Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-12 / 59. (1393.) szám

1927 március 12, szómba! STapról-napra ÉRDEKES STATISZTIKA jelent meg egy prágai lapban, amely arról számol be, hogy meny­nyit fordít az állam különböző szociális célokra. Megtudjuk a statisztikából, hogy egy fegyenc 5600 koronába kerül egy esztendőben. Egy százszázalé­kos rokkantra 3100 koronát költ az á'lam, egy ha­dikutya 1100 koronába körül, míg a hadiárudra csak 900 korona jut. Nem nagyon felemelő adatok ezek, amelyekből az derül ki, hogy a hadilcutya többet emészt fel az állam háztartásából, mint a hadiárva. A társadalom veszedelme, a fegyenc, 5600 koronába kerül, az ártatlanul elítéltek, a nyugdíjasok ellenben még most is havi 50—100 korona dtamizsnafilléreken nyomorognak. Minden­nek nevezhetjük az ilyen állami gondoskodást, csak szociálisnak nem. & KISEBBSÉGI SZEMPONTBÓL nagyon figye­lemre méhó az erdélyi szászok kulhírmozgalmai­nak figyelemmel kisérése. Az erdélyi németség körében igen fejlett kulturélet uralkodik. A múlt ősszel sikerült felsőiskolai kurzust tartottak Nagy­szebenben, amelyben német tudósok és írók sze­repeltek előadókként. Nagyon érdekes, hogy külö­nösen a szellemi tudományos problémák nyomul­nak előtérbe, igy az irodalomtörténeti és művé­szettörténeti problémacsoport., vallásos kérdések, gazdasági-erkölcsi problémák, emellett természe­tesen néptudományi és településtudomány! témák. A német akadémikusok szövetségének őszi ülés­szakán az ifjuságmozgalmi kérdések állottak elő­térben.-0* AZ A BIZONYOS REPÜLŐ: De Pinedo kapi­tány közben folytatja gyönyörű útját. Átrepülte o? óceánt s könnyű madara mér Brazillá földjét is elhagyta. Megy tovább, előre, milyen ssivdobog- tató célok felé, fel a kék szabadságba, ahol csak határtalan mozgás és meztelenül izzó. napsugár van. Vannak, akik minden nélkülözése, testi fá­radsága, veszedelme ellenére irigyiik De Pinedo márkit. Nincs karó leütve sehol az ő utján. Ve­szedelmes? Van-e annyi veszedelem, amennyi fel­ér az 6 büszke korlátlanságával, ujjongó neveté­sével, amelyre senkisem parancsol szőréinél, az ö röptével, amely messze lenn hagy hajót, sarat és törpe UliputiákaL & ÖRÖKÉLETÜ mozdulattal jelenik meg a híres filmsztár a fehér vásznon, mikor már azok a ta­gok, emelyek ezeket a mozdulatokat végrehajtot­ták, talán már el is porladtak. A*mozdulat mégis él tovább, sőt azok számára, akik most látják elő­ször, valóban csak most születik. Az élő ember je­lenik meg a fehér lepedőn s a mozdulatok örök életében maga az ember is örökre él. Mintha, csak mosolyogna mindenkin, akik elhitték róla, hogy ő is meghalhat. — Az emberi szem csak -a moz­dulatlan halhatatlanságot szokta meg, ha szob­rokban. képekben, épületekben inkarnálódik. A mozgó halhatatlanságra csak a fül reagál: sza­vakra, zenére. De most az egyszer nem a mü éli túl az embert, de az ember saját magát s azt az alkotását szánja örök életre, amit saját testén fe­jez ki. Caruso hangja ércesen csendül a gramofon lemezén s Psylander és Valentino alakja minden mozdulatában él tovább a lepedőn. — A halál- félelem legnagyobb része tulajdonképpen az el­múlástól való rettegés. Ha az emberi élet úgy sem­misül meg, hogy semmit sem hagy hátra maga után. Szülők, kiknek halálos ágyát felnőtt gyere­kek állják körül, békéit lélekkel nyugodnak meg a megváltozhatatlanba. Művész, kinek jelentőségét alkotások egész tömege őrzi meg, költő, kinek sza­vait nemzedékek zengik vissza, tudós, kinek meg­állapításai az emberiség fejlődésutjának szabnak törvényt, a megbékélés gondolatával hunyhatja le szemét. De mégsem egészen. A megbékülés gon­dolata mögött mégis valami kis rezignációval ott él tovább a gondolat: mindenben tovább élek ugyan, de minden, ami „én“ voltam, meghal. — A nagyszerű filmsztár számára, aki önmagában is, az elmúlása után is él, talán kevésbé jelentős ez a kézzel fogható transzcendentalitás, mint azok számára, akik fizikailag is tul/élik. Mintha min­denkit megcsapna az örök élet szele. Nincs elmú­lás és nincs halál, hiszen tegnap a halált már túl­élte a halott hangja, ma túléli az alakja s minden mozdulata is s holnap már tatán az örök szivdo- bogás is győzedelmeskedik a halálon. — De mit fog érni a halhatatlanság, ha mindenkinek oszr tályrészül jut? Magyarországon minden faluba bevezetik a telefont Hermann kereskedelemügyi! miniszter programot adott a kép­viselőhöz pénzügyi bizottságában — A buciapest*begyeshalmi vonal villamosítása — Magyarország lassanként letőrleszti az utódállamoknak kiszolgáltaddá kocslanyagot Budapest, március 11. (Budapesti szer­kesztőségünk tel«fcm jelen té se.) A képviselő- ház pénzügyi bizottsága tegnap este a ke­reskedelmi tárca költségvetését kezdte tár­gyalni. Több bizottsági tag felszólalására Heirmann Miksa kereskedelmi miniszter azonnal válaszolt s beszédében többek kö­zött a következőket mondta: — .A szövetkezeteken kívül álló iparo­sok (hiteligényének kielégítésére körülibe!ül 15 millió pengő áll rendelkezésére. A kisebb és középgyárosok hiteligé­nyeinek kielégítésére pedig 50 millió pengő fog a kereskedelmi minisztérium rendelkezésére állni. Természetesen mindez csak teljes fedezet mellett. A miniszter ezután felemlítette az utób­bi napokban sokat emlegetett Tallbot-tféle ügyet Mint ismeretes, a kormány Budapest közelében létesítendő vili anyer őmü telep lé­tesítése érdekében tárgyalásokat folytatott az angol Talbot-péozcsoporttal s e tárgyalá­sok. miatt a budapesti sajtó részéről több tá­madásban volt része. A miniszter most be­jelentette, hogy a létesítendő villanyerőmü- telep a jelenlegi kelenföldi villanyközpont teljesítő,képességével egyenlő lenne. Sokkal nagyobb jelentőségűnek tartja a buda- p est-hegyeshalmi vonal villamosítását, amihez 55 hatalmas villanylokorootivra volna, szükség. A szerződést már megkötötték az angol cso­porttal, de a magyar kormánynak joga van J júniusig a szerződést felbontani, ha valami i akadály közbejönne. Reméli azonban, hogy! erre nem .fog sor kerülni. Hermann miniszter most a távíró- és telefonhálózat kiépítéséről lett érdekes be­jelentéseket. 312 falusi postahivatal kap telefonköz­pontot s 644 körjegyzőség uj telefon- állomást. Az a terve, hogy három év alatt minden községben legyen telefon. A telefon automatizálása pedig már ez év folyamán befejezést nyer. • Még a volt magyar-osztrák vasúti kocsi­park felosztásáról hozott népszövetségi taná­csi határozat értelmében Magyarországnak az .utódállamok részére kiszolgáltatandó vas­úti kocsikról szóit a miniszter s kijelentette, liogy a • határozat értelmében Magyarországnak 5650 kocsit kellene az utódállati n ok n a k k i s zol gál tátin i. Magyar ­ország ugyan e határozat ellen előter­jesztéssel élt, de máris 1131 kocsit szol­gáltatott ki. A Jugoszláviának adandó kocsipark tekinte­tében pedig rekornpenzációs alapon most folynak a tárgyalások. A magyar — román konfliktus európai mesMilágltásbasi Magyarország ügye nem Éli rosszul - Még a ss magyar párti Pakots József és Gál Jenő uj demokrata pártot alakítanak Budapest, március 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telef on jel entés e.) A képviselő­ház mai ülésén beterjesztették az 1927—28. évi költségvetési, majd a külföldi magyar in­tézetek létesítéséről szóló kultuszminiszteri javaslat részletes vitájára tértek át. Különösebb szenzációt keltett Pakots Józsefnek bejelentése, hogy Gáli Jenő kép­viselőtársával uj pártot alapit Magyar De­mokrata párt néven. Ismeretes ugyanis, hogy Pakots kettős mandátuma ügyében a demokrata párt másképp határozott, mint Pakots, aki egyik mandátumát Gálnak jut­tatta, holott a párt Baracs Marcell dr.snak akarta volna azt átadni. Pakots Józsefet és Gál Jenőt ezért a párt a pártfegyelem meg­sértése miatt arra szólította fel, hogy lépje­nek ki a pártiból. Pakotsék ezt meg is tették s most a ház elnökségének bejelentették uj pártalakitásukat, valamint abbeli kérelmü­ket, hogy nekik a képviselőház bizottságai bán helyet juttassanak. Berlin, március 11. A magyar—román konfliktus genfi tárgyalása •élénk vjeazlmgot. keltett Németországiban is, ami. nem csodá, mért ha Romániának sikerül magát, mint kormánya hirdeti, nemzeti érdekből egy neki nem kellemes szerződéses megállapodásból kivon­ni, példáját rövidesen követni fogja Csehszlová­kia, amely szívesen venné, ha a területén német kézen lévő birtokokat valamilyen módon kisajá­títhatná. Németországnak tehát a saját érdekeit kell féltenie a román—magyar konfliktussal kap­csolatban. Ez az egyszerű tény és az igazság megérzése elsősorban az ólra, hogy Romániának Berlinben nincs jó sajtója. Románia képviselőjéről, Tituleseuról megállapítják ugyan, hogy jó szónok, talán kiváló ügyvédi erő, de nagy baja, hogy a népszövetség tanácsát össze­téveszti holmi román népgyüléssel, ahol mentül hosszabb a szónoklat, annál jobb. Ha Magyaror­szág hasonló szónoki erőt küld Genfibe érdekei képviseletére, talán nagyobb lett volna a sikere, de igy is 1« kell szögeznünk, hogy Gajzágó mi­niszteri tanácsosnak minden .szónoki frázis­tól ment, valóban jogászi beszéde mély ha­tást gyakorolt. Magyarországon talán joggal hitték meg nem dönt­hető érveik révén, hogy a népszövetségi tanács a román kifogásokat azonnal vissza fogja utasí­tani és szabad folyást enged a vegyes bírósági tárgyalásnak. Ez a nézet azonban nem felelt meg a népszövetség eddigi gyakorlatának, mert isme­retes, hogy a népszövetség tanácsa nem szereti az égető kérdéseket gyorsan megoldani. Amit Stresemann tett, talán mégis a legjobb megoldás volt, mert a probléma tárgyalását oly férfiak kezébe tette, akiknek objektivitásáról meg volt győződve. Egyértelmű a leifogás, hogy Chamberlain nem sávosén vállalkozott az előadói szerepre és felette meg volt lepve Stresemann javasla­tától. Tehát ezt a megoldási módot nem a kulisszák mö­gött Alapították meg, az egyenes következése volt Stresemann ama gondolatmenetének, hogy komo­lyabb következések nélkül nem lehet azonnal dön­teni. Viszont a döntés elhalasztását kellőképpen meg is kell okolni. Hogy a döntés nem szólhat a magyar optánsok érdekei ellen, ez általános fel­fogása mindenkinek, aki a tárgyalás anyagát •ismeri. Hogy milyen ellentétes nézetek uralkodnak az ügyről, mutatja a Vorwartfl mai jelentése, amely, hogy Magyarország iránt érzett ellenérzését eltakarja és mégis az igazságot szolgálja, azt inja, hogy a román agrár reform „nagy svindli •és Bratianu a reformot csak arra használta fel, hogy ellenfeleit, bármely nemzethez is tartozza­nak, vagyonuktól megfossza. Akik azonban zászla­jához • csatlakoztak, tehát egyes magyarok is, jól jártaik,, mert nem bántotta őket. Mindent összefogva Magyarország ügye sem­mik rímen.- sem áll .rosszul, és a jövő tanácsülésig, ha. Romániának nem . sikerül békésen rendezni a függő kérdéseket, elvárható, hogy a népszövetség a választott bíróságot teljes jogaiba vissza fogja helyezni. Románia szerződésszegése a külföldi sajtóban Berlin, március 11. A német sajtó behatóan foglalkozik a magyar—román vitakérdés genfi tárgyalásával és általán osságban igen kedvezően nyilatkozik Magyarországra nézve. A lapok han­goztatják, hogy ez a tárgyalás milyen fontos nem­zetközi szempontból, de különösen német szem­pontból, miután Lengyelországban és a balti álla­mokban ugyanúgy, — minden kártalanítás nélkül — sajátítják ki a német birtokokat. A magyar ál­lampolgároknak az az igénye, hegy kisajátított bir­tokaik után kártalanítást adjanak nekik, most az egész kérdést időszerűvé teszi. Még a Vossisehe Zeitung is, amely ritkán mond jó szót Magyarországról,«most rámutat arra, hogy a magyar panaszosok a román— magyar döntőbíróság előtt már kedvező ítéle­tet értek el ebben a kérdésben és kiemeli az illetékességi kérdés jelentőségét. A Berliner Tageblatt azt írja, hogy Gajzágó magyar kiküldött behatóan ismertette a magyar földbirtokosok ellen indított kisajátítási eljárást, amit rablásnak mondott. Különösen nagy teret szentel a genfi tárgya­lásoknak a Deutsche Aligemeine Zeitung. A lap azt úja, hogy itt nemcsak egy román—magyar vitás eset tárgyalásáról van szó, hanem egy olyan kérdésről, amelynek jelentősége messze túlterjed ai érdekelt két államon. Gajzágó beszéde jogi szempontból fölötte állott a román delegátus beszédének. Románia attól tart­hat, hogy az érdemi tárgyalás Magyarországra nézve kedvező ítélettel végződhetik. Ezért van az, hogy nem akarja elismerni a párisi döntőbíróság Ítélkezését. Mindenekelőtt semmiképp sem látszik helyt­állónak Titulesou amaz álláspontja, amely a dön- tőbáráekadási eljárást csak annyiban ismeri ei, amennyiben összeegyeztethető a nemzeti érde­kekkel. Az ilyen megállapítás ad absurdum viszi a döntőbíróság gondolatát. London, március 11. A Times, a Westminster Gazette és a Daily Tele-graph részletes tudósítást közölnek a népszövetségi tanács üléséről, amelyen a magyar állampolgárok erdélyi földbirtokaira vonatkozó panaszokat tárgyalták. A lapok kieme­lik, hogy Titulescu támadása milyen hosszadal­mas és milyen heves volt. A Daily Telegraph behatóan ismerteti a viszály előzményeit és hangoztatja, hogy a béke­szerződés, amely magyar területeket juttatott Ro­mániának, semmiképp sem erősítette meg a bé­két. Titulescu beszéde bizonyítja, milyen kevéssé | Café „LUXOR 4 Bsncmg | Václavské nám. 49. £ C Prága legelőkelőbb kávéháza % ■l , - - D Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc \ S, — Színházi vacsora — Magyar borok — A A jó magyar társaság taiálkozóhelye A $öfl*w*!**e ->V5. szeretik a románok az uralmuk alá került ma­gyarokat. Páris, március 11. A népszövetségi tanács egnap délutáni üléséről a párisi lapok leginkább x Havas Iroda részletes tájékoztatásai közük, ímely főképpen a román álláspontot, domborítja ki. A jelentés ismerti Titulescu kijelentését. 5mely szerint Románia „elment, volna a türelem legvégső határáig" és azután röviden közli Gaj- rigó László beszédét. A lévai tanítóképző áthelyezésének kérdése rend­kívüli városi közgyűlés előtt Léva, március 11. (Saját tudós dónktól.) Egyes lap]elejtések szerint Hodzsa iskola­ügyi miniszter a kulturális bizottságban mondott multheti beszédében olyan kijelen­tést tett, hogy a lévai állami szlovák tani tó-, képző intézetet Alsökubinba helyezik át. A miniszter őzen állítólagos kijelentése nagy visszhangot keltett Léván. A városi kép­viselőtestület tegnap rendkívüli közgyűlésre ült össze, hogy az áthelyezés ügyében állást foglaljon. . A tanács álláspontját Kolek tanácsnok terjesztette be. Eszerint a tanács memoran­dumot akar intézni a miniszterhez, amely­ben anyagi és erkölcsi okokból kérni, fogja a tanítóképző intézetnek Léván való meg­hagyását. A memorandumot küldöttség vin­né fel Prágába. A tanács javaslata ellen Beinrohr Dezső magyar nemzeti párti a keresztényszocialista és magyar nemzeti párti képviselőtestületi tagok nevében szólalt fel, aki annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy az intézet áthelyezése bizonyára egy előre kidolgozott program alapján történik, amelyben eleve bentfoglaitatik már a magyar tanitóképz" fel­állításának a gondolata is. Mivel a legújabb. I tanügyi program gyökeresen átalakítja a ! tanítóképzők intézményét, melynek az iraté- J zetek számának alapos csökkentése lesz a I következménye, nézete szerint bizonyára j előre gondoskodtak az intézet hatalmas épü- S létének a rendeltetéséről. Beinrohr végül ; beterjesztette indítványát, melyben, azt java- i salja, hogy a képviselőtestület állásfoglalás i előtt az agrárpárti városbirót bízza meg az | egész ügyre vonatkozó pontos adatok be- ; szerzésével. A két és félórái vita befejeztével elren­delt szavazás egy szótöbbséggel a tanács ja­vaslatát segítette győzelemre, melynek lé­nyege az áthelyezés elleni tiltakozás, ame­lyet küldöttség utján juttatnak el a minisz­terihez. Szabadlábra helyezték a felhajtással vádolt Vojtech titkárt Znaim, március 11. (Saját tudósitónktól.) Mint néhány nappal ezelőtt jelentettük, a ná- miesti gyilkosság tettese, Filipin Oldrich visz- szavonta vallomásának azt a részét, melyben Vojtech uradalmi titkárt a gyilkosságra való felbujtással vádolta meg. A vizsgálat még a vallomás megváltoztatása előtt megállapította a vád tarthatatlanságát és Vojtech ártatlansá­ga az esetben is kiderült volna, ha Filipin nem vonja vissza vádját, melyet különben is csak a kényszerítő körülmények, főkép a Vojtech által megnevezett alibi-tanuk vallomásainak nyomása alatt tett meg. Az ártatlanul meg­hurcolt Vojtech szerep érek tisztázása már tel­jes befejezést nyert, úgy hogy ma délelőtt el is hagyhatta a fogházat. Vojteehet a fogház ka­pujában leánya várta, aki apja le/artéziniésa óta állandóan Znaimban lakott. Mindketten az­után Víz oviéba utaztak, ahol a titkárnak egy fia lakik. Négy hétig volt a fogház lakója a szerencsétlen ember egy szörnyű váddal ter­helten, de kárváriája, amelyet egyrészt a tö­meg rosszindulatú szuggesztiőja, másrészt egy elvetemült gyilkos okozott, nem csupán a négyheti fogságból áll. Feleségén, amik u meghallotta, hogy férjét letartóztatták, dyan izgalom és felindulás vett erőit, hogy szi. :?[- hüdés érte és azonnal meghalt. De elvesztette Vojtech az állását is, melyet a Haugyitz-urá- dalom egy uj emberrel töltött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom