Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-12 / 85. (1419.) szám

1927 április 12, kedd. Mária román királyné és Mihály trónörökös. ternacionális munkásorganizáaiók és pártok tulajdonképpen kezdik kiélni magukat és mindenütt tért veszítenek, ezenkívül ázom bán kétségtelen, hogy a magyar munkásság nemzetisége miatt szenved leginkább. 'Az alakulás tehát természetes kirobbanás számba megy s mint ilyen nagy jövőjének kell lennie, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a párt vezetőinek rengeteg nehézsége­ket kell leküzdeniük, hiszen mindenki isme­ri a szocialista és kommunista terrort. Erről a kérdésről majd egyszer külön kell Írnom, egy interjú keretében el nem fér, hiszen el­tekintve mindentől, ez ma a világpro-blé mák közé sorakozott fel és igazán fontos is. Az autonómia és Hlinkáék — Hlinka kormánybalépése mit jelent az autonómia szempontjából? — A szlovenszkói autonómiáról még nemrégen azt mondották, hogy csak forrada­lom utján érhető el. A nemzetgyűlésen még ma sem volna meg egy ilyen alkotmány­módosításnak a többsége. Az autonómia azonban annyira benne van a közvélemény, t. i. a szlovenszkói közvélemény gondolatvilágában, hogy az eszme nem hal meg, legfeljebb enyhül a hangja és forradalmi jelszóból disku- tábilis kérdéssé avanzsál. Hlinka nem adhatja fel az autonómia elvét, ez jóformán egyedüli tartalma pártja eszmei keretének. Most, hogy a közigazgatási refor­mot, az autonómiának ezt a paródiáját, a Hlinka-párt ellen játsza ki mindenki, igen kellemetlen helyzet előtt áll, csak az a sze­rencséje, hogy ebből a törvényből ebben az alakjában semmi sem le-sz. Ha pedig a mó­dosított alakban lép életbe, akkor joggal ne­vezheti Hlinka egy lépésnek az autonómia felé. Mi a magunk részéről a szlovák testvér érdekében és az iránta való hajlandóságból figyeljük az autonómia kérdését, de termé­szetesen nem adjuk fel a nemzeti önkor­mányzatokat követelő programunkat. A kisebbségi kérdés megoldásának útja — Mit tart a kisebbségi kérdés általános helyzetéről? — Ismét egy külön interjút kimerítő kérdés. Talán túlságosan gyakorlati ember vagyok és talán azért van, hogy a kisebbségi kérdés megoldását nem ki­zárólag a nemzetközi szervektől várom. A nemzetközi jog uj állomáshoz érkezett a háború végén, amikor egyelőre csak bizo­nyos érdekszövetségi alapon tartható nem­zetközi szerveket létesített. Mind ez kedvező a kisebbségek szempontjából, mert a kérdés kétségtelenül ott van a világ arénáján és ko­moly, nagy fejek és emberies gondolkozás.u államférfiak foglalkoznak vele. Bizonyos azonban, hogy a kérdés tökéletes megoldá­sának gyakorlati és formai akadálya a nem­zeti (tehát nem nemzetiségi) állam és az ál­lami szuverenitásnak a régi jogelvek alap­ján való interpretálása. Mindaddig, mig ez így van, a kisebbségi kérdés helyzete nem lehet jó és attól függ, mindig csak valame­lyik kisebbségre vonatkoztatva, milyen más államérdekekkel vagy hatalmi kérdéssel kapcsolódik össze. A kollektív megoldáshoz még ez sem elég. Bizonyos, hogy a legközelebbi nagyjelentőségű lépés volna a kisebbségi ügyekre állítandó független bíróság intézménye, még akkor is, ha~a végrehajtó hatalom kéz­zelfogható. alakban rendelkezésére nem álla­na s határozatait nem tudná végrehajtani. Nem lehet elvitatni azonban egy bíróság er­kölcsi súlyát. — Végeredményében tehát nem várom a nemzetközi szervektől a nagy kérdés meg­oldását, de előbbrevitelét igen, hiszen uem lehetetlen, hogy a kisebbségek ügyének ép­pen ez a nemzetközi kezelése fogja azt az eruptív erőt kitermelni, amelyik kikénysze­ríti a megoldást. Fiume ünnepi! az Adriára visszatérő magyarokat Fiume, április 11. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Vasárnap délben a fiumei színházban nagyszabású népgyülés volt. ahol magyarok és olaszok meles testvéri barát­sággal tüntettek a római egyezmény melloít, amely visszaadta Fiúmét természetes hiva­tásának. Magvar és olasz szónokok hangoztatok az egyezmény nagv politikai jelentőségét s annak nazvcrfékü gazdasági és kereskedelmi következményeit. A gyűlésről egyhangú lelkesedéssel üdvözlő táviratokat küldtek Be 'hímnek és Mussolininak. A közönség a gyű­lés szétoszbísakor melegen éltette Viktor Emánuel királyt. Horthy kormányzót. Beth­lent és Mussolinit. A gyűlésen a városi és állami hatóságok is resztvettek. 39 A polgári pártok nőm tűrhetik a szocialisták diktátumát” Megkezdődött az etRőteváSasztásI sajtópolémia — A KrsmSr- párti Národny LisSy burkoltan polgári jetöBt mellett agitál Prága, április 11. A Národni Listy va­sárnapi vezércikke az elnökválasztással fog­lalkozik. Az elnökválasztás kampányát — irja Kramár orgánuma — a szocialista lapok kezdték. Ehhez joguk van. Minden polgár­nak jogában áll kifejtenie álláspontját, kit akarna elnöknek és szabadságában áll dol­gozni jelöltjének megválasztatása érdekében. Az elnökválasztás az Egyesült Államokban is a legnagyobb politikai esemény. Csakhogy ott népszavazással választják az elnököt. Franciaországban ugyanúgy történik a vá­lasztás, mint nálunk, vagyis a szenátus és a képviselőház együttes ülésén. Mégis Fran­ciaországban is elég komoly és erős a ha^c. A lap foglalkozik azzal, miért kellett Mille- randnak demisszionálni, amikor a baloldali blokk többségbe jutott. Nálunk is jogosan lehet az elnökválasztás előtt agitációs kam­pányt kezdeni, csakhogy nem engedhető meg, hogy az ellenzék döntsön az elnök sze­mélyéről. Az elnök személyét csakis a kormány- többség állapíthatja meg. Ha sikerül az elnököt az első választási me­netben háromötödnyi többséggel megválasz­tani, úgy ennek természetes következménye kell hogy legyen az is, hogy a választás után ugyanazon pártokból alakuljon az uj kormánytöbbség, melyek az elnökválasztásnál együtt szavaztak. Az elnökválasztás olyan alkotmányjogi ak­tus, melynek eredménye a parlament össze- álIrtásától függ. Ha nálunk a 71 katolikus képviselő helyett 151 volna, senki sem ve­hetné tőlük rossznéven azt, hogy mint több­ség, elnöknek a néppárt országos elnökét válasszák és ne legyenek tekintettel a többi pártokra. Es viszont ha a szocialisták többségben volnának, ők sem mondanának le arról a jogukról, hogy szocialistát válasszanak, nem pedig polgári jelöltet. Ha az egyik félnek sincs meg a szükséges többsége, úgy a választás csak kompromisz- szum alapján történhetik. A kompromisszum azonban csakis a többségből indulhat ki s az ellenzéki pártok csupán a kormánytöbbség­hez csatlakozhatnak. A szocialista sajtó tehát helytelenül jár el, amikor azt kiabálja, hogy a szocialis­ták nem törik a polgáriak diktátumát. Mert hiszen a polgáriak sem tűrhetik a szocialisták diktátumát. A választásról egyelőre még nem folytak tár­gyalások, azonban a koalíció tárgyalni fog erről, mert hiszen kötelessége a választást előkészíteni. A Národni Listy nem kételke­dik abban, hogy ebben az aktusban csakis az állam gondolata és az állam érdeke lesz döntő befolyással. „A Hradzsinon nem leng többé a huszita zászló Stribrny Sápjának éles támadása a Vatikán-barát külpolitika ellen — A huszita cseh nemzeti szocialista párt Benes nyo­mására cserben hagyta a csehszlovák nemzeti egyházat? 99 Prága, április 11. A Stnbrny-féle Pon- delni Listy feltünéstkeltő cikkben foglalkozik a Vatikánnal folytatott tárgyalásokról és ez­zel kapcsolatosan természetesen éles táma­dást intéz Benes külügyminiszter ellen. Meg kell említenünk azt, hogy a nemzeti szocia­lista pártból kizárt Stribrny volt az, aki két évvel ezelőtt mint miniszterelnökhelyettes egyenesen kiprovokálta a Marmaggi-affért, utána népgyüléseken uszitó beszédeket tar­tott a katolicizmus ellen és amikor végre Svehla visszaérkezett külföldi útjáról, Stribr­ny kénytelen volt a miniszteri tárcáról le­mondani. Stribrny élet-halál harcot folytat politikai téren Benes és Kloíács ellen, de ami a huszitizmust illeti, ő sokkal radikáli­sabb harcosa a huszitizmusnak, mint akár Benes, akár Klotfács. A Pondelni Listyben közölt feltünést­keltő cikk kivonatos tartalma a következő: — Politikai körökben és a nyilvánosság általánosságban nagy figyelmet tanúsítanak a kormány passzív viselkedése iránt, melyet a csehszlovák egyház kérdésében tanúsít. Okunk van rá azt állítani, hogy szándékos, tudatos elhallgatásról van szó. Attól a pilla­nattól kezdve, — irja a lap — amikor a mai kulturreakciós kormánykoalíció kialakult, el­dőlt az is, hogy azok a pártolt, amelyekből a csehszlovák egyház tagjai kiváltak, a cseh­szlovák egyházat izolálni fogják. Ezt előse­gíti az is, hogy Farsky dr., az egyház egyik légért ékesebb 'tagja hosszú idő óta beteges­kedik. Teljesen érthetetlen a nemzeti szocia­lista párt magaviseleté, mert hiszen ez a párt a választási győzelmét elsősorban a hu- szista egyháznak köszönheti. A csehszlovák egyház szőkébb körében már arról is tudnak, hogy Benes kijelentette, hogv Rómára való te­kintettel neki a csehszlovák egyház fenn­állása kellemetlen. A Pondelni Listy rámutat arra, hogy a csehszlovák egyház érdekében a legnagyobb agilitást Stribrny képviselő fejti ki, jóllehet ő maga felekezeten kívüli. Amióta Stribnnyt a nemzeti szocialista pártból kizárták, azóta a pártban Benes külügyminiszter egyházpolitikai álláspontja érvényesül. A nemzeti szocialista párt parlamenti klubja még csak nem is interpellálhatott a pápa legújabb levele ellen, még pedig azért, mert a párt végrehajtóbizottságának tagja, az egykori antikatolikus Benes külügyminisz­ter most a Vatikánnal tárgyal. Ezt maga Benes beismerte a parlament legutolsó kül­ügyi bizottsági ülésén. Benes környezefe ugyan azt a hirt terjeszti, hogy msgr. Ciriaci Krofta meghatalmazott miniszterrel tárgyal, mert Benes nem akar közvetlen tárgyaláso­kat folytatni, mivel a Vatikán nincsen elég­gé magasrangu funkcionáriussal képviselve. A Pondelni Listy ezt a hirt kategorikusan megcáfolja és megállapítja, hogy msgr. Ciriaci volt a külföldi államkép- viselök közül az első. akit maga Svehla miniszterelnök is fogadott. Ebben a meg­tiszteltetésben a külügyminiszter tudtá­val először a Vatikán képviselője része­sült. Benes Eduárd dr. a miniszteri szók árá­ért kompromittálja a nemzeti szocialista párt múltját. Benes tudta nélkül nem lehetne a Vatikánnal tárgyalni — fejezi be a Pondelni Listy. A huszita nemzet zászlaja többé már nem leng a prágai váron ... ________ íg y fiatalít és szépít a j Corall-créme Ooralí-puder Ml -szappan Főleraknt • £. S. R. réKára: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. áőCa£: a déleloiíi munka ellenére, a déli korzón és vizitnél. Ez a krém védi az arcot a szél és eső káros hatásai ellen s megtartja annak alabástromszinü hamvát. Nem zsíros, nem fénylik, nem ragad. Sohasem látható, de mindig hatá­sos. A nap minden órájában hasz­nálható és egyedüli titka nem egy megcsodált arcszínnek. A nap minden órájának Elida krémje. Merénylet a königsbergi szovjetkonzul ellen Königsberg, április 11. A szombatról va­sárnapra virradó éjjel Kantor Ernő königsber­gi szovjetkonzult egy nemzeti szocialista ösz- szejövetelről hazatérő fajvédő csoport megtá­madta és véresre verte. A konzul orosz barát- jainak társaságában ment haza s a nacionalis­ták az orosz beszéd hallatára szidalmazni kezdték a kis csoportot. Amikor a konzul elbú­csúzott barátaitól és éppen be akart lépni há­zának kapuján, bottal hátulról fejbeütöíisk, úgyhogy azonnal összerogyott. Kantor köny- nyebb sérülést szenvedett a fején. Kezét pe­dig kificamította. A rendőrség harminc nem­zeti szocialistát letartóztatott s megállapította, hogy a támadó Boris Lechel fiatal házitanitó volt. Lechel Oroszországban született, de német állampolgár. Keletporoszország kormányzó­elnöke meglátogatta a konzult s sajnálkozását fejezte ki. A konzul újságírók előtt elismerés­sel nyilatkozott a hatóságok gyors és ered­ményes közbelépéséről. Beavatott körök sze­rint a porosz belügyminiszter erélyes rendsza­bályokat léptet életbe a nemzeti szocialisták ellen. Az esetnek, éppen a hatóságok kifogás­talan magaviseleté miatt, aligha lesz diplomá­ciai következménye. Megrendült a föld a magyar Alföld alatt Kecskemét, április 11. (Saját tudósitőnk távirati jelentése.) Vasárnap délután három­negyed kettőkor a városban és környékén több erős földlökés volt érezhető földalatti mo­rajjal kiérve. A lökések erejétől a falak va­kolata s több lakásban a képek lehullottak, az ablakok megremegtek. Az emberek rémülten rohantak ki lakásaiból az utcára, de va­gyonban és emberéletben nem esett szeren­csére semmi kár. Az emberek mégis félnek, hogy az 1911. évi borzalmas földrengés meg fog ismétlődni, annyival is inkább, mert az elmúlt hetekben is éreztek kisebb földrengést a városban. A lökések azonban a nap folya­mán nem ismétlődtek meg, úgyhogy a lakos­ság megnyugodva tért vissza a lakásokba. Nagykőrösről, Ceglédről és Nyíregyházáról, valamint a Balkánról is érkeztek kisebb föld­rengésről hírek. Kár azonban sehol sem volt. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom