Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-30 / 74. (1408.) szám

1927 március 30, szerda. A parlament mai iilése Dérer: Az olasz-magyar szerződés Csehszlovákia ellen irányul A véderővita mai szónokai a magyar mumussal Indokolják Csehszlovákia fegyverkezését Prága, március 29. A plenáris ülés előtt a házelnökség elhatározta, hogy a réderö- |a/raslat vitájához jelentkezett szónokok nagy számára való tekintettel a vitát a Ház hol­nap délutáni ülésén is folytatják s szavazásra is csak holnap kerül sor. Szerdán délelőtt a képviselőhöz bizottságai üléseznek, a plénum délután ül össze. A csütörtöki plenáris ülésen a póttartalékosokról szóló javaslatot veszik elő A hét két utolsó napján nem lesz a képviselőháznak teljes ülése, hanem csak a bizottságok fognak összeülni. A jövő héten kedden lesz az első plenáris ülés, amelyen az 1924. évi zárszámadást kezdik tárgyalni. A zárszámadás vitáját négy napra kontemplálják. A imái plenáris ülést délután fél 4 óra­kor nyitotta meg Malypetr elnök. A* ülés előtt kiosztották Szent-Irány József nemzetgyűlési képviselő és tár­sainak javaslatát a csehszlovák köztár­saság alkotmánytörvényének a 94. f-ban foglalt rendelkezése alapján a szlovénsz- kói bíróságok és ügyészségek szervezé­séről szóló törvény megalkotására. A véderővita Dérer Iván dr. szlovák szociáldemokrata volt az első Szónok. Ha a szociáldemokrata párt — mondotta — a javaslatok ellen foglal állást, úgy ezt nem azért teszi, mintha az állam biztonsága ellen támadna. A párt tudatában van felelősségének, hogy a mai nemzetközi helyzet mellett állandóan őrt kell állani. A jugoszláv-olasz incidens adja erre a legjobb példát. Az incidenst ugyan sikerült most el­simítani, de csak ideiglenesen. Mussolini mód szerével nem lehet a békét biztosítani. Erő­szakkal nem lehet sem a szociális, sem a gaz 'dasági kérdéseket rendezni- A népszövetség ma már határozott tekintélynek örvend, amely egyre csak fokozódik. A vita folyamán egyes szónokok megemlítették, hogy talán Német­ország ellen kell felkészülni. A háború előtti és háború utáni Németország között nagy kü­lönbség van. A háború utáni Németország las­san beilleszkedik a jelenlegi nemzetközi helyzetbe s aláveti magát a népszövetségnek- A csehszlovák és német nemzet között az el­múlt évszázadban háború nem volt. Most sem^ kell háborúra készülni, mert ez nem lehet a mi célunk, de nem lehet a kormányé sem. Azt sem hiszem, hogy Né­metország készül háborúra Csehszlová- kia ellen. Hiszen a mai idő erre nem megfelelő, de eb­ben a hitemben megerősít a francia német közeledés is. Háborús veszedelem csak Olaszország ré­széről jöhet. Első ténykedése Olaszor­szágnak az volt ebben az irányban, hogy Romániát el akarta szakítom a kisantantíól. Pedig a kisantantnak nagy feladata volt a múltban s ez megmarad a jövőben is- A kis- anfant elsősorban a magyar feudalizmus ellen szolgál. A régi Magyarország szlovákjai, ro­mánjai és szerbjei közös érdekből egyesültek s a közös harcnak eredménye volt, hogy sike­rült fölszabadítani mind a szlovák, mind a ro­mán és szerb nemzeteket Románia is tudatá­ban lehet annak, hogy csak közös erővel si­került a veszélyt elhárítani. Mussolini az utóbbi időben nagyonis exponálja magát Magyarország érdekében. Egyszer itt a plénum előtt már kijelentettem, hogy mi nem a magyar nemzet ellen harco­lunk. A magyar nemzetnek egészséges fejlő­dést kívánunk, de ellene vagyunk a mai magyar kormány- rendszernek. Bethlen olaszországi utazása kapcsolatos az olasz-magyar szerződés megkötésével. Ennek a célja ugyanaz, mint az olasz-albán szerződésé. Mindkét szerződés a háború előkészítésére szol­gál. Az albán-olasz szerződés Jugoszlávia ellen irányult, a magyar-ol-asz szerződés pedig Csehszlovákia ellen fog szólni. Jirácsek cseh iparospárti védi a javasla­tokat. Rámutat arra, hogy nem csak nálunk, hanem más államokban is óriási összegeket ál­doznak a hadseregekre. Németországban még mindig titkos fegy­verkezés folyik, Magyarország pedig vaj­mi keveset törődött a katonai ellenőrzés­sel. Az olasz-jugoszláv incidenst is fölemlíti a mindezek konklúziójaként kimondja, hogy Csehszlovákia fegyverkezés nélkül nem ma­radhat E mellett azonban békepolitikát foly­tat, mert abbékét legjobban csak jól megszer­vezett és politikamentes hadsereggel lehet biztosítani. Hruska kommunista számos katonai ön­gyilkosságról számol be, amelyek mind a rossz bánásmód miatt történtek. Még egy támadás Magyarország ellen Kubis szlovák néppárti elsősorban a kom­munistákról beszélt, akik népszavazás utján akarják elszakítani Szlovenszkót a köztársa­ságtól Kijelenti, hogy a szlovákok népszava­zás nélkül, vagy akár népszavazással is a köz­társaság keretén belül akarnak maradni. A hadseregbe bele kell nevelni azt az öntudatot, hogy a hazát védelmezik- A szolgálati idő csökkentéséről és a hadsereg létszámának apasztásáról mindaddig szó sem lehet, amíg a szomszédos államok a békeszerződésnek telje­sen alá nem vetik magukat, amig nem szűnnek meg hangoztatni, hogy: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök ig«L*ágl«n, hiszek Magyarország feltámadá­sában' .4. javaslatot elfogadja. Ai ülés tart Csütörtökön véget ér Magyarország katonai ellenőrzése Paris, március 29. A nagykövetek tanácsa ma reggeli ülésén a magyarországi r?m- zetközi ellenőrző bizottság jelentésének tudomásulvétele után a nagyhatalmak kormá­nyainak beleegyezésével elhatározta a magyarországi nemzetközi katonai ellenőrzés megszüntetését. A nemzetközi katonai ellenőrző bizottság már március 31-én megszünteti működését. A bizottság tagjai május 15-ig maradnak még Budapesten, hogy egyes még fülben lévő jogi kötelezettségeket ellenőrizz:..Jk. Spacsek semmit sem von vissza és továbbra is a magyar támadás .permanem aktualitásáról* beszél A nemzeti demokraták háborús szándékot Imputálnak Magyarország­nak — A Bohemla a Spacsek-afférról — Dyk Is beáll a koncertbe Prága, március 29. Spacsek cseh nemzeti demokrata képviselő, aki a véd erői a vasiatok előadói jelentésében éles kirohanást intézett Németország és Magyarország ellen, a Mo- ravsko-Slezsky Derüknek nyilatkozott az esetről. — A miniszterelnök magához hivatott — írja többek között - sa német kormány­pártok reprezentánsai jelenlétében tudomá­somra hozta, hogv a német urak kijelentése szerint azt mondottam volna, hogv hadsere­günket Magyarország és Németország részé­ről fenyegető támadás veszélye miatt kell ké­szenlétbe hoznunk. A miniszterelnök felvilá­gosítást kíván tőlem. Én kijelentettem, hogy pontosan már nem emlékszem a stilizálásra, de hogyha ezt a kijelentést használtam is, ugv tekintetbe vettem a földrajzi helyzetet és a valószínű stratégiai lehetőséget ame­lyet a mi vezérkarunknak az operációs tervek kidolgozásánál szem előtt kell tartania. — Utólag átnéztem a gyorsírói jegyzete­ket amelyekben az a kitétel áll hogy ..esetleges ellenséges támadást lehet várni Magyarország vagy Németország felől". — De ugyanekkor a forradalom utáni politikai és stratégiai helyzetről is beszél­tem. még pedig egészen joggal, mert, abban az időben tényleg támadást intéztek Magyar- ország részéről ellenünk. na a magyar oldalról jövő támadás ve­szélyének permanens aktualitására rá­mutattam. ugv csak igazat mondtam, mert hiszen erről nap-nap mellett hí­reket lehet olvasni a magyar sajtóban is. Ezt a kijelentésemet úgy a miniszterel­nök ur. mint a többi urak tudomásul vették. Sohasem köteleztem magam ar­ra, hogy valamit is visszavonjak és nem Is logok semmit sem visszavonni, mert az igazat mondtam. A Bohemia újabb vezércikkben foglalko­zik a Spacsek-üggvel és rámutat arra, hogy Spacsek és Jezsek képviselők parlamenti be­szédei világosan tükrözik a csehek álláspont­ját a német néppel szemben. Hogy Csehszlo­vákia nagyságához képest aránytalan nagy fegyverkezést folytat, azt minden politikai analfabéta is láthatja, azonban aki Benes po­litikai szférájában él. az tetszeleghet abban a gondolatban, hogy egvszer támadhat olyan európai bonyodalom is, amelyben a németek nem vesznek részt és ez esetben igazolt a fegyverkezés, tovább tekintetbe veszik azt is. hogv ugv a német, birodalomnak, mint Ausztriának csak csekélv számú zsoldos hadserege van. A francia kardesörtetés ideje ugylátszík. végleg elmúlt, és ha ma Thodry még csak teória is. mégis valószínű, hogy Németországnak „az örök francia ellenség" elleni mozgósítása kívül esik a lehetőségek határán. A két, beszéd azonban azt mutatja, hogy Csehszlovákia fegyverkezésénél arra gondol, hogv a német, birodalom védereie mégis ve­szélyes ellenfele a köztársaságnak. A lap rá­mutat arra, hogy ebben az ügyben az agrá­riusok. klerikálisok, nemzeti szocialisták, sőt még a cseh szociáldemokraták sem különböz­nek Kramár embereitől A két, nemzeti de­mokrata szónok olyan húrokat pengetett, amelyek a többi cseh pártnál is hangos vissz­hangra találnak. A csehszlovák véderő szol­gálati szabályzata, melyről Jezsek említést tesz, a német birodalmat ugyan nem aposz­trofálja mint ellenséget, de hangsúlyozza, hogv a csehszlovák köztársaság olyan államok szomszédja, amelyek semmiképp sem nyugodnak bele a békefeltételekbe és nem tudják elfelejteni régebbi uralmu­kat. Ez a kézikönyv a nemzetvédelmi mi­nisztérium kiadásában jelent meg és ok­tató könyv a tisztek és altisztek részére. A könyv szelleme olvan. hogv ha a cseh ifjú elhagyja a hadsereget, ugv feltétlenül gyűlölni fogja a németeket Spacsek mente- getőzhetik. ahogy akar. szavait elfelejthetik s Udrzal miniszter is napirendre térhet az eset fölött azonban a szolgálati szabályzattal a dolog nem fog olvan simán menni és a mi­niszternek vállalnia kell érte a felelősséget. Dyk is háborút prédikál Viktor Dvk a Národni Listyben vezér­cikket ir a köztársaság szomszédairól. Min­denekelőtt támadja Benes lapjait, a Ceské Slovot, és a Národni Osvobozenit mert hely telepítették Spacsek kirohanását. — A mi politikánk — írja — csakis bé­kepolitika lehet azonban nem engedhető meg, hogv a német propaganda egvre erő­södjék köztársaságunkban, mert a németek célja minden, csak nem a béke. — Csakis a németektől függ. hogv Euró­pában tartós nyugalom és béke uralkodjék, mi ezt, természetesen nem akarjuk és nem is fogjuk megbolygatni. Ha a kijelentés, ame­lyet Spacsek szájába adnak, tényleg meg is történt volna, ugv abban nem látok mást, mint, azt az aggodalmat amelv minden jó cseh szivét eltölti. Németországgal együtt az említett kije­lentésben Magyarországról is szó volt. de itt már maga a Náordnj Osvobozeni is beismeri, hogv a magyarok békeszerete- téért még maguk a németek sem kezes­kednének. Bethlen ma külpolitikai beszédet mondott Budapest, március 29. Budapesti szerkesztő­ségünk tel efonj el ént ése: A képviselőház külügyi bizottsága .a délben ülést tartott, amelyen több bizottsági tag felszólalására Bethlen István gróf aráriezterelook hároirmegyedóra hosszat tartó be­szédben válaszolt. A bizottsági ülés délután há­rom órakor ért véget. Az ülés lefolyásáról lapzár­táig hivatalos kommünikét nem adtak ki. Walkó külügyminiszter az ülésről való távozása alkalmá­val az újságírók előtt kijelentette, hogy Bethlen olaszországi programjába nem vették fel azt, hogy Rómában Stresemannal találkozzék. Angol-francia pénzügyi tárgyalások Páris, március 29. Moreau, a Francia Bank (kormányzója a jövő hét elején valóez/iinüleg Lon­donba utazik, hogy folytassa az Angol Bankkal kezdett tárgyalásait A Maiim értesülése szerint a pénzember elsősorban annak a 480 millió aranyfrank visszaszáll itásáról fog tárgyalni, ame­lyet a háború alatt a német veszedelemre való tekintettel a franciák Londonban az Angol Bank­nál deponáltak. Romániai lapok Csehszlovákia területi integritása ellen Prága, március 29. Egyes ruszdiszkói felelőt­len politikai tényezők már többször fölszólították a keleti szlovákokat, hogy csatlakozzanak Ruszin­szik óhoz. Különféle fölhívásokban és újságcikkek­ben mutattak rá ez országnak biztosított széleskörű autonómiára és art ígérték, hogy Ruszinszké fő pi­rosa Kassa lesz. Ezek és más raszinszkói ügyek fölkeltették a külföld és többek között a szomszédos Románia figyelmét, ahol ma már nyíltan írnak Ruszinszkó és Keletsdovenszkó jövendőbeli sorsáról A lapok, főként az erdélyiek, azzal vádolják Csehszlovákiát, hogy Rnszinszkóban nem tudia föntartami a szüksé­ges tekintélyt, hogy ott a bolsevizmns, sót egyene­sen az anarchia erősödik, hogy ez az ország veszé­lyes a szomszédokra nézve s épp ezért Ruszinszkó fölosztását követelik. Északi részét a lengyeleknek adnák, a többit pedig Keletszlovenszkó egy darab­jával és Kassával együtt Románia számára köve­telik. Az elsősorban a köztársaság keled területe el­len irányuló külföldi propaganda tehát igen élén­ken dolgozik. Fölötte csodálatos az, hogy ebben egy szövetséges állam és a kisantant egyik tagja is résztvesz. A Szentszék vasszieorral já r el az Action Francaise emberei ellen Paris, március 29. A Szentszék és az Action Francaise harca uj fázishoz érkezett el. A pápai apostoli tanács rendeletét adott ki, amelyet Frühwirt bíbor nők irt alá s amelyben azokat a hívőket, akik még nrndig az Action Francaise táborába tartoznak, sú­lyos egyházi büntetéssel fenyegeti meg. Azok a papok, akik továbbra is propagandát csinálnak az Action Francaise mellett, nem gyóntathatnak. A teológusok, akik szintén a lap terjesztése érdekében fáradoznak, nem szentelhetők papokká és elbocsátandók. A pápa rendeletének eleget nem tevő hívok pedig a jövőben nem gyónhathat és nem ál­dozhatnak s nem lehetnek tagjai egyetlen hivatalos egyházi egyesületnek sem. — Az Action Francaise a pápai nyilatkozattal kap­csolatban fölszólítja az ortodox katolikuso­kat, hogy hagyják el a lapot, mert a lap ve­zetősége nem szeretné, ha olvasóinak fölös­leges lelkiismereti furdalásokat okozna. Ugyanakkor az Action Francaise azt állítja, hogy a pápát „a rágalmazás és a csalás rendszeres, kampányával" megtévesztenék, mert csak így közösíthette ki a pápa érdeké­ben fáradozó francia katolikusokat. A fran­cia katolikusoktól nem lehet eltiltani, hogv magukévá ne tegyék az Action Francaise hazafiasságát. A hazafi ság kü'önben is szent kötelesség és természeti törvény, a rí elvnek gyakorlását senki sem tilthatja meg. A Vati­kán ítéletében az Action Francaise szerint az a legnagyobb baj, hogy a vádlottak ^ég- hallgatása nélkül hozták. xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsi­nyek és nagyok örömmel olvassák. Kérje a legújabb JQ^gallért _jk4ylL-Az* így fiatalít és szépit a Í ifS^ €orall"Créme Jp Corall-puder Sk Gorail -szappan j 1 / FClerakat t C. S, L i ' ' timirn Vörös Rák gyógytár, Bratlslava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom