Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-17 / 89. (1423.) szám
-faSKor. évf. 89. (1423) szám a VdSáriftdP » 1927 április 17 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ,* külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nClpilctpjGL Felelős szerkesztő: DZURÁNTI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. -—Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Magyar husvét Szlovenszjkószerte zugnak a harangok, husvét van, az Eszme diadalmas föltámadásának ünnepe. Szimbólum is: a lelkiség legyőzi a testieket, az eszmeiség az anyagiságot, az idealizmus a materializmust Az igazságot ke- xesztreíeszitheted, koporsóba zárhatod, kosárba temetheted, s fölébe hengeritheted a világ legnagyobb sziklatömbjét: harmadnapra föltárnád és eget. kér. Ez az értelme a Husvét- rak minden nyelven, még a legvilágiasabb, legprofánabb fogalmazásban is. Az Eszme harangzúgás os öröm ünnepén milliónyi száj magyar nyelven hirdeti, ünnepli a husvét érteimét, de ezek a magyar igék valahogy fájdalmasabban ölelik magukba és mélyebbről jövően zengik az ünnepi örömet. Mohács népe rengeteg történelmi nagypénteket élt át, de nemzeti, idealizmusa harmadnapra mindig föltárnád!; s megőrizte a maroknyi népet ezer évért át a megsemmisülés ezer veszélyétől. Éppen ez a golgotás magyar sors ad vé-gzeleseb'bt artalmat a mi ünneplésünknek, a kisebbségi sorban élő szlovenszkói magyarság husvétjának. Golgotás sors, hiszen kisebbségi jogainkat, ezeket a legemberibb, legkeresztényibb eszméi pósz'íuiátumokat a forradalmi mámor első orgiáiban ke:resztrefeszitették, sírba rejtették s azóta is sziklafödél alatt őrzik. Csakhogy a kisebbségi jogok olyan erkölcsi tételeket, olyan igazságokat mondanak kb 'hogy itt hiába minden ryerserő, hiába erőszak, hiába a legbiztosabbnak látszó és szuronyokkal őrzött kősir: az igazság, ha tényleg igazság, szétveti a sir száját és előbb-utóbb diadalmaskodni fog. Az egyetemes keresztény husvét nagy örömnapján mi a kisebbségi eszmék husvétjá- ért is imádkozunk és hiszünk ennek a liusvét- n&k eljövetelében. Tévedne azonban a cenzor ur, ha azt hinné, hogy ezeknek a Szavaknak a leírásakor, ebben a szent ünnepi percben kétértelműen és rosszhiszemüieg holmi irredenta értelemben vett húsvéti föltámadásra gondolunk- Oh, a nemzeti eszme érvényesülésének mi nemcsak ezt a revolúciós formáját ismerjük. Sőt, mivel ez az ut a lehetségesek közül a legiehstetleuebb, világos, hogy ilyen lehetőségekkel józan emberek nem is foglalkozhatnak. A nemzeti eszme épp a legmagasabb ren dű erkölcsi tartalmánál fogva, igenis, evolúció utján is megvalósulhat, sőt evolúcióval — jöjjön az bár belülről, vagy a népszövetség világából, vagy a középeurópai gazdaságpolitikai szükségszerűség parancsára — minden bizonynyal hamarább fog megvalósulni. A szuronyok, sírkövek, általában a materiális erők mindig gyengébbeknek bizonyultak a keresztrefeszi- tett igazságok erejénél. S vannak-e ma Európában kerésztrefeszitettebb és elhantoltabb igazságok, mint éppen a kisebbségi jogok erkölcsi tételei? Mi minden materiális, túlerő dacára hiszünk a kisebbségi jogok evolúciójában, a kisebbségi jogok teljes győzelmében, mely bár késik, de nem múlik. Ez az evolúció az ethikai szükségszerűség egyenes vágányain lassan, de biztosan halad előre. Az erkölcsi igazságszolgáltatás vonata még ebben a kusza s le züllött jogrendü korban is föltartózhatatla- nul Száguld a maga utján s mindenki öngyilkos, aki az eszmék vonata elé veti magát, hogy azt útjában föltartóztassa, vagy legalább is hátráltassa. Tudjuk azt is, hogy az evolúció mindig alkotó erők som mája, eredője. Éppen azért Szükséges, hogy ennek az evolúciónak, érdekében alkotó erőinknek egész teljességét vethessük az erők mérkőzésébe, hogy azok irányát dönA magyar kormány ajánlatot tett Beigrácfnak barátsági szerződésre? Belgrád, április 15. Tegnap este az a hír terjedt el mértékadó politikai körökben, hogy Magyarország belgrádi körete, Förster Elek báró a budapesti kormány nevében a jugoszláv kormánynak magyar—jugoszláv sz erzedés megkötésére vonatkozó ajánlatot tett, amelynek tartalma a Rómában kötött magyar— olasz barátsági szerződés tartalmával megegyeznék. A hír megerősítésre szorul. Hl iiisiias Marokkéban Madrid, április 15. A Marokkóból érkezett legújabb jelentések kedvezőbben ítélik meg az ottani helyzetet. Az utóbbi napok viharai és esőzései a spanyol helyőrségeket igen veszedelmes helyzetbe hozták. A lázadásra mindig kész benszülötfek fölhasználták a part vidéki pusztító tájfunt' és mindenfelé megtámadták a megszálló katonaságot. Az anyaországból semmiféle segítséget sem küldhették Marokkóba, a marokkói utak járhatatlanokká váltak, a vasúti és a távírói összeköttetés megszakadt, sőt néhány drótnélküli táviróállcmás is elpusztult, úgy hogy a hadvezetőség nem volt ura a helyzetnek. A muníció elpusztult, az élelmezés szünetel s a lovak meg a tevék is hasznavehetetlenné váltak. Érthető, hogy Spanyolországban a legrosszabbra készültek föl. annál is inkább, mert az első jelentések a bensziilöttek erélyes akcióiról számoltak be. Máig a helyzet némileg megjavult. A repülőgépek végre felszállhattak és tájékozódhattak az ország belsejében történt eseményekről. San Jurko főparancsnoka fölöslegesnek tartja a csapatok azonnali kiküldését, de a spanyol kormány minden eshetőséggel számolva, mégis nagyobb erősítést küld a marokkói harctérré. . Mesiifwa klktkossa a- tornyai főparancsnokot A sftaagthaü következményei —- Csalódás Oroszországban — Véget ért a harci tevékenység — „Az uj Cavaignac“ Moszkva, április 15. A Hí. Internaeioná-I le tegnap kiáltványt adott ki Osankajszek kantoni generalisszimusz ellen, am elv ben többek között a következőket mondja: A legnagyobb felháborodással és gyűlölettel jelentjük ki, hogy Csankajszek a forradalom árulójává és az imperialista banditák szövetségesévé vált.-Ellensége a ioradalmi kuo- mintangnak, a munkásmozgalomnak és a kommunista internacionálenak. — A kiáltvány további részében az oroszok elismerik, he*"* az imperializmus rendszerének sikerült Kínában a k nemin faiig eervségét megbontani, Csankajszeket megvesztegetni és a kínai forradalmat diszkreditálni. Az ellenforradalom középpontjában most a generalisszimusz áll, aki a fascizmus segítségével vek szik tönkretenni Kanton haladó eszméit. — A legtöbb moszkvai lap szintén Csankajszek ellen fordul és a Pravda vezércikkében Cavaignac-kal hasonlítja össze a kantornak volt főparancsnokát. Az orosz lapok persze elfelejtik, hogy Kínában az ilyenfajta nálfor- dulások a mindennapi dolgok közé tartoznak. Eírv-e^v kínai hadvezér életében legalább tízszer változtatja meg politikai megfőző (lését. A Pravda szerint a shanghaii ellenforradalom súlyos csapás a kínai szabadságharcra nézve. Csankajszek a tömegek ellen fordult, de a tömeg el fogja tiporni. A kínai kommunista párt és a kuomintaug a jövőben még szorosabb barátságot köt és a shanghaii veszteséget hamarosan kiküszöbölik. ti27<ben nem lesz többé harc Shánghai, április 15. Kínában szemmel- íáthatclag újabb nyugalmi periódus közeledik. Az északiak hirtelen rajtaütése csirájában elfojtotta a déliek tervét és Peking meghódításáról esídén már szó sem lehet. Bebizonyosodott, hogy a régi rendszerű kantoni had vezetőség gyors és nem kellőképpen fedezett előtörése csütörtököt mondott az északiak modern seregeivel, páncélvonataival és repülőgépeivel szemben. A Jangcse-folyó valószínűleg ideiglenes határ marad és 1927- ben a katonai operációk aligha folytatódnak. A belső bomlás nagyon meg,gyöngítette a diadalmas kantoni gondolatot és ez a második körülmény is a fegyverszünet mellett szól. Végül harmadszor a japánok erélyes fenyegetései is hatottak s a déli csőcselék! elvesztette harcias szellemét, azaz ismét a gyáva kínai mohhá változott. Az északi tartományokban megkezdődött propaganda persze folytatódni fog, de kérdés, vájjon az eddigihez hasonló sikerrel. A shanghaii városi tanács és a konzuli testület az orosz főkonzul minden tiltakozását elutasította. Az orosz konzulátus őrzése és a látogatók átkutatása tovább tart, mert a konzult különben sem védi immunitás. tőén befolyásolhassuk. Ez az elv erőinknek józan egységesítését,‘nemzeti állományunk okos megtartását s mindennemű értékeinknek egészséges konzerválását parancsolja. Munkánk a jelszókon túlmenő, saját erőinkre alapozott tartalmas valóságépítés legyen. A ma ethikája nem elégszik meg csak a tiszta, de esetleg sikertelen jószándékkal, az elvi jószán- dék magában véve nem az a bizonyos, „fél tetí/:í: a ma ethiká ja azt a tudást is megköveteli tőlünk, mely a jótett gyakorlati, élő valóságát elő tudja varázsolni. Épp azért ez az éthika kell, hogy érvényesüljön kisebbségi életünk minden frontján: a politikában, a kultúrában, a gazdasági élet világában. Ez az evolúció, va- lóságpoliti’kája, mely a magyar kisebbségi sors jobbrafordulását alapozza. Ilyen Szívós akarattal, ilyen reális tudással s az erkölcsi eszmék teljes diadalába vetett igazi keresztényi hittel kell munkálkodnunk nemzeti létünk újjáépítésén a golgotás évek nehéz idejében, mert csak igy érhetjük a távoli, de mind reményteljesebben közeledő diadalmas magyar husvétotHalál és feltámadás Irta Francisoy Lajos dr. szenátor A világon két olyan élettörvény uralkodik, melyek alól a természet nem tesz kivételt: a halál és a feltámadás. Mindennek, ami él, el kell enyésznie, más létalakba kell átmennie. Az embernél ezt a metamorfózist' halálnak nevezik. Mindennek,'ami valamikor élt, uj életre kell feltámadnia. Meghozza ezt a feltámadást a tavaszi ébredés. A fűszáltól kezdve a tölgyek és platánok lombkoronájáig mindenbe uj életet önt a kikelet meleg napsugara. A felbomlott és a föld porával összekeveredett állati szervezetekből ezernyi változatban tör elő az élet mezejére a flóra és fauna csodás világa. Ezek természeti tünemények, melyekét minden tavasz a léttámasztás újabb és újabb árnyalataival tár szemünk elé. Ezen az általános láttám á szt ás i alapon állva, hirdeti nekünk a keresztény hit az emberi test feltámadását. Bizonyítékul felhozza Krisztus feltámadását. A feltámadott Krisztus a halottak első zsengéje — írja Szt. Pál. ő az első, aki saját erejéből támadt fel és nekünk az ö erejével kell feltámadnunk. Krisztus feltámadása annyira szilárd és biztos alapja a mi feltámadásunknak, hogy az Apostol nem habozik kijelenteni: „Ha nincsen halottak feltámadása, úgy Krisztus sem támadott fel. A hit. ezen tanításának központjában. Te* hát Krisztus feltámadása áll. Milliósz-e * ez,’ vagy történeti valóság? Az egész civilizált világ megüli husvét ünnepét. Megüli pedig a bit tanításának alapján, mint a halál felelt diadalt aratott Üdvözítő dicsőségének ünnepét. Szégyenteljes dolog volna, ha a keresztény népeket, melyek mégis a világ legműveltebb népeihez tartoznak, egy vallási mi- thosz vagy legenda vezetné a húsvéti, emléknap megölésében. A mai kor embere úgyis hajlandó a szkepszisre és a hitetlenségre’. Ha mégis meghajol husvét ünnepének fenséges misztériuma előtt, azzal bizonyságot tesz arról, hogy Krisztus feltámadását nagy és tagadhatatlan történeti valóságnak tartja. A kereszténység különben nem is gondolható Krisztus feltámadása nélkül, nem keletkezhetett, nem születhetett volna meg ennek az alaptannak igazsága nélkül. A keresztény hit első hirdetőinek főbizonyiléka az általuk hirdetett vallás igazsága mellett az, hogy Krisztus feltámadt s feltámadásával bizonyságot tett isteni hatalmáról és megpecsételte tanításának igazságát. Ez az apostoli prédikációk főtartalma, az apostoli igehirdetés főérvg, ezzel győzik meg a világot a krisztusi tanítás igazságáról, ezzel alapítják meg az Isten országát, az egyházat. Igehirdető útjaikon találkoznak ellenmondással, tagadással, ami ma is szembeszálló jelensége a keresztény igazságok hirdetésének, de cáfolattal senki sem képes lefegyverezni a hirdetett nagy igazság bátor szavát, Cáfolattal a mai hitetlen világ is adósunk azért, amit tagad. Történeti okmányok és tények szóinak Krisztus feltámadásának igazsága mellett s ezért ezt a tant a tudomány szempontjából is bebizonyitottnak kell tekintenünk. Ami azonban az emberi test feltámadását illeti, az már csak a hit talaján találja meg bizonyítékát. Ez sem kisebb, mint a tények bizonyítéka, csak éppen, hogy más természetű. Gyönyörű összhangot, megkapó kongruenciát találunk az emberi test feltámadásánál is a hitnek ezen igazsága és a természet tényei között. A föld nem holt elem, ellenkezőleg az életnek mérhetetlen gazdagságú bányája. lag»KRk mai száma 32 ©l«laS
