Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-06 / 54. (1388.) szám

•fal szamunk 16 oldal

^ Mai szamunk 16 oldal

^ ^ ^ ^ ^ ”ém 4 VaiárHaP 81927 márC^ 6 Elöfize“5i 4,r: 4"nte *j°> ««*“ «»* A szlovenszkóies ruszinszkői ellenzéki pártok s«rke*töSég •. Prága n Panská uiice

negyedévre76, havonta 26 Ke;külföldre: .. .. .... ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/rI!I. — Tehavonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYl LA&ZLÓ VORGÁCH GÉZA lefon:30311,—Sürgönyeim: Hírlap. Praha

Az osztrák választások

küszöbén az európai érdeklődés ismét e kis közép európai állam felé irányul, amely egy időben — úgy négy-öt év előtt — mint a szegénység és gyengeség szomorú szimbóluma tarthatott számot az általános érdeklődésre. A kedélyéről híres kis nép valóiban a heroizmus nagyszerű jeleit adta a spenót és savanyu káposzta tényleg savanyú korában, az éhező tömeg soha ki nem lengett és szigorú fegyelemmel várta és remélte a megváltást. A megváltást annak idején Seipel- nek hívták, aki egyeket jelentős utazással megvetette alapját a szanálásának, mely egyszerű Kokimbusz-tajásnak bizonyult és Európa figyelmét újra az osztrák nép felé irányította. Az első csoda a nagyszerű kitartás volt, a másik a nagyszerű szanálás. Ausztria iskolát csinált s Magyarország. Németország, Lengyelország, Oroszország, egy-két balkáni állaim, sőt Franciaország is, Seipeíl alapvető módszerével, a nagy külföldi kölAz angolok megssállották SSiangltai kdrnyéMét

Vusung erődjét Is elfoglaltákA franciák szintén előnyomulnak

Berlin, március 5. A Lokafoniielger külön tudósítója jelenti Shanghaiból: Ab ango- |

i lók több kilométernyire a koncessziós terület határán kívül kiterjedt lövészárokrend- ! szert építettek és nehéz mozsarakai hoztak o« állásokba. A Iránéiák tovább folytatják j koncessziójuknak megerősítését és kínai kulikkal homokbarrikádokat emeltetnek, A j Mididet francia páncélos cirkáló fegyveres legénysége tegnap először lépett át a fran- ; eia negyed határán és elkergette a kínai katonákat. Az angol csapatok tegnap ismét ; több kilométernyire hatoltak be kínai területre. Beavatott körök szerint az angolok 20 \ kilométer körzetben meg akarják szállni a fontos stratégiai pontokat s Vusung erőd- j jjét szintén állásaikba akarják vonni. A franciák is a megszállás kiterjesztését tervezik.

A shangihaii kormánybiztos a pekingi külügyminisztérium nevében tiltakozott a rang- | hon legidősebb konzulnál a kínai szerződések újabb megsértése miatt.

A genfi tanácsülésszak fökárdése: a Rainavldék kiürítése- Francia vélemények — Mik a kiürítés, feltételei —

csönrendszeTrel igyekezett a valuták rozoga

bárkáját üdvösen tatarozni. A kis állam presztízse egyre nőtt és éppen Franciaország volt az, amely a csatlakozni nőm akaró Sei'pelt Középeurópa legnagyobb államför- fiujává kiáltotta ki. Persze a viszonyok közben megváltoztak. Németország is átesett a háború után esedékes korrupciók özönvízén, Sei'pel ette®, merényiletet: követtek ©1, Sei- pel különben is lemondott s az ő erős karja nélkül még a példásan szervezett osztrák k-ereszt ényszocialista párt sem tudta az el- anyagiasodás' meredek vészét kikerülni, A botrányok láncolata, a Stájer bank, Bősei és Ahrer. a szanálás már-már kisértő csődje bűnbánóvá tette a keresztényszocialista tair- tományfőnököket, akiknek irigysége annakidején megbuktatta a papkanceliárt s a jó, de gyenge Rarnek helyébe visszahívták a puritán cellában lakó, nem ivó, nem dohányzó, tizennégy óráig dolgozó Seipel Ignácot. A verkli ismét rendbejött, de az elmúlt bűnök megbosszulták magukat s a keresztény- szocialisták nagy ellenségei, a szociáldémo- fcraták az átmeneti időben megerősödött osztagaikkal döngetni kezdték a Seipel-több- ?égü bécsi nemzeti tanácsot. A választások csak ősszel voltak esedékesek, de a kancellár kénytelen volt. azokat már most, tavasz- szal kiírni.

A színjáték isimét európai érdekésségü tesz. Németausziriában ugyanis tisztán és minden meUékzöngétöi mentesen a nagy európai dualizmus ütközik össze: a marxizmus és az antimarxizmus. A háború utáni könnyű győzelem után az európai államokban ismét komoly ellentelei támadtak a marxizmusnak <s a küzdelem ma mindenfelé legalább is nyílt. De mig más államokban húszféle divergáló nézet befolyásolja a tiszta küzdelmet, addig Ausztriában a két nagy erő csupaszon és egyenlő erővel áll ki egymás ellen. A parlament ma polgári többségű — ,s ennek lényeges oka, hogy Lueger ügyessége a marxizmussal minden szociális kérdésben versenyezni tudó osztrák keresztén yszocialistákat állította annakidején a németosztrák politika frontjába —, de már Bécs a kontinens egyetlen világvárosa, amelyet tiszta szociáldemokrata rezsim dirigál. S az általános abszolút többséghez a baloldalnak alig 350.000 szavazatra van szüksége. E szám körül folyik a hajsza, mely osztrák mértékekkel mérve tényleg elkeseredett, s a kontinens politikájának fejlődési görbéje tzempontjából európai érdekességü is. A

0i.re két dolog jegyében dühöng: a lakó- védelmi törvény és a bécsi fináncpolitika jegyében. Ausztriában nem valorizálták a lakbéreket s a bécsi szociáldemokrata vezetőség Örök institúciót szeretne teremteni ebPéris. március 5. Anglia, Franciaország és Németország vezető államférífiai. a közeli napokban ismét összegyűlnek Genfiben ® előreláthatólag újra föigöngyölitih a legtöbb európai problémát, de elsősorban a németit uíiéia közoifedés kérdését es annak eiőiöí- téteteil. . A párisi sajtó érthető okokból rendkívül sokat foglalkozik e várható tanácskozásokkal.

A francia baloldala lapokból ári a benyomást lehet szerezni, hogy Géniben most már okvetlenül szóbakerül a rajnai kiürítés kérdése.

Franciaország mindenesetre német részről megfelelő és kizárólag ebbe a tárgykörbe tartozó ajánlatokat vár. Érdekes, hogy valamennyi lap, még a rendkívül szívélyes és németbarát Quotidien is tagadja, hogy Németországnak joga volna e kiürítés kérésére, mert a francia álláspont szerint a béke- szerződés 431. cikkelye, melyre a németek hivatkoznak, egyáltalán nem helyezi kilátásba az idő előtti kiür ítést.

A nagykövetek tanácsa ugyan elismerte a leszerelés feltételeinek teljesítését, de korántsem mutatta ki, hogy a birodalom a, másik és fontosabb feltételnek: a

jóvátétel teljes megfizetésének is eleget tett volna.

Mindazonáltal a Quotidien •elismeri, hogy' erkölcsi joga van Németországnak, de a nem kötelező kiürítést Franciaország csak két feltétel teljesítése esetén határozhatja el. Németországnak bizalmat kell keltenie és e bizalomnak bizonyos garanciát kell adni. Eddig megvolt a bizalom, de a német nemzetiek kormánybal épé se — a baloldali Quotidien szerint — megingatta ezt a bizalmat. A konzervatív Németországnak továbbá

ugyanolyan garanciákat kell. adnia, mint' a demokratikus Németország adott s minden attól (függ, milyen álláspontra helyezkednek a német nacionalisták. A legközelebbi tárgyaláson ez utóbbiaknak határozottan !« '■all jetejjiteníok, hogy mímién revání^.ni'ioiarrói lemondanak.

Berlin nem vár szenzációt

Berlin, március 5. Berlini kormánykörökben nyomatékkai hangsúlyozzák, hogy az eljövendő genfi népszövetségi ülésen nem várhatók szenzációk és egyelőre nem fogják elhatározni a Rajna-vidék kiürítését. Stre- semann, Briand és Chamberlain külügyminiszterek valószínűleg tanácskozni fognak a rajnai kérdésről és megegyeznek a kiürítés alapföltételeiben, de a kiürités időpontjára vonatkozólag nem hoznak döntést. Német részről megkisérlik, hogy mindazt a nehézséget, amely még a német-f randa megegyezés útjában áll, kiküszöböljék.

Stresemann Összejön

Masarykkal Is?

Paris, március 5. A francia sajtó érdeklődésének középpontjában a genfi német- francia közeledési tárgyalások problémája áll. A rajnai kiürítést minden párisi lap rendkívül kényes politikai kérdésnek mondja és éppen ezért igen nagy jelentőséget tulajdonit a hétfő® kezdődő tanácsülésnek. Diszkrét módon valószínűleg foglalkozni fognak a legkényesebb problémákkal is, de olyan szenzáció, mint például a tboiryi reggeli, aligha történik. Marcell Ray a Petit Journalban rámutat arra a tényre, hogy Stresemann nem utazik Berlinbe, hanem a Riviéráról egyenesen Genfbe megy, ami szintén csak azt mutatja, hogy a német külkat s a bécsi polgárok sok kedvelt iparága szinte szisztematikus módon ment tönkre. Vagy a reklámadó. Minden újsághirdetés, plakát vagy egyéb reklám után 35 százalékot kell fizetni Becs városa számára. Nemcsak az újságok mentek tönkre, mert nem kaptak hirdetést, hanem a vállalatok és az üzletek is, amelyek a nagy adó miatt nem igen hirdethettek s az ismeretlenség homályában pusztultak el, vagy ha hirdettek, minden áru árát kénytelenek voltak 35 százalékkal fölemelni, s ki érezte ezt? A kisember, a munkás, akiről pedig BTeitner elsősorban akart gondoskodni.

A szemfényvesztő „szociális" pénzügyi politika következménye az volt, hogy Breit- ner körül ádáz harcok keletkeztek. Jellemző például a következő eset: Egy villaimosügyminisrfer nem vár semmi különösei, az eljövendő tanácskozásoktól. A várható esc menyek latolgatásánál a francia lapok körülbelül a következőket mondják. A lég nagyobb figyelemmel Stresemann és Za leski tárgyalásait kell követni. A mindig jól érte- <1111 Marcell Ray szerint Stresemann Bene* dr. csehszlovák külügyminiszterrel is tárgyalni fog, sőt talán alkalma lesz Géniben Musaryk köztársasági elnökkel is beszélni, aki Egyiptomba való utazása közben Géniben is megállapodik.

Chamberlain Parisban

Paris, március 5. Londoni jelentések szerint Chamberlain ma délelőtt Parisba érkezett és útját Briand francia külügyminiszterrel együtt délután folytatja Genfbe.

Masaryk elnök 77 éves

Prága, március 5. Masaryk G. Tamás köztársasági elnök holnap, vasárnap üli meg hetvenhetedik születésnapját A köztársaság katonai és polgári hatóságai országszerte az állaimfő emberi nagyságához méltó nagyszabású ünnepségekkel ünnepük meg ezt a, születésnapot. A katonaság többek közölt Prágában és a nagyobb városokban öag/' ''•f'***: ey^ üinn élyeket is rendez. Pti^JL-rbj -xfr*.' • ssága köréből sok

ezren a Hradzsinban a Mátyás-kapu mellet ti teremben elhelyezett iveken aláírásaikkal fejezik ki az elnök iránti tiszteletüketA szénbányaipar válsága

Prága, március 5. A Rude Právo jelentése szerint a csehszlovákiai szénbányákat az angliai szénsztrájkkal kapcsolatos rövid- lélegzetű fellendülés után újabb válság fenyegeti. Az Ostrau— karwjni medencében január és február hónapokban 1580 munkást bocsátottak el é9 a bányákban csak négy boti mun kanap volt. A kladnói bányákban éppen most hirdették ki a heti négy munkanapra szóló üzemkorlátozást. Több más bányában is hasonló iizenikorlátó zásokat eszközöltek.

Az angol hadsereg létszámát 166.500 főre emelik

London, március 5. Tegnap hozták nyilvánosságra az 1927—28-a,s év .hadügyi költségvetését, melynek összege 935.000 fonttal kisebb, mint az elmúlt évi volt. 1926—27-ben hadi célokra 42.5 millió fontot fordítottak, mig jövőre csak 41 'miliő 565.000 fontot.

A kiadások csökkenésével ellentétben a hadsereg létszáma 7.400 emberrel, tiszttel és közlegénnyel nő, azaz eddigi 159.100-as létszám 166.500-ra emelkedik.

A növekedést az adeni helyőrség átvétele magyarázza meg. melyet a londoni kormány ez,: lén átvett az indiai közigazgatástól. A Kínába küldött csapatok létszámának' átmeneti föleinc őse szintén hozzájárult a legénység szaporításhoz.

kocsi elülső plattfarmján négy fiatalember szidja Breitnert, A szociáldemokrata kocsivezető e-rre megállítja a kocsit s mindaddig sztrájkot hirdet, amíg a négy fiatalember el nem távozik. Forgalmi zavar, csődület, a négy fiatalember leszáll, a kocsi mehet tovább, a szociáldemokratákat ért csorba ki van köszörülve. Az eset jellemző a bécsi izgatottságra, ha egész megrendezése wiáneris és mulatságos is. És mutatja, hogy a harc megindult, a választási trükkök — mint az arzenáli nagy fegyverrazzia — nekilendültek s Európa nézi ezt a szimbolikus választási küzdelmet, melyen a háború utáni Európára annyira jellemző marxizmus és antimarxizmus egyenlő erőkkel, tisztán és sokat jelentőén ütközik össze.

bői a rendszeriből. Viszont az olcsó lakbérek miatt senki sem bolond, hogy építsen s ezért magának Becs városának kellett gondoskodnia az egyre veszedelmesebbé vélő lakásínség kiküszöböléséről. Épített, épített s Bécs városának van ma a kontinens legtöbb városi bérpalotája. Igen ám, de az építkezéshez rengeteg péDz keltett, a pénzhez rengeteg adó, s ki adózott? A gazdagabb ember, a háztulajdonos, akinek senki sem fizetett tisztességes lakbért. A nagy szociális'beruházások csaknem kiszipolyozták a várost, s Rreitner, Bécs szociáldemokrata pénzügyi diktátora a légi ehetetlenebb adónemeket fedezte föl. A jelszó volt: bárok vagy kórházak, de a nagy adók nemcsak a néhány nem sokat jelentő éjjeli mulatót érték, hanem az összes kiávéházakat, vendéglőket és kocsma-