Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-21 / 91. (1425.) szám

8 1927 április 21, csütörtök. — A Nyugat húsvéti száma rendldvüiLi terje­delemben megjelent. A kettészakadt magyar iro­dalom problémájáról ezúttal Schöpflin Aladár fejti ki véleményét s cikkében főként azt a rend­szeres üldözést teszi szóvá, amely a Nyugat íróit a hivatalos irodalom részéről érte. A húsvéti szám másik nagyérdekességü közleménye: Szemelvé­nyek Baumgíurten Ferenc kritikai munkáiból. Ab­ból az alkalomból, hogy Banmgarten Ferenc tiz milliárdas alapítványt tett, a Nyugat szükségesnek látta, hogy a végrendelkező intencióit, kritikai né­zetein és állásfoglalásán keresztül a magyar Írói világ elé tárja. A szemelvényeket Török Sophie fordításában közli a Nyugat. Ignotus a műfordí­tásról ir tanulmányt, M. Pogány Béla pedig Ré­vész Béláról ad irói portrét. Az uj számban három nagy novellát találunk Barta Lajos. Moly Tamás lés Színi Gyula tollából. Kassáli Lajos önéletrajzá­nak uj fejezetei, Babits Mihály, Bányai Kornél, Gellert Oszkár, Marschalkó Lia, Telekes Béla, Térey Sándor é,s Vozáry Dezső versei teszik még az ünnepi szám szépirodalmi tartalmát. A kriti­kai rovatokban Kosztolányi Dezső, Kürti Pál, Schöpflin Aladár, Hevesy Iván, Lányi Viktor, Ra- binovszky Márius, Ignotus Pál és Péterfí. István Írtak. — A húsvéti szám ára. 12.50 Kcs. Negyedévi előfizetési dij 55 Kc,s. — Főbizománjms: „Novina" Pozsony. Kapitulská 2, kapható minden könyvke­reskedésben. xx Újdonság! Uriasszonvok és nrileányok! Ha igazán szépek és üdék óhajtanak lenni, olvassák vasárnaponként a Prágai Magyar Hírlapban az „IZA“, pozsonyi kozmetikai intézet tanácsait. A pompás hírnek örvendő intézet diszkrét kérdésekre is szívesen felel, ha a kérdezősködő válnszbélyeget mellékel. A postacsomagok cimjelzés nélkül küldet­nek szét. A kozmetikai intézet egész nap nyitva van. Pozsony, Stefanik-utca 19/11. 5165 M, H1RSCH műbúterok Spslská Mo^á Ves-lgló — 4886 embert gázoltak halálra az ainsgioJ auto­mobilok egy esztendő alatt. Londonból jelentik: Véres statisztikát adott ki a belügyi kormány az utcai balesetekről, amelyek a múlt évben történtek Nagyfbrttanmiában. Összesen 4886 járókelőt gázoltak halálra az automobilok és motorkerékpárok Ang­liában, a sebesültek száma pedig 138.777 volt. Egyedül London kerületeiben 1200 ember halt meg és 47.207 sebesült meg utcai balesetek miatt. Szeplük, májfoltok, pattanások ellen leggyorsabban és legbiztosabban hat a híres MMY CRÉME 1 Használat előtt J Kövid időn belül arca porcellán ama, alabastrom tiszta lesz Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és par­fümériában. — Főlerakat: Bratialava: Central drogéria. Yentnr-ntca; Tmava: Schlosser gyógyszertár; Trencin: KubiSek A parfüméria; Zillna: Stem parfüméria: Topolőany: Ph. Mr, Meöir drogéria. Készítő: Pollak L. drM gyógyszerész, PieStany. — Naponta postai szétküldés. — Számtalan hála- és köszönő levél. Használat után Rádióműsor. Csütörtök PRÁGA: 11.00 Gramofonzene. — 12.15, 17.00 és 20.40 Hangversenyek, — 18.30 Német előadás. ;— 22.15 Könnyű zene. — BRÜNN: 12.15, 19.15 és 20-00 Hangversenyek. — 21.00 Kávéházi zene. — POZSONY: 16.45 Szalonkvartett. — 19.00 Lohen- grin, Wagner operája. — BUDAPEST: 17.02 A kamarazenekar hangversenye. — 18.25 Berkó Ist­ván előadása a régi magyar katonaéletről. — 17.00 A magyar rádóujság egy órája. — 20.00 Hangver­seny. — 22.00 Cigány- és tánczene. — BÉCS és GRAZ: 20.00 Beethoven szoná!a-est. — 21.15 Nép­dalest. — BERLIN: 21.15 Kamarazene. — 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 20.00 Szimfónikus hangverseny és utána a Sabinnők elrablása. — ZÜRICH: 20.00 Duett-est. — RÓMA: 17.15 Jazz- band. — STOCKHOLM: 20.05 Verdi: Az álarcos­bál. — KRAKÓ: 20.30 Hangverseny. — ZÁGRÁB: 17.00 Zongora-est. — 20.30 Ária- és dalest. Péntek PRÁGA: 11.00, 12.15, 17.00 és 18.00 Hangver­senyek. — 19.00 Brünni műsor. — 22.15 Gramo- íonzene. — BRÜNN: 12.15 Reprodukált zene. — 17.45 Német előadás. — 19.00 Dvorák: A jakobi­nusok, operaelőadás. — POZSONY: 16.30 Szalon- zenekar. — 18.00 Szlovák nyelvlecke németek szár­mára. — 19.00 Brünni miisor. — BUDAPEST: Cöfctling dr. német előadása: A modern német líra. — 17.45 Cigányzene. — 19.00 A magyar operaház előadása. — 22.15 Cigányzene. — -BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.00 Hangversenyek. — 20.00 A tenger asz- -zonya, flu-en drámája. — ZÜRICH: 15.00, 16.00 Hangversenyek. — 21.00 Táncest. — BERLIN: 20.30 Orchesterzene. •— STUTTGART: Opera-est. -- MILANO: 22.45 Jazzband. — RÓMA: 20.45 Könnyű zene. — VARSÓ: 20.15 Fllharmónikus hangverseny. 7*GRÁ$: 19.15 Az operaház elő­adása. — LONDON: 22.5Í3 A velencei kalmár. Károly volt román trónörökös regénye és botrányai Szerelmek, kalandok és dicsőség után —- száműzetés — Zizi Lambrfno, Helene Lupescu és a többiek — Miért erőszakolta ki Bratianu a trón­örökös lemondatását Bukarest, április 20. A targovistei hypodromom tartott cser- késztáborozásom láttam őt először 1911 nya­rán. Magas, karcsú, napsütötte arcú fiatalem­ber, aki égő szemekkel nézte a katonás rendben felvonuló cserkészeket és moso­lyogva üdvözölte az ifjúságot. Mi pedig — Románia összes gimnáziumainak és lyceum- jainak növendékei — kipirult arccal masí­roztunk el előtte és lelkesedve kiáltottuk: éljen Károly herceg. Két hétig tartott a tá­borozás. Háromezer gyermekcserkész övezte szeretetével az akkoriban már nagyon nép­szerű fiatal herceget, ö volt az első, akinek kezdeményezésére megindult a román cser­készmozgalom és a targovistei táborozás volt a román cserkészet első országos táborozá­sa. Az egyes városok cserkészkohortjai ösz- szejöttek, hogy az országos cserkészlégió pa­rancsnoka előtt tisztelegjenek. Miklós her­ceg, mint a bukaresti kohort-nak egyszerű cserkésze, vígan pajkoskodott a messzi he­gyek mokánjainak gyermekeivel és feszesen tisztelgett bátyja, Károly herceg előtt, ha va­lamilyen csinyjéért leintette. A táborozás a Romániában szokásos külsőségekkel zájlott le. Károly herceg — levetve minden hercegi pózt — köztünk járt-kelt, velünk játszotta a hosszumétát, amirői a románok azt állítják, hogy eredeti nemzeti játékuk és versenyt szaladt az idősebb cserkészekkel, nagyokat kacagva és kurjongatva, ha valamelyik cser­kész megelőzte. Az első napokban megille- tődve beszéltünk az akkor már nálunk idő­sebb herceggel, de a második héten majd­nem mindannyian pertu barátai lettünk. így nyerte meg a későbbi trónörökös háromezer gyermek szivét, akik mire ö trónörökös lett, a román áLlam tényezőivé nőtték ki magu­kat. A demokratikus Károly herceg Azóta Károly trónörökös népszerűsége napról-napra nőtt. Románia sportéletének ő lett a fő mozgatója és neki köszönheti meg­alapítását a román turista- és autóklub. Bu­karest után Targoviste volt Romániának leg­nagyobb katona városa és az akkoriban kizá­rólagosan csak katonatisztek által rendezett lóversenyek, az ottani lovastiszti iskolára való tekintettel minden évben nagy parádé­val zajlottak le. Ezeken a lóversenyeken résztvettek úgy a királyné, mint Károly her­ceg, aki a királyi tribünről leszállva, a nép közé vegyült és a verseny alatt az egyszerű emberekkel társalgóit. Ez a közvetlenség, amit a huszonkét-lmszonhároméves herceg tanúsított a nép iránt, nagyon népszerűvé tették és ezáltal az alsóbb rétegek bálvá­nyozó szeretetét biztosította magának. Nem is csoda, hogy a herceg kereste a nép tár­saságát, hiszen Jorgának, a nagy nacional- demokratának szárnyai alatt nevelkedett, aki meggyőződéses ellensége volt a román arisztokráciának, a bojároknak. Károly herceg nem válogatta szavaik Népies, egyszerű beszéde tetszett a népnek és már ifjú korában olyan csínyeket és dol­gokat követett el, melyek nem voltak méltók egy herceghez, de amelyek által a nép saját magát, saját erkölcstelen és beteges hajla­mait látta benne és ezért szerette ezt a köz­véleménnyel és hercegi címével mitsem tö­rődő ifjút. Amikor a katonai iskolát elvégez­te és hadnaggyá avatták, nagy ünnepélyeket rendeztek a tiszteletére, melyeknek egyikén tartott pohárköszöntőjében elismerte, hogy lusta volt a tanulásban és hogy a rangot csakis hierarchikus állásának köszönheti. Érthető, hogy emiatt dorgálásban részesült és egyes lapok meg is támadták a tanári kart, de az ellenzéki lapok „igazmondónak" nevezték és dicsőítették őszinte beismerését. Az 1913-as balkáni háborúban apja mel­lett vezette a román csapatokat a már telje­sen legyengült bolgár hadseregek ellen. A győzelem nem hozott nagy erkölcsi eredmé­nyeket, mert a hadiszállítások körüli pana­mák kisültek és a hadjárat befejezése után élesen támadták a had vezetőséget, azzal vá­dolván a tábornokokat, hogy a bábom révén meggazdagodtak. Minden magasrangu . tiszt és polgári vezető bekerült a sajtókampányba, csak Károly herceg nem, kit a lapok ez al­kalommal is dicsőitettek, mondhatni apja, az akkor még trónörökös, ma már haldokló Ferdinánd király rovására. Mária királyné „a világ legszebb asszonya" Ferdinánd király — akkor még trónörö­kös — tekintélye és népszerűsége ingadozni kezdett, viszont a Károly hercegé növeke­dett. Ferdinánd király máskülönben sem ör­vendett nagy népszerüiségnek. Mindenki urechiat-nak, nagyfülünek nevezte nridaszi fülei miatt és a nép nagyon jól tudta, hogy erkölcsi alapjai gyengén állanak. Bachaná- 1 iáiról még az utcaseprők is beszéltek, és senki sem gondolt arra. honv a „nac.vfülü“­bői valaha is király lehessen. Felesége, Má­ria hercegnő — a mai királyné — sem ör­vendett nagy népszerűségnek. Magánéletéről nagyon sokat beszéltek, mégis bizonyos tisz­teletet éreztek iránta, mert ő volt „a világ legszebb asszonya". Kétségtelen, hogy a mai királyné fiatal korában feltűnően szép asz- szony volt és modorában nagyon kedves, amiről máskülönben 1915-ben személyesen meggyőződtem, mikor is mint idősebb cser­kész díszsátránál őrséget állva, királyi ke­gyeiben részesültem. Mária máskülönben értett a népszerűség megszerzésére, amit nagyon is könnyűvé tett a román népnek hiszékenysége, hirtelen lel­kesedése és rajongó természete. Sehol a vi­lágon nem ünnepeltek annyi nemzeti ünne­pet, mint Romániában az 1910-es években. Ezeken az ünnepeken a királyi ház összes tagjai mókán ruhában jelentek meg, aminek a nép nagyon örvendett, mert íme: „a her­cegek nem vetik meg a mitokánokat“ (kul­túrálatlan paraszt). A királyi ház összes tag­jairól képeslevelezőlapok kerültek forgalom­ba, amelyek közül Mária és fia, Károly fény­képei örvendettek nagy kelendőségnek, mert mind a kettőt gyönyörű fizikummal áldotta meg a természet. Az öreg Károly király halála után a gyű­lölt Ferdinánd került trónra, kinek tekinté­lye nemsokára teljesen aláhanyatlott. Ha valakit megpofoztak: sürgönyt küldtek a ki­rályhoz; ha valakit letartóztattak, sürgönyt küldtek a királyhoz; ha valahol gyűlést tar­tottak, gyűlést tiltottak be, bankettet ren­deztek, mulattak, táncoltak, vasúti sze­rencsétlenség történt, panamát fedeztek fel, erőszakoskodtak: sürgönyt küldtek a ki­rályhoz. A király olyan valaki volt, aki össz­pontosította az összes apró-cseprő dolgokat, de akihez komoly dologban nem lehetett for­dulni. A királyi udvar erkölcstelenségéről legendák keltek szrányra és a román nem­zet alsóbbjai követték a felsőbbek példáiét. Az egyik lap meg is jegyezte, hogy Romániá­ban a bolsevizmus fent kezdődik és lefelé halad. Népszerűsége ellenére is sok mindent beszéltek a hercegről. Szerették, de ugyau- akkor tudták azt, hogy népszerűségét az al­sóbb osztályok leányainak és nőinek elron­tására használja fel. A trónörökösi udvar szelleme sem volt.jobb ebben az országban, ahol a bűnnek bizonyos nüánszai majdínem nemzeti tulajdonsággá váltak. A nagy világháború kitöréséig a királyi ház belső életéről csak titokban beszéltek. A trónörökös félisten volt, akiről mindenki szeretettel emlékezett meg. Csak Ferdinánd királyt, a nagyfülüt gyűlölték, akinek báb­szerepe a Bratianu-kormány erőszakos ural­ma által nemsokára kitűnt. 1914-ben került először a trónörökös a nyilvános botrány- krónikák lapjaira. Éppen a háború első nap­jaiban utazott vissza Magyarországon keresz­tül, angolországi tanulmányutjáról. Erdély­nek több városában kiszállt és oly emléke­ket hagyott maga után, melyek csúfosan, sö­tét árnyékot vetnek lelki élebére. (Folytatjuk.) J>ZinHÁZ-ZKI>P. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: A cigánybáró. AD LÓN: A szerelem éjszakája. URÁNIA: Vigyázz Harry! (Harry Piel filmé.) TÁTRA: Medveházasság (nagy oirosz film.) ELITE: Vigyázz Harry! (Hanry Piel filmé.) AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Péntek: A kétszívű ember. Szombat: A töménytelenek. Vasárnap: A meztelen asszony. Hétfő és kedd: Szlrogof Mihály, a cár futárja. Faragó Ödön búcsaja a szegedi színháztól Szeged, április 20. Szeged város tanácsa a szegedi színház mű­vezető-igazgatójául Tarnay Ernőt, a Magyar Szín­ház főrendezőjét választotta meg. Mintán Faragó Ödön szezónközben elment a színház éléről, a tanács erre a kurta szezonra a művezetéssel Mál'ray Ernőt bízta meg. A Mátrayt kinevező tanácsi végzés a kö­vetkezel, éppen szól: Értesítés. Értesítem a színtársulat t. tagjait, hogy Fa­ragó Ödön művezető a mai napon megvált a szín­háztól és helyette az évad végéig MATRAY ERNŐ urat bíztam rreg a színház művezető ügyeinek veze­tésével. Amidőn ezen intézkedésemnek tudomásul­vételét kérem, egyidejűleg felkérem a társu’at tagjait, hogy Mátray Ernő urat felelősségteljes működésében a magyar színészekhez méltó lel­kes és odaadó támogatásban részesítsék. Az a nézetem, hogy a színtársulat tagjainak érdeke azonos a város színházának érdekével és a közös érdek azt kívánja, hogy a színtársulat minden tagja a színi évad hátralévő részében fokozott tevékenységgel szolgálja a színház ügyét. Egyben közlöm a társulat tagjaival, hogy mindenkinek kérését, panaszát, vagy jelentését — kedd és pénteki napok kivételével — deli 12—1 óra között a szinház igazgatói irodájában készség­gel meghallgatom. Szeged, 1927. április 12-én. Fodor Jenő s. k. y tanácsnok, a szinház vezetője. A ..kinevező okmány*‘-t kiakasztotlák a próbafábléra és mindjárt melléje Faragó Ödön „lemondási okmány“-át is, amely igy hangzik: A szegedi szinház összes tagjaihoz! Kedves Barátaim! A bots megtagadta tő­lem, hogy más utón búcsúzzam Tőletek, igy a zavaros és keserűen rossz szegedi napok végső­jén ez utóm, búcsúzom. Feláldoztam magamat egy népiesebb esz­méért, amelynek gyümölcsét ime^ Ti StoezXek. Adjon a Teremtő nektek kitartást a további küzdelmetekben — én tiszta öntudattal elmon­dom. hogy jól szolgáltam a színészet érdekét. Köszönöm, hogy amíg módotokban volt, segítő­társaim voltatok. Üdvözlöm és némán kezet szorítok volt tár­sulatom minden egyes tagjával, ezek között ott vannak: színészek, műszakiak, zenekar kitűnő tagjai. Tartsatok meg szives jó emlékezetetekben! Szeged, 1927. április 11. Faragó Ödön. Vájjon az uj igazgató rendet teremt-e a sze­gedi szinház dzsungeijében? (*) Beregi csütörtökön Budapestre érkeznie. Budapestről jelentik: Beregi Oszkár csütörtökön érkezik Budapestre anyja látogatására. Felesége és kislánya is vele van. Budapesten csak néhány napig fog tartózkodni, azután családjával valame­lyik osztrák fürdőhelyre utazik. Budapesti tar­tózkodása alatt a színházi körökkel érintkezésbe fog lépni, mert valószínű, hogy ősszel megkezdi vendégszereplését a magyar fővárosban. (*) Cigányzenészek albuma. Híres cigányzené­nek képével és életrajzával teli albumot szerkesz­tett Budapesten a régi hirlapirógárda egyik ki­váló tagja, a rozsnyói származású Markó Miklós. Ez a munka nem egyszerű bővített kiadása a mil­lenáris esztendőkben megjelent Gigán yzenészek Albumának, hanem egy uj, hatalmas terjedelmű könyv, melyet mindenki nagy érdeklődéssel fog forgatni, aki szereti a cigányzenét s a jóízű régi történeteket, melyeket a világ minden részéből szedett össze a szerkesztő, mint c igán vv o na t koz ás u dolgot, a cigányzen észr hírességek arcmásával és életrajzával. Negyvenéves kutatása alapján szedte össze Markó ezt az anyagot s érdekesen ir az egyetlen negyvennyolcas cigányhad nagyról s a vi­lágháború tizenöt eigányszármazásu tisztjéről. A magyar már a XV. század óta sir. vigad a cigány muzsikája mellett s sokaknak szerzett Markő Miklós örömet fáradhatatlan buzga1 ómmal alko­tott munkájával, melyben a legrégibb cigányze­nészektől, Czinka Pannától napjaink muzsikusai­nak tág soráig soknak találjuk meg képét, életraj­zát. Számos elhalt s élő cigánymuzsikus képe dí­szíti a müvet, ezenkívül érdekes történeti vissza­emlékezéseket is közöl, melyhez az illusztrációkat Miihlbeck "vroly készítette. Találkozunk ebben « könyvben még néhai József főherceggel is, a cigányok nagy védelmezőjével, a régi gavallérok­kal, akik csak cigány mellett tudtak jól mulatni, a eigányszármazásu női őstehetségekkol is s hogy az album teljes legyen. Szlovénszkó összes jobb prímásának képét, életrajzát is ott találjuk az al­bumban: Csóka Sanyi, Oláh Kálmán (Rimaszeun­Szőnyegjavitó­pisÉEO tisztitó vállalata, Jiringer-utca 14. Tel.29-32. * -« k\ÍP' .Meghívásra költségmentesen 'A j vidékre is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom