Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-06 / 54. (1388.) szám
5 'T*«JB6Ah vv.--. Van-e olyan magyar iskola, ahol nem anyanyelvén tanul a gyermek? Válás* * Magyar Tamiténalk — Gálszécs. március 5. ' Annak a vitának a folyamán, amely a Magyar Tanító Oye nióvjelzéeti írója és Sziklay Ferenc kul- turreferens közt folyik (1. P. M.. H. f. é. 47. számát), Oye azt mondotta, hogy „ő nem tud olyan magyar tannyelvű iskoláról, ahol nem anyanyelvén tana! a gyermek". Amire SzilkJay Ferenc azt. a megjegyzést tette: „Nos, én tudok. Tudok olyan iskoláról, ahol egynémely tárgyaikat esetiül, vagy szlovákul tanítanak ezinmagyar gyemnekeknek e Ismerek gyermekeiket, akiik fújják a „Dejepist" és „Zeanepist", de azt. se tudják, hogy ez a bét szó őrit jelent." Nos hát! Én nem csupán olyan iskoláikról tudok, amelyekben csak egynémely tárgyakat tanítanak szinmagyar gyermekeknek cseh, vagy szlovák nyelven, hanem olyanokról is, ahol az összes tárgyakat, szinmagyar gyermekeknek azon a nyelven tanítják. Például, hogy csak a felsőzeonplénl röL egyházmegyére hivatkozzam, amelyet legközelebbről ismerek, — csehül folyik a tanítás a Üstéi, magyarizsépi, magyarsasi (Jesztraib) ref. iskoláikban. Éz egyházak hívei, amint az köztudomású, mind egy szálig magyarok, mindig is azok voltak. Mint iskoláién tartó egyházaiknak a törvény értelmiében joguk volt iskolájuk tanítási nyelvét, meghatározni. A magyar tanítási nyelvhez való ragaszkodásuknak annak idején kifejezést is adtak, de mivel a tanfelügyelő szépen megért tette velük, hogy az államsegélyt csak úgy kapják meg, ha a tanítás szlovákul fog folyni: a dolognak utoljára ős az lett a vége, hogy’’ e szinanagyar ref. egyházak iskolájában szinmagyar gyermekek számára a ‘tanítás minden tantárgyból, még a hittant sem véve ki, — évek óta vígan folyik csehszlovákul, dacára jognak, törvénynek, igazságnak. Arról nem is szóink, hogy ugyanezen egyházmegyében már négy év óta folyik a harc a szinmagyar alsómdhályi ref. (egyház és a referátus között, amint az e lapban i-s Ismertetve volt. — a referátus szerint csak egy kicsike kis dolog miatt, amiatt, mert az egyház nem akarja, hogy* a magyar gyermekeket elnemzetle- miteélc. De azt hiszem, hogy nemcsak itt mifelénk, de másutt is vannak ilyenre esetek és pedig szép számmal a ref. és kát. egyházakban. A Magyar Tanító Oye- írója nagyon rosszul van azért tájékoztatva, mikor nagymerészen azt álltja, hogy olyan magyar tannyelvű iskola nincs, ahol nem anya- nyelvén tanul a gyermek. Lehet különben, hogy 5 valami olyan, a referátusban őrzött statisztika után beszél, mely az iskolákat az ismert népszámlálás alapján minősítette, amely ' tízezreit a magyarságnak szlováknak tüntette „föl. Aiijj.de a való-. ságös tényeket nem lehet eltüntetni. Ez a tény pedig az, hogy szinmagyar ref. egyházak magyar iskoláira tüzzel-vassal rá- kényszeriíették a szlovák nyelven való tanítást. Péter Mihály. I A Bund dér Landwirte állásfoglalása | a közigazgatási reformmal szemben ! A párt csak olyan reformot szavaz meg, amely a mostani állapotok tényleges javulását jelenti — A szlovák néppárt az „utolsó konzekvenciáig'* harcolni kíván a reform megváltoztatásáért Prága, március 5. A Bund dér Landwirte parlamenti klubja március 4-iki illésén Spinű miniszter jelenlét élben a közigazgatási reformmal foglalkozott A klub arra az egységes megállapodásra jutott, hogy a kormáuytérve zet szolgálhat tárgyalási alapul, de sok vonatkozásában alapos vál- í toztatásra szorul. Mivel a reform úgy az | államra, mint a köztársaságban élő népekre óriási jelentőséggel bir, a klub szükségesnek találja, hogy a reformra vonatkozó állásfoglalása előtt az illetékes ! testületeket és szakembereket belevonja tanácskozásaiba. E célból a párt kéri, hogy a javaslat parlamenti tárgyalására megfelelő idő adassák. A parlamenti klub csupán olyan köz- igazgatási reformot fog megszavazni, mely a mostani állapotok tényleges javítását fogja jelenteni. A népek önkormányzatát nem korlátozni, hanem bővíteni és mélyíteni kell. Különösképpen az olyannyira bevált kerületi önkormányzatot szükséges továbbra is biztosítani. A klub magától értetődőnek találja azon követelését, hogy a reform ne károsítsa a német nép létérdekeit. Ennek a biztosítását magában a törvényben szükséges lefektetni, A Bund dér Landwirte országos párt- vezetősége március 15-én Prágában ülést tart. A szlovák néppárt harcrakész A Slovák <mai vezércikkében Juriga néppárti képviselőnek az alkotmányjogi bizottságban elmondott beszédével foglalkozik. Leszögezi, hogy a néppárt el van határozva arra, hogy a reform megváltoztatásáért a harcot az utolsó konzekvenciákig lefolytatja. A cikk beismeri, hogy a reformról a néppárt nem kapott írásbeli elaborátumot, hanem csak a Svehla miniszter által a klubba kiküldött Cserny belügyminiszter szóbeli közléseit fogadta el elvben, amelyek természetesen még nem foglalták magukban a későbbi mődositásokat. A párt a harcot az alkotmányjogi bizottságból szükség esetén a parlamenti plénum elé is kiviszi, mert nem akarja, hogy egy olyan törvényt hozzanak, amely Szlovenszkó autonómiájának kiépítését akadályozná. Német pártok népgyiilési határozata Ma elír i sch-Scbönb ergbe n még február 28-án a német nemzeti egyesülettől egybehívott tiltakozó népgyülésen. Öberleituer német nemzeti szenátor, Wólschack német nemzeti szocialista képviselő és Sciimerda kommunista képviselő a közigazgatási reform ellen beszéltek. A gyűlés fölkérte a német törvényhozókat, hogy a parlamenten belül és kívül minden lehető eszközzel harcoljanak a törvényjavaslat ellen. Hodács optimista véleménye a reformról rÁ csehszlovákiai népszövetségi ligában Hodács egyetemi tanár a közigazgatási reformjavaslat gazdasági kihatásait ismertette, Áz előadó igyekezett bebizonyítani, hogy a közigazgatásban az agendák egyszerűsítése által gazdasági megtakarítások várhatók. A köztársaság jelenlegi helyzete nemcsak a magán-, hanem a közigazgatási viszonyok ökönomizálását is kívánja, mert enélfcül a közterhek leszállítása nem lehetséges. A megyetörvény ugyan a közigazgatás egyszerűsítését célozta, mindazonáltal uj hivatalok és hivatali apparátusok, valamint hivatali centrumok létesítése, vált volna szükségessé. Az uj javaslat előadó szerint az állam és az országok közötti agendák elintézését jelentősen megkönnyíti. A reform megöli a regionálisamat A’ Právo LidíU mai számában a „regio- nalizmus halálával" foglalkozik. A cikk megállapítja, hogy a közigazgatási reform meg fogja. akadályozni a köztársaság vidékeinek regionális , fejlődését ée jellegzetes i kialakulását. A kerületi hivatalok megszüntetése az egyes közigaEgatási területek helyi jelentőségét elveszi és azok gazdasági életét a prágai bürokrácia • az állami hivatalok fogják irányítani. A mai közigazgatási kerti-1 let több autonómiával *és nagyobb regionális. lehetőségekkel brr, mint a tervezett politikai kerület., A kormány bármely helyi kérdést kivonhat a lokális tényezők, kompetenciájából és egy másik felsőbb orgánumnak adhatja át, ez egyenesen megélője minden egészséges regionalizmusnak. A köztársaság : modern kiépítése nem lehetséges regioim- 1 izmus (nélkül. A kormánytényezőknek- be kell látniofc, hogy a reformjavaslat az egyes országrészek gazdasági visszafejlődését jelenti. A cseh kerUletek tiltakoznak Prága, március 5. A csehországi politikai kerületek megbízottai tegnap délelőtt a Reprczeutib ciós-káz nagytermében reoidikivüli össze jövet élt tartottak, amely zsúfolt látogatottság mellett igen mozgalmas volt és a tervezett közigazgatási reformjavaslattal szemben elutasító álláspontra helyezkedett. A gyűlés valamennyi szónoka a javaslat ellen foglalt állást. A gyűlés után egy deputá- ció a parlamentbe ment, ahol Oserny belügyminiszternek átnyújtották az illés határozati javaslatát és egy emlékiratot. A miniszter válaszaiban kijelentette, hogy a kormá ny a küldöttség aggod a lmaira különös gondot fog fordítani. „A Nemzetközi Denetótiütásoe íruy émoswl kita&tefcm* Szánté György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (53) — A hellének ‘szerették szép földjüket és szerették a szép embert. Á szeretett természet erőit szép emberekben istenítet Lék. Ki .róhatna bümül fel nekik? — kérdezte a barát mintegy önmagától. Aztán igy folytatta: — A rómaiak tőlük tanulták azt a keveset, amit az állam hatalmának fejlesztésén kívül tudtak. Isteneiket is tőlük (kölcsönözték, de megtanították őket az állaim szolgálatára. Egy néo istenének titkát nem tudom megfejtem. — Melyik az —-. kérdésié János. — A zsidók Jehoyáját. ö az igazság. Rettenetes bosszúálló és egyben végtelen kegyelmű. Aki megtér hozzá, az a kiválasztott néphez tartozik, de senkinek meg nem nyilatkozik, hogy megtérhessen hozzá. János anegdöbenve hallgatta, ügy érezte, hogy hangyává zsugorodik és az éjszaka sötétje a nagy miiudenséggé tágul, amely csak szánalmas hangyaiboly f) előtte, akinek a nevét nem szabad kimondani. így találkozott Istennel a tábortűz mellett, amely csip- kebokorként lángolt. — Kellett, hogy az apa elküldje a Fiút vigasztalónak — mondotta Juliánus. — Mert a hellének ember istenei nem ismerték a .fájdalmat, ő pedig a szenvedését hozta nekünk örök vigaszul. sokáig hallgattak. A gondolatok láncolatában itt volt az a láncszem, amelyben nem érezhették magukat, sem fölülállőknak, sem maguk fölött nem érczkettek egy nyomasztó felfoghatatlanságu lényt. — Az indus nép vallását a tökéletesnek tartom — szólalt meg aztán Juliánus. — Figyelj csak, uram. Brahman, az Ösok, a ket- tősségnélkül való. Az a zsidók istene. Isva- ra. a .magát megosztani tudó egyetlen, ez a mi istenünk. Az ö háromságuk ennek kebelében Brahma, a teremtő, Visnu, a fen tar tó és Siva, a pusztítva megújító. — Igen, igy mondta az indusok papja a khánnak. — Nos, figyelj hát. A termő az anya. És a mi un ik Vismmak egyik megtestesülése, aki szeretet ében mindannyiszor alászáll, valahányszor meg kell váltani a világot. — És Siva? — Látod ezt a tüzet? ő Siva. Pusztítva melegít és világit. A hajnalban csak üszkök maradnak utána és pernye. De jön a szél, amely néha szintén pusztát. A szél elviszi az üs zkök ét és pernyét, s .a kormos’ földön újból küzöldül a fü. Harangvirágok fognak újra bólogatni ;i hamu helyén. A sötétség alig észrevehetően egy halk sötétszürke árnyalatban megtört. A tüzeket nem élesztgették és igy egymásután haltak el a szürkületben. A barát felállóit tatár szűréről, amelyen eddig hevert. — Látod, uram, a magyar földön is kialudt. a pusztító tűz. Kellettek a lángok, hogy elégessék a felgyűlt korhadt avart. Most még Hamu eső táncol a szélben egy elégett ország egén, de elpusztult minden, ami. rothadt volt és nemsokára kizöldül a fü. Nemcsak a falvak és városok fognak újra épülni, de a bit és az erkölcsök is megtisztult an fognak felujhodni. János belenézett az elhamvadó fűzbe. Mintha templomok, paloták és kunyhók romjainak ezrei füstölögtek volna benne. A virradat apróikat lépve szállt fel a hegyhátakra. Amire ímegmászta az ormokat, az ösezes tüzek kihunytak. — Látod, uram, amikor a hajnal felkel, nincs már szükség a (füzekre. Hadúrtól elbúcsúzott István király és most, amikor az egész magyar földön romokban hever mindéin, megint az építők bitére van szükség. A nap feldobta az ormokra első sugarait. A. sereg megmozdult egyszerre, mint egy ember. Hosszú pihenőt tartottak a fáradságos barangolás után. A völgyekből felszállt a köd. Gyorsan gomolygott, mintha ő is indulni készült volna. Minden megelevenedett. A lovak érezték a síkságot a mész- szeségben és jókedvűen baktattak le a hegyoldalakon. János a nagy sokaságban elvesztette szeme elől a barátot. Elgondolkozva bízta magát a lovára, mert uj kérdések és uj feleletek áramlatába sodródott. Az építők hitére'van most szükség.' így mondta a barát. És ő, az építő, a rombolók*, kai vágtat előre? Ha eddig életét hazugságok béklyójába verte a sorsa, ezzel a tömeggel tud-e kirug- fátni a hazugságok sodrából? Mit keres a rombolók tömegében ő, az építő? Megszorította térdével a lova tomporát. A ló csodálkozva nyerített fel. Megérezte, hogy a gazdája nem hagyja meg tovább a többi lovak irányában. Levágtak a csapásról és belépkedtek az erdő mélyébe. Sokáig bolyongtak a nagy fatörzsek girbe-gurba osz- lozsorainak útvesztőjében. A tömeg zaja egyre távolodott és a csend újra beleült évezredes birodalmának trónjába. A ló felmyerltett anégegyszer, mintha kérdezne az urától valamit. Csak a visszhang felelt A iák lombjai íekugtak és egy harkály kopácsolt. János hallgatta. Mintha távoli állványokon a kőművesek kalapácsai kopogtak volna. Megmagyarázhatatlan mélységekből egy könny szökött fel a szemébe, gyermekkora óta először. A mestert látta az állványok tetején, felhők és madarak szárnyalása között Lova most vísszatorpanf. Az erdő ritkult és néhány 'lépésnyire szédítő mélység tátongott. János leszállt a lóról és a meredély szélére lépett. A fekete sziklafal alatt az ó-szerbiai síkság fénylett a messzeségben. János látta, hogyan rendezkedik az óriási sereg a szokott íélkaréjbau. Aztán nekiindultak a napsütötte síkságnak, mint a mindent elsodró förgeteg. A sziklafal alatta visszaverte a rónán dúló íergeteg robaját. Az építők hitére van most szükség. De kinek kell most uj istenháza, ha az embereknek maguknak sincs hajlékuk? János újra látta a zsarátnokok közt füstölgő romhalmazok végtelen sorát. És itt, a romhalmazok között most hirtelen elébe jött egy uj tömegibeolivadás boldog ígérete. Ha nincs szükség uj istenházára, ecabw- házát kell tehát építeni! János megnézte az átalvetőn lógó tarisznyáját. Még volt benne három napTa való élelem, azt gondolta, addig majd csak eléri, valamelyik dalműt várost. Onnan már tudja az utat a Dunántúlra. Megvakarta a lova nyakát, aztán felugrott rá. Nemsokára kiértek a csapásra. — Vége. — _____IJU1—IWIMIBHIIIII—I ■■■!!■■■■ I ■■Ilin HU III lllllll IBIIWIII I ■Hl— IHll ’ : -------- ™ Mf SSfltS tüÍ6i|$®!{ iSiii bölök r^ncíes innködésés*®. Emésztési zavaroknál fél Igmándi keserüviz bilfOSc&TI és pyOfS^lfl eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. Kapható l«lf ót nasi^ dsót&tiled&sB 5?©B>rs !sinián«ií Bceterűvís rarrósvólSaBat Komárom. Arlessrsék Ismótelatfóknak kívánatra bórmemtva*
