Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-21 / 91. (1425.) szám
Mai szántaink 10 oldal VI. évf. 91. (1425) szám a Csütörtök » 1927 április 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34*Kc. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ, FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága IK, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul \2J\\\. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Elnökválasztás előtt tkz olasz-Iugoszláv konfliktus n!ra kiéleződött Paris, április 20. Beavatott körök szerint az olasz-jugoszláv konfliktus az utóbbi ua- pokban ismét kiéleződött. Párisi hivatalos körök nagy aggodalommal figyelik a déli eseményeket. A Petit Párisién mai vezérelnie szinte riasztólag hat, mert fenyegető fordulatot állapit meg a látszólag már nyugvópontra került konfliktusban. Állítólag Mus vni minden megegyezésre irányuló törekvést lehetetlenné tesz. A francia baloldali sajtó egyre energikusabban követeli a népszövetség közbelépését, de a jobboldali lapok még mindig a genfi institúció presztízsét féltik. A franciák különben azt követelik, hogy T ondón a lehető legnagyobb eréllye! interveniáljon Rómában. Mdszkwa rablásra és öldöklésre ösztökéli Kantont Elfogott távirati utasítások - Szuncsuanfeng és Csangcs&ngesang Csankais-zok pártján — Sk hatalmak ultimátuma — H g’iaímaciik kínai kormányt Anglia teremtette meg! Paris, április 20. Az Information Kínába küldött tudósítója ma kábeltáviratban számol be a shanghaii eseményekről. Szerinte a pekingi kormány elfogta Moszkva egy rádiógramját, melyben a szovjetkor- mány arra szólítja föl a kantorunkat, hogy mindenütt, ahol esak tehetik, szítsanak idegenellenes forradalmakat és rablásokkal, tömeggyilkosságokkal provokálják a hatalmakat, mert Kanton helyzetén pillanatnyilag csók háború segíthet. A tudósitó azt is jelenti, hogy az események ma már Csankaj- szek feje fölé nőttek. A generalisszimusz és Középkina ura ma már nem folytathatja hadjáratát észak ellen s egyelőre arra kell törekednie, hogy megtarthassa áilamcsinyjé- nek gyümölcseit. Pillanatnyilag kétségtelenül előnyös helyzetben van, mert a shanghaii bankok óriási pénzösszegekkel támogatják- Nyilvánvaló, hogy Csankajszek uj szövetségeket köt észak ellen. Eddig Szun- osuanfangot már megnyerte, akire azonnal rábízta Kiangszn és Csekiang tartományok kormányzását, mig Csangcsungesang szintén Csonka jszékhez pártolt és Anchvajban meg Kiangsziben uralkodik. Francia jelentések szerint Csankajszek államesinyjét az angolok szervezték meg és ők is segítették diadalra. Egyelőre nem tudni, vájjon a harmadik kormány sikert ér-e el Középkinában, de az előjelek Csankajszek mellett bizonyítanak. A kínai polgárság, a birtokososztály, a katonaság és a parasztság meg a kiskereskedők legnagyobb része — 9 elvégre ez az egyetlen számottevő tömeg Kínában — kétségtelenül a népszerű marsai pártján van, aki egyrészt hadat üzent a kantornak moburalmának és kommunista túlkapásainak, másrészt Csangcsolin abszolutizmusával sem azonosítja magát. A kantornak pillanatnyilag saját legmeghittebb területeiken is sok nehézséggel küzdenek s igy nem igen vonulhatnak föl a pártiiíö generalisszimusz ellen. Egyes délről érkezett jelentések ugyan már azt hangoztatják, hogy egy ötvenezer főből álló munkáshadsereg Hankauból Csankajszek ellen vonul, de ez a hir aligha felel meg a valóságnak. Csangcso- lin offenzivája is megállt. Az északi marsall csapatait Csankajszek a Jangese mellett visszasz éri tóttá, úgy hogy az ásza' iák offen- zivájának első lendülete megtörött. Ezenkívül a hatalmak, amelyek eddig mind Pejring pártján állottak, most Csankajszek oldalára pártoltak, mert a volt kantom fővezér kompromisszuma sokkal hatásosabb megoldásnak látszik, mint Csangcsolin kényurasága. A harmadik csapás, amely Pekinget érte, az, hogy az alvezérek egymásután pártolnak át Csankajszekhez. Szuncsuaufang és Csang- csungcsang elvesztése mindenesetre jelentős gyöngülést jelent Csangszolin számára. Csankajszek akcióját a hatalmak igyekeznek katonailag is támogatni. A Nanking ellen tervezett büntető akciót máris lefújták s az angol hadihajók Hankau ellen indulnak. Mindennek dacára egyelőre nem tudni, vájjon Csankajszek diadal ma skodhatik-e a két tűz között s nem morzsolják-e föl egyrészt a kantornak, másrészt Csangszolin, harmad- sorban pedig saját városainak proletártömegei. Beavatott források szerint a kantornak Csankajszek helyére Fengjusziangot hívták meg, aki már el is hagyta északnyugati tartományait, hogy Kantonba utazzék és részt- vegyen az ottani haditanácson. Shanghaii, április 20. Az öt külföldi hatalom, amely első jegyzékére nem kapott választ a kantom kormánytól, uj ultimátumszerű jegyzéket intéz Hankaulioz- Ha erre sem felelnek a kanton iák, akkor az öthatalom közös katonai akcióba kezd, melynek első fázisa a blokád és a jangtsei flottafölvonulás lenne. Beavatott körök nem nagy jövőt jósolnak ennek a második ultimátumnak- A kormány- anarchia oly nagy Kínában, hogy erélyes rendszabályokat és szolid választ aligha remélhet a külföld. Egyetlen kormány sem garantálhatja azokat a feltételeket, melyeket Nagybrit- tánia, meg kisérőtársai kívánnak- Valószínű tehát, hogy a hatalmak kénytelenek lesznek kihasználni a Jangtse magas vízállását és megkezdeni a kilátásba helyezett büntetőfelvonulást. Anglia radikális nacionalista körei nagy örömmel üdvözlik a dolgok állását, mig a kínai diplomaták óvatosságra intenek, mert egy-két ügyetlen lépés ismét az idegenek ellen lazíthatja a kínaiakat s esetleg helyre is állíthatja azt az egységet, amely most „végre vala- hára“ megbomlott. A hatalmak mindenesetre Csankaj székét akarják segiteni. A tábornok presztízse és hotaima napról napra nő. Nankingban óriási népgyülésen választották meg az uj kormányt s a népgyülésen- több mint félmillió benszülött lelkesen éltette a tábornokot. A shanghaii tömegek Szintén Csankajszek pártján állanak s a körülbelül 200.000 főből álló hadsereg tapottat sem tágít a lelkesen követett fővezér mellől. A kantornak egész fölszerelése különben Csankajszek birtokában van. A shanghaii diplomaták már érintkezésbe léptek az uj kormánnyal. Pangalos uj államcsínyt tervez? Athén, április 20. Pangalos, az internált görög diktátor, legújabban igen élénk politikai tevékenységet fejt ki- Számos fölbontott leveléből kitűnt, hogy a fogságból uj puccsot tervez s az államcsíny katonai előfeltételei már meglehetősen előrehaladt stádiumba jutottak. Kondylis a minisztertanácsban számos bizonyítékot mutatott be, melyek kétségtelenné teszik Pangalos akcióbalépését. A kormány erre megfelelő ellenintézkedéseket tett. Athénben újra olyan hírek járnak, hogy az államcsíny küszöbön áll. Fedele olasz kultuszminiszter balesete Róma, április 19. Fedele olasz közoktatásügyi miniszter egy automobilszerencsét- lenségnél súlyosan megsebesült. Részletek még hiányoznak. Fedele volt az, aki Kie- belsberg magyar kultuszminisztert olaszországi útja alkalmával fogadta és kalauzolta. (fi.) Prága, április 20. Május havában újból államfőt választ a nemzetgyűlés. Hét esztendő telt el azóta, hogy a csehszlovák köztársaság választott parlamentje Masaryk G. Tamást megerősitette elnöki tisztében, mellyel őt első Ízben a forradalmi E-emzetgyülés ruházta föl és igy az alkotmány értelmében uj választásnak kell magát alávetnie. A köztudatban — ma már nehéz volna megállapítani, hogy milyen okokból — sokáig az a nézet tartotta magát, hogy Masaryk életfogytiglan fogja az elnöki méltóságot betölteni. A jövő hónapban bekövetkező elnökválasztás rácáfol erre a téves hiedelemre, amelynek tarthatatlansága már abból is kitűnik, hogy egy köztársaság, melynek élén élethossziglan választott államfő áll, fogalmilag elképzelhetetlen. Az alkotmány csak annyiban tesz különbséget Masaryk, az első elnök és utódjai között, hogy mig az utóbbiak egymásután csak kétszer választhatók meg, addig Masaryk több cikluson át is viselheti az elnöki méltóságot. Ki legyen hát az uj elnök? Erre a kérdésre kell a nemzetgyűlésnek a következő hónapban feleletet adnia. Az idő, amely bennünket az elnökválasztástól elválaszt, igen rövid és mégis minden csöndes, mintha nem is egy hónap múlva, de a jövő esztendőben kerülne rá a sor erre a fontos államjogi aktusra. Svehla és táborkara m*él? hallgatásba burkolózik és a kormánypártok mindezideig nem állítottak fel hivatalos jelöltet. Minden jel arra vall, hogy az elnökválasztás rendezői nem tartják szükségesnek a propaganda megindítását, mert bizonyosra veszik, hogy a nemzetgyűlés úgyis azt fogja megválasztani, akire ők gondolnak. Ez az egyén pedig Masaryk, akinek újbóli megválasztásában — úgy látszik -— már a mostani kabinet megalakulásakor hallgatólag megegyeztek. Itt-ott ugyan más kombinációk is felmerülnek. Vannak, akik Kramárt, Masaryk régi ellenfelét szeretnék a köztársasági eMoki szélibe ültetni, mások Jirásek cseh költő mellett igyekeznek hangulatot kelteni és újabban Hruhan szenátusi elnök esetleges jelöléséről is hallani. A szlovák néppárt sajtója igen élesen, a cseh nemzeti demokrata párt burkoltan támadja Masarykot, miből egyesek arra következtetnek, hogy a két kormánypárt részéről meglepetések várhatók. De bármiként is alakuljanak az események, mégsem valószínű, hogy Masaryk elhagyja a Hradzsint. A többi kormánypárt ugyanis kitart mellette és a jelenleg ellenzékben lévő szocialista frakciók támogatására is számíthat, úgy hogy iílasaryk minden valószínűség szerint mindjárt az első választási menetben megkapja az alkotmány által megkívánt háromötöd többséget és nem kell megvárnia a harmadik jnenetet, amikor már egyszerű többség is elegendő a megválasztásáhozMinden előjel tehát arra vall, hogy Masaryk, aki most Hellász verőféryes. tavaszában és művészeti emlékeiben gyönyörködik, hazatérése után újból a csehszlovák köztársaság elnöke marad. Magyar részről az ő személyi kiválóságait mind:g elismertük és tisztelettel adóztunk a cseh nemzet bátor felszabadítójának, a tudósnak, a gondolkodónak, a kiváló embernek- Most azonban, hogy az elnökválasztás napja közeledik, nemcsak jogunk, de kötelességünk, hogy necsak kétségtelenül tiszteletreméltó egyéniségét tekintsük, hanem azt a rendszert is, amelyet ő testesített meg. Ez a rendszer pedig vajmi kevés jót hozott a magyarságnakAz alatt az idő alatt, amióta a csehszlovák köztársaság megalakult és Masaryk G. Tamás az állam legfőbb reprezentánsa^ a magyarságot hihetetlen nehéz szenvedések érték- A forradalmi nemzetgyűlés által megalkotott alkotmány úgy rendezte be az állam épületét, hogy abban mi nem érezhetjük magunkat otthonosan. Az uralkodó rendszer mindent elkövetett, hogy politikai érvényesülésünket megakadályozza, kisebbségi jogaink élvezésétől megfosszon, az önkormányzatnak évszázadok óta megszokott áldásait elvonja tőlünk és nemzeti egyéniségünknek ebben az államban való szabad kifejtését lehetetlenné tegye. Iskoláinkat elsorvasztották, virágzó kulturális intézményeinket bezárták és a magyar gyermekből ki akarták ölni nemzetük szeretetét. Gazdasági téren koldusokká akarnak tenni, hogy az után annál könnyebben elvehessék jogainkat. A magyarság ezekben az esztendőkben valósággal a végenyészet szélén állott és ha létét mégis fenn tudta tartani, azt egyedül annak kö- . szönheí jük; hogy a nemzet keimében .Qs meg1 alkuvás nélkül, körömszakadtáig védelmezte jussát az élethez. Elismerjük, hogy Masaryk számos nyilatkozatában a békét és az igazságot hirdette. Hozzánk intézett kijelentéseit majdnem mindig a humanizmus, az emberiesség diktálta, amely az ő filozófiájának tengelye. Kérdezzük azonban: milyen tettek követték a szép szavakat? Élt-e azokkal a jogokkal, amelyekkel az alkotmány őt felruházta, a mi érdekünkben is? Vétójogával megakadályozta-e azoknak a törvényeknek becikkelyezését, amelyeket a magyarság ellen hoztak? Érvényesítette-e befolyását abban az irányban, hogy az elbocsátott és nyugdíjazott tisztviselőkkel, a magyar társadalomnak e páriáival úgy bánjanak, amint azt a humanizmus érzései megköveteli? Nem tőle szár-i mazik-e az a mondás, hogy Szlovenszkót dez-' indusztriálni kell} ami gyakorlati követkéz-1 ményeiben odavezetett, hogy ezer és ezer munkás elvesztette a kenyerét? Gyakorolt-e Benesre, az ő leghűségesebb hívére és tanítványára befolyást, hogy hagy jón föl elsősor-, bán Magyarország ellen irányuló politikájával? Mindezekre a kérdésekre kategorikus nemmel kelt felelnünk. Masaryk G. Tamásnak egyetlenegy olyan tettét sem jegyezte fel az elmúlt évek krónikása, amely arra engedne következtetni, hogy a magyarság nála védelemre számíthatna a kormányzat ellene irányuló ténykedéseivel szemben. Nem a magyarságtól függ, hogy kit fog a nemzetgyűlés a köztársaság elnökévé megválasztani és a magyar törvényhozók szavazatai igy inkább csak erkölcsi jelentős éggel bírnak. De éppen ezért kell e szavazatokkal i kifejezésre hozni elégedetlenségünket azzal. 1 a rendszerrel, amelynek Masaryk a legfőbb j reprezentánsa.
