Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-24 / 69. (1403.) szám

1927 március 24, ©süfóTitöfc KsaM A legjobb irodalom rA franciák szeretnek az irodai omnml pepe­cselni, sokat beszélnek róla, nagy alkotások mellett sok mellékeset, sőt furcsát is összehordanak, s Pa­ris az egyetlen város, ahol a Schöngeist és a Lite- raary Gentleman fogalmai, nem undorüóak, meri valahogy nem a snobság és az affekláltság püffedt világából valók, hanem van bennük bizonyos já­tékos szeretet, — apai szeretet vagy anyai szere­tet, — rakosgaiási, gyűjtési és elrendezési vágy, valami a bouquiniste könyvssenvedélyéből ét. (An­nák a gyereknek játékából, aki előszedi, föléllitja, újra leveri, elteszi, megint előhúzza és megint rle- kosgalja kedvenc játékszereit. Ilyenformán az egyik nagy francia napilap legutóbbi rtnkéija sem visz* szataszitó, — amit különben már azért sem mond­hatnak, mert a fölvetett kérdésre több ezer fele­let jött, s a felelők között ott szerepelt PáCis szel­lemi életének csaknem valamennyi előkelősége. A kérdés pedig a következő volt: Mondják meg, váj­jon a tizenkilencedik század közepétől napjainkig terjedő ötven-hntvan év, azaz a kél elmúlt generá­ció irodalmi szempontból nagy korszaknak nevez­hető-e és vájjon megállja-e helyét bármely régibb korszak, akár az attikai költészet, akár a, francia klasszicizmus, akár a rotnaniicizmus melleit? Nálunk, — sajnos, — ez a probléma nem is probléma, mert az elmúlt századakban édeskeveset termeltünk a szó művészetének terén, de Framicv- prszágban, ahol a Chanson de Roland és a Román de la Rose középkori termékei éppúgy élnek, mint Anaiole Francé, vagy Valéry Lefbaud müvei, az ilyen, kérdésekkel szívesen foglalkozó kiterjedt iro­dalmár közönség ugyancsak torié a fejét a felele­ten. Hosszú fejtegetések és belső birkózások után a konklúzió végre is rendkívüli meglepőn hangzott: A tnod-em irodalom nemcsak egyenrangú, hanem magasabbrendii is, mint bármely elmúlt időszak irodalma. Ismétlem„ nálunk ez nem lenne meglepő felelet. De föltétlenül váratlan és jelentős Fran­ciaországban, ahol nincs különbség élő és hott iré* dalom között mint nálunk, ahol az évszázados mély kullurtraddció nemi ismer niv ókülönbség el, csak változást, ahol a modern irodalom nem jelent föl- iétlen fejlődést, magasabb fokot- az előbbivel szemben, mint primitívebb népeknél, csak mássá­got, ahol minden francia tudja, hogfy Villon nagy költő, Montaigne vagy Ra-belais Utáni alak, tiem is szólva a klasszikus kor óriásairól. P Arisban min­denki olvassa régieket és például Rabelaisból még ma is évente két uj kiadás jelenik még. Erfíy uj francia íróra nyugodtan rámondható például.* ez az '.ember Rabéi a.,is iskolájába tartozik, vagy McHiéne- től tanult, vagy a tizenhatodik század Pléiádja■ ha­tott rá. Ebben a nagy mellérendelt viszonyban teljes mértékben érvényesül a kritika oíbjelciivi- fása — s annál jelentősebb az újság ankétjára 'adott csaknem egyhangúan igenlő válasz. A legtöbb beküldött dolgozat részletesen ele­mezi a-kérdést és az- érvek, meg ae adatok légió­jával támasztja alá a választ. Hogy méri M.'jy a modéni irodalom ? Egyszerűen mert, fényéi ég nagy, ■es legnagyobb zsenit adott a vilUgntík. ' A'stáin rán* ga nem jelent senvmif, meri hiszen az elmúlt kor­szakokban aránylag még többen foglal koznak az irodalom kétes jelentőségű mesterségével, csak az fontos, mi fog megmaradni a mai könyvek va~ gónnyi tömegeiből. A régiek közül is csak a csúcs­teljesítmények ismertek ma: a. Homéroszaik, a. Danfék, a Shnkespearék, a Goethék és a> körülöt­tük keringő bolygórendszerek, mig a kkebbrendü- ’ek és kisebbre;ngunM végérvényesen eltűntek. Igen ám, de mi egy mai vagy közelmiultu iró mayassá- gának a kritériuma? Egy barátomnak hajdan szó­lásmódja volt a következő: hogy melyik iró na­gyobb a másiknál, azt legfőképpen közös szabójuk tudná megmondani. Tényleg relatív fogalom a nagyság, de a történelmi távlatokban van mégi.s valami bizonyító erő: a megmaradás. Miként a jó szövetről (ha már a szabóknál tartunk) csak étek múltún tudom megmodani, vájjon tényleg jó volt-e, úgy az Írót is elsősorban az idő igazolja. Aki mag­ma,radt, az a jelentős. Vagy van formáló ereje az emberiségnek, — ha nem is az egyénnek, de a kollekfivum-nak, — vagy nincs. Ha van, akkor év­századok alatt érvényre jut a szellemtudományok 'valószinüségszámitása, azaz a történelem kikrislá- lyositja magából az igazi jelentőségeket és a mel­lékeset le gyalulja, (igy marad, meg. azután a nagy ember), — vagy nincs formáló ereje, s akkor amúgy is mellékes minden, akkor csak skeplikus lények lehetünk, akik egyáltalán soka senkiről se mondhatnak semmit. A történelemben tehát bizhalunk, s Homérosz, Dante, Goethe, Shakes­peare, Moliére éppen azért nagyok, mert megma­radlak, mert emlékük él, mert az emberiség nagy kollektív élményei voltak s még ma is hatnak akár könyveikkel, akár presztízsükkel. De ki mondja meg ezt a modernekről? A modemeknél mindenesetre tág tere nyílik a rokonszenveseknek és ellenszenveseknek, őket még nem igazolta az idő. Lehet., hogy a «?» divatos modem halott lesz az örökkévalóságban $ a ma elfelejtett modern mindenkori fárosz. Mi itt a kri­térium? Ez volt a francia ankétra adott válaszok nagy metodológiai problémája, mellyel minden felelő több-kevesebb szerencsével, de megbinlcó- zott. Ha ezt sikerül megoldani, akkor a többi auto­matikusan következik belőle. Nos, a beküldött vá­laszok nagy többségéből ismét csodálatos és nem várt következmény bontakozott ki- A felelők azt. állítják, hogy a jelenkor irodalmát nem lehet a regény, a dráma, az epika, az essay vagy a filozó­fia utján megközelíteni. Pedig az általános felfo­gás éppen a regényt tartja a modernség legjelleg­zetesebb alkotásnak; mondjuk a Dosztojevszkm vagy Flauberten megindult és Knut Hamsamba, fhotnas Mannán vagy Anaiole Francéba ’ortcolt •yrozatot, — esetleg a modern szociális drámát, mely Ibsenen, Strindbergen, Wedekinden, Shmcon át emelkedett a tetőpontra- — és hát nem ez? Nem, mondják a franciák. A mai kor irodalmát a líra igazolja. Méri a Ura, hiszen verset senkisem olvas? Dehogy nem! felelik az ankétozók. A Urát lényeges emberek olvassák, azaz azok, akik az iro­dalmai kulturfaktornak veszik, s nem az a profán tömeg, amely mulatság és szórakozás kedvéért habzsolja — vagy nem is habzsolja — a regényt meg a drámát, hogy végezetül kikössön az operett vagy a film árnyékos révében. A lírából nem vezet ut sehová, a Ura egészen más és nagyon nagy. — Az érvelést nem mondhatom el pontosan e szűk helyen, elég annyi, hogy a franciák a lidít tartják a mai kor legjellegzetesebb művészetének. A differenciélt kor individualizmust- teremt, tt líra pedig az individualizmus műfaja. Pánt olyan differencián, mint korunk. Már pedig núinden kor irodalmából az marad örökéielü, érni legjobban ragdta- meg a kor lényegét, mert, ez járt a legkö­zelebb a valódi ősforrásokhoz. Az epika ma tűnő, a regény csak szélesen elfilosófidll riportázs, a drá­ma üzlet — de a. lírikus nem üzletember. És hegy a külső statisztika is igazolja állításaikat, az miké- tozók bemutatják a modern francia irodalmat. A franciáknak ritkán volt lirikueuk. Egész régen Vil­lonj azután egy kissé Ror>,sard, azulán semmi Ché- niesig és a romantikusokig. Ekkor azonban való­ságos konjunktúra keletkezett: BaudeUiireti, Ver- lainen, Rimbaudo-n, a Vart pour Vart pamasszis- táin, a szimbolistákon át egész az unzsnimistákig hallatlan tolongás támadt errefelé. A líra volt a lényeg és a legkifejezőbb. Ma is Baudelaire és Ver- laine a fő-fő olvasottak. S igy von ez másutt is, Németországban, ahol Georgeig, Rilkéig jutottak s mindenütt — azaz ez a Urai nagyüzem, amielyhez fogható még sohasem volt Európában, aSnely nia egyedül tisztán irodalmi és általános, nem a napi vagy évi, vagy évtizedi aktualitásba gyökeredző, amely kifejezi a kor lényegét, az individualizmust és a differenciálódást, s amely hatvon év óla egy­forma intenzitással tart, igen, ez a Ura emeli oly magasra a mai korszak irodáknál. Nagyon sokat lehetne még erről es ehhez mon­dani. Most elégedjünk meg ráadásul a következők­kel: Nekünk magyaroknak is lírikus legnagyobb mai irodalmi jelenségünk. Ne feledjük el: Ady Endre. A tizenötödik kiadásban olvassuk fátylon, fáradhatott anul. sp. Egynapos tüntet# báiyászsitráik as egész k^ztérsaséglian Prága., március 23. A bányásrsegélyzöpénztár a bánya ipar stagnálása következtében válságos helyzetbe került. A bányászszervezetek adatai'szerint a pénztár a legutolsó négy esztendő alatt szerencsétlenül járt bányászok Özvegyeinek és árváinak horribilis összegeiket fizetett ki. A legutolsó négy esztendő alatt -- ha hinni lehet a szocialista sta­tisztikának — harmincegyezer baleset, illetve halálos szerencsétlenség történt, negyven- háromezer bányász szorult baleset, betegség vagy munkaképtelenség eimétt nyugdíjra, amellett a bányászözvegyek száma megközelíti a harmincezret s tizenhatezer árva igé­nyel támogatást. A kormány tervezetet dolgozott ki a nyugdíjbiztosító pénztár szanálá­sára, azonban a tervezett megoldás a munkásszervezeteiket néni elégíti ki. Az interven­ciók nem jártak eredménnyel, minek következtében a szervezetek vezetői egy, az egész ország területére szóló huszonnégy órás tüntető sztrájkot határoztak el. A sztrájkot a köztársaság valamennyi bányavidékén holnap hajtják végre. Az egynapos munkám egsza- kitást nem minden bányászszervezet tartja be, A nemzeti demokrata pártban tömörült bányászszervezet kiáltványban fölhívta tagjait, hogy a sztrájkban ne vegyenek részt. Emiatt egyes bányahelyeken erős óvóintézkediéseket tettek, hogy elejét vegyék a sztrájj- kolók és dolgozók közötti esetleges összetűzéseknek. A szocialista pártok és a kommu­nistáik utcai demonstrációkat szerveznek. CC'"3C:. . .-y l .-Gj Ha kifáradva elhagyja a mintavásárt, £v £ keresse fel a *;• ! SEC1-PÜILLÖST. | g PRAHA I., Rybná 5. | b ahol felfrissülést, mulatságot és $ é művészi élvezetet szerezhet. A ki- ‘:j U, váló tánc, valamint varieté mii- G C sor kellemesen fogja meglepni. >?í £ Elsőrangú konyha és eredeti borok S Modern zene — Szabad bemenet S Bonaliias féltékenységi dráma a ruszinszkói Nagypaládon A megcsalt férj fejszecsapásokkal agyonütötte a hűtlen asszonyt és kedvesét — A véres tett után felgyújtotta házát és elmenekült Kassa, íÖSíreius 23,. .(Saját 'tóősitőíife felefonjieiioM'éSi'e.) -Véres családi dráma ját­szódott le hétfőn este a Nagyszőlős közelé­ben levő NngypaMdcm, amelynek két halálos áldozata van. 1 Galambos György. imagyipaMdá gazda hét­főn este azzal búcsúzott el féleségétől, hogy a nagyszőllősi hetivásárra megy, ahonnan csak szerdán fog. hazatérni. Galambos már régóta kételkedett fele­sége hűségében és nem lehet tudni, hogy véletlenül-e vagy szántszándékkal, odahaza felejtette pénztárcáját, amelybe a sertésvásárlásra szánt összeget tette el. Galambos Tiszaujlafcról visszafordult és ha­zafelé indult. Késő este érkezett meg laká­sához, de nem kopogtatott mindjárt az ajtón, hanem először az ablakon kezdett, hallgatózni. Gyanús suttogást hallott a szobában, mire az ud­varon levő fáskamrába tért, ahonnan magához vette az élesre fent fejszét. Galaiftibóé-ezután ^köpogótf az ajtón és- köve­telte, hogy nyissák p,. A szobában tényleg ott tartózkodott Ga- ilaimbosmó kedvese, egy Tankovits nevű. le­gény, akit laz asszony a férj kopogtatására az ágy alá rejtett, ahonnan a legény többé élve nem is került elő. Galambosn'é ezután kinyitotta az ajtót s ami­kor meglátta férje kezében a baltát, ijedté­ben elájult. Taukovits a zajra kidugta a fejét az ágy alól; amikor Galambos ezt észrevette, odarohant és hatalmas csapást mért a legény fejére, aki vérbeborultan, holtan terült el. A vértől megvadult gazda erre az eszmé­letlenül fekvő asszonynak támadt és több fejszecsap ássál megölte. Ezután fel­gyújtotta a házat s elmenekült a faluból. A tüzet a falu- lakosságáénak sikerült elolta­nia, mire azonban a szörnyű tett nyomára jutottak, a gyilkos egérül át nyert s valószi- nüsnek tartják, hogy Magyarországba szö­kött át. ...... Újabb szenzációs fordulat a prágai sztrichnines feleséggyilkosság ügyében Letartóztatták Vojtechovsky földbirtokos fivérét is — A gyilkos­sággal vádolt férj teljesen el volt adósodva Prága, március 23. A Prágai Magyar Hírlap néhány hét. előtt több cikkben foglalkozott azzal a szenzációs bűnügyi afférral, amelynek folyamán a Prágában lakó Vojtechovszky Frigyes magánzói, volt földbirtokost, azzal a súlyos gyanúval tar­tóztatták le, hogy feleségét salrichninnel eltette láb alól, hogy ilyen módon hoizá- jásson a felesége életére kötött negyeámil- liós biztosításhoz. Ugyancsak letartóztatták Klein Oltó prágai régi­ségkereskedőt, aki Vojtecbovszkyval üzleti össze­köttetésben állott, azon gyanuok alapján, hogy ba­rátjának bűnsegéde volt és hogy biztosítási csa­lást követett el, amikor felvette a biztositó inté­zettől a negyedmillióit. Klein szerepe lassan tisztázódni kezd. A sztrichnin valóban Kleintől származik, de ő mint régiségkereskedő tetszés szerinti kvantumban szerezhette meg' ezt a mérget és legfeljebb vét­séget követett el akkor, amikor a veszedelmes gyilkoló eszközt Vojiechovszkynak átadta, aki pat- | kányölés ürügye alatt kérte azt tő®e. Klein még ma is letartóztatásban van, de lehetséges, hogy már a napokban szabadlábra helyezik. Annál szenzációsabb fordulat következett, be a tegnapi nap folyamán, amely a m<ír holtpontra jutóit nyomozást nagy erővel vitte előre és úgy látszik, hogy véglege­sen tisztázni fogja, a komplikált bűnügyet. A tegnapi nap folyamán a vizsgálóbíró több deí.ektiwel együtt kiment autóval a Melóik mel­letti Chromostiba. ahol a meggyilkolt asszony szüleinek birtokuk van és ahol Vojtechovszky Frigyesnek fivére, György is lakik. A vizsgáló­bíró nagy eréllyel folytatta a vizsgálatot úgy Chromostiban, mint a szomszédos falvakban és olyan adatók merültek fel, hogy elrendelte a ház­kutatást Vojtechovszky György lakásán, aminek következménye az lett, hogy a gyilkos férj fivéréi bitnrészesség gyanúja, alatt letartóztatták. A vizsgálat érdekében résziéi es • információkat erről a letartóztatásról nem adnak kk még na­gyon szorgos és hosszú ideig tartó nyomozó mun­kára van szükség, hogy a rejtélyes bűnügy min­6 Telefon 20819. Telefon 20819. o ö oooocoooe OOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOO den részletében és vonatkozásában tisztán á,Híjon, de most már kétségtelen, hogy a vizsgálat, teljes eredményre fog vezetni. Éppen a bünügy szövevé­nyes voltára bekintettel már csak a junióst es­küdt széki ciklusban kerül sor a tárgyalásra. Ellenben nagyon érdeket? polgári pör kezdő­dik most Prágában, amelyet Klein Ottó rérgi-é<j- kereskedö indított Vojtechovszky Frigyes ellen, akinek 24 000 koronányi Összeget köle-önződ, de ezt a pénzt nem kapta meg. Vojtechovszky ellen a polgár> perek egész áradata indult mag. amiből kitűnik, hogy nem volt jó anyagi helyzet­ben. teljesen él volt adósodva és igy nagyon va­lószínű, hogy igy jutott arra az elvetemedett gon­dolatra, hogy felesége bebiztosításával és meg­gyilkolásával fog magán segíteni. MinniiBCDigoiBMEfll ít —ír1 uW&'yüEtr.kWP mc ~ ■1 Ruszinszkói képviselők memoranduma Ungvár érdekében Prága, március 23. Kráilik és Sttefaaiek ruszinszlkái agrárius, hépvi&előík, valamint Volosán cseh népipácti képviselő ma dél­előtt részi ebes memcM-audii/mott nyújtottak, át a koalíciós nyolcas politikai Ihzottság okiaké- nreik, B-radácsnak. A m emaraudum részlete- sfen foglalkozik a készülő közigazgatási re­formmal, ItfilÖTLŐsen állást foglal Rusziuszkó jelenlegi székhelyének Munkácsra való át­helyezése ellen. A memorandum aláírói fel­tétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy Ruszin sz- kó székhelye továibibra is Umgváír maradjon,. A memorandum ezután statisztikai adatok­kal vázolja Ruszinszkó jelenlegi súlyos gaz­dasági és általános helyzetét és a legéleseb­ben tiltakozik a szlovák néppártnak Ruszin- szkó ibelügyeiibe való beavatkozása, legfő­képpen pedig azon kísérlet ellen, hogy Ung­vári és környékét Szílovenszkőhoz csatolják. A közigazgatási biróság törvénytelennek bélyegezte a prágai Német Ház helyének kisajátítását Prága, március 23. A legfelsőbb kőzigazr gaiáisi biróság Diwald dr. elnökletével' a prágai Német Ház kaszinókértje kisajátitásá- uak ügyét, tárgyalta. A kertnek piagy részét ugyanis a terménytőzsde részére toisajátdtot- ták. A közigazgatási bíróság helyit adott a: Német Ház felébbezésének ős a kisajátítást törvénytelennek jelentette ki. Ez az eset is azt mutatja, hogy a régi nemzeti koalíció utolsó napjaiban történt soviniszta lefoglalá­sok és kisajátítások mennyire ellenkeztek a törvénnyel. Végi István kommunistának vallja magát Budapest, március 23. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Szántó Zoltán és az előzetes letartóztatásban lévő 52 bűn­társa ügyében Miskolezy ügyészségi alelnök a mai napig saját hivatali Szobájában folytatta a kihallgatásokat. Érdekes, hogy Vágj István* aki eddigi bűnügyeiben mindig élénken tilta­kozott a kommunistaság vádja ellen és foly­vást magyarázgatta a vizsgálóbíró előtt, hogy ő szociáldemokrata s nem tévesztendők össze sem ő, sem párthívei a kommunistákkal. Leg­utóbbi kihallgatása során azonban már el­ismerte, hogy régi meggyoződéses kommunista és a magyarországi kommunistapárt végrehaj­tóbizottságának is tagja­A kihallgatott vádlottak nagy száma és ezek bőbeszédű védekezése következtében az ügyészség csak a jövő héten készül el a nyo­mozás befejező munkálataival. Ezt követően nyomban jelentést tesz a vádhatóság a bün­tetőtörvényszék elnökségének arról, hogy Szántót és társait statariáiis biróság elé kí­vánja-© áilitari.

Next

/
Oldalképek
Tartalom