Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-09 / 32. (1366.) szám

íD27 lob már 9, szerda. 'XmcaJ-iVVAfitAR-HIRIiAB Őszinte beszélgetés Irénéi pravoszláv püspökkel A schlzmatikus egyház ideiglenes püspöki székhelye Ungváron van — Irenej püspök sorra fogadja az újságírókat és Interjút ad Ungvár, február 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Szobránci-utca 15. szám alatt, bérelt szobában ütötte fel székhelyét Irenej gör. keleti püspök, aki azért érkezett Ituszinszkóba, hogy a schiz- matikusokat a prágai kormány irtenciói szé rint véglegesen megszervezze. Eszerint Irenej püspököt joggal nevezheti & prágai kormány a ruszinszkói schizmatikus egyház megalapítójának. Mikor nyilvánosságra került, hogy Irenej Ungváron telepedett le, az újságírók egymás­után keresték fel, hogy céljairól meginterjú­volják. így kerültünk mi is elébe. Irenfej püspök negyven-negyvenöt év kö­rüli szakállas ember, aki megnyerő külsejé­vel és lekötelező modorával egészen elüt a Ru- szinszkóban látható elhanyagolt külsejű s még szerencsés esetben templomszolgákból pópákká vedlett papi emberektől. Magyarul beszél, de olyar< törve, hogy egyes kifejezéseket németül kénytelen érzé­keltetni. Látszik rajta, hogy müveit ember, de oly bizalmatlan, hogy csakis a kíséretében levő titkárja és szol­gája jelenlétében hajlandó bárkivel is szóbaállani. A négyszemközti beszélgetésről tehát az ide­gennek le kell mondania. — Milyen jogon avatkozik be a belgrádi szent Szinódus az itteni „pravoszláv“ mozga­lomba, hogy Dosifej és Benjámin püspökök után most méltóságod személyében már a har­madik püspököt küldi Ruszinszkóbaf — Dosifej püspök, mint „kezdeményező" jött Ruszinszkóba- (Persze politikai célzattal. Szerk.) Organizátori megbízatása nem volt. Benjámin püspök csak tanulmányúton járt. Én vagyok tehát a első, aki mint organizátor küldettem ki az egyház végleges megszerve­zésére. Engem azon a jogon küldhetett ki a a Szt. Szinódus, mivel II. József császár óta az osztrák-magyar monarchia egész területén lévő gör. keleti egyházak ellenőrzését a kar­lóca! metropolita gyakorolta. így például oly szinmagyar városban, mint Eger, a szerb gör. kelet} egyház felett szintén a karlócai metro- polilia gyakorolja a felügyeletet. Mivel a kar­lócai metropolita most a belgrádi patriarcha alá tartozik, természetes, hogy a régi monarchia területén alakuló egyházak felett ez illetékes az adminisztrációra és felügyeletre. — Igaz-e, hogy a jugoszláv kormány a csehszlovák republikának adandó kereskedel­mi egyezmény egyik feltételéül a ruszinszkói görög keletiek feletti jurisdictiót is követelte? — Nem tudok róla- Ellenben a csehszlo­vák kormány engem ismert el a ruszinszkói görögkeleti egyház organizátorának s miután a belgrádi patriarcha is engem küldött ki, igy teljes joggal intézkedhetem az egyház minden ügyében. — Hallott-e méltóságod azokról az atroci­tásokról, amiket a görögkeletiek a görögkato­likusokkal szemben elkövettek? — Tudomásom van arról, hogy a görög- keletiek és görögkatolikusok között inzultusok fordultak elő, de mióta itt vagyok, ilyen eset nem történt Óvva intem mindig híveimet, begy inzultusokkal a konfliktusokat elintézni nem lehet. — Hallott-e róla méltóságod, hogy jelen­legi hívei templomokat raboltak, kutakat mér­geztek és papokat bántalmaztak? — Ezekről eddig nem hallottam. — Mit szól méltóságod azon általános felfogáshoz, hogy a ,,pravoszláv“ mozgalom a kormány részéről indított politikai manőver, hogy a ruszin nép figyelmét elterelje nemzeti jogainak követeléséről? — E kérdésben politikumot látok és igy nem nyilatkozom, mert ezt hivatásommal ösz- szeegyeztethetetlennek tartom. — Tudja-e méltóságod, hogy a „pravosz­lávra" a jobb sorsra érdemes ruszin népnek nagy anyagi kárt okozott, mert terrorisziikus fellépésével és papjainak kuliurátlanságával e jó népet, valósággal elvadította? — A kérdés első részétől eltekintve csak azt mondhatom, hogy a papok kulturátlanságá- nak Savattv érsek a tulajdonképpeni oka, mivel ő az, aki — bár Ruszinszkóban semmi hatásköre nem volt, — tudatlan és theológiai iskolázottság nélküli embereket szentelt fel papokká. Ez ellentétben van az egyház szellemével és fzervezetével, aminek többé nem szabad megismétlődnie. — Milyen stádiumban van most a gör. íceleti egyház egyházi és állam jogi szervezése? — Ami az egyházi részét illeti, eddig kö­rülbelül száz községben százezer hive van az egyháznak. Most akarom ezt megszervezni és dönteni a püspöki székhely fölött. Szó van Husztról, Munkácsról és termé­szetesen Ungvárról. — Miért nincsenek az egyház statútumai törvényesen elismerve és államilag jóvá­hagyva? — Mert most dolgozom az egyház statú­tumain, melyet a kormány jóvá fog hagyni. — Minő a hierarchikus viszony méltósá­god és Savaity érsek között? — Semmiféle viszony nincs közöttünk, mert Savatty érseket a konstantinápolyi pat­ria roha küldte ide, akiaek pedig nincs hatás­köre Ruszinszkóra. — Igaz-e, hogy a Savatty érsek áltál fel­szentelt papok méltóságodat nem ismerik el feljebbvalójuknak? — Engem nem érint az, hogy Savatty ér­sek papjai elismernek-e engem, vagy sem. — Mi a véleménye az itteni gör. katolikus egyházról és milyennek látja a „pravoszldvia“ itteni jövőjét? — Remélem, hogy a gör. katolikus egyház­zal való békét meg tudom alapozni, mert én a békességet akarom. A viszály a templomok eltulajdonításából keletkezett, ebben pedig az az álláspontom, hogy erőszakossággal ezt az ügyet nem lehet rendezni, mert ez az idők szellemének és az igazságos megegyezésnek megfelelő megoldást kívánja. — Ki fogja finanszírozni az építendő templomok és paplakok költséget? — A templomok építéséhez szükséges összegek 30—40 százalékát szubvenció alakjá­ban az államnak kell adnia. Ez nem kegy, mert ez minden egyháznak kijáró állami támogatás. — Igaz-e, hogy a ,,pravoszláv“ egyház itteni legnagyobb jóakarajója Bencs dr. kill ügyminiszter? — Mielőtt idejöttem volna, Prágában vol­tam, de Benessel rém beszéltem. Kijlentbe- tem azonban, hogy úgy Benes, mint G-irsa dr. és Hodzsa a leg­őszintébb jóakarattal támogatják a görög­keleti egyházat. — Meddig marad méltóságod Ruszin­szkóban? — Körülbelül egy évig. Ez idő alatt in­nen fogom ellátni jugoszláviai egyházmegyém ügyeit is. TT1 t" ————h—— caté „LUXOR1 Dancing Véclavská nám. 49. Prága legelőkelőbb kávéháza Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc — Színházi vacsora — Magyar borok — A jó magyar társaság találkozóhelye Ellentmondó harctéri hírek Shanghalböl A kantónlak visszavonulnak — Stresemann lesz Kína szószólója a nép- szövetség legközelebbi tanácsülésén? — Csangcsolin Anglia ellen London, február 8. Egy shanghai Reuter- jelentés szerint Szuncsuaníang tábornok, Shansrhai védője, a város alatti fronton el­foglalta a kantornak első vonalát. A megvert déli csapatok dél elé vonulnak vissza és már olérték a Kiangsi tartomány határát. Ha ez a Reuter-jolontés igaznak bizonyul, akkor Shanghai nem forog pillanatnyi veszedelem­ben. Más jelentések szerint azonban Szun- csnanfang döntő vereséget szenvedett és Hankautól északra vonult vissza. Pekingi jelentések szerint a központi kormány igen vegyes érzelmekkel fogadta Ja­pán ajánlatát, amely Shanghai semlegesíté­séről szól. A Daily Telegraph értesülése szerint Strc- semannt sok holyről biztatják, hogy a nép- szövetségi tanács legközelebbi ülésén hozza fel a kínai kérdést. Az angol lap reméli, hogy Stresemann nem teljesiti a nyugtalan­ság felidézésére törekvők kívánságát és be­látja, hogy nem Németország feladata az angol—amerikai együttműködést és a kínai helyzetet megbontani, Németország nem ér­dekelt a távoli Kelet eseményeiben s éppen azért Angliában kellemetlenül hatott a ber­lini sajtó egy részének káröröme, amellyel a kínai eseményeket kisérte. Az is bizonyos, hogy több német cég hadianyaggal és reuü- lögépanyaggal látta el a kínai pártokat. Vi­szont nem szabad elfelejteni, hogy ezt csak- nom minden európai hatalom cégei meg­1 tették. Szmicsaanfang győz! Shanghai, február 8. A déli frontról érkezett jelentés szerint Szuncsuanfang csapatai, amelyek az utolsó napokban Yetsauig vonultak vissza, újból megkezdték az előrenyomulást és a kanton! seregeket véres harcok után csaknem az egész fronton visszaszorították. A skanghai-i csapatok üldözik a menekülő délieket, előnyomulásuk köz­ben Osucsau városát is elfoglalták. A Osekiang tartományt megtisztították a kantoniaktól. Szun­csuanfang lovassága már Wencsaunál áll s a je­lentős kikötőváros elfoglalása állítólag csak na­pok kérdése £sangszolin uj proklamációja Peking, február 8. Csangcsolin nyilatkozatot adott ki, amelyben a népnek szabadságot és ren­det ígér, azonfölül garantálja az idegenek életét és vagyonát. A nyilatkozat hevesen megtámadja Angim kínai politikáját és panaszkodik az im- périum kétsziníisóge miatt. Bejelenti továbbá, hogy a kínai bolsevizmus elleni harcot a kés­hegyig folytatni fogja. Csangcsolin uralmának alkotmányos színezetet ad, amennyiben három minisztert nevez ki. A mugdeni marsai szerint Kína elérkezett sorsdöntő pillanatához. Shanghai semlegesítése lehetetlenség, mert ez a nagy ki­kötőváros Kína leghatalmasabb jövedelmi forrá­sát jelenti, s ha lemondanának róla, a kínai tőke végleg Shanghaiba menekülne, úgyhogy az or­szág még szegényebbé és elbagyatottabbá válna. Sikkasztó köztisztviselők öt éves érája Pozsonyban A Dusek-botrány hullámai — Negyedfcümilliós kár s tizenhét évi fegyház — A P. M. H. munkatársától — Pozsony, február 8. Dusek Károlyrak, a sikkasztó miniszté­riumi főszámtanácsosnak kínos afférja foglal­koztatja még mindig a nyilvánosságot. A vá­rosházán tegnap közgyűlés volt, amelyen ugyan nem került szóba a Dusek-ügy, de azért a cseh pártok soraiban bizonyos depresz- szió volt érezhető, szörnyen restelkednek miatta, hogy három év előtt annyira sikraszállottak Duseknek városi főszámvevővé való kinevezéséért. Ma a köz­gyűlés napirendjén sorra kerül az elbocsátott városi tisztviselők ügye is. Mondják, hogy a revíziót még Dusek hajtotta végre ott a kormánypalotában. Nem lehetetlen, hogy ennek a pontnak tárgyalásánál kitör a vihar. A szlovák sajtó részéről csak a Slovak foglalkozik nagyobb cikkben a Dusek-bot- ránnyak Erősen támadja a rendörigazgatósdgoi, amely la­kat alá tesz egy szlovákot, ha tizenöt ko­ronát lop, de a Dusek-űgyben nem sietett a bilinccsel . . . A régi minisztériumi re­zsim bűnének rójja fel, hogy egy aktív állami tisztviselő éveken át rovancsolás nélkül pénzt kezelhetett. Érdekes statisztikai kimutatást lehet ösz­szeállitant azokról a köztisztviselőkről, akik öt évre visszamenőleg a pozsonyi törvényszék területén sikkasztottak. Azokat sorolj üli itt fel, akiknek nevére a nyilvánosság is emlék­szik. A sort Jenicsek József, a Rokkanthivatal főpénztárosa nyitja meg 1922-ben, aki Wein- gard nevű barátjával leüttette magát, hogy rablógyilkos merénylet látszatát keltse. A pénztárból közel egy millió korona hiányzott. Janiesek öt évi fegyházzal úszta meg a dolgot s talán már ki is szabadult, állítólag Oroszor­szágba vándorolt ki. Voda Gusztáv főmérnök, a közmunka­ügyi minisztérium pozsonyi kirendeltségének főszám tanácsosa 150.000 koronát sikkasztott. Zágrábban fogták el és rövid utón kiadták. 2 évi fegyházat kapott. Pőre ujrafelvételi stá­diumban van, ő maga pedig eleinte egy pszi­chiátriái intézetben volt ápolás alatt, most pe­dig szabadlábon van. Spína József, az iskolaügyi minisztérium kirendeltségének írodaigazgatója 185.000 ko­ronát sikkasztott. 1925-ben egy évi börtönre ítélték, mert csak 10.000 korona elsikkasztása bizonyosodott rá. Gr oszmán és Bereutka, a pozsonyi vasuk igazgatóság főszám tanácsosai elhalt kartársaik után éveken át szedték fel és sikkasztották el a nyugdijat. Legalább negyedmilliós kárt okoztak. Egyenként két évi börtönre ítélték őket, most már szabadlábon vannak. Az egbelli milliós panama főhőse, egy fő­számtanácsos az ügyészség fogházában fejez­te be életét. Paulik József irodafőtiszt és tár­sai ellen az eljárást még nem fejezték be. Kout Rajmund törzskapitány, a hadikár- panama hőse a katonai kincstárt károsította meg fél millió koronával. Két évi börtön-bünte­tését már kitöltötte. Vojacsek Vaclav rendőrtiszt egy évi bör­tönt kapott a rendőrségen elkövetett pana­máiért. Egy állami közrendőr hét hónapot ült a Kórház-utcai betöréses lopás miatt. Ebben a kis csokorban három és fél millió elsikkasztott közva­gyon és az ezért kijáró tizenhét évi fegy­házbüntetés virít. Folytathatnánk még a listát, de ez a fel­sorolás elegendő annak a kimutatására, hogy a régi szlovenszkói rendszer mennyire meleg­ágya volt a bűnnek s a korrupciónak és mi az erkölcs és közélet szempontjából végeztünk felbecsülhetetlen munkát, amikor Augias istál­lójának kisöprését követeltük. A régi, bevált tisztviselők helyébe olyan egyének kerültek, akiknél nem a rátermettséget és a morális érin­tetlenséget tekintették, hanem a politikai ér­demeket. Reméljük, hogy az uj rendszer egész­ségesebb közéletet teremt, Dusek még a hét végén is Prágában volt Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Prágából érkezett jelentés szerint a szökés­ben lévő Dusek volt főszám tanácsost még feb­ruár 6-án látták a prágai Reprezent. ház ká­véházában, ahol egy pozsonyi úrral beszélge­tett, aki akkor még nem tudta, hogy Dusek el­len körözőlevelet bocsátottak ki. Sőt Dusek prágai tartózkodása alatt két bankban 1200— 1200 koronás kölcsönöket vette fel a sajtá nevé­re. Az állami alkalmazottaknak ugyanis egyes bankok igazolványuk felmutatására havi illet­ményeik felét kitevő összegben kölcsönöket folyósítanak s Dusek még ezt is kihasználta. A bankban természetesen szintén nem tudták, hogy szökevénnyel van dolguk. Emberfeletti embereket szeretne gyártani Voronov Nem az öreg-eket fogja megfiatalítaná, hanem a gyerekeket fogja megöregiteni — A Prágai Magyar Hírlap munkatársétól — London, február 8. Voronov György, aki szenzációs megfiatalitási kísérleted után kiesé elhallgatott, jelenleg egy elő­kelő angol család kastélyában pihen. Itt kereslte fel a Daily Express munkatársa, akiivel azután érdekes beszélgetést folytatott. Voronov azt mon­dotta többek között, hogy nemsokára emberfeletti emberek fogják bené­pesíteni a földet, akiket úgyszólván gyártaná fog a modora sebészet. ötven. év alatt, hála a majommirigyek átültetésié­inek, az emberek életkora meg fog kétszereződni. — A megfiatalítás szóra sem érdemes — han­goztatta Voronov —, mert sokkal nagyszerűbb eredmiényt érünk el áznál, ha fiatal gyerekeket, nyolc és tíz éves kor között, oltunk be májonrmiriggyel. Tehetséges gyermekeket kell ennek a műveletnek alávetni s akkor az operáció korán kibontakoztatja a zsenit. Egy uj emberfajta fog előállni, az emborfeletti ember... Hogy ez lehetséges legyen fejtette ki Voronov, megfelelő mennyiségű majomra van szükség. A majmot háziállattá kell tenni, olyan hősé gcsen kell tenyészteni, mint a kutyát, vagy macskát. Voronov állítása szerint a francia és a spanyol kormány már meg is tiltotta, hegy a gyarmatokról majmot, exportáljanak, ha ez nem orvosi célra tör­ténik. Albert belga király pedig elrendelte, hogy a Belga Kongó egyik részén majomtenyésztő­telepet létesítsenek. Szabályos ma,jomteny ész­lést kezdtek egyébként a Riviérán is. Ha a tenyésztés beválik, akkor Marseille és Nápoly között a tengerparton egész sereg ma jomtenyésztő- telep fog keletkezni. Voronov, akinek — mint látható — tudomá­nyos sikereinél jóval nagyobb a fantáziája, azzal fejezte be a beszélgetést, hogy egyre többen sze­retnék meghat állítatni magukat. Az eddig operá­cióra kerültek között legtöbb a francia. A franciák után következnek az angolok, azután az északame- rátoaiak és a délamterikaáak. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom