Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-01 / 25. (1359.) szám

Negyvenezer korona a magyar diáksegélyalap javára rendezett országos gyűjtés eredménye A prágai, fcrünni és pozsonyi MAKK közös segélyosztása a nyári szemeszterben — A magyar diáknyomor maho nap nem lesz több keserű emléknél Sarolta császárnéról adott Jet emlékiratot Barrio grófnő, a császárné egyik kedvenc udvarhölgye. A könyv egyik leg­érdekesebb fejezete a császárné látogatása IX. Pius pápánál. A pápa 8 órakor reggel fogadta a császárnét. Mikor a pápai udvari fogat szállodája előtt megjeleni, ö már utrakéss volt. Csodálatos­képpen ellentétbe helyezkedett a pápai etikettel és nem volt hajlandó egy kis köpenyt fölvenni, ahogy est az előírás megköveteli. Köpeny nélkül, fekete selyem ruhában, kalappal a fején járult a pápa elé. Mikor Barrio grófnő figyelmeztette, hogy ez az előírással ellenkezik, igy feletti „Ön jól tudja, grófné, hegy császárok és császárnék határozzák meg az etikettelMár ez is azt mu­tálta, hogy valami történhetett vele, mert mind­eddig rendkívül barátságos és előzékeny volt. A pápai udvarban az elikeltellenes megjelenés kel­lemetlen meglepetést kellett, azonban a pápa nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget. Az is­tentisztelet után egy órás kihallgatáson fogadta a császárnét és rendkívül szívélyes volt vele szem­ben. A császárné hirtelen három ujját belemár- tolla a csokoládéscsészébe s kijelentene, hogy inkább éhenhal, minthogy annak tegye ki magái, hogy valaki megmérgezze. Felugrott székéről és patetikusan azt kiáltotta, hogy ezt a csésze cso­koládét nem fogja meginni soha. A pápa uj csé­szét hozatott és most már ezt nem akarta kezébe venni, hanem az elsőt itta meg. A pápa kél kama­rásnak öltöztetett orvosi rendelletett magához és a császárné átmenet nélkül megint nyugodtan és okosan beszélgetett velük és a pápával a mexi­kói dolgokról anélkül, hogy észrevette volna, hogy a pápát egyéb kötelességei hívják és hogy azt várja, hogy a beszélgetés minél előbb befeje- tésl nyerjen. Mikor végül is a pápa maga vetett véget a beszélgetésnek, a császárné kijelentette, hogy a Vatikánt nem fogja ellngmi soha, tért a bejárainál gyilkosok leselkednek. Az egész szolgaszemélyzet megpróbálta, hogy a császárnét rábírják, hogy szépszerével hagyja el a Vatikánt, de ez nem sikerült. Megmutatták neki a Vatikán könyvtárát. A császárné követelte, hogy a pápa mindenüvé kisérje el, amit a szen'.alya kényszerű­ségből meg is tett. Csak mikor a vatikáni könyv­tár gyönyörű kötetein elmerült a császárné, sike­rült IX. Pius pápának észrevétlenül elosonnia. Mikor ebédideje közeledett, újra megkezdődtek a hiábavaló kis értelezések és rábeszé'ések. A pápa, titkára, Anlonelli bíboros, ebéd közben szóval tar­totta. A császárné csak Barrio grófnő tányérjából akart enni, mert átlói félt, hogy a vatikáni edé­nyek meg vannak mérgezve. Ebéi közben megint igen derűsen és okosan beszélgetett. így mull el a nap. A vacsoránál ismét nagyon szóllan volt. Félénk tekintettel egyre esak a szolgaszemélyze­tet nézte. Az éjszaka beálltával a leghatározottab­ban kijelentette, hogy nem hagyja el a Vatikánt. Anlonelli bíboros kétségbeesése elképzelhető, hi­szen még sohasem történi, hogy egy asszony az éjszakái a Vatikánban töltötte volna. Annak el­lenére„ hogy az orvosok és az egész szóigaszeméiy- tel újra megpróbálta a császárnét rábírni arra, hogy lépjen ki a kapun, a császárné kijelentette, hogy 6 minden szokással szembehelyezkedik, meri ö császárné és hogy csak a pápa oltalma alatt érzi magát biztonságban. Érré a pápa kö- nyörületből a szolgaszemélyzetnek megparancsolta, hogy a könyvtárban két ágyat állítsanak föl, egyet c császárné, egy másikat Barrio grófnő számára. A pápa továbbá azt parancsolta, hogy erre az éj­szakára a könyvtárt a legdrágább szőnyegekkel és bútorokkal olyan hálószobává alakítsák át, amely a császári vendéghez méltó. A császárné végre is annyira kimerült, hogy ágyba kelleti dőlnie. Barrio grófnő virrasztóit mellette. Reggel a császárné nrm emlékezett arra, hogy hol van, de mikor közölték vele, hogy még mindig a Vati­kánban tartózkodik, örömujjongásban tört ki- A szentatya kocsijait a császárné rendelkezésére bocsátotta, hogy Rómában séiakocsikdzást tegyen, de a császárné egyre csak azt hajtogatta, hogy a palotát nem hagyja el. Végre is a bíboros csel­hez folyamodott. A közeli Széni Vince kolostor nővérei£ felszólították, hogy hívják meg a csá­szárnét árvaházuk meglátogatására. A főnöknő kitünően játszotta szerepét. Mikor a császárné megeskeltette, hogy a látogatás alkalmával nem fogják meggyilkolni, a főnöknővel helyet foglalt az egyik pápai kocsiban. A kocsizás ideje alatt a császárné arca elé tartotta zsebkendőjét, hegy ne ism,érjék fel. A kolostorban nyugodtabb lett. Meglátogatta a termeket, barátságosan beszélge­tett az árvákkal, sőt még a konyhái is megmu- tallalta magának. A konyhában felügyelő nővér a császárnénak ragut akart felszolgálni. Mikor a császárné a késen egy apró rozsdafoltot talált, borzalmas mádon felindult. Szinte ha.álfélelem­ben igy kiáltod fel: „Megmérgézéül Megmórgé- zetl! A lisz'.ilásnál elfelejtették a mérgei leva­karni.?“ Azután a konyha közepén térdre vetette magái és megköszönte Istennek, hogy a haláltól megmentette. Még mielőtt valaki megakadályoz­hatta volna,, belenyúlt egy forró levessel teli kat­lanba, kiragadott belőle egy nagy darab húst és farkasélvággyal megette. Ez a ds/.rab, mondta a császárné, bizonyára nincs megmérgezve. Keze érős égési sebeket szenvedett. Mialatt bekötözték, a, császárné el átélt: Ezt a pillanatot a nővérek ar­ra használták fel, hogy a császárnét visszavigyék á szállójába. Közben azonban megint egy rette­netes dolog történt. A császárné felébredt az al- éllságlól, félrehúzta a kocsi függönyeit és segít­ségért kezdett kiáltozni, mert azt hitte, hogy meg­ölik. Csak a szállóban sikerüli megfékezni és kényszerzubbonyba bujtat,ni. A császárné rokon­ságát értesítették a szomorú eseményekről. Bátyja, Flandria grófja, Rómó,ba. jött és Miramare kastély­ba vitte a tragikus végű mexikói uralkodónét. A Mzerencséllen asszony elméje mindinkább elborult és a szerencsétlenségben még egy szerencséje toll: sohasem tudta meg, hogy férjél, Miksa csá- tzdrt Mexikóban meggyilkolták. A prágai magyar diákság MAKK szerve­zete 1926 szeptember és október havában országos gyűjtést rendezett a magyar diák- segélyalap javára. A gyűjtés, melyben nem­csak a főiskolai diákság, de a csehszlovákiai magyar társadalom számos lelkes tagja is dicséretreméltó buzgósággal tevékenykedett, csak most zárult le s a diákvezetők hálás örömmel vehették tudomásul, hogy az idegen­ben tanuló s minden állami támogatásból kizárt árva magyar diákság a legrosszabbak- tól jó ideig megmenekült. Az adópréstől és sok más csapástól kisajtolt magyar közép­osztály nehéz sorsában sem feledkezett meg természetes és szükséges folytatódásáról, a főiskolai hallgatóságról s a megértő magyar gazdaközönséggel karöltve rövid két hónap alatt a nemzeti jövő oltárára: a magyar diáksegélyalap megteremtésére negyvenezer koronát adományozott. A gyűjtés eredményéhez több, mint ezer koronával járultak hozzá egyenkint a követ­kező városok és községek áldozatkész magyar­jai: Aranyosmarót, Besztercebánya, Galdnta, Gálszécs, Ipolyság, Kassa, Léva, Pozsony, Rimaszombat, Somorja, Szene, Vágsellye. Több, mint 500 koronát gyűjtött Deáki, Duna- szerdahely, Vágfarkasd, Hidaskürt, Igló, Ko­márom, Selmecbánya, Szepeebéla. 500 koro­nánál kisebb összegekkel járult a diáksegély­alaphoz 50 szlovenszkói község magyarsága. Az országos keresztényszocialista párt 3000 koronával támogatta az akciót s nagysikerű gyűjtést rendezett a P. M. H. s a pozsonyi Hiradó szerkesztősége is. A MAKK választmánya az országos gyűjtés végösszegét függetlenítette az egyesü­leti pénztártól ® Prága, január 31. Amerikából érkezik híradás arról, hogy a Mount Wilsoni obszervatóriumban a meg­figyelőknek sikerült er~ ni ködíolíot felfedezniük, amely a mi naprendszerünktől egy mil­lió fényévnyi távolságra fekszik. Olyan végtelen nagv távolság ez, amely­től még a csil’aeászok is visszaborzadnak. Hogy a híradás jelentőségét felfogjuk, egynéhány csillagászati alapfogalmat bocsá­tunk előre. Mi az a fényév? A csillagászaiban óriási távolságokkal kell a tudósoknak dolgozniuk. Hiszen csak a mi naprendszerünkben is emberileg alig elképzelhető távolságokkal do’gozumk. Mi a legnagyobb távolság a földön? Bizonyára a föld legnagyobb körének, az egyenlítőnek hosszúsága, amelyet szíeroid-alaku fö’dön 40.070 kilométernek számítottak ki. A hoz­zánk legközelebb eső égitest, a földünk hold­ja 385.080 kilométernyire van tölünk. Naprendszerünk középpontjának, a nap­nak a földtől va’ó távolsága pedig 148 millió 670.009 kilométer. Miiven óriási távolságban vannak a naprendszerünkön kivül eső égitestek, az ál­lócsillagok! Természetes, hogy ilyen óriási számok­kal a csillagászaim * k kényelmetlen volna dolgoznia és ezért a csillagászatban ui távol- ságeoységet kellett keresni a mi szerény tá- volsá ne a vséerünk. a kilométer helyébe. Ez a távolságesrvség önként adódik abban az út­ban. amelyet a fény egy másodperc alatt megtesz. A fény sebessége másodpercenként 300 ezer kilométer, ez tehát a csillagászati fényegyság. Ennek az alapján mondhatjuk, hogy a nap távolsága tölünk 8 perc és 17.8 másod­perc. Ennvi idő alatt jut le a napsugár a földre. A legközelebbi állócsillag, a déli ég­gömbön tündöklő Camopus mindössze négy M. U. Dr. Pom? aiSorv©s Pralia II., JuagmazmovA 4. |Te!efoT^Rcndeld^u^-^-iá^^^T*I^on^30902. mint külön diáksegélyalapot kezeli, ■mely csakis diáksegélyezésre s diákkölcsőnök nyújtására használható. A most közeledő nyári szemeszterben nemcsak a prágai, de a brünni és pozsonyi MAKK is komoly össze­geket fordíthat ingyen ebédjegyek kiosztására, ami azt jelenti, hogy a szomorú magyar diák­nyom r fokozatosan csökken s egy szép napon nem több már, mint a múlt fájó emléke. A diáksegélymozgalom nemzeti jelentő­ségű erejét nagyban fokozza a magyar nemzeti párt jóvoltából kezdeményezett prágai Magyar Diákmenza is, mely nem­sokára önálló diákintézménnyé épül ki, élén egy pártokfeletti ellenőrző bizott­sággal. Az a bizottság, mely a két magyar tábornak az ifjúság ügyénél való kézfogását jelenti, a csehszlovákiai magyar diáksegélymozgalom még nagyobb méretű kibontakozását fogja lehetővé tenni. A magyar diákság sorra alakít­ja meg a vidéki akadémikusegyesületcket, melyek kulturmunkájukkal s társadalmi ren­dezéseikkel szintén a diáksegélyalap állandó növekedését szolgálják. A most befejezett .gyűjtőakció gyönyörű eredménye azt mutatja, hogy 4 a magyar kisebbség megértette az akadé­mikus fiatalság megélhetésének és tanul­mányainak biztositára indított műveletek messzihorderejü fontosságát. Kétségbevonhatatlan, hogy a negyvenezer ko­rona csak bizonyos ideig segít, de ha a tár­sadalom áldozatkészsége egyszer megindult, nem valószínű, hogy a magyar diáknyomor riasztó és sajnos: való igaz hirei valaha is új­ból feltámadjanak. fényévre van tőlünk, ami 37 billió kilomé­ternek felel meg. Az uj ködfolt felfedezése tehát azt mond­ja, hosy ez a ködfolt tiz trillió kilométer távolságra van földünktől. Tiz trillió olvan szám, amelyben az 1 mögött 19 nulla áll Az N. G. C. 6822 Az ui ködfolt felfedezésével az N. G, C. 6822 dicsősége lehanyaüik. Ez a ködfolt ugyanis mindössze 700.000 fényévnyi távolságban van tőlünk. Ezt a ködíolíot 1884-ben fedezte fel Bar- nard professzor a vadász csillaképében. A nagyon gyönge ködíolíot 6822 szára alatt ve­zették be Draper „New General Catalogue“- jába. Innen származik a csillagászati elneve­zése. Gyönge távcsővel a ködíoltot csekély világosságu szalagoknak lehet látni, ame­lyek alig tűmnek ki a sötét háttérből. A köd- foltnak felbontása 1921-ben történt meg, ami­kor Duncan a Mount-Wilson csillagvizsgáló hatalmas műszerével tanulmányozta. 1922- ben pedig az argentínai Cordobában Perrine végezte el ugyanezt a munkát. A csillag- rendszert H. N. Russel dr., a Princeton-egye- tem tanára és a Mount-Wilson obszervató­rium tagia fényképezte le és irta le. A tá­volság kiszámítása után az N. G. C. 6822 nagvsági adatai is kiszámíthatóak voltak. Eszerint a ködfolt 3912 fényévnyi hosszúságú és feleakkora szélességű. Olyan nagy tért foglal el tehát a világűrben, amelyben vala­mennyi általunk puszta szemmel észrevehe­tő csillagot, még a legtávolabbiakat is el le­hetne helyezni. Legfényesebb csillagja körülbelül 30 . ezerszer nagyobb föiyorősségü, mint a mi halaványan pislákoló napocskánk. Az egész rendszer fénye 20 milliószor erősebb, mint a napunké. A tökéletes műszer Amikor a tudományos világot ezék az adatok meglepték. Hubble professzor máris sejtette, hogy az N. G. C. 6822-őn kivül még egész sereg szabálytalan ködalakulat van, amelvek távolsága még ennél is nagyobb. Ezt az állítást igazolja most az ui rendszer felfedezése. Ezeket a nagyszerű felfedezéseket a Mount-Wilson tudósai természetesen osak ugv tudták elvégezni, hogy ebben a csillag- vizsgálóban van a világ legnagyobb távcsöve, 1927 február 1, kedd a Hooker-Uikör, amelynek nyílása 1-62 mé­ter. Ezeknek a tudományos vizsgálatoknak jelentősége beláthatatlan. Galilei szerény távcsöve elvezetett bennünket bolveóról- bolvgóra a mi szerénv naprendszerünk kere­tében. Modern korunk tökéletes látcsövei a spektroszkon és fotométer segítségévé álló­csillag és állócsillag között vernek hidat, üj korszak küszbén állunk, amikor a testi sze­mek a távcsőnél és a szePemiek az ember gondolkodásában nem e’émszenek meg ezek­kel a távolságokkal, amikor osilla'■'rendszer- ről csíllaeTendszerre haladunk tovább, hogy felderítsük a világmindenség nagv titkr.it Vécsey Zoltán dr. Spesz Sándor dr. kassai teológiai tar ár érdekes előadása a telepátiáról Kassa, január 31. A kassai kér észt ényszccialista szerveze­tek előadásai során Spesz Sándor dr. teoló­giai tanár tartott a legutóbb nagyon értékes előadást a telepátiáról. A disztingvált ha.ll- gatósereg nagy figyelemmel hallgatta a nagy tekintélyű, tudós professzor előadását, akinek az okkult ista tüneményekről irt alaroos és objektív cikkei és előadásai különösen kcmo’y tudományos körökben közíe’tünést keltettek. Spesz Sándor dr. előadása bevezetésében kifejtette, hogy a smirifizmus és az okkultiz­mus világa egyre több áldozatot vonz macá­hoz és egyre több°k leTki egyensúlyát taraija meg. A székesfehérváriak nagy püspöke. Prohászka Ottokár mondotta nemrég, hogy a spiritizmus, — és ez áll az okkiPtiz- mnsra is, — veszedelmesebb a világra nézve, mint a bolsovizmus. Ha ennek a kijelentésnek igazságát nem is látjuk még teljesen beigazolva, annyi bi­zonyos, hogy ezek a titokzatos dolgok nagy veszedelmet jelentenek nemcsak a tudás, de a hit szempontjából is. Kétféle telepátiát lehet megkülönböztetn i: az Igazi telepátiát, amikor valakinek a gondolatát kell kitalálni és a világoslátást (Hellsehen, clairvoyance), amikor közvetítő nélkül kell valamit, eddig meg nem magya­rázott módon, megismerni. Ha én egy jelen­lévő valaki gondolatát kitalálom: ez a tulajdouképeni telepátia. Ha azon­ban pl. innen Európából valami csodálatos módon azt látom, hogy Amerikában időző barátom senkitől se tudva a vízbe fül és azt úgy látom, mintha szemtanúja volnék barátom szerencsétlenségének: ez a világoslátás. Kérdés, tud-e a tapasztalat vagy kísérlet ilyen csodásnak látszó tüneményekről? Meg­engedjük, hogy a telepátia és világoslátás kö­rébe sorozott sok tünemény csaláson és csaló­dáson alapul, de teljesen kétség­bevonni azokat már alig lehet. Charles R i e h e t, akinek az orvostudo­mány terén több számottevő felfedezése van, „Grundrisse dér Parapsychologie und Para- psychophysik“ c. lelkiismeretes munkájában Írja: „Annyira biztos vagyok e tünemények valódiságában, hogy ennek alapján halálos ítéletet is habozás nélkül mondanék ki.“ A telepatikus tünemények kifejezésre juthatnak automatikus Írásban, rajzban, ol­vasásban, idegen nyelveken való beszédben, A tünemény eredetét tekintve lehet az k i - sáriét ésvéletlen megsejtés, előre- megérzés. Az utóbbiak közé tartozik Lányi nagyváradi felszentelt püspök esete, melyről annak idején a laipok is sokat Írtak. A tünemények magyarázatai közül első helyen áll történetileg is a spiritiszta magya­rázat, A spiritiszta magyarázat azonban sem teológiailag, som filozófiaijai: nem áTja meg nagy általánosságban a helyét, ngy, hogy a spiritizmus ezen a téron elvesz­tette a csatát. Valószinüfbb magyarázatot ad a telepati­kus tüneményekre az okkultizmus, illetőleg, ahogy most mondják: a parafpsychológia, vary a metapsychica s kapóra jön a magyarázatnál az altudat, az öníudatalatti is, mellyel tényleg a titkok egy része ecész elfogadhatóan meg­magyarázható. És a titkok többi részének m«r- íejtése? Richet máz a bevallja: Hiszek későbbi idők hypothézisében, mind rzoná1 tál nem tudom még szavakba foglalni, mert nem ismerem! A sok gyakorlati esettel illusztrált és mlndvégég a teljes tudományos objektivitás körében mozgó értékes előadást a publikum feszült figyelemmel hallgatta és hosszantartó tapssal fejezte ki 'háláját az illusztris elő­adónak. Lóskaf. Amerikában egymillió fényévre fekvő csillagrendszert fedeztek fel Egy fényév 9,467,282,000,000 km. — A titokzatos kodfoltok birodalma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom