Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-12 / 85. (1419.) szám
1927 április 12, kedd. Mária román királyné és Mihály trónörökös. ternacionális munkásorganizáaiók és pártok tulajdonképpen kezdik kiélni magukat és mindenütt tért veszítenek, ezenkívül ázom bán kétségtelen, hogy a magyar munkásság nemzetisége miatt szenved leginkább. 'Az alakulás tehát természetes kirobbanás számba megy s mint ilyen nagy jövőjének kell lennie, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a párt vezetőinek rengeteg nehézségeket kell leküzdeniük, hiszen mindenki ismeri a szocialista és kommunista terrort. Erről a kérdésről majd egyszer külön kell Írnom, egy interjú keretében el nem fér, hiszen eltekintve mindentől, ez ma a világpro-blé mák közé sorakozott fel és igazán fontos is. Az autonómia és Hlinkáék — Hlinka kormánybalépése mit jelent az autonómia szempontjából? — A szlovenszkói autonómiáról még nemrégen azt mondották, hogy csak forradalom utján érhető el. A nemzetgyűlésen még ma sem volna meg egy ilyen alkotmánymódosításnak a többsége. Az autonómia azonban annyira benne van a közvélemény, t. i. a szlovenszkói közvélemény gondolatvilágában, hogy az eszme nem hal meg, legfeljebb enyhül a hangja és forradalmi jelszóból disku- tábilis kérdéssé avanzsál. Hlinka nem adhatja fel az autonómia elvét, ez jóformán egyedüli tartalma pártja eszmei keretének. Most, hogy a közigazgatási reformot, az autonómiának ezt a paródiáját, a Hlinka-párt ellen játsza ki mindenki, igen kellemetlen helyzet előtt áll, csak az a szerencséje, hogy ebből a törvényből ebben az alakjában semmi sem le-sz. Ha pedig a módosított alakban lép életbe, akkor joggal nevezheti Hlinka egy lépésnek az autonómia felé. Mi a magunk részéről a szlovák testvér érdekében és az iránta való hajlandóságból figyeljük az autonómia kérdését, de természetesen nem adjuk fel a nemzeti önkormányzatokat követelő programunkat. A kisebbségi kérdés megoldásának útja — Mit tart a kisebbségi kérdés általános helyzetéről? — Ismét egy külön interjút kimerítő kérdés. Talán túlságosan gyakorlati ember vagyok és talán azért van, hogy a kisebbségi kérdés megoldását nem kizárólag a nemzetközi szervektől várom. A nemzetközi jog uj állomáshoz érkezett a háború végén, amikor egyelőre csak bizonyos érdekszövetségi alapon tartható nemzetközi szerveket létesített. Mind ez kedvező a kisebbségek szempontjából, mert a kérdés kétségtelenül ott van a világ arénáján és komoly, nagy fejek és emberies gondolkozás.u államférfiak foglalkoznak vele. Bizonyos azonban, hogy a kérdés tökéletes megoldásának gyakorlati és formai akadálya a nemzeti (tehát nem nemzetiségi) állam és az állami szuverenitásnak a régi jogelvek alapján való interpretálása. Mindaddig, mig ez így van, a kisebbségi kérdés helyzete nem lehet jó és attól függ, mindig csak valamelyik kisebbségre vonatkoztatva, milyen más államérdekekkel vagy hatalmi kérdéssel kapcsolódik össze. A kollektív megoldáshoz még ez sem elég. Bizonyos, hogy a legközelebbi nagyjelentőségű lépés volna a kisebbségi ügyekre állítandó független bíróság intézménye, még akkor is, ha~a végrehajtó hatalom kézzelfogható. alakban rendelkezésére nem állana s határozatait nem tudná végrehajtani. Nem lehet elvitatni azonban egy bíróság erkölcsi súlyát. — Végeredményében tehát nem várom a nemzetközi szervektől a nagy kérdés megoldását, de előbbrevitelét igen, hiszen uem lehetetlen, hogy a kisebbségek ügyének éppen ez a nemzetközi kezelése fogja azt az eruptív erőt kitermelni, amelyik kikényszeríti a megoldást. Fiume ünnepi! az Adriára visszatérő magyarokat Fiume, április 11. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Vasárnap délben a fiumei színházban nagyszabású népgyülés volt. ahol magyarok és olaszok meles testvéri barátsággal tüntettek a római egyezmény melloít, amely visszaadta Fiúmét természetes hivatásának. Magvar és olasz szónokok hangoztatok az egyezmény nagv politikai jelentőségét s annak nazvcrfékü gazdasági és kereskedelmi következményeit. A gyűlésről egyhangú lelkesedéssel üdvözlő táviratokat küldtek Be 'hímnek és Mussolininak. A közönség a gyűlés szétoszbísakor melegen éltette Viktor Emánuel királyt. Horthy kormányzót. Bethlent és Mussolinit. A gyűlésen a városi és állami hatóságok is resztvettek. 39 A polgári pártok nőm tűrhetik a szocialisták diktátumát” Megkezdődött az etRőteváSasztásI sajtópolémia — A KrsmSr- párti Národny LisSy burkoltan polgári jetöBt mellett agitál Prága, április 11. A Národni Listy vasárnapi vezércikke az elnökválasztással foglalkozik. Az elnökválasztás kampányát — irja Kramár orgánuma — a szocialista lapok kezdték. Ehhez joguk van. Minden polgárnak jogában áll kifejtenie álláspontját, kit akarna elnöknek és szabadságában áll dolgozni jelöltjének megválasztatása érdekében. Az elnökválasztás az Egyesült Államokban is a legnagyobb politikai esemény. Csakhogy ott népszavazással választják az elnököt. Franciaországban ugyanúgy történik a választás, mint nálunk, vagyis a szenátus és a képviselőház együttes ülésén. Mégis Franciaországban is elég komoly és erős a ha^c. A lap foglalkozik azzal, miért kellett Mille- randnak demisszionálni, amikor a baloldali blokk többségbe jutott. Nálunk is jogosan lehet az elnökválasztás előtt agitációs kampányt kezdeni, csakhogy nem engedhető meg, hogy az ellenzék döntsön az elnök személyéről. Az elnök személyét csakis a kormány- többség állapíthatja meg. Ha sikerül az elnököt az első választási menetben háromötödnyi többséggel megválasztani, úgy ennek természetes következménye kell hogy legyen az is, hogy a választás után ugyanazon pártokból alakuljon az uj kormánytöbbség, melyek az elnökválasztásnál együtt szavaztak. Az elnökválasztás olyan alkotmányjogi aktus, melynek eredménye a parlament össze- álIrtásától függ. Ha nálunk a 71 katolikus képviselő helyett 151 volna, senki sem vehetné tőlük rossznéven azt, hogy mint többség, elnöknek a néppárt országos elnökét válasszák és ne legyenek tekintettel a többi pártokra. Es viszont ha a szocialisták többségben volnának, ők sem mondanának le arról a jogukról, hogy szocialistát válasszanak, nem pedig polgári jelöltet. Ha az egyik félnek sincs meg a szükséges többsége, úgy a választás csak kompromisz- szum alapján történhetik. A kompromisszum azonban csakis a többségből indulhat ki s az ellenzéki pártok csupán a kormánytöbbséghez csatlakozhatnak. A szocialista sajtó tehát helytelenül jár el, amikor azt kiabálja, hogy a szocialisták nem törik a polgáriak diktátumát. Mert hiszen a polgáriak sem tűrhetik a szocialisták diktátumát. A választásról egyelőre még nem folytak tárgyalások, azonban a koalíció tárgyalni fog erről, mert hiszen kötelessége a választást előkészíteni. A Národni Listy nem kételkedik abban, hogy ebben az aktusban csakis az állam gondolata és az állam érdeke lesz döntő befolyással. „A Hradzsinon nem leng többé a huszita zászló Stribrny Sápjának éles támadása a Vatikán-barát külpolitika ellen — A huszita cseh nemzeti szocialista párt Benes nyomására cserben hagyta a csehszlovák nemzeti egyházat? 99 Prága, április 11. A Stnbrny-féle Pon- delni Listy feltünéstkeltő cikkben foglalkozik a Vatikánnal folytatott tárgyalásokról és ezzel kapcsolatosan természetesen éles támadást intéz Benes külügyminiszter ellen. Meg kell említenünk azt, hogy a nemzeti szocialista pártból kizárt Stribrny volt az, aki két évvel ezelőtt mint miniszterelnökhelyettes egyenesen kiprovokálta a Marmaggi-affért, utána népgyüléseken uszitó beszédeket tartott a katolicizmus ellen és amikor végre Svehla visszaérkezett külföldi útjáról, Stribrny kénytelen volt a miniszteri tárcáról lemondani. Stribrny élet-halál harcot folytat politikai téren Benes és Kloíács ellen, de ami a huszitizmust illeti, ő sokkal radikálisabb harcosa a huszitizmusnak, mint akár Benes, akár Klotfács. A Pondelni Listyben közölt feltünéstkeltő cikk kivonatos tartalma a következő: — Politikai körökben és a nyilvánosság általánosságban nagy figyelmet tanúsítanak a kormány passzív viselkedése iránt, melyet a csehszlovák egyház kérdésében tanúsít. Okunk van rá azt állítani, hogy szándékos, tudatos elhallgatásról van szó. Attól a pillanattól kezdve, — irja a lap — amikor a mai kulturreakciós kormánykoalíció kialakult, eldőlt az is, hogy azok a pártolt, amelyekből a csehszlovák egyház tagjai kiváltak, a csehszlovák egyházat izolálni fogják. Ezt elősegíti az is, hogy Farsky dr., az egyház egyik légért ékesebb 'tagja hosszú idő óta betegeskedik. Teljesen érthetetlen a nemzeti szocialista párt magaviseleté, mert hiszen ez a párt a választási győzelmét elsősorban a hu- szista egyháznak köszönheti. A csehszlovák egyház szőkébb körében már arról is tudnak, hogy Benes kijelentette, hogv Rómára való tekintettel neki a csehszlovák egyház fennállása kellemetlen. A Pondelni Listy rámutat arra, hogy a csehszlovák egyház érdekében a legnagyobb agilitást Stribrny képviselő fejti ki, jóllehet ő maga felekezeten kívüli. Amióta Stribnnyt a nemzeti szocialista pártból kizárták, azóta a pártban Benes külügyminiszter egyházpolitikai álláspontja érvényesül. A nemzeti szocialista párt parlamenti klubja még csak nem is interpellálhatott a pápa legújabb levele ellen, még pedig azért, mert a párt végrehajtóbizottságának tagja, az egykori antikatolikus Benes külügyminiszter most a Vatikánnal tárgyal. Ezt maga Benes beismerte a parlament legutolsó külügyi bizottsági ülésén. Benes környezefe ugyan azt a hirt terjeszti, hogy msgr. Ciriaci Krofta meghatalmazott miniszterrel tárgyal, mert Benes nem akar közvetlen tárgyalásokat folytatni, mivel a Vatikán nincsen eléggé magasrangu funkcionáriussal képviselve. A Pondelni Listy ezt a hirt kategorikusan megcáfolja és megállapítja, hogy msgr. Ciriaci volt a külföldi államkép- viselök közül az első. akit maga Svehla miniszterelnök is fogadott. Ebben a megtiszteltetésben a külügyminiszter tudtával először a Vatikán képviselője részesült. Benes Eduárd dr. a miniszteri szók áráért kompromittálja a nemzeti szocialista párt múltját. Benes tudta nélkül nem lehetne a Vatikánnal tárgyalni — fejezi be a Pondelni Listy. A huszita nemzet zászlaja többé már nem leng a prágai váron ... ________ íg y fiatalít és szépít a j Corall-créme Ooralí-puder Ml -szappan Főleraknt • £. S. R. réKára: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. áőCa£: a déleloiíi munka ellenére, a déli korzón és vizitnél. Ez a krém védi az arcot a szél és eső káros hatásai ellen s megtartja annak alabástromszinü hamvát. Nem zsíros, nem fénylik, nem ragad. Sohasem látható, de mindig hatásos. A nap minden órájában használható és egyedüli titka nem egy megcsodált arcszínnek. A nap minden órájának Elida krémje. Merénylet a königsbergi szovjetkonzul ellen Königsberg, április 11. A szombatról vasárnapra virradó éjjel Kantor Ernő königsbergi szovjetkonzult egy nemzeti szocialista ösz- szejövetelről hazatérő fajvédő csoport megtámadta és véresre verte. A konzul orosz barát- jainak társaságában ment haza s a nacionalisták az orosz beszéd hallatára szidalmazni kezdték a kis csoportot. Amikor a konzul elbúcsúzott barátaitól és éppen be akart lépni házának kapuján, bottal hátulról fejbeütöíisk, úgyhogy azonnal összerogyott. Kantor köny- nyebb sérülést szenvedett a fején. Kezét pedig kificamította. A rendőrség harminc nemzeti szocialistát letartóztatott s megállapította, hogy a támadó Boris Lechel fiatal házitanitó volt. Lechel Oroszországban született, de német állampolgár. Keletporoszország kormányzóelnöke meglátogatta a konzult s sajnálkozását fejezte ki. A konzul újságírók előtt elismeréssel nyilatkozott a hatóságok gyors és eredményes közbelépéséről. Beavatott körök szerint a porosz belügyminiszter erélyes rendszabályokat léptet életbe a nemzeti szocialisták ellen. Az esetnek, éppen a hatóságok kifogástalan magaviseleté miatt, aligha lesz diplomáciai következménye. Megrendült a föld a magyar Alföld alatt Kecskemét, április 11. (Saját tudósitőnk távirati jelentése.) Vasárnap délután háromnegyed kettőkor a városban és környékén több erős földlökés volt érezhető földalatti morajjal kiérve. A lökések erejétől a falak vakolata s több lakásban a képek lehullottak, az ablakok megremegtek. Az emberek rémülten rohantak ki lakásaiból az utcára, de vagyonban és emberéletben nem esett szerencsére semmi kár. Az emberek mégis félnek, hogy az 1911. évi borzalmas földrengés meg fog ismétlődni, annyival is inkább, mert az elmúlt hetekben is éreztek kisebb földrengést a városban. A lökések azonban a nap folyamán nem ismétlődtek meg, úgyhogy a lakosság megnyugodva tért vissza a lakásokba. Nagykőrösről, Ceglédről és Nyíregyházáról, valamint a Balkánról is érkeztek kisebb földrengésről hírek. Kár azonban sehol sem volt. 3
