Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-11 / 34. (1368.) szám
A sakkozás világbajnokainak találkozója február 18-in kezdődik a nagy küzdelem — A newyorki verseny jelentősége Prága, február 10. A sakkozók világát hónapok óta tartják izgalomban a newyorki világbajnoki verseny előkészületei. A versenyt »ugyan nem a világbajnoki címért tartják meg, mert azt csak páros mérkőzésekben lehet eldönteni és nem versenyen, amelyen mindenki mindenki ellen játszik, de a newyorki versenynek éppen az lett volna a jelentősége, hogy a sakkvilág meggyőződjék arról, ki a jelenlegi világbajnoknak, a kubai Jósé Raoul Capablan- cának legméltóbb konkurrense? Nos, a newyorki verseny ezt a jelentőségét nem fogja betölteni, mert a legméltóbbak közül éppen az a két. nagymester hiányzik, akiknek részvétele nélkül a felvetett kérdés továbbra is nyílt marad. Elsősorban ! Lasker dr.-nak, az exvilágbajnoknak, távolléte árt érzékenyen a verseny színvonalának. Lapunk hasábjain már ismertettük azt a szenvedélyes vitát, amelyet Lasker dr. mellőzése váltott ki a világsajtóban. A vélemények itt is pro és kontra alakultak ki és bizony a szenvedélyek mindkét tábort igazságtalanságokra ragadták. így például nagyon fájdalmasan érint bennünket, hogy Lasker dr. mel- lőrteíése miatt az egész ódiumot a Newyorkban tartózkodó Maróczy Géza nagymesterünkre tolja, aki a verseny vezetője lesz. Maróczy befolyása korántsem lehetett akkora, mint ahogy Lasker hiszi, mert ő mint versenyvezető egyszerűen csak végrehajtja a verseny rendezőségének utasításait. Lasker szenvedély ességében annyira elragadtatta magái, hogy Maróczyt középszerű sakkjátékosnak mondja. Ez aztán túlzás a sakkversenyek azon héroszával szemben, aki az első évtized összes nagyobb versenyein első dijat nyert és aki még most is kiváló eredményeket ért el, mint például a legutóbbi karlsbadi versenyen, ahol Aljechinnel és Bogoljubovval együtt volt első. A másik nagy szépséghiba Bogoljubovnab, a Németországban most naturalizált szovjetsakkozónak távolmaradása. Bogoljubov is a modern mestergeneráció legerősebbjei közül való, akinek különösen pöstyóni, karlsbadi első dija, főleg azonban moszkvai győzelme olyan eredemények, amelyek jogosulttá teszik a világbajnoki címért való küzdelemre, mert Moszkvában megelőzte úgy Ca- pablankát, mint Laskert. Az ő távolmaradásának nem személyi, hanem anyagi természetű okai vannak, ugyanis az orosz mester külön igényekkel lépett fel, amelyeket a verseny rendezősége nem akart honorálni. Az a hat játékos, aki Newyorkban sorompóba áll, a következő: Capablanca, Aljechin, Niemzovics, Vidmar dr., Spietmann és Marschall. Ebben a felsorolásban a papírformát tartottuk szem előtt. Capablancának kétségenkivül ebben a társaságban a legnagyobb esélyei vannak. A második hely kérdése már vitás, mert Aljechin a legutóbb Euwé- vel, a holland bajnokkal folytatott páros küzdelmében csak nagy erőlködéssel, egy pont előnynyel került ki győztesként. Eli noen rendkívüli érdeklődéssel várjuk Niemzowicsuek találkozását a világbajnokkal, akivel még egyáltalán nem került össze verseny]átékban. Niemzowics elsőrendű stratéga, a modern elméletnek megteremtője, aki egészen uj és nagyon eredményes utakon jár, technikai tekintetben is megközelíti Oapablancái. JÓSÉ RAOUL CAPABLANCA át tartjuk a világbajnok legveszedelmesebb konkurensének, mig Vidmar dr. laibachi egyetemi tanár a nagymester! gárdának szintén kiváló tagja, de a három első klasszisával nem ér fel. Mar- schall és Spielmann a sakkvilágban általánosan ismert támadójátékosok, öreg rutiniék csupa taktikai ötlettel és csellel, amelyekkel másfajta versenyeken eredményesen lehet operálni, de ezzel a négy konkurenssel szemben aligha. A verseny- színvonala rögtön más lett volna, ha e kettő helyett Bogoljubov és Lasker dr. indulnak. Akkor kétségtelenül „Newyork 1927“ a sakkvilágnak legnagyobb eseménye. Érdekes a verseny technikája, amennyiben mindenki mindenkivel szemben négy játszmát vált. A verseny tehát tulajdonképpen kisebb páros küzdelmeknek (meccseknek) összefoglalása és igy nagyon alkalmas az erőviszonyok megállapítására, msTt négy ;íték alapján már következtetéseket lebet vonni. Ilyenfajta versenyt 1895-ben rendeztek Szent-Pétervárott, ahol akkor négyen: Lasker dr., Steinitz, Pillsbury és Csigorin játszottak hasonló módon. A verseny Lasker dr. fölényes győzelmével végződött. Ez a versenytechnika okozza, hogy annak ellenére, hogy csak hat játékos vesz rajta részt, a verseny hosszabb lélekzetü lesz, mint. az utóbbi idők nagy versenyei is voltak, mert összesen húsz fordulója lesz. Ha a közbeeső pihenőnapokat is tekintetbe vesszük, egy teljes hónapig fogja izgalomban tartani a sakkvílágot. Tekintettel az általános érdeklődésre, a Prágai Magyar Hírlap megállapodást létesített az United Prees-szel és közvetlenül kap kábelogrammokat Newyorkből, emellett a verseny játszmáit is módjában lesz sakkozó közönségünknek bemutatnia. Ez az áldozatkészségünk bizonyára a közönség általános elismerésével fog találkozni. A női szépség parlamentje Bécsben A szépek szépeinek versenye — Európa legszebbjei a filmgép előtt G<tvSzfe.tű*C» \ C^O^QAlrfl. fyfoW s Bérs. február 10. A FiaimmefMílimlkonoeitn szépségversenybe még máig nem jutott el a döntésig. A zsűri nőm tud választani; annyi szőp nő közül valóban nehéz a választás; annyira nehéz, hogy egyelőre úgy döntöttek, hogy neon egy, hanem három nőt fognak a nyolc közül kiválasztani és mind a három nő szerződést knp a koncéra vállalataihoz. Ezt a hármai pedig úgy válogatják ki, hogy valamennyiről különféle helyzetekben ftfcnfelvételeket készítenek, hogy megmutassák, hogyan érvényesül a szépségük a vásznon és ennek alapján hoznák meg — ma, vagy holnap — a döntést. A szombat éjszakai „Ca- lágari-bálon", ahol először mutatkoztak be Becsnek és vonultak el a zsűri előtt — mindegyik nő a neanzeteb-eli színekbe és viseletbe öltöztetett ap* rődok és nők sorfala közepeit —, királynőkként ünnepelték őket.. (Ünnepelni senki eetm tud spon- tónaíbfbul, lelkesebben, mint a drága, bájos, naiv 'bécsi publikum.) Tiz nemzetnek kellett volna eredetileg képviselőt küldenie ebbe az 'eredetien kigondolt szépségünk mentbe, de csak nyolc vesz részt a versenyen: Magyarország, Jugoszlávia, Cediszlovákia, Bulgária, Ausztria, LengyelomzJág, Görögország, Lettország képviselői. Románia kiválasztottja, Lya Dacotpol-B-ukarest, megbetegedett -ás a török képviselőnek állítólag megtagadták az útlevél kiadásit, mert a törökök abban a téves hitben élnek, hogy a Fámámét valami leánykeres- fcedő-kmzomum. Vagy talán Kemal pasa modernizáló reformjai dacára még mindig nagyhatalom a török tradíció, hogy a nőnek nem szabad mutogatnia szépségét a világnak? # A görög. Élő szobor. Tökéletes klasszikus szépség. Dióra Rarri. A megtestesült lányiság és ártatlanság. 17 éves. Apja a görög király (illetőleg exkiiály) volt eoffőrje ... Kétségtelenül legszebb valamennyi közit, azért mondjuk ki ezt ilyen bátran ős határozottan, mert mind a többi hét kon- kurrenö nő is nyíltan hangoztatja, ezt. Ez pedig már sokat jelent. Ha az ellenfél is 'kapitulál, mid több: kénytelen kapitulálni. Az egyik koukurreue például azt mondja: — Hát hiszen nem tagadom, hogy szép vagyok. De a görög, a görög ... A másik: — A profilján kívül ez a görög igazán tökéletes ... Pedig még a profilja ee olyan rossz, mint amilyennek a rajongó komkurreos látja... Hogy tud-e vásznon játszani és mutatni, ez persze más kérdés. Az arca azonban mindenesetre vászonra- való. Egy Ásta Nietsen plus Lya de Putti-arc, ti®, vagy húsz éo-vej megfiatalított másolatban, A tündöklő fiatalság dicsfényével. Azt mondják, nem lesz övé a pálma, mert „nem tudnak vele semmit sem csinálni". Ami azit akarja jelenteni, hogy a görögön kívül egy kukkot se beszél semmi más nyel/ven, úgy, hogy senki sem tud vele beszélni és igy senki sem tudja magát megértetni vele. De a mosolya, a keze, a szeme parancsol szavak nélkül Í3 . . . A magyar. Mátyás Mária. Aranyozőke és hozzá fekete szemmel! Büszke, szinte királynői tudata a szépségének beszél belőle... A termete és n mozdulatai is méltóságúnak, A szeme rendkívül kifejező. Egészben tökéteties, haraóuifcus acépeég. 17 éves. Apja szegény, nyugalmazott áitomhilvatalnok, aM minden felhajtható pénzt a lánya ruháira és egyéb költségeire adott most, csakhogy felrviihease a fi'tonszerződéssel az egész szegény csalód sorát! A Fannimét részére igen nagy reklám volna, ha éppen egy ilyen szegény lány nyerné a® egyik dijat és csinálhatna álfáik egy u. m ^romantikáé karriert" ... Mátyus Mária anyja bosszú ideje ágyhoz láncolt beteg. És két húga van, akikről azt mondja nekem, hogy „még nálánál íb szebbek". A rajongó béesiek megrohanják autogramért. Rét óra alatt legalább kétszáz autogramot kellett iram a Fariamét műtermében, ahol a filmufelvébelelket készt tették róluk s ahová e® alkalomra a közönséget is meghívták. Az egyik autogramikérő padiig ezt mondja nőid: — Melegen kívánok nyak- é« lábtörést első felléptéhez! Csodálkozásomra kiderük hogy ez a legmelegebb ,Jólávánsüg“ a filmesek. világában. Kérdem Mátyus Máriától, mit érez a döntés előtt és mit érez most, hogy itéletáleg is meg van róla állapítva, hogy szép? Miss Hungária azt mondja: — Neon remélek. Nincs protekcióm és látom, hogy itt kell. Nyílban beszélek. Nem is akarom felvenni a vereeuyt- Én nem akarok pTOfekrióval győzni, hanem a tehetségemmel, mert ha szép nem •is vagyok, de tehetségem van! Aztán: — El vagyok keseredve. Nem tudok érvényesülni Ha nem volnék szép, nem bánnám, de igy, hogy szép vagyok, nagyok az igényeim és nem tudok érvényesülni! Kérdem tőle, nem kapott-e vagy száz házassági ajánlatot Pesten, mióta Miss Hungária lett? — Egyetlenegyet sem, — mondja és bájos mosollyal teszi hozzá: — Talán maga akarja megtenni az elsőt? Kérdem tőle, nem menne-e szívesebben férjhez egy pengőmitlionioahoz, mint Hollywoodba dívának? Azit mondja, hogy: — Inkább vagyok Hollywoodban statiszta, mint egy milliárd osnaík felesége! De szép ez a Mias Hungária. MegérdemM, hogy lelkesen ünnepeljék a szépségétA cseh. A,nn.a Posnerorá. 18 éves és tagja a prágai Nemzeti SzinMzmk. Barna, nagyon okos, szép, kifejező szemekkel. Okos szemei' vannak, nem hiába ujségiró-familiából való. A cseh nőt típusnak óiéban gyönyörű inkarnációja. Azt feleli nekem: * — Most, az ítélet után, tudom, hogy szép vagyok. De csak a színház részére akarok szép lenni. Nem hiszem, hogy első leszek! A jugoszláv. Stefica Vidacic. Zágrábi, 17 éves. Aranyos szépség. Valamennyi között a legmozgékonyabb, legélénkebb szépség. Fkus és fruskáé. Az „aranyos fruska" megtestesítője. A tánca elragadó, részegítő. Kérdésemre a®t feleli, „nagy, nagy boldogságot- érez". Az osztrák. Hilda Bírd. Az egyetlen asszony mind között. „Már" 19 éves. Egyesül szőke népségében minden, adni a bécsi „eüases Mádéit" teszi. (Bájos, édes, drága, kedves, formás, gömbölyded, elragadó. 1927 február 11, péntek. A lengyel. Anioka Bogucka. Táncosnő és zongoraművésznő egyben. így mutatkozik be. Magas, pikáns szőkeség. Azt mondja kérdésemre, „odavan a boldogságtól". A bolgár. 22 éves, a szófiai Nemzeti Színház művésznője. Zoreo Jordánévá. / — Én nem érzem magam szépnek, legalább is a többiek szebbek, mint én. Ha mégis kiválaszd-; nak, azért lesz, mert jó filmarcom von. Magas szál nő, mgysíkáláju szemekkel, öntudat szól a szép Régéből. A lett. Úgynevezett „pilriuns szépség". Nagyon érdekes -és egyéni szépség. Igazi szalonhölgy. Megvesztegetően kedves. 19 éves. — Nem érzem, bogy szép vagyok. Még most se... De hát Lettországban nem voltak szebbek ... örülök, hogy módom van most esetleg a filmhez kerülni, ami már gyerekkori vágyam. Kérdem, boldog-e, hogy szép? — Nem — mondja —-, ha az is vagyok, ezen nem tudok boldogságot érezni. A szépség inteni adomány. Boldog csak azért vagyok, hogy a filmhez kerülhetek! # Nagyon érdekes volt figyelni órák hosszat e ■testi zsenik, e testi tökéletességek járását-kelésőt- •tevését-, mozdulatait, arcjátékát a filmmiiteremben, ahol miás-más helyzeteikben a felvevőgép elé álltaik, a szünetekben pedig egy jazz-band ütemeire verték a táncok (A tíharlestont verik, nem ropják!) pszichológusnak egyenest kincseskamra volt ez a pár óra. (Délután 4-től esti 10-ig tartett!) Nézni és figyelni, hogy ezek a kiválasztott emberei Istennek, hogyan spórolnak, vagy ha sízükeéges, hogyan bőkezüsködoek mozdulatokkal, nemcsak, mikor a gép előtt állmaik, hanem mindig! Minden mozdulatukat jőelőre meggondolják, minden arcjátékuk 6aerep! Mert tudják, hogy minden apró •megmozdulásuk, sőt minden némaságuk és szélcsendjük is fontos és ők állandóan a napon vannak, az emberi szemek kereszttüzének és a zsűri szemíüzJének agyonolvasztó napsütésében! Borzasztó mindig a napon lenni! Hogy bírhatják ezt? És ők bírják! Játszi könnyedséggel és természetességgel I Mert a test zsenijei ők! Érdekes volt az is, ahogy egymást figyelték e szép nők! Mindegyik mindig látta a többit, ha távol volt is, az óriás terem valamely sarkában, vagy ha beszélt is hozzám! Hogy szíta és mérte mindegyek a többi minden apró fejvetfését, szem- sugárzálsóít! De nem mondhatni, hogy e nézésben, e szívásban, e mérésben osak irigység vök, vagy káröröm. Nem, korántsem. Volt benne: csodálat, testvéri ezeretet, sorsegyenlőségi bajtársiasság, irigység1, káröröm, gyűlölet, megvetés, lenézés, elismerés; az emberi érzések csodás sokasága ská- lája. A filmfelvevőgiép előtt látta az ember azt is, mennyire más a „szépség" és a „filmszépség" fogalma. Mennyire más követelményei vannak a vászonnak, mint az életnek! Hogy a szem hiába szép és nagy, ha a vásznon nem beszél; hogy a szemöldök hiába szép és egyéni, ha a vásznon nem ere? és nem kifejező; hogy az ajak hiába piros és osókratermet't, ha a lepedőn nem él. Mindegyiknek közülük meg varrnak a maga apró tragédiáik, mint a közönséges embernek és nőnek. De ez apró tragédiákon feliül egy nagy közös tragédiájuk van: a tulszépség tragédiája, mely rokonságot tart a zseni tragédiájával, amely voltaképp szintén nem egyéb, mint a lélek, vágj- az agyvelő tulszépségc. S nem borzasztó tragédia-e az is, ebből a bécsi álomból hazamenni és újra becsöppenni ennyi szépséggel, ily istonalkotta- testtel üzletbe, yagy hivatalba, vagy akár egy ország színházának színpadára? És nem tragédia-e ennyi szépséggel hivatalban kopni el, avagy nem tragikus-e annak a somi, aki nem tud hivatalba, vagy üzletbe menni ennyi szépség tudatában és nem lehet megjelennie a világot jelentő lepedőn? & nem a legnagyobb tragédia-e, páratlan pompájukban egyedül állni, mert senki sem meri őket megérinteni, vagy megközelíteni, akár egy remekművet? Azt hiszem, legjobb barátjuk a tükör. De kérdés, hogy az is meddig marad kü hozzájuk? G ömöri Jenő. — Megjeíeiuk a ssiovenszüói és nisitasskci orvosok évkönyve óa címtára. Rövid időn belül megjelenik magyar és szlovák nyelven, Dzurányi László és Propperné-Békefi Hermin hírlap Írók szerkesztésében a „Silovenszkói és Podkarpalszká Russi Orvosok Évkönyve és Címtára“ egyenes folytatásaképp annak az orvori évkönyvnek és címtárnak, amely évtizedeken keresztül szívesen látott vendégként rendszeresen bekopogtatott ! minden rendelőbe. Hosezu hónapok láradságos és aprólékos előmunkálatai után kerül e kötet az orvosi kar nyilvánossága elé s pótolhatatlan értéket fog számára jelenteni. A „Szlcvenszkói ós Podkarpatszká Ruszi Orvosok Évkönyve és Címtára," az Orvosszövetség legteljesebb er- j. köles! támogatásával készül s a legkitűnőbb szakemberek tartoznak munkatársai közé. A könyv lelkiismeretes statisztikai adataival, gazdag tartalmával felbecsülhetetlen értékes segítséget fog nyújtani úgy a magángyakorlatot folyható, mint a hatósági, vagy a különféle egészségügyi intézmények szolgálatában álló orvosoknak tevékenységük minden vonatkozásában. Eligazít, felvilágosítást nyújt, tanácsot ad és egyformán eredményességgel tölti be a lelkiismeretes jogtanácsos és fordító szerepét. Magyar, román, angol stb. ntlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. 4
