Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-21 / 91. (1425.) szám

'Z 'TV'WW!AI‘/V VA«VAXíHtP!tiAI> 1927 április 21, csütörtök. iviíiíiszterKOZi ankét Szlovenszkó ipari kérdéseiről Prága, április 20. A múlt, héten jelentet­tük, hogy a minisztériumok képviselői a szlo- venszkói gyárosokkal együtt, ankétet rendez­nek a gazdasági helyzet megjavításának kérdé­séről. Hivatalosan azt jelentik, hogy az an­kétet nem tartják meg. A gazdasági kérdés­sel mindössze a gazdasági minisztériumok fognak foglalkozni és főleg Szlovenszkó ipa­rának kérdéseit vitatják meg. Olasz és angol társaságok ajánlatot tettek a magyar kormánynak a fiumei forgalom lebonyolítására Budapest, április 20. Budapesti szeckesatősé- jii.nk jelenti: Beavatott helyről értesülünk, hogy ez utóbbi időben a fiumei hajózási forgalomról fon­tos tárgyalások indultak meg, a magyar kormány­hoz több oldalról nyújtottak be ajánlatokat. Egy (.lasz lobogó alatt működő részvénytársaság óvd <gy millió pengő szubvenciót kért a magyar kor­mánytól állandó hajójára! fentartása ellenében. A szubvenciót illetékes helyen magasnak találták, közben uj tárgyalások indultak meg egy angol— magyar csoporttal, amelynek sikerült néhány neve­sebb angol hajósvállalatot összehozni és magyar tőke bevonásával magyar zászló alatt aikar vállal­kozni arra, hogy rendes lő napos haj őrjáratokat lép­tet életbe, aminek ellenében 1 millió pengőnél ki­sebb szubvencióval is megelégednék. Ez az érde­keltség 200.000 angol font befektetést helyezőit ki­látásba a magyar kormány előtt. Marinisoifics külügyminiszter ui külpolitikát inaugurál Jugoszláviában Nagy érdeklődéssel várják az uj külügyminiszter programját, amely az uj jugoszláv hisztoricizmusnak lesz a kifejeződése Belgrád, április 20. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Most, hogy a jugoszláv kormányválság az uj korrpány megalakulásá­val legalább egy időre megoldódott s a szkupstinát hosszú időre elnapolták, a bel­grádi lapok különösen az uj külügyminiszter jövő programjával foglalkoznak nagyon be­hatóan. A parlamenti munka szünetelése kö­vetkeztében Marinkovics külügyminiszter parlamenti expozét nem mondhat ugyan, de a lapok felidézik Marinkovics régebbi politi­kai életében tett kijelentéseit s ezeket mint­egy az uj külügyminiszter programot adó expozéjának t ekintik. Különösen jelentősnek ; tartják Marinkovicsnak még 1924-ben, a ra- pallói szerződés megkötése után tett nyilat­kozatát, amelyben Marinkovics kijelentette, hogy Jugoszlávia nem törekedhetik politikai hegemóniára a Balkánon, ahol dühöng a széthúzás s a politikai- és pártellentétek harca. ! Jugoszláviának ugyanis — mint mon- [ dotfca — nincsen szüksége vezető szerepre ott, ahol még nevelni kell. Jugoszláviának nagy történelmi feladatai vannak a Balká­non. E történelmi feladat pedig az, hogy va­lamennyi délszláv nép egységét megteremt­sük. A lapok felemlítik még Marinkovicsnak nemrégiben a költségvetési vita folyamán el­mondott beszédét, amelyben az uj külügy­miniszter kijelentette, hogy Jugoszlávia a régi Szerbiának örököse 8 gazdag örököse, de mégsem valósította meg Szerbiának régi külpolitikai pro­gramját, amelynek jelszava az volt. hogv a Balkán a balkáni népekért van. Ha ezt az elvet tiszteletben tartották volna ré­gebben. ugv a világháborúra sem került volna sor. Jugoszlávia feladata ezt az el­vet a nemzetközi jogba beikfattatni. Marinkovics tehát az uj jugoszláv hiszt.o- ricizmus képviselője s minden valószínűség szerint uj orientációt hoz az eddigi jugoszláv külpolitikába. Hogyan került a Bodrogköz Csehszlovákiához? A kormány harca a prágai villamostársaság alkalmazottaival Prága, április 20. A közeledő május elsejei j i ránk ás üun e p s éggel kapcsolatosan ismét megis­métlődik a harc a vasut,ügyi minisztérium és a prágai viilamostársaság alkalmazottai között. A viU'amoetársaeág alkalmazottad ugyanis teljes na­pi munkaszünetet akarnak, viszont a vas útügyi minisztérium tegnap értesítette Prága város viila- mos* ár saságát, hogy május elsején a normális forgalmat fönn kell tartaná. A város szocialista és kommunista képviselőtestület; tagjai tiltakoz­tak ez ellen és javasolták, hogy a vámosi tanács (ragaszkodjék az egész napi rmmkaszürueihez. Tekintettel arra, hogy jelenleg a szocialisták már nincsenek a kormányban, valószínű, hogy . az eset njabb harcra fog vezetni a viilamostársaság al­kalmazottai és a vasutügyi minisztérium között, imivel a vasutügyi minisztérium bizalmasan ér­tesítette a várost, hogy a rendelet be nem tartása esetén a villamostársaság üzemfanácsát felosz­latja és kormánybiztost nevez ki. Ma még kérdé­ses. hogy május elsején közlekednek-e Prágában ja villamosok, vagy sem. — Politikai tanácskozások Podehrad fürdőben. Pódebradban, ahol Kramár már két hete gyógyke- zelteti magát, a húsvéti ünnepek alatt Svehla mi­niszterelnök. Sramek népjóléti miniszter, valamint Hodács dr^ a gyáriparosok szövetségének főtitkára is megjelent. Értesülésünk szerint Pódebradban igen fontos politikai tanácskozások folytak. Ungvár, április 20. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Klofácsimk a szenátusban elhangzott nyilatkozata, mely sze­rint kisebb határkiigazitásokkal számolnia kell a kormánynak, már történelmi szempontból is fel­jegyzésre méltóvá teszi azt a körülményt, ahogyan a Bodrogköz és Ungmegye déli része Csehszlová­kiához került. Emlékezetes, hogy az úgynevezett Clemen- ceau-vonal az Ung folyó mentén futott, melytől délre és délnyugatra egy úgynevezett semleges területet jelöltek meg a nagyhatalmak. Ez a helyzet azonban nem sokáig maradt igy. A semleges területről csakhamar megfeledkeztek és egy szép napon csehszlovák csapatok szállták meg nemcsak az Ungtól keletre eső területeket, de a Bodrogközt, Sátoraljaújhellyel együtt. Az Ungtól keletre eső területek megszállásá­nak történeti alapja az ismeretes 1919-beli „csat­lakozás” volt, melyet kétszáz — magát ruszinnak valló — egyén követett el és ezzel megvetette alapjait a mai Ruszinszkónak. A Bodrogköz megszállásának történelmi kö­rülményei azonban jóval később kerültek nap­világra. Pár évvel ezelőtt ugyanis nemzetközi bizott­ság jelent meg Csehszlovákiában, melynek veze­tője egy francia tábornok volt. Ez a bizottság a határmegállapitás, illetve a ha tájrendezés mun­káját végezte. Keletszlovenszkóba érve a bizottság, hozzá­csatlakozott még az akkori csehszlovák Zemplén zsupánja, Szlávik dr. is, akivel együtt a bizottság átment a magyar fennhatóság alatt álló Sátoralja­újhelybe. Itt találkoztak a magyar delegáltakkal. A tárgyalások a sátoraljaújhelyi vármegyehá­zán folytak le, ahol a magyar kiküldöttek szóvá- tették a Bodrogköz megszállásának kérdését is. A francia tábornok erre térképet vett elő és megmagyarázta a bizottságnak, hogy a cseheknek a Bodrogköz megszállására stratégiai szempontból volt szükségük, mert különben a repubiikához csatlakozott Ruszinszkót vasúton meg nem közelít­hették volna. A bizottság magyar tagjai érdeklődve hajol­tak a térkép fölé és átvizsgálták a kérdéses te­rületet.. Legnagyobb meglepetésükre azt tapasztal­ták, hogy a francia tábőrnok térképéről a vaján—ungvári, vasútvonal hktnipik. Az egyik magyar bizottsági tag ekkor megje­gyezte. hogy a francia tábornok térképe, amely­nek alapján a határremdezést vezeti, nem pontos, mert a cseheknek Rusilnszkó megközelí­tésére már kezdettől fogva rendelkezésire állott az ungvár—vajáni vasútvonal, me­lyet Töketerebesnél csupán tíz kiHomiler vasútvonal kiépítéséről könnyen Össze­köthettek volna Kalsával. A Kalsa—teTebesi tiz kilométeres vonal ki­építése tehát feleslegessé tette volna a Kassa— csapi vasúti vonal stratégiai megszállását. A francia tábornok erre a felvilágosításra hi­hetetlenül csóválta a fejét és kijelentette, hogy se ő, se az antant az ungvár—vajáni vasútvonal léte­zéséről mit sem tud. Majd kérdőieg nézett Szlávik dr. zsupánra, aki azonban feltalálta magát és azt felelte, hogy Csehszlovákiának szüksége volt és van a Bodrogközre, mivel a Felvidéket ez a terü­let élelmezi. A francia tábornok ezt az érvet hallgatólag vette tudomásul, de azért elfogadta a magyar bi­zottság ajánlatát, hogy személyes meggyőződés szempcmtjából utazza be autón a vaján—ungvári vasút­vonalat. A kaposi emberek még ma is emlékeznek erre a látogatásra és élénken emlegetik, hogy á tábornok a legnagyobb csodálkozással szemlélte a vasútvonal mentén elhúzódó magyar községeket. Történelmi tény az is, hogy a tábornok a maga hiányos térképe helyett (melynek alapján Magyarországot Trianonban feldarabolták) el­kérte a magyar delegáció sokkal részletesebb ós pontosabb térképét, hogy további útjában eszerint tájékozódjék... # Ez a történelmi esemény élénken rávilági? ■arra a szellemre, ami akkor Trianonban uralko­dott, ahol igazán ötletszerűen haladt végig a nagy­hatalmak piros ceruzája a türelmes térképen. En­nek tulajdonítható hogy a határok kezdetben há­zakat vágtak ketté hidakat oszlottak kétfelé, tel­keket daraboltak fel és megakadályozták, hogy a háziasszony vízért mehessen az udvarban lévő kutjáig. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról Prága, április 20. Értesülésünk szerint az egészségügyi máaiiszfcáráum a közel jövőben mér má- niszteaaközd bizottság elé terjeszti az orvosi kama­ráikra vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat értel­mében az egész köztársaságban, tehát Ruszinsakó- ban is, orvosi kamarákat létesítenek. Az uj törvény a szakorvosok (specialisták) cimhasználatát is ren­dezni fogja. A javaslat szerint a szakorvosi címet a jövőben kizárólag az egészségügyi minisztérium ad­hatja meg. Május elején megkezdődnek a kereskedelmi Jog általános re­formjára vonatkozó tárgyalások Prága, április 20. A pénzügyminiszté­rium, mint ismeretes, foglalkozott a rész­vényjog reformjával és az erre vonatkozó módosító javaslatot rövidesen a parlament­nek is le kellett volna tárgyalnia. Most azonban a kereskedelemügyi, belügyi és igazságügyi minisztériumok bejelentették, hogy ez a novellálás csak a kereskedelmi jog általános módosításával egyidejűleg hajtható végre. Az erre irányuló munkálatok meg­kezdődtek. Az igazságügyminisztérium mi­niszterközi Írásbeli ankétet vezetett be, amely letárgyalja a kereskedelmi törvényt Minden egyes érdekelt minisztérium április végén írásban fejti ki álláspontját. A szóbeli tárgyalások májusban kezdődnek 8 valószí­nűleg júniusban fejeződnek be, mire bele­kezdenek a részletes munkába. A kereske­delmi társaságok kérdésénél a részvényjog reformját is megvitatják és a részvénytársa­ságokkal kapcsolatosan még a korlátolt fele­lősségű társaságok határozmánvait is lénye­gesen megváltoztatják. Mindezek a munkála­tok annyi időt vesznek igénybe, hogy a nem­zetgyűlés a kérdést ez évben már nem fogja tudni letárgyalni. A rózsa Irta: Lukács László. rorró-forró júliusi nyár ömlött a föld fe­lé- Buján, ezer tarkaságban csillogtak a me­zők, a dombhát haragos zölden tekintett az ég kacagó kékjébe s a mélységes csendbe boruló erdő alatt szinte hallani lehetett a felfelé nyúló gyepes fü növését­A nyár minit egy jóságos, bőkezü tündér- asszony járta végig a földtekét s minden kicsi zugból életet hivott elő. A nap izzón, tüzesen nézett alá a park virágaira, aranyos melegében fürösztve meg a száz s százszinü apró élelet, melyek felett a kis sárga tompom méhek s a lobogófényii, ezüstcsillogásu pillangók szálltak ágról-ágra, mint hangosvágyu apró szerelmi kalandorai a nagy természet örök tengerének. S fenn a magasba Ívelő kastélyerkélyen magánosán, aranycirádás majolika vázában élt a rózsa. Büszkén nyitotta szét illatos, hamvas Szirmait, kacérkodott a napsugárral s néma Önteltségben hallgatta végig a körülötte cso­dálkozó emberek bókjait. A rózsa híres, nemes ősöktől származott, a legkiválóbb üvegházakban vigyázva nevel­tek s most, mikor a föld felé csapott a nyár égő. pihegő lehelete, kiállították az erkély kö­zepére, hogy díszelegve, mindenki láma s min­denki gyönyörködjék benne. S a rózsa szépsé­gének, egyediilvalöságának teljes tudatában tekintett szét a magasból. S várta a nagy méltó szerelmest, melyik 'rncgb'gja érdemelni az ő pompás virágtesté­nek, nemei ritkaságának ünnepi ölelését. Várta a rendkívüli fény^us színekben taTkálló pillangót, mely nem elégszik meg a park egy­szerű virágaival; mely lassú, önérzetes lebe­gésben felszáll a magasba, hogy nagyot, újat, csodásat találjon. S ott találkoznak. Egy ideig türelmesen várakozott a rózsa. Elnézte az alatta elhuzódó életet, finnyá­san mosolygott a kisigényű, szerény illatú vi­rágok szerelmi csatáján, mikor azok a kék, lila s piros kelyhükkel kacéran kancsntgattak egy-egy zümmögő, feléjük szálló bogárka felé. De aztán egyszerre különös, nyugtalan ér­zések lepték el a szépséges rózsát Most már teljesen kinyillott, szélső szirmai kivánságosan terültek szét, illata bódultán áradt a nyár legforróbb csókjait tapasztotta az életes föld­höz, de az álmodott, nagy szerelem még egyre késett — Elmaradna? Nem, nem, ez lehetetlen — suttogta magában a rózsa. Nem merte han­gosan mondani, mert a pirostüzü alkonyat gy a pajkos kis lengedező szellő még meghal­lotta volna s megtudná, hogy kételkedik az ő nagy jövőjében. Tehát csöndesen, kissé el­gondolkozva bár, reményeiben bár megtépáz­va várt a büszke erkélyt rózsa. S a napok múl­tak. Egyik a másik után s semmi se történt. Most már éhes vágyakozással tekintett a sziv- alaku virágágyak felé,melyekben póri rokonai busás gazdagságban élvezték az életet, a na­pot s szerelmet. Most már szívesen kérte vol­na gondozóját, ki minden nap friss, üde víz­zel öntözte meg, hogy vigye öt is a nagy park közepére, hol az a sok színes pillangó ren­des, hol azok a kis villogószemü méhecskék szaggatják le a mézet a virágok édes ajkairól. De ő nem szólhatott. Nemesnek, csodás­nak, szépségesnek született az erkély! rózsa s nem illet volna a park egyszerű népe közé. Így tehát fennmaradt az erkélyen. Egyszerre aztán mirden megváltozott. Csúnya, szürkefoltos felhők borították el a su­garas eget. Hűvös, esöthozó szél süvített el a park felett A rózsát bevitték a szobába, hol szomo­rúan horgasztotta le hervadó fejét Sóhajosan gondolt éppen a tovatűnő nyárra, az elmaradt nagy álmokra, a ragyo- gószámyu pillangókirályra, mely felszáll a magasba, hogy vele találkozzék. Minden elma­radt. De egyszerre csak züm-züm, mi az? Egy apró fekete bogár repült be a nyitott ablakon, a szobában keresve menedéket a hulló eső elől. A rózsa remegve kapta fel soomoru fejét s vágyakozva tárta Szét szirmait a jövevény felé. A bogárka mohón igyekezett felfelé. A rózsa remegett a nem várt boldogságtól. Még egy perc s a kicsi fekete bogár lábaira ta­padt idegen virágok porával megtermékenyí­ti a természet örök törvényei szerirt. — Ni, micsoda egy csúnya bogár mászik a rózsámhoz — szólt egy emberi hang s a rózsa j rémülten látta, hogy az egyetlen szerelmi lo­vagját is elveszik tőle, mert csúnya, fekete kis bogár az s nem egy ragyogó pillangó. Nem hozzá való­Az este leszállt s a rózsa zokogott. — Vége. Elmúlt, az élet, a nyár, a szere­lem ideje. Egyszer se szerettem. Most meg­halok. Künn búcsúztak a madarak. Apró eső szitálva hullt. Sárgult a domboldal s é^zak fö­ldi fekete hidegleheletü felhők Szaladtak át az égen. A nyár ezer s ezer apró kis élete, mint varázsütésre elnémult, meghalt S a szépséges, erkélyi rózsa is befejezte életét. Komor, lassú egymásutánban hullatta alá leveleit magánosán, mindenkitől elfeled­tem szeretet nélkül. •ROZNAVA • Mandarin . Cacao - DIÓ-Crémo - Cherry Trlple-Soo - Curacao - Karlsbadl keserű „Késmárki kiállításon nruny órcnunftl kltüotetve'* ,#A Nctuxetközi Dunakiálhtáson irány íremmel kitünlelv^**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom