Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-13 / 86. (1420.) szám

iiteű április 15, szerda.

eKAiöAl*/ v jtA£OCAR'HlUIiA£s

Pompás fogadóest a Kapitóliumon Bethlen tiszteletére

Róma éli etjének pazar fölvonulása Michelangelo és Tizian termeiben I

Róma, április 12.

Róma kormányzója, Spada Potenciául herceg fogadó estét rendezett a k'apitóliumon Bethlen gróf ünneplésére. Ez a nagy fogadóest a Palazzo dei Conservatoriban folyt le, a világhírű műremekeket őrző múzeumi termekben, amelyeket ez alkalomra fényűző Szalonokká a^kitottak át. Maga a Kapitólium kis tere, amely csak pár lépésnyire. van a Tarpéji Sziklától,

olyan volt, mint valami iündéri fényben pompázó, szinte minden képzeletet felülmúló ragyogása, díszterem.

A Michelangelo tervezte paloták villanyi ampák füzéreinek fényében emelkedtek az ég felé klasszikus vonalaikkal. A „Palazzo Cent- rale“ pedig, mint valami gigászi fénytorony tündökölt a sötét éjszakában.

A „Palazzo dei Conzervalori" nagy erkélyén a címeres magyar lobogó lengeti. Szemben vele, a másik tökéletes szépségű palota, a Palazzo dél Museo erkélyéről az olasz namzetiszinü zászló színei virítottak alá, míg Róma város Szinei, a szinte földig érő nagy lobogón, a „Palazzo Centrale" szinpompáját tarkították- Féltizenegyre volt kitűzve az ünnepi fogadó-est kezdete, de az előkelőségek már röviddel tíz óra után gyülekezni kezdtek- Autók végtelen sora ontotta Róma arisztokráciáját, politikai és Szellemi nagyságait, akik mind frakkban, rendjelekkel díszítve jelentek meg. A hölgyek nagy-estélyi toalettben.

A Palazzo Conservatori hatalmas kapujából a folyosóra és végig az egész árkádos, üvegfalú folyosókon tarkavirágu szőnyegek futottak, rajtuk Róma város címerével. Jobbról és balról dísznövények: pálmák, babérok, virágzó mimózafák. És minden lépésnyire egv- egv diszruhás lakáj, rizsporos hajjal, térdnadrágban. Michelangelo tervezte ünnepi kosztümben. Az elsőmeleti lépcsők mentén aranysisakos, diszegyer-ruhás városi diszőrség teljesített Szolgálatot. Lent a kapuban pedig az ezüstbotos, sujtásos öltözetű, fehérharisnyás, csattos cipős, Napoleon-csákós portás állt mereven, mint a szobor.

A fehérhaju portád mellén is kitüntetések egész sora: köztük ott szerénykedett egy régi osztrák-magyar érdemrend szalagja is.

Spanda Potenziani herceg a belső feljárónál fogadta vendégeit Pont féltizenegy óraután a Marcia Reale, az olasz királyhimnusz és a Giovinezza, az olasz fascista himnusz zengett végig az évszázados palota termein.

Spada Potenziani herceg azután a szobor- gyüjtemények termein vezette végig Bethlen István grófot és feleségét, majd a múzeumi termeket járták végig s közben Gigloli tanár, a kiváló műtörténész szolgált értékes magyarázattal az előkelő magyar verdégeknekVégig a termek hosszú során, minden ajtónál diszruhás lakájok merevedtek szoborrá.

kor azonban a főkapu elé sietett. Karcsú, előkelő alakján frakk feszült. Mellén az elsőosz- tályu magyar érdemkereszt széles szallagja: Bethlen gróf sajátkezüieg adta át Róma kormányzójának három nappal ezelőtt a magas magyar kitüntetést.

Abban a pillanatban, amikor a magyar miniszterelnök és felesége belépett a Palazzo dei Conservatori dísztermébe, a külön kis zenekar, melyet Barabaschi vezényelt, rázendített a magyar himnuszra.

Néma méghatoltsággal hallgatta végig az „örök város" előkelő vendégserege az Isten áldd meg a magyart fenséges dallamait, mely

Fent, a képtár terr\eiben gazdag hideg Mlffé állott a vendégek rendelkezésére, - - Veronese, Tizian, Tintoretto festményei, Michelangelo és Velasquez önarcképei között.

Közel ezer meghívottja volt Spala Potenziani herceg tündén fényű estjének: köztük a legmagasabb római diplomáciai méltóságok viselői is, akik teljes számban jelentek meg.

Éjfélután egy órakor ért véget a Kapito- lium nagy ünnepe. B. L

Avila; ’§uri hölgyei összefogfakanycmorenvIiitSsére

Kém eredménnyel zárult a hágai „Fartcy Fair“

Giemzet áliitoSta ki legszebb kézimunkáit — & magyar pavi&Soi? nagy sikere —

— A P. M. H. alkalmi tudősi'ójáfól —

Hága, március végén.

Az Internacionális Hölgy*anács Hágában most tartotta a Fancy Fairt, amelynek bevétele nyomorgó asszonyok és gyermekek felsegélyezésére szolgál. Március 23—24—25-én állította ki huszonöt nemzet a hágai zoológikus intézet hatalmas termében jellegzetes népművészetét. Nemcsak Hollandia, de az egész világ ritkán részesül iiyen érdekes látványban, mint amit e huszonöt nemzet festőién tarka kózimüvészete nyújtott a szemlélőnek.

Nem állítottak ki uj típusokat, motorokat s a technika egyik, „csodája" sem volt e kiállításon látha'ő, csupán a néplélek lágy, finom lehelletü szószólói: szőttesek, hímzések, agyagtnunkák; bálik-, szövöttdolgok és még számos másfajta munka, ami mind hazájának népművészetét karakterizáljaPénteken délelőttre kapott a sajtó meghívást az ünnepélyes megnyitóra. Számos ország képviselője, Hollandia és a külföld nagy lapjainak tudósítói előtt nyitotta meg Cort van dér Linden asz- szony, a bizottság elnöknője, a Fancy Fairt.

— Célunk — úgy mondta többek között — a nyomort enyhíteni, fájdalmas sebeket gyógyítani és küzdeni a szó szoros értelemben vett emberi érdekekért. Ma, amikor a tömegnyomor kétszeresen fekszik rá az emberiségre, nemes kötelességet kell teljesítenünk s minden erőnket összeszedni, hogy felekezeti, faji különbség nélkül jótékonyságot. gyakoroljunk. Bár világi felfogás szerint a férfi mozgatója minden külső megnyilvánulásnak, de a nő az, aki a férfi mellett — aki az agyat képviseli — a szív szerepét tölti be. „Ad Feni inas inundi" a jelszavunk, ennek jegyében dolgozunk az egész világon páriák, csenevész gyermekek sorsának enyhítésére...

A hivatalos megnyitás után megindult a tolongás a köralakban felálliiott pavillonok felé.

Általánosságban minden ország Igyekezeti a legszebbet, legjobbat nyújtani. A sátrak alatt Európa, Amerika és India majdnem minden nemzeti viselete feltűnt. A jelmezek pedig főkép igen előkelő hölgyeket takargattak, akik fáradságot és pénzt nem kiméivé, működtek közre a Fancy Fairen. A sátrak közül Német- és Franciaországé, továbbá Latin-Am erika és Magyarországé tilnt fel gyönyörű külsejével és eredeti cikkeivel. Németország Rosenikaler-poreellánjaival, játékszereivel, Észak-Amerika állati bőreivel és különböző italokkal hívta fel a látogatók figyelmét. A kínai sátorban természetesen teát állítottak ki, azonkívül igazi exótíkus kendőket, kézimunkákat Az angol és olasz pavillon között volt a magyar sátor felállítva, egy parasztházat ábrázolva, T. F. 1834 felírással a frontján, az ajtó felett pedig „Isten hozott!" állt Amikor a magyar sátort meglátogattuk, Rudnai hágai magyar követet találtuk ott, aki egyébként igen agilisán működött közre, hogy a

magyar. sátort mennél szebbé és cikkeivel mennél Vonzóbbá tegyék. Mondhatjuk, hogy ez teljesen si-. ki ült is neki. A sátorban Hollandiában élő magyar mágnáshölgyek és magyarbarát holland hölgyek árulták a legszebb kézimunkákat, karakterbabákat, porcellánkulacsokat, tokaji bort és süteményeket Romániának, Jugoszláviának, Bulgáriának és Görögországnak közös sátora volt Itt a finom himzósü zsebkendők és a moldovai famunkák vonzották a közönséget.

A legnagyobb szabású a holland pavillon volt, amelyben a 11 tartomány, azonkívül Amsterdam és Scheveningen legjellegzetesebb termékeit árul- gatták bájos vo'lendami, brabanti, scheveningeni és friz menyecskék

Első este hangversenyt adtak, amelyen Bokor Judith cellomüvésznő és Jósé Iturbi zongoraművész ragadtatták el a közönséget. Szünet alatt Emma anyakirálynő az összes sátrakat végiglátogatta és 450 forintot adományozott a Nőitanács céljaira.

Másnap a látogatók száma megkétszereződő't s a bevétel 50 százalékkal nagyobb volt, mint előző nap. Este igen előkelő közönség előtt friz színdarabot mutattak be műkedvelő holland arisztokraták. Ezt követte a „Tableaux vivants", amely pazar rendezésről tanúskodott.

Ezen az előadáson Hendrik herceg, Vilma királynő férje is jelen volt és láthatólag igen jól érezte magát. Közvetlen modorával csakhamar nagy népszerűségre tett szert és egy virágcserép amerikai árverésén is részt vett.

Utolsó este különböző országok nemzeti táncait mutatták be, köztük a norvég, magyar és orosz táncok tűntek ki.

A teljes bevétel még nem ismeretes. Felkerestük a bizottság pénz'árnokát, aki kérdésünkre azt. válaszolta, hogy 30.000 holland forint a tiszta bevétel, de nem tehetetlen, hogy ennél is több lesz, mivelhogy még sok pavillon nem számolt el. A lég.szebb eredményeket Németország, Franciaország és Anglia érte el 2000—2000 forinttal.

— Interpellációk. Fedor Miklós, az országos ke, reszté nyszocialista párt nemzetgyűlési képviselője, az utóbbi napokban a kővetkező ügyekben intézett kérdéseket az illetékes miniszterekhez: a régi megyei és

községi nyugdíjasok nyugdijának sürgős rendezése tárgyában a belügyminiszterhez, a Herpád folyónak Csány, Zsadány, Nédásd, Gönyü, Szína, Kenyhec és Migléc határában való sürgős szabályozása tárgyában a földművelésügyi miniszterhez, a munkaadóknak a munkásbiztositó pénztárak túlkapásaival szemben való megvédése tárgyában a népjóléti miniszterhez, Nevim István aranyos- ínaróti lakos rokkantnyugdija tárgyában ugyancsak a népjóléti miniszterhez, végül Kodra Gyula dobsinaí lakos és Petik Sándor losonci lakos, vasúti nyugdíjasok oyugdij- rendezése tárgyában a vasutügyi miniszterhez.

xx Az Ifjúsági Könyvtár az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyvoeztálrunknáL A Kis Pythagoras ára 12 K.

Guyau: A modern esztétika problémái

(Világkönyvtár 43. sz.)

Az emberi szellem és gondolkozás története egy természeti képpel élve, igen hasonló a hatalmas és bővizű folyóhoz, mely tengerbe omlóséig különböző változásokon megy keresztül. Hol nyugodtan, széles kiterjedtséggel, lassú és biztos meg- gondoltsággal hömpölyög tova, majd meg lapályra érve, alig halad tovább, mocsaras területet alkot, aztán a belészakadó uj patakoktól felfrissítve, rohanó, sebes áradattá válik, melynek útját zugó vízesések szakítják meg. Az emberi gondolkodás is néha századokhosszat ül mocsaras egyhangúság posványában, míg egy uj szellem hatalmas lökéssel megindítja, irányt szab utjának. Néha ferde irányba, téves eszmék után indul, de ennek a tév- uíon-járásnak is megvan a maga haszna: horizont kibővülés, távlat, látókör kiszéiesbülés.

Egy ilyen hatalmas szellemi áramlat megindítója volt a darwinista, evolucionista eszmék bevonulása az emberi gondolkodásba. A szegény La- marck még elfeledve hal meg, munkáját (Philoso- pbie Zoologique) csak a legutolsó évtizedek természettudósai értékelik, de már Darwin Fajok eredete világszenzációt kelt, óriási sikerével teljesen elsöpri ellenfelei táborát s hosszú évtizedeken át megdönthetetlen tételként, valóságos axiómaként á’l a természetes kiválógatódás, (selectio naturális) küzdelem a létért (struggle fór life), alkalmazkodás stb. elve. Az evolúció gondolata valóban fejlődési áramlatot inditott meg, a különböző tudományágakat igyekeztek uj alapokra fektetni, az uj sze’lem szerint áthangolni s így például Mafzat (1903) e biológiai törvények alapján értelmezi a jogi fogalmakat és azok tartalmát, az előttünk fekvő könyv pedig az esztétika különböző és sok oldalról megvilágított és még sem teljesen megoldott problémáit igyekszik ily módon leegyszerűsíteni.

A mai természettudomány már a kritika mérlegére helyezte a darvinista eszméket, igen sokat teljesen elvetett közülök s igy ez ma már túlhaladott álláspont. Azonban Guyau könyvénél tekintetbe kell vennünk, hogy 1881-ben íródott (eredeti elme: Problémes de restétique confemporaine),

tehát éppen a darwinista korszak kellő közepén.

A különböző esztétikai elméletek közül külö- n<> n a Kant, Sohü! er-féle megállapítások (szép az, ami érdek nélkül tetszik) vagy Schiller szavai szerint: „Nem a vágy kiáltása csendül ki a madarak önekébdl" és n Speuce^éle játékelmélet közismertek, a biológiai alapon álló Guyau megállapítása szerint: „a művészet az ész, az idegrendszer tornája." Itt rámutat az egyes szervek nemhasználása által bekövetkezendő elcsökevényesedésre, aminek megfelelő mása a természetben a lópata stb., vagy ellenkező megnyilvánulásban a túlságos használat által való kifejlődés, mint a magasan álló pálmalevelek után nyújtózó zsiráf hosszú nyaka. Mennyire materialista fölfogása ez a Szép fogalmának, melyet épp Guyau hasonlít a szobába aranysugárként behatoló napsugárhoz, melyet hiába próbál megfogni kezeivel a kis gyerek: ez csak eszmei valóság. E sivár világnézetre célzott Darwin egykori tanítója, ki a Fajok eredetének megjelenése után ezt irta volt tanítványának: „Nem tudom tanait elfogadni, mert megdönti az istenségbe vetett bitemet."

Az iró általában tartózkodik a teoretikus, filozófiai gondolkodás által felállított tételektől, ő az élet forgatagában, ennek tapasztalatait óhajtja leszűrni s ilyen az a megállapítása is, hogy a művészet egyik alapemóciója: a szerelem. Kétségkívül megállapítható, hogy a szerelmi érzés (ez a Guyau-i definíció értelmében: homályos érzése annak, hogy testi vagy erkölcsi kiegészülésünk szempontjából mire van szükségünk) a művészetben hatalmas lenditőkerékkónt működik, inspirál, alkotásra ösztönöz és néha irodalmi, vagy művészeti alkotások legremekebb darabjai (pl. Petőfi: Szeptember végén, avagy Rafael képe kedveséről: Fornarina) egy boldog, vagy kesergő szerelem szülöttei, mégha a női ideál inkább csak eszménykép, íantáziarajzolta tünemény is.

Sokkal életteljesebb és igazabb a költő lelkü- letének elemzése, ki minden ember életét szeretné élni s vágyakozásának hatalmas arányaiban némikép éli is. De tárgyat nem lelt, vágyai kielé- gületlenül maradnak, szenvedést, kétségbeesést okoznak s a művészi lelkűiét pesszimisztlkus aláfestését adják. Olyan ez a pesszimizmus, mint a kisérő hangok a zenében. Viszont rapszódikus lé- lekhuilámzásban máskor a vágy szépsége ad értékel számára, hisz Goethe is azt mondja: „a gyönyört keresem és gyönyör közben visszasírom a vágyat."

A biológiai esztétika, — mert, alapjában ennek nevezhető ez a könyv, — sivár, szellemtelen és éppen az esztétikai érzéket teljesen nélkülöző módszerét legjobban talán az a megállapítás igazolja, midőn a költészet lényegéi a következő módon határozza rueg: „Alapjában a költészet sem egyéb, mint összeválogatott, olyan szavak összessége, melyek jobban rezegnek a fülben s amelyek úgyszólván magukban hordják tulajdon hangsúlyukat."

A következő fejezetekben kitér azokra a problémákra, melyek a tudomány és technika korszakában a költészetre nézve keletkeztek. A technika és tudomány haladásával egymásután jelentek meg gyászjelentések, melyek a művészet és költészet elmúlását jelezték, mely tulajdonkép céltalan játék és egy hasznossági gondolattal telitett társadalomba ne.-i ülik bele e kisded szellemi torna. (Mint Renan kifejezte: „az ösztön kategóriájából átléptünk a gondolkodás kategóriájába.") Guyau, a költői lelkű francia, védelmére kel a halálraítélt művészetnek; a lángész éppúgy kifejezést ölthet a költői lelkületben, mint egy nagy tudós gondolataiban s ezen az alapon Kepler, Pascal, Newton szintén költői temperamentumok, szinte vizionáriusok (Tyndal).

A gépkorszak megszüntette a természet romantikáját, a szélmalmok helyébe idomtalan épülettömböket — gőzmalmokat — állított, a fehér vitorlások helyett hatalmas gőzhajókolosszusok szelik az óceánok hullámait — hol talál itt szépséget e leimért, rideg hidegségekben a művészetet kutató lélek? És Guyau megmutatja ez uj korszak szépségeit: a pusztán végigkigyőzó hoszu vonatot, a vonagló fekete kígyót, a tengeren éjjel tovasuhanó, kivilágított hajót — a levegőt átszelő kecses replőgépeket már nem említhette, ő még nem ismerte a technika e nagyszerű vívmányát.

Ez körülbelül foglalatja Guyau főbb fejtegetéseinek (a harmadik könyv a vers jövőjét és történetét tárgyalja). Kritikai méltatásánál egy szempontot nem szabad szem elől tévesztenünk: ez a könyv csaknem ötven évvel ezelőtt jelent meg s egy azóta letűnt filozófiai szem szögletből foglalkozik a Szép és a Művészet problémáival. A monista- materialista álláspont szélsőséges egyoldalúsága, ki-nem-elégitő anyagiassága nem tudják megmagyarázni szellem nélkül e lelkiségbe gyökerező kérdéseket. Csak a szellem és materiális erők együttes elmélete alkothat kielégítő feleletet e kérdésekre, itt pedig a monizmus megsemmisül s a dualizmus elmélete ül diadalt.

Különben az esztétikai emóciók olyannyira leüti problémák is egyúttal, hogy a pszichológia bevitele és tételeinek alkalmazása is föltétlenül szükséges. A pszichológia tárgya és anyaga az ember lelki élete és annak különböző megnyilvánulásai, felfogása és visszatükrözfetáse, egyszóval a lelki világ. Az emberi lélek pedig változó és sokszínű, azaz legtöbbször közös nevezőre nem hozható egyéniségek alaptulajdonsága, melynél fogva abszolút törvények és tételek kimondása leheietmezósben teret. Ennélfogva |z esztétika pszichológiai része is tulnyomólag relatív tételek összessége. Az esztétikát pedig teljesen pszichológiai alapra hozni szintén túlzás, minthogy csak egyes motívumai az esztétikai érzéseknek gyökereznek a pszichológiában, már pedig avmotivumok, — mint azt Somló Bódog a társadalmi tényezők kialakulásánál kimutatta, — csak egy hányadát alkotják az egésznek (itt igen nagy hányadát!).

Az izlésfejlodés e lelki relativitásból fakad, mely különböző korok különböző szépérzékét fejleszti ki, azaz ennek megfelelően a művészetekben is különböző irányok, stílusok jutnak kifejezésre. Tulajdonképpen itt a „fejlődési* (evolúció) sző használata nem teljesen jogosult, mert például egy korszakon belül megállapíthatunk egy fejlődési vonalat, mondjuk a korai renaissancetól a késő renaissanceig, de ugyanebben az értelembeu nem használhatjuk az evolúció megjelölést összehasonlítva a renaissancet a barokk-korszakkal. Ennek részletes kifejtését Guyau nem adja, csupán pár szóval utal rá s azt mondja: „A művészet nagy alkotásai egymás melleit emelkednek magas ormok módjára, anélkül, hogy egymást eltaposnák, vagy eltakarnák, azt, mely közülök elsőnek emelkedett az égnek." (111. lap.) Ugyanezt az elméletet érinti H. Wölfflin is Kunsthistorisehe Grundbegriffe (Das Problem dér Stilentwicklung in neueren Kunst) c. könyvének általános művészettörténet] bevezetésében. Ugyanez jut kifejezésre a legújabb, Dilfhey-féle szePemtudományi irányzat előtérbe nyomulásánál. 1. pl. M. Dworak híres posthumus munkáját, Kunstgesckichte a Is Geistesgeschicbte.

Épp igy különböző korszak „látás"-át jellemzi az újabb és modern festészet alkotásainak megértő szemlélése, ellentétben az eddigi nyugodtabb és egyen sulyozottabb vonalvezetéssel szemben.

Guyau szerint nem szeretjük a. görbe és megtört vonalakat, mert ennek végiglekintése fárasztja a szemizmokat. Egy ilyen fiziológiai válasz nem helyes, mert nyilvánvalóan a Guyau-féle korszak nyugodtsága nem értette meg egy szakadozott, folyton megtörő vonal izgatott, tépelcdő le'ki sajátságát, önmagát .kutató iránykeresését. Egy igen nagy általánosságból vett példa ezt egyszerűen igazolja: A mai lelki meghaeonlással, túlfeszített idegekkel terhelt korszak lelki tükrét, szellemi, gondolati és érzésvilágát az expresszion izmus oda veteti sége, idegj.átékának túlfeszültsége, vibráló nyaxgalása sokkal megkr.póhbnn és élethübbeu tükröztél! vissza, mint pl. egy Rubens nyugodtsága, mely talán a legtermészetesebb (csaknem bár- gyuságig menő ) szelídséggel tükröződik felesége

len, vagy csak a legelemibb vonatkozásokra mondhatók ki. A relativitás itt nyer a legtágabb ért el<4