Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-09 / 32. (1366.) szám

Papucs alatt a volt Rex Imperator Udvari élet Doorban— Elveszi-e Louis Ferdinánd herceg von Pannwitz Ursulát, a gazdag örokosnőt? — A Prágai Magyar Hírlap munkatársától — Berlin, február 7 Néhány héttel ezelőtt nagy feltűnést kel­tett, hogy ő exoellenciája v. Berg tanácsos, II. Vilmos hűséges barátja, a Hofhenzollern- iház teljhatalmú megbízottja tisztségét letette. Ezután nyomban következett Rantzau gróf­nak, a moszkvai német nagykövet fivérének, aki épen úgy, mint barátja, von Berg, tel­jesen díjtalanul látta el tisztét, a lemondása. ÍMég nagyobb meglepetést keltett, hogy Rantzau gróf visszavonulása alkalmával az excsászártól adományozott Hohenzollern házirend kitüntetését visszautasította. Nagyon súlyos okok bírhatták rá erre a lépésre Rantzau grófot, aki évtizedek óta (nagyon benső kapcsolatban állott a porosz uralkodóházzal. Gyakran teljesített kamarási szolgálatot és 1910 óta a porosz háziminisz- íériumban előadó tanácsos volt. Egyideig rokoni kapcsolatban is volt a császári házzal, mert 1916-ban elvált felsége, Noer grófnő, iFriedrioh von Schleswig-Hollstein herceg leánya, közeli rokona volt Auguszta Viktória császárnőnek. Valószínűleg igazak azok a sajtó által terjesztett híresztelések, hogy von Berg és Rantzau gróf az excsászár feleségével, Hermina hercegnővel való differenciák miatt vonultak vissza. Kétségtelen, hogy Hermina hercegnő jóval nagyobb be­folyást gyakorol Vilmosra, mint első felesége, Auguszta Viktória császárnő. Ennek oka nemcsak a körülményekben, hanem az ex­császár mostani környezetében is keresendő. 'Az excsászár csak nagyon ritkán jár ki Doornból az emberek közé és emberi szem­pontból érthető, ha Hermina, hercegnő mindent megtesz, hogy olyan embereket távoltartson a császár közeléből, akik neki nem kellemesek. Az exmonareha második házasságáig v. Gontard tábornok volt a doorni udvartar­tás főnöke. Amikor a császár özvegysége már néhány bónajpig tartott és ideges zavarok következtek be az elhunyt feleségével baj­társi viszonyban élő Vilmosnál, v. Gontard tábornok és az udvartartás többi tagja hasz­nosnak és szükségesnek tartották, hogy az excsászár másodszor is házasságra lépjen. Azt remélték, hogy Vilmos ifjúkori barátnő­jét, a vele csaknem egykorú és ugyanabban az időben özveggyé lett Gábriellé v. Rochow asszonyt veszi el, aki magas kora ellenére feltűnően jól konzervált és szép hölgy benyo­mását kelti és amellett tökéletes világi hölgy. Rochow asszony az 1921—1922 telét Doorn- ban is töltötte és maga vezette az excsászár háztartását. Közben azonban ellenkező befolyások érvényesültek, amelyek az excsászár ismét feltámadt ifjúkori érzelmeit megváltoztatták. Azt hozták fel előtte, hogy egy hozzá nem méltó házasság a német manarchisták körében nagy vissza­tetszést keltene és azt ajánlották neki, hogy Johann Albrecht von Mecklenburg-Schwerin herceg özvegyét vegye el. A valóságban azonban ennek épen az ellenkezője történt, ámbár senki sem hitte volna, hogy a magányban élő volt ural­kodó követni fogja dédatyjának, III. Frigyes Vilmosnak példáját, aki szintén messaillan- ceot kötött. Az özvegy Hermine von Sdhönaich- Carolath, született Beüss hercegnő különös véletlen folytán néhány napot töltött Doorn- ban és olyan mély hatást gyakorolt az ex- császárra, hogy Vilmos rögtön arra a gondolatra jutott, ez az egyedüli nő, aki hozzá illik. Nem is lehet a választáson csodálkozni. Hermine hercegnő rendkívül okos asszony, akiben a leg­nagyobb energia csodálatos önbizalom­mal párosul. Az excsászámak az a mesés üzleti érzék is imponált, amellyel özvegysége óta két idő­sebb fiának majorátusát igazgatta. II. Vilmost is minden gazdasági ügyben tanáccsal és tettel segíti és a doorni háztartás vezetését maga vette a kezébe. Gontard tárbornok idáig hozzászokott Ahhoz, hogy az udvartartás dolgaiban ő Rendelkezzék és ezért már 1923-ban lemon­dott tisztségéről. Nem hívtak meg senkit utódjának. Hermina „császárné" egy fiatal kamarás támogatásával maga látja el az udvari főmarsalli tisztet, míg a császár mel­lett, akinek nagyon széleskörű levelezése van, v. Ilsemann szárnysegéd teljesít szol­gálatot, amiben egykori tábornokok és szárnysegédek is segédkeznek neki. Ezek a szárnysegédek habnyolc hetenként váltják le egymást, úgy hogy egy esztendő alatt mind­egyikük egyszeT fordul meg a császár kör­nyezetében. Fizetést nem kapnak, tisztán csak útiköltségüket téritik meg. A doorni udvar leírása tökéletlen lenne, ha nem emlékeznénk meg arról a két német házról, amelyben az excsászár és felesége gyakran vendégek reggelire és teára s aki­ket viszont a császári pár is gyakran ven­dégül szokott látni. Ha a császári pár vendégségben van, egy órakor szolgálják fel az ebédet, három­tól íélötig az exosászár pihen, félöttől ötig teáznak, majd autón térnek vissza Doornba. Az egyik vendéglátó ház Pannwitz Katalin asszony pompás udvarháza Doorn közvetlen közelében, a másik pedig Eduard von dér Heydt báró tengerparti villája. A báró fele­sége leánya a berlini BleichrödeT bankház vezérigazgatójának s maga von dér Heydt báró is egyik főrészvényese a berlini Del- briiok, Schickler és Társa bankháznak s leg­gazdagabb embere Hollandiának. Vagyona azonban meg sem közelíti Pannwitz asszony örökségét, akinek édesatyja a múlt század hetvenes éveiben teljesen szegényen ván­dorolt Rostockból Délameriikába, a egyetlen gyermekének, von Pannwitznénak oly hatal­mas kiterjedésű haciendákat hagyott örökül, amelyek értékét ma 60— 70 millió arany- márkára becsülik. Minthogy Pannwitznénak csak egy gyer­meke van, Orsolya leánya, aki a napokban ülte meg tizenhatodik születése napját és a nagy baráti viszony az excsászári család és Pannwitzné között sem titok Hollandiában, legutóbb olyan hírek terjedtek el, hogy az extrónörökös második fia, Lajos Ferdinánd herceg, a közel jövőben háztüznézőbe megy a német-dél- amerikái gazdag családhoz. Ezeket a híreket még azzal is alátámasztják, hogy Lajos Ferdinánd herceg különös érdek­lődést tanusit már most is Délamerika iránt s tökéletesen beszél spanyolul A földhivatal siet az erdőreformmal Dé!morviországl»an csak csehek kapnak földet — A földhivatal félelme a hágai dantöbiröság ítéletétől Prága, február 8- A Bohemia értesülése szerint a földhivatalban nagy előkészületeket tesznek az erdőreform gyors végrehajtására. A földhivatal bizalmas utasításokat kül­dött ki e tárgyban és felhívta a cseh köz­ségek figyelmét, hogy az, erdő parcellázá­soknál jelentsék be igény jogosultságaikat. Az erdőreform gyors végrehajtása össze­függésben van a hágai döntőbíróságnak Chor- cov ügyében hozott Ítéletével. A döntőbíróság ugyanis a chorcovi müveknek a lengyel kor­mány által való lefoglalását törvénytelennek jelentette ki s kötelezte a lengyel kormányt, hegy a német tulajdonosoknak a müvek teljes ellenértékét fizesse ki A Bohemia még azt is jelenti, hegy ® földhivatal továbbra is a csehesités szol­gálatában átl és az utóbbi időkben Délmorvaországban kizá­rólagosan csak cseheknek osztottak ki földet Milyen közigazgatási reformot kíván a magyar nemzeti párt? Saikovszky Jenő dr. előadása a magyar nemzet! párt lévai pártnapján a helyes közigazgatási reform követelményeiről A magvar nemzett párt sajtófőnöksége jelenti: Saikovszky Jenő dr. a magyar nem­zett párt lévai párta apján előadást tartott a közisazgatásá reform kérdéséről. A politi­kailag felette aktuális és nagyszabású elő­adás fontosabb részeit közöljük. A végrehajtó hatalom A közigazgatás a törvényekben megnyilatkozó állami akarat végrehajtásából áll és igy a köz- igazgatás problémája pár excellence alkotmány­iam kérdés és azt foglalja magában, miként van­nak egy állam alkotmányában a végrehajtó hata­lom közegei megszervezve. Azt ugyanis, hogy egy állam struktúrája al­kotmányos, vagy autokratikus berendezésű-e, csak akkordönthetjük el, ha nemcsak az állami akarat létrejöttének (a parlamenteknek) szervezési el­veit vizsgáljuk meg, hanem vizsgálat tárgyává tesszük azt is, miként vannak megszervezve az ál­lami akaratot végrehajtó hatalom közegei, tehát a kormányzati és közigazgatási orgánumok. Á végrehajtó hatalom ezen szervei lehetnek centvalisztikusan szervezve, í-midőn a végleges intézkedés joga a központi kormányközegekn-k íartatik fenn, amely közegek tehát nemcsak irá­nyítanak, hanem minden ügyben végső fokon in­tézkednek is, — vagy pedig lehetnek decentrali­zálva, amidőn a helyi (vidéki) hatóságok — leg­alább a kérdések nagy részében végérvényesen döntenek, s intézkedéseiket csak a független bí­róság előtt lehet jogorvoslattal megtámadni­A végrehajtó hatalom szervezésének másik szempontja az, vájjon az intézkedő közegek a hivatalnoki elv alapján vannak-e szervezve, azaz olyan egyének-e, akik a kormányzati és közigaz­gatási funkciókat élethivatásszerűen végzik, díja­zás ellenében és igy közöttük és az állam között állandó alkalmaztatásig viszony keletkezik, vagy pedig a szervezés elve az önkormányzati elv, ami- 1 dőn a kormányzati és közigazgatási ténykedést az állam olyan polgárai végzik, akiknek ez nem élethivatása, hanem akik külön az ő élethivatá­sukat megtartva, emellett, rendszerinti tevékeny­séget végeznek a végrehajtó hatalom gyakorlá­sában. Önkormányzati közigazgatást! Ha már most a közigazgatás kérdését az al­kotmányosság és a demokrácia szempontjából vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy egy államberendezést csak akkor nevez­hetünk alkotmányosnak és demolcratikus- rtak, ha az állampolgárok tevékenysége ' és akarata nemcsak a törvények meghoza­talánál (választói jog), hanem azok vég­rehajtásánál is érvényesül. Minthogy pe­dig a végrehajtásban a polgárok akarata csak akkor érvényesülhet, ha a köziga> gatási tevékenységet a polgárok önmaguk vagy a maguk választotta szervek utján ! végzik, — kétségtelen, hogy alkotmányos­nak és demokratikusnak csak az a kor­mányforma nevezhető, amely minél tá- gabb teret enged a polgároknak a végre­hajtó hatalomban, azaz kiépíti az önkor­mányzati közigazgatást. Az önkormányzati közigazgatás klasszikus hazája Anglia, ahol az évszázados fejlődés során az önkormányzat a nemzeti élet minden fokán és minden funkciójában érvényre jutott. A régi megyék önkormányzata Szlovenszkó az uj államalakulat előtt a ma­gyar jogterületnek volt része, a magyar jogrend­szer pedig az önkormányzati elvnek a vármegyék gyűléseiben tág érvényesülési lehetőségeket en­gedett. A fordulat előtti vármegyei közgyűlések tiszta önkormányzati szervek, amelyek tág önkormányzati hatáskört gyakoroltak. így megillette a vármegyei gyűléseket a szabály- rendelet alkotási jog, felirataik és politikai jelen­tőségű határozataikkal befolyást gyakorolhattak az ország kormányzatára, á vármegyei közgyűlés hatáskörébe tartozott a közigazgatási hivatalok betöltése és azok szervezése, a tisztviselők fölötti fegyelmi jog gyakorlása, a vármegye maga álla­pította meg költségvetését és annak fedezésére adókat szavazhatott meg és szedett be. Ugyancsak kivette részét a közgyűlés a konkrét ügyek inté­zéséből is, ezt részben a plénumban, részben bi­zottságok utján gyakorolta. A vármegye tehát valódi önkormányzati szerv volt, amely nemcsak kulturális és gazdasági feladatokat végzett, hanem valódi joghatóságot gyakorolt és működé­sével nagyban hozzájárult az alkotmá­nyos szellem neveléséhez és a polgári szabadságok fejlesztéséhez. Ugyancsak meglehetős széles önkormányzatot gyakoroltak a városok is, melyek közöl a rende­zett tanácsúak, mintegy a járás, míg a törvény- hatósági joggal felruházottak a vármegye hatás­körét gyakorolták. Minden esetre voltak hibái is a régi várme­gyei szervezetű ele, miként egyrészt a megyebi­zottsági tagok választásának nem elég demokra­tikus rendje, másrészt a virilizmus okozta me­revség sfb., a fő hiba azonban már a fordulat előtti közigazgatásban inkább abban rejlett, hogy a kormányzat az újonnan szervezett közigazgatási ágakat igyekezett a hivatalnoki elv alapján meg­alkotni és az önkormányzat befolyása alól ki­1987 február 9, szerda. vonni (államépitészet, ut, vasút, csendőrség, bí­ráskodás stb.) A mai autokrata közigazgatás Az újonnan megalakuló köztársaságnak egy­részt az alkotmányban hangoztatott dc-mokratikus elvek folyamányaként, másrészt az itt meglevő történetileg kifejlett önkormányzati szervezet alapján az lett volna a hivatása, hogy az önkor­mányzati szerveket fejlessze. Ezen feladatát az uj állam azonbm egy­általán nem oldotta meg. Vizsgálva ugyanis a csehszlovák állam aIkcirá­nyát, egyrészt ugyan megállapíthatjuk, hogy- a törvényhozó hatalom demokratikus elvek alapján van megszervezve, amely a házszabályokban vej­lő parlament-technikai hibáktól eltekintve, leg­alább külsőleg megfelel a nációnál selfgoveme- ment fogalmának, — addig a végrehajtó hatalom szervezete majd­nem teljes egészében egy autokratikus államberendezés képét mulatja és a lokál selfgovernement elveiből vajmi keve­set valósit meg. Az alkotmánylevél ugyanis a végrehajtó­hatalom demokratikus, azaz decentralizált és ön- kormányzati szervezéséről majdnem semmi emlí­tést nem tesz, sőt az alkotmánylevél 85. §-a a minisztériumokat jelöli meg a végrehajtó hatalom közegeiül, mig az alsóbb közigazgatósági hatósá­gokról a 89. §-ban csak általánosságban tesz em­lítést és ezek szervezését külön törvénynek tart­ja fenn. A megyei és járási képviselet A megyei és járási képviseletek az általá­nos választójog alapján létesülték, tehát első pil­lantásra a demokratikus elvnek megfelelően, de ezen az elven mindjárt rést üt azon rendel­kezés, mely szerint Szlovenszkón a tagok 1U-él a kormány jogosult kinevezni, aki ezenfelül még hivatalnokokat is felruházhat szavazati joggal. A hatáskör tekintetében a megyegyülés messze mögötte marad a régi vármegyének, sőt az osztrák tartományoknak is. A megyei képviseletek hatáskörébe tartozik ugyanis: 1. Eszméket megpendíteni, javaslatokat ten­ni. a hatóságokhoz kérdéseket és panaszokat intézni, — továbbá emberbaráti, egészségügyi, szociális és gazdasági, kulturális érdekek meg­valósítására intézményeket és vállalatokat léte­síteni vagy segélyezni, sőt e célból adókat kivetni. 2. A törvények és rendeletek korlátain belül szabályrendeleteket alkotni 3. A közigazgatás terén bíráskodni (ezt a funkciót azonban a megfelelő törvény híján, a megyei képviseletek egyáltalán nem gyakorol­ták). 4. Végül joga van a megyei képviselőtestü­leteknek a zsupánnak, sőt a központi hatóságok­nak tanácsokat adni, az illető hatóságok megke­resésére. Láthatjuk, hogy ez a hatáskör, melyhez a já» rások hatásköre teljesen hasonló, igen csekély é* egy olyan autokratikus állam berendezé­sére emlékeztet, ahol a központi hata­lom akaratának az érvényesülése * fon­tos, mig a polgárok legfeljebb tanácsok­kal szolgálhatnak a központi akaratnak. Még ezen csekély hatáskört is megszü- láti a zsupánok és járási főnökök vétó­joga, melynek felfüggesztő hatálya van. Ugyancsak megkisebbitette az uj állam törvény- hozása a városok hatáskörét is, amidőn a ren­dezett tanácsuktól és törvényhatósági joguktól megfosztotta, a városokban állami jegyzői hiva­talokat szervezett, melyeket széles jogkörrel és vétójoggal is felruházott. Nem kímélte a községeket sem, ahol az előbb választott körjegyzőt állami szervvé alakította át, aki a központi aka­ratnak végrehajtó közege lett. A megyei képviseletek felett, álló megyei szövet­ségek szintén nem egyebek, mint a pszeudo önkormányzat megjelenési! formái, melyeknek hatásköre még a megyegyüléseknél is kisebb és amelyekre joggal mondhatta a cseh néppárt egy szlovenszkói illusztris parlamenti képviselő­je, hogy a nekik mért hatáskör megfelelő lenne egy pozsonyi jótékony nőegylet számára, de nem lehet elegendő egy tartományi képviseletnek. — Falvakat ürítettek ki Kaliforniában az egér­áradat miatt. Newyorkból jelentik: Kern-Cmmty kaliforniai kerületben, amint már röviden jelentet- tűik, egérvész lépett fel- A kerület gabonaföldijieit. körülbelül 40 millió egér lepte el, amelyek 30.000 hektár területen minden növényzetet elpusztítot­tak. A kaliforniai farmerek napokon keresztül el­keseredett harcot folytattak a mezei egerek invá­ziója ellen, minden erőfeszítésük azonban ered­ménytelen maradt. A farmerek eleinte mély árko­kat ástak földjeiken, amelyeket mérgezett búzával raktak meg. Az árkokban százezerszásmra pusztul­tak ©1 az egerek, helyükbe azonban újabb é« úribb egér tömegek jöttek. A San-F randscóiból hozatott macskáikkal szántén neon értek el eredményt, első­sorban azért nem, mert az egerek a macskáktól egyáltalán nem ijedtek meg és végül a macskák futamodtak meg a patikánynagyFágu, különös egér- fajta elől. Azon a vidékeken, ahol az egerek a ga­bonaföldeiket mór teljesen leették, az egérhnd el­lepte a falvakat is és elsősorban a gumi és textil- anyagokra vetette magát. Több falut ki kellett ürí­teni, mert a mezei egerek a házakat is ellepték. A kaliforniai tartamányhormányzóság néhány nappal ezelőtt a newyorká mezőgazdasági minisztérium­hoz fordult segítségért, amely azután az egérirtás egyik legkiválóbb szakértőjét küldte ki Kaliforniá­ba. Az egérirtó tudós tegnap érkezett San-Fnu 's- eőba és újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy kü­lönleges módszerével egy hónap alatt megszaba­dítja Kaliforniát az elemi csapástól* im

Next

/
Oldalképek
Tartalom