Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-12 / 85. (1419.) szám

^I^<CT-/VUíSfcVRHnaiAE 1927 április 12, kedd. A NAGY PÖR EPILÓGUSA *4 néphangulat? Ó, a néphangulat furcsa. és veszedelmes dolog. Két hétig tartott a bécsi. Ma­rék-pör, nyugodtan mondhatjuk: Középeurópa osztatlan érdeklődése mellett, de kevesen emlé­keznek arra, hogy a fölmentő ítélet utáni virág­csokrokig — Marekné kapott, Marék kapott, a védő kapott, az elnök kapott, — nagyon, nagyon hosszú volt az ut. A mödiingi villában két év előtt történt a titokzatos baleset — ne gondoljuk, hogy megoldották, mert ma is megfejthciellen — s két év előtt azonnal a láb levágása titán a közvéle­mény Ítélete jóformán hanninc perc alatt kristály- tiszta,n kiformálódott. Egyszerű: Marelc közönsé­ges spekuláns és gazember volt s utóvégre mi az, egy levágott láb? A hábffáu utáni doUárpszihó- zisban semmi, A dollár az Isten, s ha a hajdani istenek örömmelhaló mártírokat tenyésztettek, mért ne szelné el valaki, önnön lábát ennyi és ennyi dollárért? Hányszor gondolja az ember: nincs pénzem, Istenem, odaadnám az egyik ke­zemet e‘ kis gubáért, Nos, a gondolat minden­napi, mini az öngyilkosság gondolata, s nem kell végrehajtásához más, csak energia. Marék pedÁg energikus a végletekig, ezenkívül fantaszta, aki­ben a vallásalapitók dacosságával élt Burgenland villamosításának gondolata, jaj, hát mért ne? És a publikum készen volt az Ítélettel. Pa­radoxon ugyan, hogy a nép Marék tettét a már­tír cm ság motívumából értette meg és mégis el­itélte, — de a dollár Isten volt, s aki az Isten rabszolgája, az lázong ellene, szereti és gyulá i, — főleg gyűlöli azt, akinek a bálványisten szem- vneVMhalőlag kedvez. — „Marék az állástalan és a vagyontalan huszonegy éves ember, a nagy­zási hóbortban szenvedő egyén, akinek más va­gyona nincs, csak a kérdéses és fantasztikus ipari terv, akit a hitelezők szorongatnak, akinek a bútorait árverezik, nos Marék kétségbeesésében 400.000 dolláros balesetbiztosítást köt — s egy nappal a kötvény érvénybelépése után szörnyű sebbel a kórházba szállítják, melyei saját állí­tása szerint önmaga okozott — vélcUenségböL Az eset a kacagásig egyszerű, a csalás oly világos, hogy inkább az elkövető butaságán, mint raffi- nériáján kell csodálkozniígy gondoljcozott Bécs és az újságok u-ap-no.p után szállították az adato­kat ennek az egyszerű és háború utáni mentali­tású véleménynek alátámasztására. A gyerekem­ber felesége jóval öregebb volt mint ő. Az asz- ’szony teljesen elromlott persz&na. Még mint gyer­mek „megfogott“ egy gazdag öregembert azzal a világos tervvel, hogy majd örököl tőle. Az öreg hamarosan meghal, nem egészen tiszta, körülmé­nyek közölt, — nos? Az öregember teteme még ki sem hült, a fiatalasszony máris odakúszik a gyerekember mellé, mi sem természetesebb, hogy gazemberré teszi* A csattanó: a nő deménikus ereje. Kering, vonaglik, őrjöng a megkábitott fiatalember körül, végre sikerűt. A kötvényt meg­kötik, a balta „kicsúszik“, a láb lehull — s mi ennek a démoni asszonynak egy férfiláb? Hús­cafat. Bizonyára maga a kegyetlen nő suhogtatta meg a baltát. Első periódus: A közvélemény elitéli Ma­rekékat. A szerencsétlen, féllábu, beteg fogoly álhatatosan, csaknem cinikus mosollyal tagad. Mohó — hát persze? A vádlott hallatlanul ener­gikus, Landru módjára energikus nem lehet el­téríteni, nem lehet kizökkenteni — éppen ez az energia kellett ahhoz, hogy valaki baltával rá- céapjon fatuskón fekvő saját lábára. Szemrebbe­nés nélkül. Az energia Marék ellen bizonyít Közben az orvosok leadják véleményüket: a le­vágott lábat nem egyetlen „véletlen“ csapás ér­te, hanem több s egy ilyen lábat különben sem lehet csak úgy uk-muk-fule lenyesni. Az is kide­rült, hogy Marék, Marekné és bűntársaik vallo­másába itt-ott hiba csúszott: megvesztegették a kórház személyzetéi, hogy a vádlottak szájíze szerint valljon, — mi kell még? De Marék álhatatosan tagadj, s o feketesza­kállas, keskenyarcu, átható intelligenciájú szomo­rú ember lassan-lassan kihozza sodrából oz Íté­lettel villámgyorsan elkészült közvéleményt. Szim­patikus fiú. Szép gyerek. Olyan, mint habsburgi Miksa császár, a bécsiek régi-régi kedveme. És milyen, energikus! Az energia mindig legyőzi a nőket, bármiféle energia is, s Marék magatartása legelőször az asszonyok szivét kezdte ki. Hát hogy is van azzal a dologgal? Ilyen energikus ember mégsem dőlhet be holmi asszonyt démoni Ságnak! A női démoniság motívuma, hallgatagon máris elejleteU és amint Marekné egyszerűen, reszketve, do valami csodálatos nyíltsággal olt állt a bírák előtt, az emberek szégyelték magukat. Ez az asz- szony lett volna? Nem, lehelellenség. Különben is: azzal az előbbi meghalt öregemberrel másfé­leképpen volt. A vén kéjenc moigáhoa vette a ti- zenkélévc8 lányi, a saját szerelmi ízlése szerint nevelte, terrorizálta, a kellő időben elrabolta ár­tatlanságát, vele élt s azután, — nos elvégre mit csinál a kéjenc, ha, vén tesz? Hát meghal, nullán a szegény megbecstelenítőit vő odaadással ápolta —• ét semmit sem, örökölt tőle. A démon, párává lett, visszavonult a túlfűtött fantáziák agijrémei közé t maradi, Marekné, a gyenge nő, mint Bécs- ben mondják: a „Tscho,perl‘l. Marék mosolyog fakó és tagod. A műegyetem rektora melegen odaadással beszél a Hn'atzlikns tervről. Nem, is olyan fantasztikus, sőt, ellenkező­leg, mély twlás, emberszeretet és okosság vegyül be éje. Igenis kivihető és Burgenland,ra. nézve ál­dásos tenne. Zseniális. Jönnek a pszichiáterek Marék Emil talentumot, energikus, nemes. Jön­nek a tanuk. A házaspár szép harmóniában élt, különben is fc!:;öbbrendü emberek. Jönnek a. fól­iába, favágók ét, mások. ^ bállá kicsúszhat és levághatja a lábal. — Jön a, belátás, a kor for­dulása,, a. dolláristenség mulóban — és egy fia­talember egészsége talán mégis többet ér, mint a dollár. Vagy ha a, dollár győzött, hát nem a heroizmus ritka szépsége és ritka magassága, hogy valaki mély belső ideáljáért föláldozza az egyik, lábát? Annyi bizonyos, hogy Marék nem a saját eudaimoniájáért nyiszált, nem azért, hogy pénze és a pénz révén szép élete, boldogsága le­gyen, mert hát köszönöm szépen a szép életet, ha hiányzik a féllábam! Meg azután Marék okos is volt. Tudta, hogy ha a baltával belehasit a testé­be, a gyógyulás nem olyan biztos. Nem olyan biz­tos, hogy a seb beheged, hogy a müláb megteszi kötelességét és az. ember makkegészségesen lé- buskálhat tovább. Komplikációk jöhetnek, s a rosszul számitó úgy belehalhat a manipulációba, mint a pinty. Tehát? Tehát, ha a lábal leszelte‘ nem pusztán a kényelemhez és a boldogsághoz vezető pénzéhség miatt cselekedhetett. Hanem? Hanem az ideál gyötörte, a burgenlandi villamo­sítás, a tudás, a nagy terv, az idéál, az ideál, az ideál! Vagyis: ha megkapja a négyszázezer dol­lárt, valami olyat alkot, ami ezer és ezer ember­nek boldogulása lesz, az államot gazdagítja, a haladást elősegíti. A köz száméra nagyszerű be­fektetés lenne ez a Marék lábával kapcsolatos négyszázezer dollár. És — ufóvégre — ki károsul meg az összeg kifizetésének esetén? Az Anglo- Danubidn? Ki az? Gazdag biztosítótársaság, amely palotákat emel, keres és csak keres. Egyet­len személy sem érezné tulajdonlcépnen a kárt, ellenben még ma is érzi Marék a baltacsanást, a fájdalmai és örökké érezni fogja láb hiányát. Marék mosolyog, fakó és tagad. Ahogy a na- nok jöttek és múllak, ahogy a vallomások el­hangzottak, ahogy a do’gol idők folyamán mind­inkább sub spécié aeiemiláUs nézte a, tömeg, .u n wiwti—mimmb úgy emelkedtek Marekék ázsiói is. Mellékes, hogy ki vágott, a balla-e magától, vagy Marék, az energikus vagy Marekné, a démon. Először: a cél szentesíti az eszközt és a cél ebben az eset­ben szent. Másodszor: Marék és Marekné szimpa­tikus falsóbbrendű emberek, akikkel pusztán a sors és a körülmények játszottak még akkor is, hu tényleg vagdalództnk. Harmadszor: a dollár­ra jongás és a vele kapcsolatos dollárgyülölet, el­múlt. Az egész pör alatt az egyik serpenyőben a dollár állt, a másikban az egészség. Két év előtt persze mindenki a dollárt tartotta súlyosabbnak, anélkül, hogy az inditóokok rangja után kutatott volna. Ma mindenki az egészség súlyát hangoz­tatja és az egészséggel párosult szellemét, anél­kül, hogy a puszta tényt kutatná. Mellékes, mi­ként történt, de Mareket föl kell menteni, mert nemes, nagy, okos, sokat szenvedett, az ideálért cselekvő ember, aki tulajdonképpen senkit sem károsított meg, csak önmagák Hiszen még fit négyszázezer dollárt sem kapta meg! A jog végre is a puszta materiális igazság kutatása fölé tudott emelkedni és a motívumok­ból üélt. Megtehette, mert tulajdonképpen úgy sem károsult senki a szegény vádlotton Javul. És szép az a néphangulat, amely a két év előtti gyölöletes első penódusból, a rögtön kéznél levő gyors elítélésből a második periódusba tudott emelkedni, a humanitásig, amikor húszezer ut­cára sereglelt ember ujjongott, a felmentő Ítélet hallatéra és a vV.áglapoíc vezércikkei úgy beszél­nek a szegény féllábu ember fölszabadulásáról, (ismétlem: nem tudni, ki vágta le a lábat), mint­ha Icő esett volna le a szivekről, vagy mint az em­beriség nagy önuralmáról, a gonosz indulatok legyőzéséről és a szimpátia, az energia, az okos­ság diadaláról, a száraz formák, a lelketlen sab- lónok és /* dogmatikus morálsza.bályok fölött,. A Marek-pör epilógusa és ilyesféle pőrék­nek epilógusai szédítő jelentőségűek lehetnek. Emlékezzünk a Dreyfus-pörre. Szvotkó Pál. Premier-rekord a pesti színházakban Öt bemutató Budapesten egyszerre: Az isteni diva — Bohózat egy párisi szállóban — A fecske — Az ügyvéd és a férje — Igazgyöngy Budapest, április 11. Az utóbbi betek premier Iára hoz képest is só­ira tjelentó a színházaik: e beli teljesítménye bemu­tatókban. öt színház adortit ázeJátót húsvéti pro­gram .iából 6 hogy est tette: (különlfél© okok játszot­tak közre. Az egyik megbukott darabját sietett ujjal pótolni. a másik a betiltott vígjátékot •vál­totta fel .mással, harmadik drót avatott. A darabok nagy számához képest a &ifeer sakkal kisebb, mint várba tinóik. Látszik a munka láza, a hús vét köze­ledte, néhol leplezetlenül (felmutatja foga fehérjét az üzletté alakult színpad. Két magyar darab ifi került különben bemutatóra ezek között a sor­rendben igy következnek: VügssLnhés A Vígét most másodszor éri balszerencse uj darabjával. Fodor László Díszelőadása, eaak az imént bukott meg a (hamarosan terítékre kerül a mostani de, amiben egyedüli megbocsátást érdem­lő dolog Fedák Sári játéka, különben pedig ame- rdtoaá-angotszáisz keverékü színpadi alkotmány, naiv és kellemetlenül semmitmondó. St Jobn Er­viné irta s magyar elme: Az isteni díva. Az Isteni díva egy öregedő színésznő, a. hisztérikus sztárok fajtájából, aki úgyszólván minden ok nélkül be­toppan egy derűs, nyugodt életű Vidéki bázbau Ál­lítólag a liptai, amatőr drámaírót akarja megláto­gatná, akit aztán magába is gabalyit, dacára egy kedves, egyszerű lánynak, aki szerelmes a fiatal szerzőbe. Mindenki életet' felforgatja, flörtöl, gra- motfoaiozik, csónakázik, charlestanozik, tömegesen eljegyezi magát, de a végén mindent rendbeboz s eltávozik. A drámaíró ás Bei váló fiatalember: bá­róim felvonáson át a művésznőért rajong, de a lányit veszi el. Még sok ilyen nagyszerű eset van ’ ebben a darabban, amely a modern technika min­den vívmányát felhasználó, amerikai agyból pat­tant Írországi darab, a magyar közönségtől oly tá- volálló angolszász figurákkal, quaetkepes levegő­vel, hamis szentimentalizmuesaL Van itt minden, ami a naiv amerikainak (kell, ragyogó díva, nap­sütés, gramofon, tánc, tenger, ölért szerelem, kis­kutya, alkonypir, csak, istenikéin, valahogy elfe­lejtették beletenni az emésztés savát, borsát, a ísaelöemtets a drámai helyzeteket, meg mindent, kérem, amire rámondhatnánk: no, ezek aztán ki­tűnő darabkelíiékek! Fedák Sáli azonban elsőran­gú, ragyogó itt ás, pajzán (kómikai művészetiével, mély asszony! lírájával — g toalettjeivel. Somogyi Erzsi, Rajnay, Somlwy: kiválóak, imint eZiwészek. Fővárosi Operaszínház a kéthete betiifltofttt francia sikamlósaág helyett egy eredeti (magyar bohózatot mutatott be, Szántó An­dor ős Vaszary Jnos Írták s a címe: Bohózat egy párisi szállóban. A két ifjú szerző nagyszerű ru­binnal bizonyította be, bogy nem keli Parisig men­nünk liróérh, ba jó, ötletes ée utolsó jelenetéig franciás-izti vígjátékot akar a közönség. S mindezt anélkül, hogy mialacság, súlyosabb pikantéria hú­zódnék meg — anég hozzá nem is olyan titkolózva — a darab rugói között. Magyar szerzők legpári- siiaeabb bohózata ez, elmés, könnyed s rniítadvégdg ízléses fe'MálIalása a könnyen perdülő, finoman lo­vászát! ő ötleteknek. Aromája nem csípős A darab egy félénk fiatalembert szerepeltet, akivel egy agyafúrt kislány el vételi magát- A fiatalember épp el akar utazni, mikor szobájába beront a csi­nos lány, aki szigorú papaija elől menekül. A sok oltalma zásnak házasság a vége. Agy is szerepel a darabban, igen, (k/éreim, a frauiria bohózatoknak emez eíemgedbetetien rehYizliluima, de csak azért, hogy alája lehessen bújni. Egyéb baj nem is esik aztán ebben a darabban, melyet Kaboa, Sarkadi, Fejes Teri vittek őszinte sikerre. A sok premier között ez a bemutató mindenesetre az elsők között ceörtet­Városi Színház Puccini dal1 játékával rukkolt elő, amit eddig még magyar szirupodon nem adtaik, moha nem posthu- rnrns szerzeménye a divJna maestro-maik, mert még évekkel ezelőtt mutatta (be Milánóban La Bándiné címen. Magyar címe ás: Fecske, Annak idején s rossz szöveg elrontotta az egész zenemű hatását s most Harsán yi Zsolt újonnan árt magyar szövegé­vel mutatta 'be a Városi Színház Puccininek, a melódiák fanatikusának ezt a könnyebb darabját. A daljáték a a finom operett között mozgó zene­mű szövege a nem egészen fiatal párisi primadon­na s a fiatal vidéki zeneszerző megható, érzelmes története. A -befejezés elüt az ©fajta operettek sab- 1 ónjától, mert a szerelmesek szétválnak. Meg (kell előzniük a későbbi csalódást s a darab egy melan- kóiikus akkorddal végződik. Színhely: Párás és környéke, idő: a múlt százaid közepe. Pucdni ze­néje bűbájos, maigávalragadó. Ha ebben nincs is az a vigasztalan szomorúság s a nagy fájdalom oly •extatdkusan (kifejezve, ahogy azt a Toscá-ban, avagy a Pillangó kisasszonyban megártó, ehelyett totálunk benne nagyon sok más finom vonást, me­lyek (kedvessé, elbájolóvá teszik a darab jeleneteit. Hangulatot ad, finom hangulatot A szerelem utáni sóvárgásnak s a boldog szerelemnek hangjai csen­dülnek elő, amelynek varázsa ellenállhatatlanul fogja meg a szívókét. Melódiák kifogyhatatlan pa- taíkja, raffinált hangszerelés, meglepő vonalveze­tés: igazi költő szuggesztiv ereje szól. A szöveg a aenieértő dió mesteri szövege: simul a zenéhez. Dömötör Ilona pompás kodorartiuráju énekét, Szedő Miklós dr. finoman csengő tenorját hallottuk. A zenekart Karácsonyi István dirigálja. Belvárosi Szánba* Boer és Vortnea.il: A* ügyvéd és felesége. A címben rögtön adva van a modern Paris, a modem nő s a modem férj természetrajzát, vígjátéki fel­dolgozásban, Verneuiii ut finoman látó eaemüve- gén keresztül nézve. Verneuiii neve jó márka, min­dig tud wj ötletet vegyíteni az elszintelenedö toasz- száik közé, ő nem higv unatkozni, van mondani­valója, eszközei finomak, de fesz koncessziót a tö­megnek is. Ez a darab is francia mintára van fel­dolgozva: a modern férj és feleség egyébként sú­lyos problémáját; a vígjáték málnaszörpéivel tálalja bel. Colette asszony háres ügyvéd, talárban jár, számára meghalt a szerelem. A férje intézi « házi dolgok admimiazt/rációját. Colette barátnője, Magda, még továbbmegy, ő egyenesen felszólítja a férjéit, hogy a szerelmet házon kívül keresse. Ooletfe-t a férje visszavezeti a szerelem útjára, csakhogy a nő most. ellenkező végletbe esik, nagyon is fcmytiMk a szeme s végTe is a íépj okosságán muftik, hogy segít a bajon s helyrebillenti a veszedelmesen ingó házassági mérleget: Col ette hű feleség és jó ügy­véd marad. Kár, hogy a darab a felszínen mozog: a mély, mai probléma elmélyed óbb írót is (köve­telhet. A darabot kitűnő művészettől oldotta meg a Belvárosi Színház gárdája: Hegedűs Gyula, Delly Ferenc, Gőzön, Sugár, Hontby Hanna, Ceathő Gitta. Nemzeti Színház Kamaraszinháza írót avatott a fiatal magyar drámairóneinzedék egyik uj tagjának, Fótby Jánosnak személyében. Vígjáték a bemutatott darab, címe: Igazgyöngy. A darabban egy szem igazgyöngy áll a középpont­ban, de két értelmezésben: mint kézzelfogható va­lóság s mint a jó asszonyra alkalmazott szimbó­lum. A ióma nem uj: a jó dolgában unorit, neu­raszténiáé férjet miképpen hódítja vissza egy kis felkeltett féltékenység segítségével ragyogóan okos felesége. A férj, egy zeneszerző, biztos mon van a hápohoudiúa felié s a feleségével «©m törő­dik. Ez aztán, egy profeászorbarátjuk tanácsára -féltékennyé teszi a férjet egy mát sem sejtő len- niszbajnokka! 6 pár félreértiés leküzdésével isjtói egyvonallá egyesül a fejlődő családi háromszög. Rendes, szabályos vígjáték, mely azonban magán viseli a műfajjal való küzdés néhány rejtett seb­helyét. Az első felvonás nagyon kedvesen, finomsn indiul e elnézzük hosszadalmasságát. A második felvonás bohózattá hajlik s a szokványos útra tér. Újat nem hallunk, nagy egészében azonban mégis jó benyomást kelt finom dialógusaival s kitünően, miégirt szerepeivel, aminthogy főképpen szerepek­re van felépítve a darab. Logikája tiszta, alakjai jól megformáltak, — de, mint hangsúlyoztuk, n.ew hoznak újságot. Finom kamaradarabnak szánta, a szerző s célja majdnem valósult is. Az asszonyt igazgyöngy' szerepében Váradi Aranka ragyogóan, intelligens játékát élveztük, bár a vígjáték nem alkalmas egyénisége minden kincsének feltárására. Uray a férj szerepében ismét meggyőzött arról, hogy teljes menetsebességgel fogja elérni a művé­szet felső gnáduisai't, kitünően megformált játék volt a Palágyi Lajosé. — tby— A parlament munkájának mérlege a cseh sajtó tükrében Prága, április 11. A cseh sajtó vezér cikk­írói virágvasárnapját arra használták fel, hogy az elmúlt parlamenti periódus mun­kájának mérlegével számoljanak be. A koa­líciós sajtó általánosságban megállapítja, hogy a parlament ió munkát végzett. Ennek legjobb jele az, hogy a parlamenti munka programját lépésről-lépésre meglehet valósítani anélkül, hogy közben az ellenzék a legszélsőbb eszközöket venné igénybe. A miniszterelnök szócsöve, az agrárius Venkov különösen azt emeli ki, bogy a par­lamenti munka anyagát az ellenzék is kény­telen tanulmányozni, ha nem akarja, hogy az egyes javaslatok tárgyalásánál csak de­magóg frázisokkal éljen. A polgári többség értékes eredményekkel dicsekedhetik. Pél­dául a köztársaság legelkeseredettebb el­lensége, a német nemzeti párti Rosche dr. az adóreformmal komolyan foglalkozik. Ki merte volna megjósolni tavaly júniusban, amikor a polgári kormány az ellenzék vad lármája közepette megszületett, hogy « parlamentarizmus ennyire emelkedni fog. Á cseh néppárt központi sajtóorgánuma, a Lidové Listy főleg azt emeli ki, hogy a közvélemény egybehangzó véleménye sze­rint a jelenlegi kormánytöbbség iobban ösz- szedolgozik. mint a rési többség. De az állam szempontjából az ellenzék táborában is némi üdvözlendő változások áll­tak be. A briinni Lidové Noviny is elismeri á kormány létjogosultságát. Ossza hasonlít ja a régi kormányt a jelenlegivel » úgy találja, hogy a német-cseh koalieió semmiben sem je­lent visszafejlődést a régi nemzeti kor­mányzáshoz képest. A nemzeti kiscobsé- gek nem állanak egv íronfban s az ellen­zék sem áll tisztán államelleno? clcmek- b31. A Rohemia a benyujtott bizalmatlansági indítványról megállapítja, hogy a 102 alá­írásnak fáradságos megszerzését ugyan a szociáldemokraták politikai eredményének lehet tekinteni, de máskülönben inkább az ellenzék gyengeségének, mint kezdődő akti­vitásának jelét láthatjuk benne. r 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom