben a csecsemők kór- és gyógytanával foglalkoznak s a laboratórium még erősebben kapcsolódik a klinikai búvárkodáshoz. örvendetes, hogy ebbe a tudományos munkálkodásba a magyar gyermekorvosok mihamarább bekapcsolódhattak, amit hathatósan elősegített az a körülmény, hogy 1901-ben a budapesti orvosegyetemen a gyermekorvostani tanszéket már rendszeresítették s 1917 óta a budapesti kathedrán kívül mindhárom vidéki egyetemen is rendes tanszék látja el a szakmát. A gyermekorvosok által oly nagy sikerrel fejlesztett csecsemővédelem teljen organizációt nyert azáltal, hogy a francia „Gouttes de lait“- kongresszusok (1905 Páris, 1907 Brüsszel) folytatása gyanánt létrejött Berlinben 1911-ben a fényesen sikerült III. internacionális csecsem ővédő- kongresszus és én legszebb emlékeim közé sorolom, hogy kormányunk megbízásából magyar gyermekorvosaink nagy csoportját vezethettem ide >s a német birodalmi képviselöházban a megnyitó ülésen hazánk nevében üdvözölhettem a fényes és nagyszámú gyülekezetét. Ehhez a kongresszushoz kapcsolódik az üdvös szociális mozgalmaknak egész sora, nálunk a világháború alatt; alakult Országos „Stefánia”- szö vétség az anyák és csecsemők védelmére, mely majdnem kétszáz disponsaire-jével máris saemmeliáíhaíólag demonstrálja üdvös hatását a magyar csecsemőhalálozás megjavítására, a helyes csecsemőtápláiási s ápolási elvek országszerte való propagálásával A 'natalitási arányszám fokozatos csökkenése a legtöbb kulturállamban s a depopulációtól való •jogosult félelem természetszerűleg maga után vonta a ragályos kórok elleni küzdelemnek is minél intenzivebb érvényesítését Hogy szaktudományunk e téren a tudományos erők összmun- kálkodásával nagyeredményü tevékenységet bírt kifejteni a XX. században, elég élénken illusztrálja a gyermekhüdésneik széles alapon való tanulmányozása, melyre Európa-szgrte bőven nyílott alkalom. E járványok tanulmányozása főként a gyermekorvosok érdeme volt s ebből a nemzetközi munkából én is kivehettem részemet az 1911. évi magyarországi járvány feldolgozásával, melynek eredményeit a párisi 1912. évi gyermekorvoskongresszuson is előterjesztettem s nálunk odahathattam, hogy a belügyi kormányzatunk már 1912-ben elrendelte a magyarhoni gyermekhüdés-esetek kötelező bejelentését, mely kormányintézkedései a legtöbb kullurdllamot mege lőzlük. A Heine-Medin-kóron kivül a járványos agy-, gerinc-,, agyhártyialob-, vörheny-, diphteria- s spanyol láz- járvány s a vérbaj elleni küzdelem voltak azok, melyek világszerte foglalkoztatták ebben az időszakban a szakembereket s ebben •a tudományos munkában a magyar gyermekorvosok szintén alaposan kivették a részüket. A magyar gyermekorvostan terén a kutató munka a jelenben három irányban, folyik. Az első: a csecsemők táplálkozási zavarainak tanulmányozása, felölelvén úgy a táplálkozási zavarok kőrlónyegét, mint azok diagnózisát és kezelését. A második: az angolkór kérdése. A cél: e betegség ma még nem teljesen ismert kór lényegének vegyi egyensulyzavarának felderítése, részint állat-, részint beteganyagon végzett kísérletekkel, hogy a gyógykezelést a kísérleti eredményeknek megfelelően céltudatosan irányíthassuk. A harmadik irány munkálatai a hevenyfertőzőbetegségek (kanyaró, vörheny stb.) korai diagnózisát s ez alapon való preventív intézkedéseket és a már fellépett betegség lefolyásának enyhítését célozzák. E három irányzat általában magában foglalja a gyermekorvostan legfontosabb kérdéseinek kutatását, úgy nálunk, mint külföldöm Természetellenes és súlyos következményekkel fenyegető a túlhajtott divat Irta: Nékám Lajos, egyetemi nyilvános rendes tanár. A tudomány haladása ingámozgásban szokott történni. Néha rohan, majd meglássuk megáll, visszaesik, azután megint előugrik. Az emberiség művelődésének története tele van’ ilyen folyton váltakozó periódusokkal. Különösen szépen látjuk ezt a bőrgyógyászat terén, ahol hosszú ideig a humoralpathológia uralkodott, amely minden betegségnek okát a szervezet nedveinek megváltozásában lá.tfa. Akkoriban tehát nem törődtek a bőrön levő tünetekkel, miért a lényeget a vér, epe, nyál s>b. bomlásában keresték. Plenr.k budai tanár 17G7-ben az ellenkező végletbe esett; n bőrön levő minden apró-cseprő jelenséget, pörköl, hámjául stb. túlzott aprólékossággal számba vettf hogy ezekre, a botanika példája szerint, felosztási rendszert alapíthasson. Pár évtized múlva a francia tudósok visszatértek oda, hogy a bőrbetegségek mégis belső zavarok eredményei: arthritisme, herpetisme lympliatisme, serophule stb. voltak az akkor divatos jelszók. Az Ötvenes években a bécsi llnbra megint a másik végletbe tért kelleténél erősebben hangsúlyozva a bőr betegségeinek a ■belső bajoktól való függetlenségét. Ma újra visz- szaleng az inga és számtalan megbetegedést a belső secretiós mirigyeknek, rejtett, fertőző gócoknak, anyagcseremegvált ozásoknak stb. bőrbeli kMintásaként magyarázu.uk. Természetes, hogy ilyenkor a gyógykezelési irányok is szükségképpen megváltoznak. Alii részt vett a Nemzeti óz iniiáz Moliére-ciklusán, jót nevethetett dr. Sgaparellen, aki az akkori szokásokhoz képest minden betegséget érvágással, klistirrel, hánytatással stb. gyógykezelt Később ■ezek az eljárások elvesztették hitelüket Ma sok tekintetben megint gyakorolják őket, de más gondolatmenet alapján és a legfinomabb vizsgálatok ellenőrzése mellett így már nem elégszünk meg azzal, hogy mennyi vért bocsátunk ki, hanem meghatározzuk, hogy mily agglutináló csoportba tartozik az. megszámoljuk a vérsejteket, megvizsgáljuk fajaikat, süllyedési sebességüket, a savó fénytöréséit, fajsulyát, fényelhajlitását, alvadásfo- kát, fagypontsüllyedését, ragadósságát, villamos vezetőképességét, cukor- és mésrtartalmát stb. A purgálások helyébe a karlsbadi krura és diai etikus rendszabályok, az izzasztások helyett a szervezet kimosása (lavatura deli organismo). az őrvágások helyett aufohasmatherapia stb. lépett ■érvénybe. Általában azonban az a jelszó, hogy a számtalan, néha csak névszerint különböző gyógyszer alkalmazása helyett inkább természetes behatásokkal, tes’gyakorlattal, fürdőkkel, légkurák- kal,, fénnyel stb. kell m eged zenünk a beteget, é<s megelőznünk a kóros folyamatokat. Persze mindezt a legnagyobb gonddal kell tennünk, így az egyszerű napkura helyett a sugaras gyógykezelésnek legkülönbözőbb móljai gyakoroltatnak, a hő-, vörös, zöld, kék. ultravio- lett fényröntgen-, kathód sugarak, rádium, statikai. alacsony és magas frequenciá.ju villamosság, mágneses mezők stb. A problémák legfontosabbika azonban a nemi betegségek ellen való védekezés. Mi, Budapesten már 1917-ben a legalaposabban meg'ár- gyaltuk az idetartozó kérdések egész komplexumát, noha a kiérlelődött javaslatokból jóformán semmit sem hajtottunk végre. Külföldön szintén ez áll az érdeklődés középpontjában. Olt azonban kevesebbet beszélnek, de többet tesznek? törvényes intézkedéseket hoznak a nemi betegségek terjedésének meggátlására- A nőn hangulata szerint néha a szelíd tanítások, miskor kegyetlen büntetések jellegével bírnak az ilyen intézkedések. Helyenkint csak tanácsadó intézete- köb, dispensaireket, vizsgáló állomásokat, életbiztosítási kötelezettséget állítanak fel, másutt a kényszergyógykezelés, quarantainezés, a fertőzéseknek, sőt a veszélyeztetésnek büntetésére, a kötelező bejelentés, a házasu’ók megvizsgálása stb'. divik. Az intézkedések néha drákóiak; fegyh.íz- zal, aszexualizációval fenyegetnek. Newyorkban működik egy „Night Court”, mely éjjel ülésezik és a rendetlenkedő embereket azonnal elitéli. A küzdelem főleg burkolt prostitúció ellen folyik, a „Grand numérok”, Telephonbordellek, SHmden- •hotelek, a „Vörös lámpák” ellen (Red Light Aba- tement), még pedig többnyire társadalmi infezke- dósek (social avorkers, lad les missionaries, próbádon officers) utján. A küzdelem néha óriási méretű; Angliában 1920-ban 314 000 fontot irányozlak elő erre a célra. Ez a küzdelem azonban nem eléggé eredményes, aminek az oka az embereknek a háború utáni mentalitásában gyökerezik. A férfiak effe- mináltak; megnövesztik hajukat, leborot váljak szőreiket, manikűrözik körmeiket, parfőmözött selyemzsebkendőt és karperecét hordanak; a nők viszont a hygienikus viselet örve rfatt masculinizá- lódnak, sovány, lapos mellre és sovány csípőkre törekszenek és valóságos exhibitionizmust űznek. Abból, hogy a slepp felveri a port, még nem következik, hogy a szoknya térdig se érjen, a harisnya pókhálővékonyságu és testszinü legyen és hogy alsónadrág nélkül, szelvetett lábakkal, kifestett ajakkal cigarettázzanak a nők omnibuszokon és vendéglőkben. A nemi jellegnek ily szándékos el halványítása természetellenes és súlyos következményekkel fog járni. A természet nem a fajok összeolvasztására, hanem fokozott differenciálására törekszik és minél magsabb szervezetű valamely faj, annál inkább külön válnak abban egymástól a nemek. Már a növények közölt is vannak két- lakiak. az állatok nemei pedig rendszerint nagyon különböznek egymástól. Minél nagyobb az eltávolodás a két nem között, annál előnyösebb ez, ellentétben a fizikai törvényekkel, a heterosexuárt? vonzás tekintetében. Ma ennek az ellenkezője történik. Az erkölcsök ellazulása, a néger zene és tánc, az érzékiséget folyton felpiszkáló, raffiu.il t irodalom okozza, hogy a nemi betegségek főforrása a nemi promiscuitás egyre terjed, hogy a nuditáat gurif Utálják, a nemi életet elköznapinirtják, misztikus és magasztos jellegétől, fajién?árié rendeltetésétől, családi szervezetétől mindinkább megfosztják, aminek eredménye az egyke, a gyermekhalandóság és a válások emelkedése, az ön- gyilkosságok szaporodása, a. társadalom degenerációja és csődje. A történelem ismétlődik; az ó-kor vége fog újra lejátszódni előttünk, a primüiv népek előtörésévei véres átalakulásokkal és később egy újabb aszkétikus, val'ási forrongásokkal jellemzett reakciónak bekövetkeztével. 4 idgk_ Szőnyegjavitó- FöTíMlpi tisztító vállalata, fjjfl Jiringer-utca 14. Tel. 29-32, fi)/ ^ ' ' , víje Meghívásra költségmentesen Wfá , LSlá- vidékre í