Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-24 / 69. (1403.) szám
'W30aiSI./V\ACrVAtt-H itenap 1927 március 24, csütörtök. 9Tapról-napra y^rM ORVOSI KŐT ÉLÉSSÉ GTELJ ESI TÉSNBR gyönyörű példáját adta a minap Rácz Lajos dr. budapesti mentőorvos. A késő éjszakai órákban értesítették a mentőket, hogy a farkasréti temető~ ben egy síron főbelőtte magái Rebey László 21 'éves magánhivatalnok. Az értesítés után azonnal tíutóba ült Rácz Lajos dr. mentőorvos és elindult la farkasréti temető felé. A Sashalom-dülőnét jártak már, amikor egy hirtelen kanyaradónál megbillent a gépkocsi és négy méter magasságból a Szakadékba zuhant. Az orvos, ápoló és soffőr széles ívben repültek ki a kocsiból, de mig az ápoló és soffőr a véletlen szerencse folytán sértetlen maradt, Rácz dr. az autó roncsai alá került és súlyos belső sérüléseket szenvedett. A másik kettő eszméletre térítette. Első szava az volt, hogy az öngyilkost nem szabad orvosi segítség nélkül hagyni. Hordágyra tétette magát és az ápoló me$ a soffőr elindultak vele a Farkasrét felé. A temetőbe érkezve, as egyik sir mellett fekvő Rebey mellé letelték a hordágyét és a súlyosan sebesült orvos, maga is kordágyon fekve, megvizsgálta a fiatalembert. Segíteni azonban nem tud-ott, mert Rebey László már kiszenvedett. Néhány perc múlva azután a doktor is s súlyos erőfeszítés következtében elvesztette eszméletét. Súlyos állapotban szállították be a Verebély-kUnikára. — Csak a kötelességemet teljesítettem, mondotta betegágyán. Csak a kötelességét teljesítette, de hogy valaki igy értelmezi a kötelességet, már több, mint- emberi erény, ez már példakép, melyet tisztelettel és büszkén fel kell állítani, hogy mindenhonnan lássák. Egy olyan időben, amelynek erkölcsi rugója az önzés, fel kell vetni a kérdést, nem volt-e joga a fiatal orvosnak önmagára gondolnia? Ki- vánhatjo-e tőle valaki, hogy a maga éleiét, amely értékes és drága neki, odaadja egy másért, amelyet az a más el akart dobni? Senki más ilyent nem kíván embertársától, ö maga azonban egy bálványra függeszti szemét: a hivatáséra. Az 6 élete nem az övé, hanem a hivatásáé. Ez a bálványimádás nem pogányság. Legtisztultabb, legmagasabb kultusza ez az igazi kereszténységnek. 8 talán a hivatás természete, talán a követőinek lelki struktúrája teszi? As Önfeláldozásig rrtienő hivatásiéi jesiiésnek a legtöbb példáját az orvosok kasztja szolgáltatja. Azok, akiket ridegre közömbösíthet a halállal szemben a vele való gyakori találkozás, akiket keményre edzett a mások szenvedésének látása, jajgatásuk hallása, akiknek a kenyere annál bővebb, minél több az embertársaknak a szenvedése. 8 ezekben van szív és esek feledkeznek meg magukról, mikor másokról van szó. Tessék ősszehcsonlilani egy edzett orvos leikül elét egy edzett finánc emberén el. Mennyi szenvedésen teszi túl magái ez, mennyi életkurtitás jár nyomában a kegyetlenül szükséges kötelesség- teljesítésnek. Hány orvos tud annyi életet meghosszabbítani, amennyit az adóprés és gazdasági önzés megrövidít? — Fenséges és üdítő egy-egy tragikus felvillanás fényénél látni hivalásteljesUŐ- ket, akik elvégre szintén emberek, akik ebben a korban élnek, együtt az önzőkkel, haszonlesőkkel, cinikusokkal s megtudni azt, hogy ez a kor ilyeneket is szül. Hogy az élet legfenségesebb értelmezésének mindig vannak hívői és apostolai. S talán az egész kornak felmentéséül szolgál, hogy ezek az idealisták azok sorában akadnák, akikre közvetlenül a mások élete bízva van. A tűzoltó, e rendőr, a vasutas, az orvos. 8 a köznapi, rideg, önző, a cinikus olt terem, ahol $ vagyonúnkról s e kenyerünkről van sző. # MINDEN KIJELENTÉS oly megnyugtató és a háború izgatom és félelme mégis általános. Jugoszlávia nem készül, vizsgálatot kíván maga ellen. Megnyugtató és nem nyugodnak meg. Olaszország csak azért nyuitoa fegyverhez, hogy Jugoszlávia be ne törjön Albániába. Nagyon megnyugtató és növerti a nyugtalanságot kilenc évvel a legvéresebb háború után, mikor az örök békének toslrumentumot készítettek, a háboruakarás valószínűbb, mint a békevágy. A világ át van szőve barátsági szerződésekkel és nagy és nehéz feladatot old majd meg a diplomácia, ha sikerül az ellenségeskedés kitörését megakadályóznia. Milliárd és milliárd molekula cikkázik egy köbcentiméter levegőben- Az űrrel telt tér fizikája — Mi van a molekulák között? — A klasszikus fizikának mindig gyönge pontja volt az éterről szóló elmélet Azért kellett ez az elmélet, hogy valamiképpen, megmagyarázzák vele a fény és általában a sugárzó energia terjedését s ha.ez a magyarázat látszólag' egészen teljes is volt, nagy árat kellett adni érette. Olyan tulajdonságokkal kellett felruházni az étert, ezt a képzelt anyagot, amik egészen különlegesek voltak. Az elmélet szerint az éter valami rendkívül finom, anyagtalan anyag, tökéletesen rugalmas, mint egy szilárd test, részben egyáltalán nincsenek anyagi tulajdonságai, részben . fokozottabb mértékben vannak meg benne. Az éternek kellett kitöltenie az egész világűrt, as atomok közt levő űrt, az étér mindenütt jelen van, de sehol nem lehetett közvetlenül kimutatni. Maxwell elektromágneses fényeim élete éter nélkül is megmagyarázta a fény terjedését,, illetve nem tette szükségessé, hogy felvegyük ezt az ingatag alapon álló hipotézist, az éter azonban még ma is benne él a fizikusok tudatában s nagyon nehezen megy a kiirtása. Lassanként azért mégis egyre kevesebbet szerepel1 az elméletben is és helyette annál erősebben lép az előtérbe az ür problémája. Az ür is régi fizikai fogalom, azonban nem volt csak logikai tartalma. Körülbelül annyit jelentett, mint a semmi, tehát valami olyan dolog, amit még csak definiálni is alig lehetett. A .fizika már rájött arra, hogy csak azzal ismerünk meg valamit, ha leírjuk a tulajdonságait, tehát az ür vizsgálatánál is erre leéli törekednünk s nem arra, hogy csak definiáljuk, szinte pusztán logikai alapon. Fizikai szempontból a molekuláit. kösf\ levő teret nevezzük űrnek illetve kicsit általánosabban az olyan, teret, melyben a molekulák ritkábbak, mint a közönséges levegőben, közönséges légköri nyomásúik M| van egy köbcentiméter levegőben? A gázokról régóta tudjuk, hogy & bennük foglalt molekulák állandóan sebes mozgásban vaunak. Egy-egy gázmolekula szinte végtelenül kicsiny: egy tizmilliomod mi Ilim éter as egység, amivel mérhetjük őket. A molekulák sebessége viszont meglepően nagy. A levegőben, rendes légköri nyomás alatt másodpercenként 500 méter sebességgel száguldanak a molekulák, ami óránként 1.800 kilométeres sebességet jelent! A repülő sebessége eltörpül azoknak a molekuláknak a sebessége mellett, melyek szakadatlanul bombázzák bőrűinket. A fizika egyik gyönyörű sikere volt, hogy .meg is tudta számlálni ezeket a szédítő en rohanó molekulákat « & számlálás eredménye szerint egy köbcentiméter levegőben, egy légkörit nyomás álcát 30 milliárd milliárd nyele- kula van, (Nem sajtóhiba a kétszer leirt milliárd: 30 mil- liárdszor milliárdrőL van szó!) Hogy mekkora ez a szám, arról képet alkothatunk magunknak a következőkből. Ha meg akarnék számlálni ténylegesein az egy köbcentiméterben levő molekulákat a meglenne a módunk rá, hogy mindig .egy- egy milliárd molekulát válasszunk külön, vagyis csak a milliárdokat számláljuk s minden másodpercben elintéznénk, igy egymiiliárd matekutái. akkor kereken ezer esri.end.eig tartana a számlálás művelete. Ez a rengeteg molekula egymástőü függetlenül mozog a már mondott nagy sebességgel. Természetesén szó sem lehet arról, hogy hosszabb utat meg tudjon tenni egy is, amíg nem ütközik egy másikba. Ha beleütközik, .akkor visszapattannak egymástól, tehát a moiakulák valóságos pályája villáéi- gyorsan váltakozó irányú tört vonal. Átlagban minden molekulái minden, ötezermilliomod másodpercben ütközik ö$z- sze egy másikkal, ezalatt közepesen a milliméter tizmiUiomodrészét tete meg egyenes vonalban. Az ütközés után eltérül a molekula irányából s megint egyenes vonalban röpül tovább a következő ütközésig. Hogy ez a szabad útja közepesen mekkora, az a gáz sűrűségétől, vagyis & nyomástól függ. A nyomás, amit minden gáz gyakorol az edény Mára, éppen a beléje ütköző molekulák ütésétől ered. Sűrített levegő s ritka levegő Minden gázt lehet ass®esüriteni és lehet megritkitanL A sűrűség és a nyomás közt pontosan ismert összefüggés van, ami a gázelméletnek alaptörvénye. A közönséges légnyomás az egység, az atmoszféra-nyomát, melyet a ToricelLi-féle kíséri étből ismert barométerrel szoktak mérni A légkör nyomása akkora, hogy egyensúlyba tud tartani egy 6 centiméter magas higanyoszlopot. Ez a nyomás éppen egy kilogramnyi eui'yf jelent egy négyzetem!tiniét ernyí felületre. Az eddig elért legnagyobb nyomás 30.000 sá.moszféra volt, ami megfelel hmzo/i- négy kilométer magas higanyoszlopnak. Ilyen nyomás alatt a levegő egy köbcentiméterében 10.000 rniilliárd mffldárd molekula van s egy- egy molekula csak félakkora utat tehet meg összeütközés nélkül, plint a rendes tegnyo nás alatt. A közönséges légszivattyú élve alapján készült modern készülékek segítségével olyan ritkítást tudtak elérni, melynél a. nyomás az atmoszféranyomás tizenhárom-tizmilliomod része, vagyis egy-ezred milliméter magas higanyosriap. Ilyen ritkításnál már csak 40 billió molekula van egy köbcentiméterben, viszont egy-egy molekula már hat centimét ennyi ütat tehet meg, anélkül, hogy beleütköznék a szomszédjába. A sűrített és ritkított levegőnek számtalan alkalmazása van a gyakorik ti életben, amint azt. mindnyájan tudjuk. A sűrített levegő nagy szerepet játszik az autók pneumatikjánál, a vonatok fékezésénél, a ritkított csőpostánál, a porszívó gépeknél, a termos-üvegeknól, az elektromos körtéknél, aztán ezernyi gyári munkánál, mint például a cukorgyártásnál hol a cukorlé elpárologtatósánál 80 százaléknyi fűtőanyagot takaríthatnak meg, ha légritkított térben erinátják a kristályosít ásít. A molekuláris ür rA modem fizika azonban kénytelen volt. még tovább menni a légritkitás terén. A iufritkiloU levegőt mo&kulém ürneJl hívják, mert itt mér igazán elérhetjük aet. <s határt, hogy színié minden egyep mole- buiáí figyelemmel kísérhetünk. Mondanunk sem kell, hogy a közönséges, Gue- ricke-Mte légszivattyúval, vágj1' akár a sokkal tökéletesebb higanyszivattyúval nem lehet elérni a .molekuláris űrig e olyan készülékeket kellett kitalálni, melyek szinte a szó szoros értelmében egyenként iévolitják el a molekkláJcdf, a. kiürítendő edényből Az ilyen molekuláris pumpák csodálatoson precízül! dolgozó gépek, az alapjuk a következő: Ha egy molekula az edény Salába ütközik, okkor a rugalmas ütközés törvényei szerint úgy pattan róla vissza,, mint a lapdia. Ha azonban az edény falta mozog, akkor a beléje ütköző molekelát magával viszi a forgás irányában. A molekuláris pumpa egv bengeralaku tartály, melyben egy már A Berlin-Prága-bécsi uj repmegnyitása Százötvenezer korona értékű | árut lopott el a prágai főposta egyik alkalmazott]a egy év alatt Prága, március 23. 1926 második felétől kezdve a prágai főpostán állandóan reklamálják a föladott csomagküldeményeket. A csomagok vagy félig kifosztva és más értéktelen tartalommal megtöltve érkeztek meg, vagy pedig egyszerűen nem is kézbesítették ki azokat. Különösen egy nagy prágai textilcég (szállítmányai Szenvedtek súlyosabb kárt. A posta :gazgat6ság fokozottabb ellenőrzést vezetett be a főpostán, melynek a napokban már meg is volt az eredménye. Sikerült leleplezni az egyik tettest Zdvorácsek Károly huszonhétévé® postai alkalmazott személyében. Zdvorácseket beszállították az országos büntető bíróságra, ahol részletes vallomást tett Elmondotta, hogy a lopásokat rendszeresen végezte és az eltulajdonított árut anyósának, Svetka Bozsenának adta el, részint pedig feleségének adta. A két asszonyt ugyaninak letartóztatták. j& Kinek kell Kis Brehm? A földbirtok os- íjjqfr. gazdának, erdésznek, madárkedvelőnek, vadásznak, állattenyésztőnek, tanárnak, egzotikus or- izágok. bámulójának *tb Március 21-éu ny%>Wa meg* a német Luáftjbansa a ©erűin—-Drezda—Prága—bécsi rendes légi közfre- fcedást. Az első repülést a D 876 mevü hárotmmoto ros óriási repülőgép végezte, amely ansiek idején a. bérlte “párisi forgalmait is megnystoftta. Képünk 0 hajmás gép beritei (jteang^aiSL) Stwrtöát éhv&aeUfr ---------------■ --------- --- '----— Tá ncost ön már üvegpacllén! Volt Ön már líörfilragyogva a legcsodásobb világítási eíiektusoUkal’i Bizonyára nem! Ezt a külföldi újdonságot láthatja és élvezheti yf ' Cristal Pavillonbanli „Daliborka” kávéház, Praha kV., batieniha 29í»|< taffé „Espresso” — ftegyedliteres borok!. sik henger forog. A kettő köri alig van pár szárjf zadmi-Uiméternyi köz. A belső henger percenként tj 4.000-szer fordul meg, tehát olyan sebességgel |j jár, ami a molekulák sebességéhez viszonyítva | is eléggé teásintéfiyes. A henger összeköttetésben ;; van a kiürítendő edénnyel, ahol már előzetesen . a rendes szivattyúval lehetőség szerint megát- kitettük a -levegőt. A már ritka levegő molekulái, j ■ természetesen keresik az utat a terjeszkedéshez! | s egymás után átjutnak a forgó hengerhez, mely \ aztán magával ragadja és kihajtja őket. Ilyen ütem eltértek olyan ritkítást, melynél a. \ nyomás a légköri nyomásnak mindössze 13 száz- billiomod része, higanvoszI opmagasaágban egy t tizezermilliomod milliméter. Ebben az űrben \ köbcentiméterenként már mindössze négymil.ió molekula van s egy-egy molekula már 640 kilométernyi utat tehet meg, anélkül, hogy beleütköZr zék egy másikba. Annyit jelent ez, hogy ebben az űrben már egyáltalán nem Iái átkoznak egymással a molekulák s csati az edény faláról pattannak vissza. Az ilyen ü-rnek egészen különös tulajdonságai "araiak. A nyomás éppúgy más és más minden pontján, mint a hőmérséklet, tökéletes szigetelők úgy hővel, mint az elektromossággal szem- - ben, de a sugárzó energia, melynek egyik fő- akakja a fény, vditozatfanul. halad ét azt intertaolelmlárís iér.en. Kémiai szempontból is nagyon érdekes a2 ür, mert ■sok vegyi folyamat egészen másképp folyik le benne, mint rendes körülmények között. Az elektromosság és az ür Különösen érdekes az elektromos energia. viselkedése a különböző fokú ritkít ásnák Rendes nyomásnál, mint tudjuk, szikra alakjában sül ki az elektromos töltés és tiz centiméteres nyomásnál a mostanában oly gyakran látható neon-csövekben látjuk a kisülést. Az ilyen csövek kütönöa színben világítanak s 1000 volt feszültséggel hat méter hosszú csövet világíthatunk ki. Egy század- és egy ezredmilliméter nyomás köri születnek meg a katódsugarak, a Röntgen-sugarak és a: pozitív töltésű anódsuganak. Az ür, vagyis a molekuláris ür egészen különösen viselkedik. Azt is mondhatjuk róla, hogy a legjobb szigetelő, mely egyárfalában nem engedi dt as eVéhlrmnolságál, de azt is, hogy a legjobb vezető, merít csak egy kicsit hátit: * segíteni neki és akadálytalanul átbocsélíá az elektromosságot. ■ Ez a segítés, — mint ahogy a rádió erősítői ám- . páit Ismerők tudják, — azon alapszik, hogy az ilyen űrben izzó fémből elektronok szabadulnak ki. Ha tehát, a molekuláris űrben izzásba hozunk egy fémszálat, akkor a belőle kiinduló elektronok elindítják az áramlást s ettől kezdve az ür a legjobb vehetővé válik, mert minden ellenállás nélkül átbocsátja a leggyöngébb elektromos áramot is. Ha nagy feszültséget bocsátunk az izzó ka'óddal vezetővé tett űrön keresztül, akkor a modem X-sugaraik^t kapjuk, mélyek áthatolókiépe&sége messze felülmúlja az eredeti Röntgen-csövekét s a kellően való szabályozhatósága beláthatatlan teret nyitott az orvostudomány számára. A molekuláris ür fizikája még nagyon fiatal* de máris jelentős forradalmat csinált az elméletben, mert nagyjában helyettesíti az éter ingatag hipolédfi&ét Ez, természetesen, nem jelenti azt, hogy ez éter azonos az űrrel, meri az űrt nem kell olyan titokzatos sajátságokkal felruháznunk, mint anü- 1 yenek'-el az étert kellett. Bármilyen, furcsán hagrik is talán, ap ür már nem az a tarlaVrmflan semhni, mninek azelőtt képzeltük, hanem szinte megfogható, valóságos anyag, pminek tulajdonságait tapasztalatok és kísérletek se* gitségéveá állapítjuk meg. Egy űrrel teli edény, üvegcső, esodé'nto- sdn éf’éekes tanulmány a fizika számára, mely ennek az ütnek a segítségével közelítheti meg egyre jobban az anyag, az elektromosság, az elektronok titkait, aminek a1-gyakorlati életben, való kihasználásával ma már szinte naponta találkozunk. Buchmger' Manó is hazamegy? Budapest, március 23. (Budapesti sz©r- kesriőségimk telefonjelentése.) A szociáldemokrata párti munkásság körében mozgalom indult meg a külföldön élő Bucliinger Manó hazajövetele érdekében. Jászai Samu halála óta ugyanis üresedésben van a szociáldemokrata munkásszervezetek főtitkári állása s erre a legmegfelelőbbnek éppen Buchinger Manót gondolják* Pongrácz Jeré dr., Buchinger megbízott ügyvédje, ma délelőtt kérvényt nyújtott be az igazságügyminisztériumhoz, amelyben kéri, hogy Buchingemek hazatérése esetére biztosítsák személyi szabdaságát, hogy szabadlábon védekezhessek az ellene emelt vádakkal szemben. Ha az igazságügyminiszter erre engedélyt ad, úgy Buchinger Manó rövidesen visszatér Magyarországba s aktuálissá válik a magyarországi Ezofciáldemokrata szakszervezetek főtitkári állásának Buchingerrel való lx> töltése*, ______
