Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-24 / 69. (1403.) szám

%

1

%'é

I Hal számunk 10 oKdial

^ VL évf. 69. (1403) szám k CsŰFÖrlÖk ® 1927 március 24

ym<wARHiRbAB

a Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, j\ sz[0VenSzkÓÍ 6S rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ií. Panska ulice

o negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: .* . .* ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiado3 évente 400, félévre 200,,negyedévre 100, Főszerkesztő: polltlKCLl nCLpiLCLpiCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.— Tehavonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZÜRANYI LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

;.á

Egy előadói beszéd

'l (fi.) Prága, március 23.

'Ugyanakkor, amikor a távoli keletről kemény . harcok dübörgése hallatszik; ugyanakkor, amikor ' sgy olasz—jugoszláv konfliktus komoly veszélye ■partja izgalomban a lelkeket é6 a genfi leszerelési ‘bizottságban nem a fegyverkezés csökkentését, habéra annak kiterjesztését követelik egyes nagyhatalmak delegátusai: a csehszlovák parlamentet a ^/Ormány .katonai javaslatai foglalkoztatják. Az eseményeknek ez a találkozása természetesen tiszta ^életlen, amelyből legfeljebb azt a következtetést ehet levonni, hogy az emberiség örök békéjéhez,

' imölyről már oly sok szép utópiát irtaik az írók '!,Ss filozófusok, ma semmivel sem vagyunk köze- Uebb, miint a világháborút követő megelőző Kévékben.

ií- Spacek cseli nemzeti demokrata képviselő,- akinek, minit a véderőbizottság előadójának, a kép- _ viselőház tegnapi ülésén a tizennycldhavd tényleges 'katonai szolgálat föntantásáról szóló javaslatot ^kellett előadnia, tehát csak egy szomorú igazságot

állapított meg, amidőn azt mondotta, hogy a mai kor erkölcsi fölfogása és a népeik mostani politikai 'j"étegeződése mellett a háború veszélye állandóan ,i levegőben lóg. Kramámak ez a tanítványa azon- . Cpan nemcsak ezt mondotta, hanem azt is állította, í.iogy a háború mindinkább tudománnyá és müvé- (,7®et‘té válik és ezért szükséges, hogy a modern kapnia minél hosszabb katonai kiképzésen essék ke- ^ eszt’ül. Eltekintve attól, hogy egy magát demokráciának nevező politikusnak mégsem volna szabad (a háborút a tudomány és művészet piedesztáljára ^emelni, • Spaoek- urnák már. azért sem adhatunk igazat, mert a .világháború tapasztalatai eléggé bé- -jbizonylitották, hogy'rövid idő alatt is igen jó front* .j,'katonákat lehet kiképezni és ha a világháború sor- ^ eáit Amerika döntötte el, úgy azt minden bizony- j.nyai nem annak köszönhette, hogy katonáit évekig '.tartották a kaszárnyákban.

*(; Bármennyire is helytelenek azok az érvek, amelyekkel a referens ur a kormány javaslatait " aláúámiasatani törekedett, mi meg .tudjuk érteni,- hogy, minit lelkiismeretes kormánypárti előadóhoz- illik, mindent elkövetett, csakhogy a javaslatokat megokolja. Sehogyan sem tudjuk azonban megérj leni, hogy miiért kellett az előadói asztal mellől (annak a kijelentésnek elhangzania, hogy- „a esettár szlovák 'köztársaság egyedüli ellensége csak a '(szomszédos Németországból, vagy Magyarországból jöhet". Remélni szeretnék, hogy ez a sem nem •(okos, sem nem ügyes elszólás csak a Kramár- á párti honatya magánvéleményét fejezi ki, mert (-.nem tudjuk elképzelni, hogy azzal a kormány mai . | összetételében azonosíthassa magát ,f A csehszlovák kormány ma három német párt 2 támogatását élvezi és súlyt Miszik helyezni arra lis, hogy a magyarság, vagy legalább annak egy része revideálja a forradalom óta követett éles ellenzéki politikáját. Ily viszonyok, között a kormánynak tartózkodnia keli mindentől, ami úgy tűnhetnék föd, mintha véd rendszerét Németország, .vagy Magyarország ellen akarná kiépíteni. Nemcsak külügyi, de belpolitikai okokból is igen óva- , tosnák kell lennie, mert hitszen a kabinetben he- 1 lyet foglaló két német miniszter saját népe előtt egy óráig sem tarthatná magát, ha hozzájárulna ahhoz, hogy Prágában kifejezetten nómefellenes politikát folytassanak. Spa.cek előadó idézett elszólásával tehát neon tett jő szolgálatot annak a kormánynak, amelynek javaslatát ily tulbuzgóan képviselte a nemzetgyűlésen.

Ha már ennél a témánál vagyunk, újból meg akarjuk ismételni azt a meggyőződésünket, hogy a csehszlovák kormánynak már csak saját érdekében sem szabad olyan politikát követni, amely akár a valóságban, akár csak látszólag a szomszédos német, vagy magyar állam ellen irányul. A prágai kabinetnek nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az állam lakosságának közel egybarmad részié németekből és magyarokból áll, akik semimáesetire sem törődhetnének bele abba, hogy a csehszlovák köztársaság politikája az ellen az állam ellen forduljon, amelyben testvéreik élnek. Ezt hirdetjük tni már esztendők óta és annál természetesebbnek találjuk most, amikor a kormányban kisebbségi miniszterek ülnek. A csehszlovák államnak a szigorú semlegesség álláspontjára kell helyezkednie ttüuden állammal, de különösen azokkal szemben, amelyekben lakosai egy tekintélyes részének anya- Bieanzete él. Mint ahogy a háború előtt a csehek ttfóakoBfeak a Ballptatz ezlávellenes iránya ellen,

Enyhült ax adriai feszültség

Párls és London közbelépésének sikere — Attassé-bizotSságoft küldenek a jugoszláv-aibán határra — Francia kommentárok a klsantant szétzülléséről — Görögország bevonása — Az örökös olasz-jugoszláv ellentét állandó veszedelem marad

Pária, március 23. Mo-st már megvan a pozitív remény, hogy az olasz—jugoszláv konfliktust az albán határvidékre kiküldött nemzetközi bizottság jelentése alapján békésen el fogják intézhetni. A döntés, amennyiben döntésről egyáltalában szó lehet, tegnap délután történt, amikor Avezzano báró olasz nagykövet megjelent a Quaj d‘0rsayon, majd rövid idővel távozása után Spalajkovics jugoszláv követ is jelentkezett Briandnál. A Petit Párisién szerint Avezzano Mussolini nevében megköszönte a francia kormánynak, hogy Belgrádban oly hathatósan közbelépett és egyúttal biztosította a francia kormányt, hogy Olaszország minden fegyveres konfliktust kerülni fog. A jugoszláv követ szerint viszont Jugoszlávia bármely nemzetközi fórum ítéletét elfogadja. Jugoszlávia ajánlatát Páris és London közvetítésével azonnal Mussolini tudomására hozták, aki ugyan mindeddig nem felelt, de az általános vélemény szerint beleegyező válasza nem késhet sokáig.

A jól értesült Echo de Paris szerint Jugoszlávia tegnap a következő pontokat Jelölte meg a megegyezés bázisául:

1. A decemberben megszakított olasz— jugoszláv tárgyalásokat folytatni fogják.

2. Mussolini nyilatkozik a tiranai szerződés jelentőségéről és érdemi tartalmáról és kijelenti, hogy az 1926 november 27-én megkötött albán—olasz szerződés semmiképpen sem áll ellentétben az 1924 január 24-jki olasz—jugoszláv szerződéssel.

B. Jugoszláviát biztosítják arról, hogy egyetlen albán belpolitikai krízis sem fog konfliktusra okot adni Jugoszlávia és Olaszország között.

Még Pertinax Is elparentálja

a kisántántot

A nagy francia sajtó nem fűz sok kommentárt a mai eseményekhez. Csehszlovákia szempontjából mindenesetre legérdekesebb Pertinax kritikája az Echo de Parisban. Az alábbiak megértésére tudni kell. hogy Pertinax és lapja állandóan és leginkább foglalt állást.a, kisantant. a Versailles? béke és a francia nacionalizmus mellett. Most mintha a kiváló publicista meghazudtolná magát és igv ir: „A legutóbbi konfliktus a kisántántot teljesen vagy legalább is nagy mértékben összeroppantotta. Románia társait végérvényesen elhagyta. A kisantant legközelebbi pozsonyi konferenciáján a másik két állam képviselője mindenesetre igyekezni fog Romániát visszahódítani és Románia a kedvezőtlen magvar viszonyra való tekintettel valószínűleg immel-ámmal el is fogadja az eléje tett megoldást és elkerüli a szakítást, de megcáfolhatatlan ténv. hogy a kisantant ezentúl csak üggvel-bajjal összeragasztott alakulat lesz. mely az ,.antant“ nevet csöppet sem érdemli meg. Franciaország szempontjából a kisantant csődje mindenesetre nagy veszteség, de talán még nagyobb baj Anglia uiabb magatartása, amely különösen most, a jugoszláv—olasz konfliktus alkalmával mutatkozott be egész franciaellen ességében. London az uiabb időben döntéseit Paris megkérdezése nélkül hozza, igv volt a kinaj memorandum. de legfőképpen a tiranai szerződés passzív támogatása alkalmával. Az En- tente Cordial egyszersmindenkorra halott és Páris meg London ma nem cselekszenek többé egyetértésben. Pertinax szerint különben is szomorú jelenség, hogy az európai

hatalmak mily óriási nyomást gyakoroltak Belgrádra csak azért, hogy Jugoszlávia szorongatott helyzetében ne forduljon a konfliktusok hivatásos orvoslójához, a népszövetséghez.

Perics uj nyilatkozata

Perics jugoszláv külügyminiszter tegnap a belgrádi újságírók előtt megismételte szkupstináhan tett ajánlatot és fölszólította a nagyhatalmakat, hogy azonnal állítsák össze a belgrádi katonai attasékból álló bizottságot az állítólagos jugoszláv harci készülődések megvizsgálására. Perics uj nyilatkozata egyenes útra terelte az akciót és ezek után a bizottság kiküldése nem lehet kétségei Az olasz- jugoszláv kofliktust tehát szakasztott oly módon fogják megoldani, mint két évvel ezelőtt a görög-bolgár határincidenst s a különbség csak az, hogy mig akkor a népszövetség lép tette életbe apparátusát, most a bizottság ki- küldése diplomáciai magánúton történikA mozgalmas athéni

diplomáciai élet

Athén, március 23. Az olasz-jugoszláv konfliktussal kapcsolatban Görögországban is nagy diplomáciai élet támadt. Arlotta olasz követ tegnap meglátogatta Michalokopulos miniszterelnököt s erről a látogatásról persze azonnal a legfantasztikusabb hírek indultak világgá. A görög sajtóiroda ma megcáfolja a különböző kombinációkat s kijelenti, hogy Arlotta pusztán csak az olasz álláspontot vázolta. Michalokopulos a követ látogatása után azonnal az angol diplomáciai ügyvivőhöz ment, aki vei több mint egy óra hosszat tárgyalt. Későbl a jugoszláv ügyvivő is m égj el ért a miniszter elnöknél. Az élénk diplomáciai élet dacárí Athénben is úgy vélik, hogy a legújabb bal káni konfliktust sikerülni fog kiküszöbölni ámbár a nagy követlátogatás tagadhatatlanu egyrészt az olaszok, másrészt a jugoszlávo] mahinációja, akik külön-külön a maguk szá mára akarják megnyerni Görögországot.

A konfliktust most elintézték, de miként Jugoszlávia és Olaszország között már eddig is sok veszedelmes összekapás volt a háború óta. úgy a jövőben is kétségtelenül többször fog még a helyzet kiéleződni és végeredményben fegyveres megoldáshoz vezetni. Ennek az állításnak a bebizonyítására jellemző Jugoszláyia és Olaszország eddigi viszonyának története. Mint ismeretes, a központi hatalmaktól elpártolt Olaszország még 1915 április 26-án paktumot kötött az antanttal (a londoni paktum), melyben a nyugati szövet- ségesek vázolják Róma előtt, hogy mit kaphat a központi hatalmak leveretése esetén. Ebben a paktumban inég szó sincs az osz- trák-magvar monarchia feloszlatásáról, mert Olaszország szempontjából sokkal türhetöbb egy megvert és Jegyöugitett monarchia, mint a régi dunai hatalom romjain keletkezett uj, hatalmas és erős délszláv állam. Olaszország a háború folyamán sohasem hitte, hogy Szerbiából nagyhatalmat csinálnak. Annál nagyobb volt meglepetése, amikor Wilson, „a kis népek protektora“ Jugoszláviából komoly balkáni hatalmat formált. Sonnino. az olaszok béketárgyalási delegátusa tüntetőén ott is hagyta a négyek híres versaillesi tanácsát, amikor tudomást szerzett Wilson tervéről és csak az utolsó nap. a versaillesi béke aláírásának napján érkezett vissza Parisba. Ezóta nagy a feszültség a két állam között. Ismeretes, hogy D'Annunzio mily módon foglalta el a jugoszlávoknak ígért Fiúmét, az is köztudomású. hogy Giolitti mily komoly kitartással igyekezett Rapallóban kompromisszumot találni, amelv azonban sehogy sem bizonyult tartósnak. 1924 .májusában a két állam megkötötte a nettunoi szerződést, amelyben Olaszország u??van engedményeket tesz Jugoszláviának. de kétségtelen, hogy az engedményeket csak a komoly belpolitikai zavarok, a Matteotti-gvilkosság következményei okozták. A nettunoi szerződést, amely a Baross- kikötőt Jugoszláviának Ígéri, mindmáig nem ratifikálták Rómában. 1924 után megkezdődik Nincsfes olaszbarát politikája, amely azonban a tiranai szerződésben szomorú kudarccal végződik. Olaszország jól tudja, hogy miként a világháború előtt zavartalanul működhetett a konfliktusokat mesterségesen előkészítő szerb Národni Obrana. még szerb miniszterek tudomásával is. ugv most is csöndesen tűrt titkos előkészület folyik Jugoszláviában Olaszország ellen. Ezért volt a beavatkozás és ezért nem tekinthető a nagyhatalmak nyomása következtében mesterségesen támadt megoldás végérvényesnek*.

Az olasz-jugoszláv konfliktus baljóslatú epilógusa

London, március 23. Az európai sajtó mai komimenfáraiból már minden kétséget kizáróan kitűnik, hogy az uj balkáni konfliktust sikerült elsimítani. A háború utáni általános békevágy határozottan elősegítette a súlyos incidens likvidálását, mert ha például egv Mussolini-szerü jelenség a háború előtt foglalt volna el oly álláspontot Jugoszláviával szemben, mint most. akkor a háború elkerülhetetlen lett volna. Az elintézett incidensből csak egv világlik ki: Jugoszlávia ma Európa egyik legelszigeteltebb és legmagárahagyot- tabb állama, amelv sokkal inkább áll komoly és valóban hasznos segítőtársak nélkül, mint például Magyarország. Franciaország és Csehszlovákia messze vannak, a többi hatalom pedig inkább Mussolini pártján van. Oroszország. mely talán egyedül kerülhetne még számításba, félig-meddig hadilábon áll Jugoszláviával és sem Románia, sem Bulgária, sem Görögország, sem pedig Anglia nem hajlandók Jugoszláviát az esetleges konfliktusban megsegíteni.

Anglia álláspontja az erdélyi magyar földbirtokosok ügyében

Berlin, március 23. (Saját tudó silóik távirati jelentése.) A Deutsche Alűgeimeine Zeitung mai számában hosszabb cikkben foglalkozik a népszövetségi tanácsülés legutóbbi határozatával, amely szerint az erdélyi birtokosok ügyében hármas bizottságot küldött ká s ennek elnökévé Chamberlain angol külügyminisztert jelölte ki. A lap többek között a követkéz őket írja:

Nem véletlen, hogy Géniben Chamberlain vállalta el az elnöklést abban a hármas bizottságban, amely a legközelebbi tanácsülésen jelentést terjeszt elő az erdélyi magyar birtokosok ügyéről. Az elnöklés vállalása nemcsak azért történt, mert a vita nagy elvi jelentőségű a békeparancsok végrehajtása. és a döntőbírósági gondolat szempontjából, ..anem mert Chamberlain ezen készsége jele annak, hogy az angol diplomácia, mely a kontinentális kérdésekben szívesen marad háttérben, figyelemmel kiséri a kérdés fejleményeit s már meg is hozta döntését ebben az ügyben

•ugy mi is joggal tóitok ózunk az ellen, hogy egy kormánypárti előadó, tehát félig-meddig mégis ■csak hivatalos tényező, a tegnapiakhoz hasonló kijelentéseket tegyen. Ha pedig ezek a kijelentések mégis elhangzottak, ugy ez egy okkal több arra, hogy a magyar közvélemény 'bizalmatlansággal fogadja a tárgyalás alatt lévő véderőjavaBla- tokat.