Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-13 / 86. (1420.) szám
1927 április í'ó, szenta.-t^CHVVVAíSVAti-HTRTjAR 3 ■Bnwü^aagia^ Zaniteníi, Mussolini merénylője, kinek bünperét most tárgyalják. A koalíció nem egyezett meg a szociális biztosítás módosítására nézve Prága, április 12. A koalíció szociálpolitikai bizottsága a szociális biztosítás módosítására vonatkozólag nem irtott megegyezni. A tárgyalásokat éppen ezért abba is hagyták. A módositási javaslatot a népjóléti minisztérium fogja kidolgozni. Az egyes pártok követeléseiket a parlamenti bizottságokban fogják érvényre juttatni. A Szociális biztosítás módosításánál tehát a koalició ugyanazt a rendszert fogja követni, mint az építkezési törvény módosításánál. A lefegyverzési konferencia máris csődöt mondott Páris, április 12. A népszövetség előkészítő leszerelési bizottságának nehézségei Parisban komoly aggodalmat okoznak. A hatalmak sehogy sem tudnak megegyezni és Anglia meg Olaszország most elutasította a tengeri leszerelés francia kompromisszumos formuláját: Párásban úgy vélik, hogy a lefegyverzési konferenciát határozatlan időre elnapolják, sőt az is lehetséges, hogy a népszövetségi kísérlet egyszersmindenkorra csődöt mond. Súlyos jugoszláv-bolgár határincidens Szófia, április. 12. Az Utro jelentése szerint április 8-án este újabb súlyos bolgár'—jugoszláv határincidens törlént. Egy fegyveres jugoszláv katona Trau közelében átlépte a határt és Bankja község korcsmájába ment. Amikor a bolgár határőrség tudomást szerzett erről, egy altisztet küldött a vendéglőbe, hogy a jugoszláv katonát azonnali távozásra szólitsa föl. A jugoszláv katona eleget tett a fölszólitásnak és az altiszt kíséretében a határ felé tartott. Közben a jugoszláv hirtelen lekapta fegyverét és agyonlőtte bolgár kísérőjét, majd átszaladt a határon. A vizsgálatot megindították. Husvét hétfője mégis munkanap marad Prága, április 12. A Reforma jelenti: Husvét hétfője ez éviben még munkanap lesz, miivet az idő rövidsége miatt az ünnepekről szóló törvény módosítását nem letetett megvalósítani. Ennek következtéiben az eddliigi helyzet változatlanul! megmarad. Az áUlami hiiviatelókban husvét hétfőre egyes tisztviselőknek saját kérésükre szabadságot adnak. A cseh nemzeti szocialisták is közelednek a német szocialistákhoz Prága, április 12. A Ceské Slovo vezércikkben foglalkozik a cseh—német együttműködés problémájával és többek közölt a következőket árja: — A németjeink és köztünk való kölcsönös g'őviszony megteremtése nem a legkisebb politikai feladat. Már az a körüJlmény, hogy a leghangosabb „hazafiak" minden nehézség nélkül le tudják nyelni és megemésztik a csehszlovák—német kormányt, meggyőz arról minket, milyen eürgŐ6 a német probléma. Mi is kívánjuk, hogy németjeink az állam területén teijesitteeisék a maguk eltoiivatáeát. De jelenlegi aktivista politikájuk egyelőre csak az előnyökre néz és még nem érte el azt a fejlődési fokot, hogy spontán és határozottan elítéljék a német soviniszták irredentizmusét Mi nem vagyunk soviniszták — írja a Ceské Slovo — és a mi nemzetiségi programunk nem áll össze'válogatott ékes szavakból, de követeljük, hogy a haladó németek és köztünk őszinte együttműködés létesüljön. Azt hisszük, hogy a. két nemzet kulturális éB szellemi harca sok jóra vezethet és biztosra vesszük, hogy egy ilyen alapokon nyugvó pbliütiikai megegyezés a csehszlovák köztársaság összes muukás- mépeiinek szociális tekintetben való emelkedését eredményezné. A kezdemónyezö bizottság napirendre tárt az ellenzék bizalmatlansági indítványa fölött Prága, április 12. A képviselőház kezdeményező bizottsága ma délután tárgyalta a német szociáldemokraták által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt A javaslat előadójául Stasek cseh néppárti képviselőt választották meg, aki kijelentette, hogy a bizalmatlansági indítvány indokolása egyáltalában nem helytálló, mert a katonák választójogának megszüntetéséről szóló javaslat nem mond ellent az alkotmánynak. Cze-cb képviselő bizalmatlansági indítványa tehát csak demonstratív jellegű s ezzel behatóan nem is érdemes foglalkozni. Czech hosszabb beszédben cáfolja Stasek előadó állításait és hangsúlyozza, hogy az aláirt százkót képviselő minden tekintetben bizalmatlan a mai kormánnyal szemben. A vitában résztvett még Chalupecky cseh szociáldemokrata és Muna kommunista képviselő is. Végül szavazásra került a sor. A javaslatot 11 szavazattal 7 ellenében elutasították. Úgy hírlik, hogy Czéoh dr. kisebbségi különvéleményt fog bejelenteni és ilyenmódon alt arja a kérdést a plénum elé vinni. Ma kezdte meg a statáriális bíróság a pesti kommunisták bűnügyének tárgyalását Budapest, április 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentés©.) Ma délelőtt ült össze Budapesten a statáriális bíróság Töreky Géza dr., a büntetőtörvényszék elnökének elnöklése mellett, hogy a törvény rendelkezései szerint gyorsított eljárással ítélkezzék a kommunista Szántó Zoltán és társai bünpörében. A statáriális bíróság tagjai Töreky elnökön kivül Méhes Ignác dr., A védik Félix dr., Váradi-Brenner Alajos dr. és Ko- váts Miklós dr., míg Vitéz Litvay Sándor a bíróság póttagja. A főtárgyalás jegyzőkönyvét Paczák József dr. és Haubert Hugó dr. vezeti. A vádhatóságot Miskolczy Ágoston dr. ügyészségi alelnök képviseli. A budapesti királyi államügyészség még tegnap küldte meg indítványát a büntetőtör- vényszéknek a statáriális bírósági tárgyalás ügyében s átiratában a letartóztatott 51 kommunista közül Sl-ne<k ügyében lázadás büntette címén javasolta a statáriális tárgyalást. A többi letartóztatott ügyében tovább folyik az eljárás, amig az ügyészség ügyükben a munkát be nem fejezi. A királyi ügyészség ugyancsak tegnap tudatta a letartóztatottakkal is, hogy ügyük statáriális bíróság elé kerül, valamint megkereste az ügyészség a budapesti főkapitányságot, hogy a rend biztosítására nagyobb^ rendőrcsapatot rendeljen ki a tárgyalás színhelyére. A tárgyalás iránt érthető érdeklődés nyilvánult meg különösen a sajtó képviselői, valamint a külföldi újságírók és kommunista politikusok körében. Már ma reggel nagyszámú külföldi újságíró érkezett Budapestre, hogy jelen legyen a szenzációs bünügy tárgyalásán. A törvényszék jegyeket egyáltalában nem bocsátott ki s a közönséget csak szigorú igazoltatás után és csak korlátolt számban bocsátották be a tárgyalóterembe. Hír szerint a tárgyalás harmadik napján több fran cia és német kommunista képviselő is Budapestre érkezik, hogy mint hallgató jelen legyen a tárgyaláson s az Ítéletet meghallgassa. A tárgyalóterem már jóval kilenc óra előtt megtelt. Kilenc órakor fegyveres őrök kíséretében bejönnek a vádlottak: Szántó Zoltán, Vági István, Lőwy Sándor, Szörényi Sándor, Poll Sándor, Zenétzi János, Hunya Is’ án, Glanz Ignác, Kocsis János, Rosta István, Pipié József, Ehrenreick László, Vámos Ilona, Normay Ernő, Krizl János, Nagy Béla, Bleier József, Mata Mária, Lukács Béla, Rubin Lajos, Landauer Árpád, Lakatos Vince, Tóth György, Kolozsi László, Kiss Hugó, Papp Gyula, Oér Ferenc, Fussenecker lerenc, Tir- jer Miklós, Tisza Antal és Kiss Ferenc. Elhelyezkednek a vádlottak padiján, melyet a vádlottak nagy számára való tekintettel pótpadokkal egészítettek ki. A védők egymásután érkeznek meg, akik ugyancsak egész kis csapatot tesznek ki. Ott van Vámbóry Rusztem dr., Lengyel Zoltán dr., Hébelt Ede dr. volt szocialista képviselő, Kollmaun Dezső dr. s még egy tucat más ismert budapesti ügyvéd. Pontban fél tiz órakor vonul be a bíróság Töreky elnök vezetésével. Töreky megnyitja a tárgyalást. Bejelenti, hogy a statáriális biróság ma reggel a törvényes formák között megalakult. Felkéri Miskolczy királyi államügyészt, adja elő indokait, amelyek , alapján a statáriális bíráskodás elrendelését | kívánja. Töreky megnyitó szavai közben mindjárt kis incidens zavarta meg a tárgyalást. Vági István ugyanis Töreky első szavai közben izgatottan felugrik helyéről s valamit mondani kíván, de az elnök erélyesen leinti, mire Vági ismét leül s csendesen hallgatja meg a megnyitó szavakat. Az ügyész előterjesztései Ezután Miskolczy ügyész kezdi meg indokainak felsorolását. — A vádlottak kihallgatásuk során egy- értelmüleg azzal védekeztek — mondja Miskolczy —, hogy szervezkedésük célja politikai párt alakítása volt De céljuk kétségkívül a mostani rendszernek, a jelenlegi társadalmi rendnek felbontására irányult A kommunista párt ugyanis mint párt politikai pártnak nem tekinthető, mert egy államban csak olyan politikai párt létezhet, amely összhangban van a ma létező társadalmi renddel. Ha tehát a vádlottak ezek szerint nem politikai párt alakítására szövetkeztek, akkor szervezetük nem egyéb merénylők és bujto- gatók szövetségénél. — A vádlottak folytonosan azt hangoztatták s ezt elvtársaik is támogatták — folytatta Miskolczy —, hogy ez a felfogás csak Magyarországon uralkodik, mert az egész világon mindenütt akciószabadságuk van a kommunistáknak, sőt a parlamentben is helyet kapnak. Egyoldalú beállítása ez a dolgoknak, mert Magyarországon a politikai szervezkedésnek ugyanolyan szabadsága van meg, mint Európa bármely más államában. Mindjárt itt felemlíthetem Dorriot francia kommunista esetét, aki ugyancsak hangoztatta, hogy Franciaországban nincs gondolat- és gyülekezési szabadság, mert csak egy kis imperialista csoport tartja kezében a hatalmat s ezért felhívja a munkásságot, hogy rázza le vállairól ezt a nyomasztó terhet. A francia hatóságok Dorriot ellen kijelentései miatt az állam biztonsága elleni bűntett miatt bűnvádi eljárást indítottak meg. De hivatkozhatom az angol törvényhozásra is, ahol csak a napokban terjesztették be az ismeretes sztrájkellenes javaslatot. Tehát mindenütt a törvény szigorával járnak el azok ellen, akik a mai társadalmi rend felbontására törekednek. Kommunista szervezkedés moszkvai utasításra Ezután részletesen ismerteti a magyar- országi kommunista szervezkedés történetét Megállapítja, hogy a szervezkedés tulajdonképpen Moszkva utasításai szerint történt a Kun Béla vezetése mell ott működő moszkvai magyar klub rendelkezései alapján. A szervezkedés sejtrendszer alapján történt meg s magyarországi főirányitói Szántó Zoltán, Glanz Oszkár, Kocsis János és Papp Gyula voltak. A kommunista párt magyarországi megalakulását a vádlottak ugyan tagadták, de az tényleg megvolt. A továbbiakban megállapítja az egyes vádlottak szerepét. A vezető Vági István volt, a moszkvai összekötő Szántó Zoltán, a többiek a sejtrendszer alapján vették ki részüket a munkából. Végül bejelenti, hogy a vádlottak ellen a büntelőftörvénykönyv 157. szakaszába ütköző IMPERBAt-KOTEI KARISBttS Tökéletes kényelem és vezetés Előjegyzések kívánatosak — Junius közepéi1 és augusztus közepétől igen mértéktlten szabott árak Modern garázs. 40 zárható box, sofőrszobák állandó hideg és meleg v;zzel. Kérjen tarifát és árjegyzéket • Nyitva április 25-töl, szept 3Cin. lázadás címén emel vádat, mert a tényállás kimeríti ezt a vádpontot, bár ők fegyverrel nem harcoltak, nem is találtak náluk fegyvereket, de- a III. Internacionále- szabályaiban kimondja, hogy minden kommunista mozgalom fegyveres. Az ügyész beszéde után azonnal Vám- béry Rusztem dr. védőügyvéd áll fel s kéri, hogy a statáriális biróság utalja át az ügyet rendes bírósági tárgyalásra, mert a vádlottak bűncselekménye nem lázadás, hanem csak legfeljebb arra irányuló szervezkedés, ami pedig nem büntethető statáriális utón. Az ügyész által felsorolt tények inkább azt bizonyítják, hogy ebben a pillanatban nincsen még meg az alap a statáriális intézkedésre. Vámbéry Rusztem beszéde után élénk vita támadt az elnök és a védőügyvédek között, miután ezek közül egyszerre nécyen- Öten is jelentkeznek szólásra, hivatkozva perrendtartás szerinti jogaikra. Töreky elnök azonban visszautasította az indítványt s a védőügyvédeket sem engedte szólásra, mert olyan ügyben akarnak felszólalni, amelyre nézve a biróság már döntött. Szántó Zoltán kihallgatása Ezután elrendeli a vádlottak kivezetését Szántó Zoltán kivételével, akinek kihallgatását kezdi meg a biróság. Először is személyi adatait mondja be. Felekezetnélküli magánhivatalnok. Á gimnáziumi érettségi után néhány évet az orvosi fakultáson töltött. Már tizennégy éves kora óta résztvett a munkásmozgalmakban. A kommunizmus bukása után néhány hónapig Budapesten bujkált, de elfogták s internálták. A vörös hadseregben ugyanis nagy szerepet játszott mint ezredparancsnok. Internálásából azonban sikerült megszöknie s ezután évekig Bécsben tartózkodott. 1926-ban saját kezdeményezésére és felelősségére jött vissza Budapestre hogy itt a munkásmozgalomnak s a kommunista pártnak reorganizálását megin- ‘ ditsa. A rendőrségen tett vallomását teljes egészében visszavonja, mivel azt kierőszakolták belőle s különben sem ő vallotta, hanem a szembesített tanú mondotta a neki inkriminált vallomást, ami igy kerülhetett bele a jegyzőkönyvbe. A kommunista mozgalom Magyarországon nem szűnt meg a kommün bukása után, hanem a pártnak minden munkásszervezetben megvoltak a bizalmi emberei, még a kereszténvszocialista szervezetben is. Erre való a sejtrendszer, — mondotta Szántó, — mert nem a vezetőket akarták megnyerni, hanem a tömeget. Ez a kommunista mozgalom pedig esetleges elitéltetésük után is tovább fog működni s nem hagyja abba munkáját, — fejezte be vallomását Szántó. Az elnök még kérdéseket intézett hozzá arra vonatkozólag, hogy kikkel állott Magyarországban szoros kapcsolatban s kikkel érintkezett, erre azonban Szántó megtagadta a választ. Vági István vallomása Ezután Szántót kivezették s Vági Istvánt, a másik fővádlódat vezették be. Vági is visszavonja a rendőrségen és az ügyészségen tett vallomását ugyanazon in dokok alapján, mint azt. Szántó tette. Valló mása során többször propagandafejtegeté sokbe kezd, az elnök azonban leinti. El is meri, hogy Szántóval három Ízben találko zott, de megegyezésre nem jutottak. Tagad ja, hogy illegális helyről pénzt, kapott volna Vági további vallomása során kijelen' tett©, hogy a rendőrségen vallomásáról fölvett jegyzőkönyvet csak az esetben Írja alá, ha a jegyzőkönyvben szereplő „kommu- nista“ jelzőket mindenütt „szociáldemokrata" jelzővel helyettesítik. Vági vallomástétele után a biróság rövid szünetet tartott, majd Löwi Sándort hallgatta ki. Löwi ugyancsak visszavonja a rendőrségi jegyzőkönyvben tett vallomását. Munkatársait sem hajlandó megnevezni. Elmondja még, hogy egy választmányi ülésen őt bízták meg titkári minőségben az ifjúmunkások központi szervezetének megszervezésével. Kihallgatták még Szerénvi Sándort, Poll Sándort, Veröcze Jánost. Runya Istvánt, Glanz Ignácot, a, féllábu Kocsis Jánost és Rostás Istvánt. A tárgyalás folyik.
