Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-11 / 34. (1368.) szám

1927 febrnár 11, ptnhi. fi keddi ülés programja Prága, február 10. A képviselőház keddi ülésének napirendjén a Magyarországgal, Törökországgal és Belgiummal kötött ideigle­nes kereskedelmi szerződések ratifikálása, valamint nyolc mentelmi ügy szerepel. Az el­ső ülésen valószínűleg kisebb politikai vitára is sor kerül. Közvetlenül az első ülés bere­kesztése után tartják meg a második formális ülést Ma még bizonytalan, hogy a kormány kedden milyen javaslatokat nyújt be a képvi* selőháznak. Az eddigi tervek szerint a köz- igazgatási reformjavaslat, az építkezési tör­vényjavaslat és a véderőjavaslatok kerülnek a Ház a­....ára. Ezeket a második formális ül ésen kiosztják az alkotmányjogi, szociális és véderőbizottságnak. Azután ismét szünet áll be a plénum munkájában, amely idő alatt a bizottságok fognak dolgozni. Nagy Pá9 tábornok meghalt Budapest, február 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Nemes vitéz Nagy Pál volt honvédifőparancsnok, a vitézi rend főkapitányhelyettese, ma reggel 3 óra­kor a Korányi-klinikán 63 éves korában meghalt. Temetéséről a katonai hatóságok gondoskodnak. Az elhunyt tábornok fontos szerepet ját­szott a magyar honvédség fejlődésének tör­ténetében. 1864-ben született Borsodmegyé- ben. A miskolci református főgimnázium hat osztályának elvégzése után a pozsonyi had­apródiskolába került, majd a budapesti Lu- dovika-akadéniiát végezte el. A felsőbb tiszti kiképzést a bécsi hadiiskolában szerez­te meg. Vezérkari törzstiszti vizsgáját is Becsben tette le. Vezérkari százados és őr­nagy korában a budapesti Ludovika-akadé- mia tanára volt, ahol a harcászatról és a hadtörténelemről tartott előadásokat. Ugyan­ekkor szerkesztette a Ludovika-akadémia közlönyét is, amelyben számos harcászati és hadtörténelmi közleménye jelent meg. Mint vezérkari ezredes főnöke volt a magyar ki­rályi honvédelmi minisztérium mozgósítási osztályának. Innen a debreceni honvéd- gyalogézred parancsnokává, majd a pozsonyi honvédgyalogdandár pa­rancsnokává nevezték ki. A dandár élén érte a mozgósítás és a vezérőr­nagyi kinovezés. Dandáréval együtt az orosz harctérre vezé­nyelték, ahol mély katonai képzettségével és rettenthetetlen bátorságával hamarosan ki­tűnt. Különösen „Külpolitika a nyilvánosság kizárásával A külügyi bizottság megkezdte a vitát Benes expozéja fölött Prága, február 10. A képviselőház kül­ügyi bizottsága ma délelőtt kezdte meg a vitát Benes külügyminiszter expozéja felett. Az első szónok Kreibich kommunista képviselő volt, aki idézve Benes azon sza­vait, hogy a kisantantban semmi sem válto­zott és hogy Magyarországgal a legbarátsá­gosabb viszonyt akarja fentartani, rámuta­tott arra, hogy Magyarországon a helyzet sokkal komolyabb, mint volt. A királykér­dés előtérbe került és a Habsburg-restaurá- ció iránti mozgalom egyre intenzivebb. Ma­gyarország lázasan fegyverkezik. A valóság tehát az, hogy a kisanlant sokkal gyengébb, mint előbb volt. Ruszinszkó autonómiája a valóságban egé­szen más, mint ahogy ezt az alkotmányban megígérték. A mai kormány lábbal tiporja az önrendelkezési jogot. Czech dr. német szociáldemokrata hely­teleníti, hogy Benes miniszter válaszában a föltett kérdésekre igen erős kifakadásokkal válaszolt. Állást foglal Ausztriának Német­országhoz való csatolása mellett, nem is kül­| politikai okokból, hanem gazdasági érde- I kékből is. Csehszlovákia ne törődjék más orszá­gok viszonyaival, mert hiszen Ausztria csatlakozása elleni harca bizonyára ugyanolyan eredménnyel fog végződni, mint valamennyi eddigi külpolitikai vállalkozása. Kallina német nemzetipárti kijelenti, hogy a világ egyetlen államában sem foly­tatnak a nyilvánosság kizárásával külpoliti­kát, csak a cseh államban. Blaho szlovák agrárius: Hogyan érti a cseh államot? Kallina: Én a cseh nemzeti államot értem. Myslivec cseh néppárti: Használja az állam rendes nevét. Kallina: Azt a jogot, hogy anyanyelve­men kifejezhessem magam, nem hagyom el­venni senkitől, tehát öntől sem. Kramar: Nevezze akárhogyan, mégis olyannak marad, mint amilyen. Az ülést délután egy órakor félibeszaki- tották és a vitát kedden délelőtt 9 órakor folytatják. TUNGSRAM-WESTERN Egy milliárd 2Ö6 mmt pengő a jövö évi magyar költségvetés nagysikerű fegyverténye volt a bycha- vai ütközet, amelyet önállóan, sőt fel­sőbb parancs ellenére vívott meg csapa­taival s az oroszokat teljesen szétverve, a magyar csapatoknak kitűnő állásokat szerzett. Ezért a nagy diadaláért a Mária Terézia rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1915 decemberében és 1916 januárjában si­keresen védelmezte a raranoe-toporouci vo­nalszakaszt minden ellenséges erőfeszítéssel szemben. Ekkor altábőrnaggyá nevezték ki. A következő évben az olasz harctérre diri­gálták csapatait, ahol az Isonzó mellékén ví­vott nehéz küzdelmeket. Több alkalommal meg is sebesült^ de sebesülése könnyebb természetű volt, úgy hogy a hadállásokat el sem hagyta. Ezért katonái körében az a legenda terjedt el róla, hogy testét a golyó nem fogja. rA háború befejezése után teljes rendben és fegyelmezetten vezette vissza csapatait. A Károlyi-kormány alatt nyugdíjazták, de az alkotmányos uralom visszatértekor ismét aktív katonai szerepet vállal: előbb a mis­kolci, majd a budapesti honvédkerület pa­rancsnokává nevezik ki. 1922-ben pedig eléri a legmagasabb ka­tonai pozíció: a kormányzó a magyar királyi honvédség főparancsnokává ne­vezi ki. Vitéz Nagy Pál vezette 1921 ok­tóber havában a kormány parancsára azokat a műveleteket, amelyek Károly király feltartóztatására irányultak. Mint honvédségi főparancsnok 1926 máju­sáig viselte ezt a magas tisztséget, amikor betegségére való hivatkozással felmentését kérte. Nemrégiben nevezték ki a vitézi szék képviselőjeként főrendiházi taggá. Az uj méltóság azonban már betegágyán érte. Ek­kor már a Korányi-klinikán volt ápolásban, ahol ma hajnalban elhunyt. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva. finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és errvéb csodatörténe­tek, ára csak 12 korona. Megrendelhető la­punk könyvosztályában. Búd pénzügyminiszter a parlament mai ülésén bejelentette a 40 millió pengős adócsökkentést — A költségvetés feles­lege 116.600 pengő Budapest, február 10. (Budapesti szer­kesztőségünk felefonjelentése.) A kép­viselőház mai ülésén Búd János pénzügy- miniszter hosszabb beszéd kíséretében be­terjesztette a jövő évi költségvetést. — A javaslat célja — mondta a pénz­ügyminiszter — a polgárság terheinek erőteljes csökkentése s az igazságtalan­ságok és aránytalanságok megszün­tetése. Épp ezért a földadóknál kezdtük meg leg­elsősorban a csökkentést, mert itt volt az aránytalanság a legnagyobb. De mérsékelni kellett a házadét is. Nem tehetünk ugyanis különbséget a falu és vütos között. \ A javaslatban szociálpolitikai szempon­tokat is érvényre kellett juttatni, még pedig a kereseti, jövedelmi és forgalmi adóknál. Elsősorban a kenyérliszt forgalmi adójánál történtek engedmények. Szociálpolitikai okok vezettek bennünket abban is, hogy a fényüzési adókat is mérsékeltük. Sok tekin­tetben elengedtük és leszállítottuk az illeté­keket is. Tovább már nem mehettünk, mert a bevételek kérdőjelként merednek előttünk s tekintetbe kellett vennünk, hogy az adómérséklések miatt 40 millió pen­gővel csökkent a bevétel. A költségvetés bizonyítja, hogy az államház­tartás továbbra is ugyanazok között a kere­tek között mozog, mint az eddigiek s az el­tolódások is oly elvek szerint történtek meg, amelyek már előre le voltak szögezve. A költségvetés fölöslege 116.600 pengő. A személyi kiadások az összes kiadások egy- harmadát teszik ki. Az összes kiadásokat 1.192,255.320 pengőben irányozta elő a pénz­ügyminiszter. A világsajtó .rivíérai találkozót1 akar kikényszeríteni Hoesch látogatása Brlandnál elaj volt a tűzre — A rajnai kiürítés az előtérben — Grandi Stresemannál Páris, február 10. Hoesch párisi német nagykövet tegnap este Berlinből a francia fővárosba érkezett s azonnal megjelent a Quai d'Orsayon, ahol több mint egy óra hosszat tárgyalt Briand külügyminiszterrel. Az amugyis izgatott és szenzációkra váró párisi sajtó valóságos riadót fújt e látogatás hírére. A legfantasztikusabb és a legellentmon- dóbb hírek keringenek a Rajna-vidék kiürítéséről és a legközelebbi Briand— Stresemann találkozóról. A Petit Párisién szerint a német nagykövet megragadta a tegiaap esti alkalmat, hogy be­széljen a két ország összes függő kérdései­ről. A Matin továbbá úgy tudja, hogy a né­met kormány igen nagy súlyt helyez arra a nyilatkozatra, amelyet a nagykövetek taná­csának már a közel jövőben kell kiadnia Németország lefegyverzési kötelezettségei­nek teljesítéséről, mert a lap szerint e nyi­latkozat birtokában Németország azonnal hi­vatalosan kérheti a Rajnavidék kiürítését. A Petit Journal és az Écho de Paris viszont úgy tudják, hogy tegnap szó sem volt a rajnai kiüritásről és a rivié- rai találkozóról, sőt ellenkezőleg Strese­mann szabadsága alatt hallani sem akar a politikáról és Briand ma is kate­gorikusan kijelentette, hogy egyáltalá­ban nem szándékozik Délfranciaország- ba vagy éppenséggel Olaszországba utazni. A Journal mégis hisz az uj német-francia konferenciában és szerinte Stresemann azért hagyta el Berlint, mert elégedetlen volt a rajnai kiürítés tárgyalásainak elhuzó- dávával és ki akart szabadulni egyes német politikai pártok gátló környezetéből. Egy más lap már azt is tudja, hogy Grandi, a római külügyi hivatal al- állani titkára, a közeli napokban Strese- mannhoz utazik és üdvözli őt olasz terü­leten. Ugyanekkor megkísérli a római Stresemann—Mussolini találkozó meg­rendezését is. Hoesch az eljövendő na­pokban szintén Stresemannhoz utazik. A kormányok hivatalos cáfolatai dacára a világsajtóban konokul tartja magát a tavaszi uj, nagy államférfiu-találkozóról szóló hir, úgy hogy ma már többé-kevésbé fontosnak kell tartani a kezdetben puszta mende-mon- dának látszó jelentéseket. A sajtó és a sajtó által a parlamenti közvélemény oly nagy nyomást gyakorolhat a vezető államférfiak­ra, hogy ezek az országok hangulata követ­keztében mégis kénytelenek lesznek össze­ülni és az európai békét ismét egy lépéssel tovább vinni. Ha Anglia nem volna Kínával elfoglalva és a szovjet-angol viszony nem volna oly feszült, akkor bizonyos, hogy Chamberlain máris fölhasználná a kedvező alkalmat az uj délfranciaországi vagy észak- claszországi konferencia összehivására. — Fleischmann Gyula tanulmánya az olasz fasizmusról. Fkósdhmaim Gyula dr. érdekes ta­nulmányt irt az olasz fasizmusról. A fanulmánv 2 koronáért megrendelhető a szerzőnél (Kassa, Ko- mensky-u. 7J és Vitéz Sándor könyvkereskedő­nél (Kassa, Fő-u.). Tíszta, zavartalan, erős vételt biztosit. 9Tapró!-napra ÉDES KIS PAJTÁSUNK, drága Lajcsi bará­tunk, Isten veled, Isten veled! Könnyektől fátyo­los szemmel állunk ravatalod mellett, amely rava­tal a magyar diák küzdelmes életének, ezernyi szenvedésének, gyötrő nyomorúságának tragikus szimbóluma. Két hétig vívtad rettentő haláltusádat a gyilkos kórral, amely végül is győzedelmeske­dett a nélkülözésektől legyötört fiatal szervezete­den. Mi halálos aggodalommal és az isteni irgal­masságba vetett reménykedéssel állottunk beteg­ágyadnál. De a német klinika nagyhírű orvosainak tudománya, a gondos ápolás, diák testvéreid imája mind nem segíthetett, lázas, forró agyad széfcrem- bolódott és már hét nap óta nem ismertod fel lá­togató barátaidat, akik délelőtt, délután ott vol­tak betegágyad mellett, hogy vigasztaljanak, báto­rítsanak és részvétükkel enyhítsék szörnyű fájdal­maidat. Akkor már a To lelked az örökkévalóság kapujában kalandozott. Léváról jöttél fel közénk, a Garam áldott rónájáról, ahol magyar szó zenéje csendül, magyar bánat üli meg a sziveket, magyar búza ontja áldásos termését, ide, a szeszélyesen kanyargó Vitává partjára, ahol árva, idegen és kivert a magyar. És amikor eszméletedet inár el­veszítetted, a boldog gyermekkorra emlékeztél vissza, amikor Édesanyád magyar altatódalt éne­kelt feletted és lázábmcdban magyar nóta csendült fel kicscrepesedott ajkaidon. Ez volt a búcsúd az élettől. Szomorú tragédia volt a Tied, G r a u s z Lajos 21 éves bajtársunk, aki a múlt esztendő­ben érettségiztél és azután feljöttél az egyetemire, hogy itt bölcseletét hallgass és később a tanult eszanékot és igazságokat elültesd a magyar ifjúság lelkében. Szegény szüleid nőm támogathattak any- nyira, hogy itt gondtalan életed legyen. Neked végig kellett küzdened a szegény magyar diák tra­gikus kálváriáját, megjártad összes stációit és nem akadt Veronika, aki letörölje véres verejtékedet. Az egyik állomáson összoroskadtál. Nem volt laká­sod, egy barátodnál húzódtál meg és annak karos­székében akartad kipihenni a fiatal test fáradal­mait. A fütetlen szoba, a táplálkozás és a nyuga­lom hiánya megőrültek szervezetedet és Te kidől­tél a sorból. Hamvaidat most visszaviszik az áldott anyaföldre és mi összefacsarodott szívvel intünk búcsút a keletre kigördülő koporsó után. A Te szbmoru eseted minden magyar emiber lelkét meg­rendíti. De meg kell állanunk Grausz Lajos tra­gédiájának tanulságainál. Szent és erős elhatáro­zással kell sirhantod mellett erős fogadalmat ten­nünk, hogy a messze idegenben kuzködö magyar diákság sorsát a jövőben fokozott gondossággal és tettrekész segíteni akarással kisérjük. Nem szabad megengednünk, hogy a magyar jövő élete tavaszán törjön derékba. Édes kis pajtásunk, drága Lajcsi barátunk, Isten veled! Isten veled! 3Ii, akik Prá­gában gyászoló szívvel kisértük koporsódat, kép­zeletünkben ott állunk most egy lévai nyitott sir- gödörnél, megszentelt hazai rögöt dobunk belé és k ügyeletes emlékezésünk virágaival borítjuk han­todat. # EGT NAGY EMBER felé fordul most a mai napon a világ hódolata. Az az ember, aki a fono­gráffal és a kinóval ajándékozta meg az emberi­séget, akit a civilizált világban mindenki ismer és a zseninek kijáró hódolaílal említ: Edison ma nyolcvan éves. Nyolcvan esztendő nagy idő, patriarcha-kor, amelyet csak azoknak ajándékoz a gondviselés, akik érdemeket szerezlek rá. Edi­son megérte azt, hogy a technikának csodálatos fejlődése, amelyet nagy mértékben az ő felfede­zései segítettek előre diadalmas utján, a teremtés koronáját, az embert, a villamosságnak, levegő­nek, égi elemeknek, mérhetetlen vizeknek, elér­hetetlen sarkvidékeknek urává telte. A nyolcva­nadik születési fordulóját ünneplő nagy tudós éppen úgy fia a múlt századnak, mint a miénk­nek, a technika évszázadának fia, fia egyúttal a technika beteljesedése századának is. Életének folyása a legszebb, legizgafóbb, legtanulságosabb modern mese, amelyet az iskolában kellene taní­tani, hogy okulást és példaadást nyújtson a jövő nemzedéknek. Mert modern csoda az 6 életpályá­ja, hogyan lesz a kis rikkancs távirótiszt, majd egy kis üzlet tulajdonosa és aztán egy egész vá­rosnak uralkodója. Ami ennek a ragyogó kariér­nek állomásai között van: egy nagy ember élete tele fáradhatatlan munkával, küzdelem az embe­riség jobb jövendőjéért. Mert minden találmány azt célozza, hogy munkál takarítson meg az em­beriség javára és ezzel közelebb vigyen a földi boldogság maximumához. Egy újságcikkben Edi­son munkáját átfogni és értékelni nem lehet. A mi feladatunk csak az, hogy figyelmeztessük a magyar közvéleményt az Edison dicső szelleme előtt való meghajlásra. xx A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP BUDAPESTI ÁRUSÍTÓHELYEI. A Prágai Magyar Hírlap a budapesti pályaudvarok uj- ságelárusi tóinál és a városi hirlapkioszkok­ban 24 fillérért kanható. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom