Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-01 / 76. (1410.) szám
2 /t^<^-yv\AcyAT»-icrinRr»sT> 1927 április 1, péntek. Gömbös Gyula belép az egységespártba? Budapest, március 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefonieleutése.) A budapesti napisajtó már napokkal ezelőtt azt a bírt kelportálta, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter lemond és helyette a belügyminiszteri tárcát Gömbös Gyula fajvédő képviselő fogja vállalni, akiről olyan hírek is elterjedtek. hogy megvált a faivédőpárttól és belépett Bethlen egységes pártjába. A Magyarság mai száma felújítja ezt a bírt s komoly helyről nyert értesülés szerint közli, hogy a miniszterelnöknek Rómából való visszatérése után Gömböst nevezik ki belügyminiszternek. A lap ezt a közlését mégfoldja azzal, hogv a parlament folyosóin már faktumként beszél Gömbös Gyulának az egységes pártba való belépéséről. Gömbös Gyula maga is megnyilatkozik a lap hasábjain. A leghatározottabban megcáfolja s nevével kapcsolatban az utóbbi napokban mindjobban terjedő híreket s kijelenti, hogy nem mondott le a fajvódőpárt elnökségéről s nem lépett be az egységes- pártba. Szívesen előmozdít azonban minden olyan törekvést. — mint mondja. — amilyen az olasz és a szerb orientáció. Politikai körökben azt beszélik, hogy Gömbös előtérbe kerülése az olasz orientáció következménye, bár illetékes helven is a leghaíározaífabban megcáfolják a Gömbös boliigyminisztsrségéröl elterjedt híreket. A szkupsiina elfogadta a jugoszláv költségvetést Belgrád, március 31. A szkupstina mai ülésén a képvisaiők 181 szavazatai 126-tal szemben elfogadták az 1927—28-as költségvetést. Ugyanekkor azt a törvényjavaslatot is elfogadták, amely a kormányt fölbatalmazza az ország szanálására. A költségvetés sima győzelme nem kis mértékben az olasz—jugoszláv konfliktusra vezethető vissza, mert a kormány erős propagandának használja ki a külső bajokat és óva inti a képviselőket a beleső ha'ározatlanságtóL Annyi kétségtelen, hogy az albánt konfliktus tetemesen megerősítette az uj Uzunovics-kormány helyzetét. — Apponyi a Nobel-dij magyar jelöltje. Buda- ' pesm szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az inte<r- páriameníáras unió tegnapi ülésén Lukács György dr. bejelentette* hogy a pécsi egyetem az egész ország véleményét kifejezve, Appomyí Albert grófot jelölte az idei Nobel-dijra. Bár az idén a jelöléssel; már elkéstek, jövőre az interparlamentáris úrnő teljes erkölcsi súlyával, fogja támogatni Ap- ponyi jelölését. Koczor: Csak az őszinte békepolitika szolgálhatja a köztársaság érdekét A magyar nemzeti párt a vécferöjavaslatek etilen szavazott - Spacsek záróbeszédé újabb felháborodást váltott ki — Obstrukdós macskazene a szavazás alatt — A Ház 139«116 arányban két olvasásban elfogadta az ominózus véderőjavaslatokat Prága, március 31. A parlament plenáris ülésén tegnap késő este felszólalt még többek között Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő, aki a javaslatok ellen a következő beszédet mondotta: Tisztelt Képviselőházi A véderőjavaslatok tárgyalása alkalmával sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a sokat hangoztatott béketörekvések nem egyebek üres szólamoknál s azokban az államokban, ahol a békeszerződések nem korlátozzák a hadsereg létszámát és felszerelési lehetőségeit, a világháború előtti készülődésnél sokkal nagyobb mérvű fegyverkezés folyik. Ez a helyzet nálunk is, amit súlyosbít egyrészt az a körülmény, hogy a fegyverkezés a köztársaság nagyságát és anyagi erejét túlhaladó mértékben történik s ezzel az amúgy is agyonterhelt adózókat tönkre teszi s a gazdasági élet romlására vezet, másrészt pedig a fegyverek feltéten hatalmában bízva olyan kijelentésekre csábit, mint amilyent Spacsek előadó ur tett. Válasz Spacseknek Az előadó ur szerint „esetleges ellenséges támadást Magyarország vagy Németország felől lehet várni". Teljesen feleslegesnek tartom azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a leszerelt, a köztársaság hadseregének egy csekély hányadát tevő zsoldos katonasággal bíró és tartalékokkal nem rendelkező Magyarország milyen veszélyt jelenthet a köztársaságra, különösen akkor, mikor olyan szövetségesei vannak, melyekkel együtt a köztársaság amazé- nak húsz-harmincszorosát állíthatja fegyverbe. Csak arra kivárok rámutatni, hogy különös, hogy a hivatalos helyről állandóan hangoztatott jó viszonyra való törekvésnek az ilyen kijelentések megfelelnek. ,.€sak őszinte békepolitika..,M Kételkedünk benne, hogy az ilyen kije* lentések a jó viszonyt és a békét szolgálnák s nem tudunk eléggé csodálkozni azon a minden parlamenti gyakorlattól eltérő módon, mellyel itt egyes országokat, mint leendő el* lenségeket állítanak be a katouai kiadások indokolására. Bármely állam nevéről történt volna ilyen vonatkozásban említés, a becsületes béketörekvés érdekében tiltakoznánk az ellen, még nagyobb nyomat ékkai kell tennünk most, amikor két olyan állam neveztetett. meg, amilyen nemzetiségű lakosok az ország egyharmadát alkotják. Meg vagyunk győződve arról, amit már többször is hangoztattunk, hogy az előadó ur által is említett földrajzi és poilitikai helyzet mellett csak az őszinte békepolitika szolgálhatja a köztársaság érdekét s ennek útjait, ha akarják, meglehet találni. Ennek a politikának első követelménye azonban a belső béke, a nyugalom, a nemzetek egyenjogúságának és megelégedésének megteremtése, mely nélkül ha már hadseregről van szó, erkölcsileg erős hadsereget, — mely pedig ennek híján értéktelen — megteremteni nem lehet Törekedjenek minden erejükkel a belső és külső béke megteremtésére s akkor a köztársaság nagy anyagi tehertől $ az előadó ur és társai felesleges gondoktól szabadulnak meg. A javaslatokat nem fogadom el. Spacsek záróbeszéde vihart arat Koczor után még Muna és Stern kommunisták is beszéltek, majd az előadók megkezdték záróbeszédeiket. Amikor Spacsek előadó i a szószékre lépett a német ellénzSki pártok ; óriási lármával fogadták, úgyhogy beszédét j csak a gyorsírók fülébe diktálhatta. Spacsek, a parlamenti levelező szerint kijelentette, hogy csak feltételesen említette, hogy a köztársaság esetleges ellensége csakis a szomszédos Németországból, vagy Ma~ gyarországból kerülhet ki. Máskülönben teljesen csatlakozik Chvalköv- szky berlini követ beszédéhez, a Németország* gal való viszonyt illetőleg, mert a köztársaság minden állammal, főképpen a szomszéd államokkal jó viszonyban akar élni. Szavazás macskazene mellett A többi előadó zárszavai után szavazásra került a sor. A szavazás igen viharos lefolyású volt Pick cseh szociáldemokrata föláll és ezt kiáltotta: Megállapítom, hogy a cseh határmenti lakók tiltakoznak a választói jog elrablása ellen. Ugyanekkor a cseh képviselők között röpcédulákat osztogatnak szét a cseh határmenti kisebbségek nevében, amelyben a határmentiek az utolsó pillanatban figyelmeztetik a cseh törvényhozókat, hogy mily óriási veszélyt jelent reájuk nézve hogy a katonák választó]ogát elvesztikPick közbekiáltása után a kommunisták megkezdték a lármát, sípoltak, fütyültek és verték a padokat. Névszerinti Szavazássá! 139 képviselő szavazott a törvényjavaslatok mellett és 116 ellenük. A többség az ellenzék valamennyi módosító javaslatát elutasította. Az első szavazás után újabb lármára az adott okot. hogy a többség a javaslatok tárgyalásának sürgősségét is megszavazta és a javaslatokét második olvasásban is elfogadta. Ezzel az ülés véget ért. A szenátus mai plenáris ülése Prága, március 31. A Szenátus mai ülésén a képviselőház által már letárgyalt építkezési törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg.. A vitát kedden délután .3 órakor folytatják, amikor a szenátus legközelebbi tartja. G. K. Chesterton' Brawn páter újabb esetei (21) Kiszálltaik. A falban elővigyázatosan kis tolóajtó nyílt, miután úgy elbibelődtek körü- 3648©, mint a pénzszekrényekkel szokás. Brown páter legnagyobb csodálkozására az az ur, akit Drágának hívtak, egyáltalában nem mutatott hajlandóságot a belépésre, hanem félelmetes vidámsággal elbúcsúzott. — Inkább neon megyek be — mondotta. — Ennyi kellemes izgalmat nem szabad okozni az öregnek. Annyira szeret, hogy örömében talán meg is halna, ha meglátna. .Drage elvonult és az acél kapun beengedték Brown pátert, akinek csodálkozása pe-roről-percre nőtt. Az ajtó a társaság mögött azonnal becsapódott Bent nagy, agyafúrt rendű és sok vidám színű kertet láttak, melyben azonban egyetlen fa vagy bokor sem mutatkozott. A kert közepén állt a szép, csaknem impozáns épület s csak az volt különös, hogy magasan, szűkén, csalinem toronyszerűén emelkedett az ég felé. A tetőzetén a napsugár itt-ott megcsillant egy-egy ablaküvegen, de az alsó emeletekbe egyetlen ablakot sem vágtak. Mindenütt ragyogó tisztaság uralkodott, mely jól illik az amerikai tiszta levegőhöz. A portálé mögött remek márványszobrok, éroek és emaitképek vették körül a társaságot, de lépcsőt sehol sem láttak. A középen, a vastag falak között, csupán a lift alagút]a futott fölfelé s ezt a magadba vezető hasadékot több markos legény őrizte, akik olyanok voltak, mint a pol- gárrubás rendőrök. _____________________ } — Igen, a védelmi rendszabályok némiJ lég bonyolultak — jelentette ki Wain. — Talán furcsáinak tűnik ön előtt, páter, hogy Merton úgy él itt, mint valami erődben és kertjében még fa sincs, amely mögé valaki elbújhatna. De nem tudja, mi minden történhet errefelé. És azt sem sejti, mit jelent Merton élete. A pénzember külseje szerény s az utcán egyetlen ember sem fordulna meg utána, nem is beszélve arról, hogy csak ritkán jár ki s akkor is csak erősen zárt automobilban. De ha valami történne vele, a világ megérezné Alaszkától a Déli Sark- tenger szigeteiig. Sem király, sem császár soha ekkora hatalommal nem rendelkezett, ön talán szívesen fogadta volna a cár vagy az angol király meghívását és semmit sem tart a milliárdosokról, de a hatalom minden formája érdekes és nem érintheti elveit, ha meglátogatja Mer tont, ezt a modern csá-.irt. — Nem, nem — szólt Brown páter -'yu- godtam — különben irs kötelességem meglátogatni fogságukban a foglyokat és a többi szerencsétleneket. Csend támadt és a fiatalember különös, kissé ferde tekintettel összeráncolta homlokát. Majd átmenet nélkül megszólalt. — Elvégre nem szabad elfelejtenie, hogy nem közönséges betörőkkel van dolga. Dániel Boon valóságos ördög. Trantot a saját kertjében, Hordert a saját háza előtt gyilkolta meg és semmi baja sem történt. A ház felső emelete az idomtól aoul vastag falak között csak két szobából állt: egy külsőből, melybe a vendégek most beléptek és egy másikból, a milliárdos legtitkosabb szén lél yéből. A külső szobában két más vendéget találtak, akik éppen most hagyták el a belső szobát. Peter Wain megszólította az egyiket — nagybátyja volt; kicsiny, kövéres, élénk ember, 'borotvált fejjel, moly úgy tűnt, mintha kopasz lett volna. E koponya alatt az arc olyannak tűnt, (mintha sohasem lett volna fehér. Az öreg Crake kísérője a lehető legnagyobb ellentéte volt — feketehaju, elegáns ur, lakkcipőben, feketezsinóros monoklival: Bemard Blake, Merton ügyvédije, aki a két társsa! most is üzleti ügyeket beszólt meg. A négy személy a szoba közepén találkozott és egy pillanatra megállt, hogy néhány udvarias szót váltson. A beszélgetés alatt, a szoba hátterében, a belső szobába vezető ajtó mellett, az egyetlen ablak fényében néma mozdulatlanságban hatalmas, nehéz alak állt; szélesvállu, békémét néger. Amerikában az ilyen embereket fájdalmas önkritikával a „gonosznak" szokás nevezni, illetve a barátok őrnek, az ellenségek pedig tipikus hasmetszőnek! A néger mozdulatlan maradt és senkit sem üdvözölt. Amikor Peter Wain meglátta az őrt, megtette első, nyugtalan kérdését: — Van valaki bent? — Csak semmi izgalom, PeteT — vihogott nagybátyja —, Wiltom, a titkára van nála, ennyi elegendő. Mintha Wilton m&T nem is merne aludni, annyira őrzi MeTtonl Többet ér, mint húsz őr. S olyan gyors és hangtalan, mint az indiánus. —Persze ezt te tudod, a legjobban — nevetett auokaöccse. — Még emlék®. em, mennyit meséltél fiatalkoromban az indiánok ellen viselt háborúkról és azokról az incnáncs elekről, melyekre annak idején meg is tanítottál. De az én indiánkőnyveimben az indiánok végül is mindig vesztettek. — De nem a valóságban — felelt az Öreg katona komoran. Tényleg nem? — kérdezte az udvarias Blake. — Mindig azt hittem, hogy a vö- rösbőrüek nem sok eredményt érhetnek el lőfegyvereinkkel szemben. — Egyszer láttam egy rézbörtit, aki száz puska tüzében harcolt és más fegyvere nem volt, csak kis skalpkése. S mégis megölte azt a fehérembert, aki oldalamon küzdött egy amerikai erőd tetején. —• És hogyan? — kérdezték. — Dobta — válaszolt Crake —, villámgyorsan dobta, még mielőtt tüzelhettünk volna. Fogalmam sincs, hol tanulhatta a pompás trükköt. — Nos, remélem, nem tanultad meg tőle — szólt nevetve unokaöccse. — A kis történetben sok a tanulság — mondta Brown. páter elgondolkozva. A beszélgetés köziben Wilton titk.ra kijött a belső szobából és tiszteletteljesen várt. Szőke, halaványarcu ember volt, négyszögletes állal és nyugodt szemmel. Tekintető határozottan az udvaronc fejedelmi ebek nyílt nézésére emlékeztetett. Csak ennyit mondott: — Merton ur tiz perc múlva fogadni fogja önöket Ennyi azonban föltétlenül elég volt, hogy a csevegő cábport szétoszoljék. Crake sietett, unokaöccse meg az ügyvéd elkísérték, úgy hogy Brown néhány pillanatra egyedül maradt a titkárral. A néger a szoba másik sarkában alig számított élő embernek; mozdulatlanul ült és hátat fordított a beszélőknek. (Folytatjuk.) ÉRELMESZESEDÉS, GOLYVA, NEUR AUSTH ENIA Mirigy-, csont-, Izületi bajok, köszvóny, hüdé.eknél ACtIZI JOD-BRONOS GYÓGYVÍZ Kiváló gyógyhatású ! Átdolgozza a szervezetet, vérképző, idegerősítő, fokozza az anyagcsere-forgalmat. \ Otthoni kúrákhoz: Csizi-viz, fürdősó, gyógyszappan kapható az összes ásványvizkereskedés, gyógytár és drogériákban. Gyermekek görvélyes, izületi és csontbajainál, angolkórnál különösen ajánljuk! | Lerakatok minden nagyobb városban. % Használati utasítást küld* FÜRDŐIGAZGATŐSAG CSIZFÜRDŐ (Őizkűj ele).
