Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-27 / 48. (1382.) szám
1927 február 27. vasárnap. TrrTOTW^ir™r'rTrr™‘m^c"fi”'"^™^^ nmw iiimi ............m* ^ I * A . -JsL«ei'Cf am«©'|0*tsi5K «'*•€#/■*'1® ssm€3> s» el.sáktst 3KKe sa s l|fp£ 4® TP T II® H 1É2 Tm !E3 MII •» 1» «* ■mr ’é; M* & mr « k 2 „Politikamentes" pártokba csalogatják ismét Sziovenszkó iparosait Besztercebánya, február 26. Amint az első szlovenszkói községi választások előtt történt, a prágai centralizmus régi szlovenszkói exponensei, — akik az idők változásáról mitsem akarnak tudni — most is kivetették hálóinkat a szlovenszkói iparosokra és ismét „politikamentes” polgári párt-alakításokkal kísérleteznek. A túlnyomórészt ellenzéki érzelmű őslakos iparosság sorainak, megbontása érdekében ismét ahhoz a régi taktikához folyamodnak, hogy egyes szereplésre vágyó, különben jóhiszemű iparosok hiúságát legyesgotik pártelnöki tisztségek felajánlásával és községi képviselőtestületi tagságok beigérésével. A nagy erőfeszítések — akárcsak a múlt alkalmakkor — aunvi eredménnyel jártak most is úgy Besztercebányán, mint más városokban is. hogy a kiszemelt pártelnök négy-öl barátiéval a hivatalos patronusók jelenlétében alakuló értekezletet tartott. Sziovenszkó városai nagy intelligenciájú, öntudatos iparosságának zöme ma is épp anv- nvira távol áll ezektől az átlátszó tendenciájú ..politikamentes” politikai ravaszkodásoktól, mint három-négy évvel ezelőtt. Sziovenszkó iparosai, amint eddig hűségesen kitartottak az őslakosság két nagy pártjának, az országos keresztényszociali’sta pártnak és a magyar nemzeti pártnak egyike mellett, éppúgy ki fognak tartani ezután is. Semmi okuk sincs megváltoztatni eddigi pártállásukat és ha eddig is tudatában voltak annak, hogy az őslakosság fontos életérdekeit eredményesebben szolgálják a községi életben is. ha itt is országos nagy pártjaink erejével és tekintélyével sorakoznak föl. ma még inkább tudják ezt és nem fognak felülni az egységes városi őslakos frontok megbontását célzó politikai cseltévóseknek. A ..politikamentes” pártalakitásl mozgalmak iparos résztvevőivel szemben iharosainknak a legnacvobbfoku bizalmatlansággal : kell viseltetniük a közeledő ipartársulati választások alkalmával is. Fontos szlovenszkói érdek az. hogy az ipártárgúlátok elnökségeiben ilyen gerinctelen. megalkuvó emberek ne foglaljanak helyet. akik a szlovenszkói iparosság legégetőbb sérelmeiről, panaszairól és követeléseiről is képesek megfeledkezni, ha egv-egy miniszteri, vágy éppenséggel csak holmi nácséiniki vállver egei ésre van kilátásuk. (f. a.) ...ini 'wmiimwni i iiimnimnmrr nini "in íii i iwr'TnnrnmTrm m nirm 1 közigazgatási reform^ KSciösusföerillák benne Haiszlnszfcó különleges helyzetét— Az akSi- wisSa párí©k kttscSelme a kisebbségi legcí&sés’f — A parlamenten hívül allé német demokrata párt állást f@gSaSS a 'ellen Prága, február 26. A közigazgatási reform-; javaslatot, amely már a képviselőház alkot-j itiányjogi bizottsága előtt fekszik, egyidejűleg j a koalíciós pártok nyolcas bizottsága is tárgyalja. Tekintettel arra, hogy főleg a német kormánypártok lényeges módosításokat követelnek, ina még egyáltalán bán nem lehet tudni, hogy a javaslat milyen szövegezésben kerül á plénum elé- A félhivatalos sajtó szerint a kormánypártok általában arra törekszenek, hogy olcsóbbá tegyék a közigazgatást. A főtörekvés arra irányul, hogy körülírják az országos és járási képviselőtestületek hatáskörét. Nyílt kérdést , alkotnak a törvényjavaslat rendőri paragrafusai, továbbá a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása az uj közigazgatásban. A kormánykörök Ruszinszkó különleges helyzetéi is hajlandók tekintetbe venni és a szövegezésben erősen kifejezésre akarják juttatni azt, hogy a jelenlegi reform Ruszinszkó részére csak ideiglenes jellegű és nem prejudikál a ruszin szóim által megejtendő végleges rendezésnekA cseh agrárius párt parlamenti klubja a jövő héten kezdi meg a reform részletes klub- vitáját, melyben fel fognak szólalni úgy a eseh- morvaországi, mint a szlovenszkói agráriusok vezetői is. A koalíció nyolcas, illetve tizenhatos bizottsága a reformjavaslat minden egyes pontját külön-külön fogja megvitatni. A kisebbségi jogok sorsa Álcáiét korai ánypártok taráé Okozásaikba belevonták a német szakértőket is. A németek egy közigazgatási reformbizottságot alakítottak és • minden befolyásukkal arra törekszenek, hogy a kisebbségi jogokat érvényre jutassák a refonnj avast atban . A németek e tekintetben már tárgyalásokat folytatták a belügyminiszterrel és Kramárral, a javaslat előadójával, de végleges módosító javaslataikat csak akkor nyújtják be, mikor a szakértők elkészültek munkájukkal s az illetékes pártszervek meghozták a javaslatra vonatkozó határozataikat A német demokraták tiltakozása Á német ellenzéki tábor egyre erősebb propagandát fejt ki a készülő közigazgatási reform ellen. A parlamenten kiviil álló német demokrata párt tegnap Prágában népgyülést tartott, amelyen Bacber dr. beszélt a készülő reformról. A szónok elsősorban megállapítja, hogy a közigazgatási reform csak hátrányos lehet, mert a centralizmust erősiti és a nemzeti önkormányzat reményét beláthatatlan időkre háttérbe szorítja. A váratlanul jött. javaslathoz az impulzust a szlovák néppártiak adták meg, akik a kormányba való belépésüket ezzel akarták indokolni választóik előtt. Hlinkáék országgyűlést kapnak ugyan Pozsonyban, de ez a-z országgyűlés nagyon is távol áll a törvényhozó testület fogalmától. Még sokkal drasztikusabb a kormány eljárása Ruszin-szkóval szemben, mert a békeszerződési lég " bizíositoU ' autonóm szó}m helyett ennek áz országrésznek olyan képviselőtestületet adnak, amelyben a kormánytól kinevezett tagok fogják a vezető szerepet játszani. Érthető tehát, -hogy'- Ruszinszkó őslakossága kézzel-Iábban tiltakozik a reform ellen. Bacher dr. ezután a javaslat, nyelvi rendelkezéseinek tarthatatlanságát mutatja ki. A kormány kinevezési joga teljesen alá fogja ásni a nemzeti egyenjogúság gondolatát. Nagyon csodálkozik azon, hogy a német keresztényszocialista sajtó azzal védi ezt a pontot, hogy jelenleg 17 német kerületi főnök van a történelmi országokban.. A számarány .szerint legalább 35-nek kellene lennie. Végül ..megjósolja Bacher, hogy a közigazgatási reformnak igen súlyos gazdasági következményei lesznek. Bacher beszéde fölött hosszabb vita támadt, majd a népgyülés harcias határozati javaslatot fogadott el a közigazgatási reform ellen. \ ^.RüM-A-LiaeRZUCspo5? GÖMÖ«WM-eS:UKORGVÁR.A •aoznava* f Mandarin * Cacaa - Dió-.Créme - Cherry . Triplg-Sec ^ Curac^o- Karlsbsdi keserű „Késmárki kiilíiííson arany éremmel kitüntetve'' „A Nemzetközi Dunskiálliíásou arany éremmel kitüntetve*' xi Nincs az az izgalmas regény, fantasztikus film, amely felérne a Brehm vonzó előadásával. Szántó György BÁBEL TORNYA A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (47) De János megmagyarázta, hogy a Víziváros csak veszélyes csapda mindaddig, amíg csak az alsóváros felől hatolhatnak be. Vagy Széni-Tamást kell előbb elfoglalni, vagy a Györgyinezoről a Duna felől kell azokat az erődöket megtámadni Vízivárossal egyidejűleg, amelyek Szent-Tamási a várheggyel kötik össze. A khán rögtön felfogta, hogy Jánosnak vau igaza. Az alsóváros ostrománál látta- hogyan, rombol ez az ember mindent, amit épített és most bízott benne. Ete és Karta pedig félve nézték, hogyan hasonult át mongol ruhájában mongollá. Mintha elfelejtette volna, hogy szülőföldjén áll, mintha elfelejtette volna faját, családját, nevét, előbbi életét. Vagy senkihez sem tartozott ez az ember? De mórt fényiének hát a szemei, ha az őshazáról beszélnek neki? Ott álltak a dombtetőn, az üszkös város felett, amelyre egyre zuhogtak a várból a kövek. Egy asszonyt hoztak a kbán e-lé. Arannyal ki-varrt vörös bársonyruháija fel- rikítóit a mongolok sok barna spiné között A nő először a kbánt nézte, .aztán Jánosra meredt. Sokáig nézték egymást, emlékük elmúlt borzalmakon á.t tapogatódzva kereste egymást.. Végre 'megismerte János a. nőt. Amikor a sáncokhoz járt, a városban egyszer megismerkedett Hiigor a frank kard csináló mester feleségével. Ez a nő a mester buga volt. — Mit kívánsz a khán tói? Flamandul beszólt, mert úgy emlékezett, hogy a iánny érti ezt a nyelvet. De a leány magyarul felelt. Gyakran látta házuk ablakából Jánost az erődök felé menni és rögtön ráismert minden félelme és a mongol ruha ellenére is. — Mondd meg a vezérnek, hogy mi veletek akarunk maradni. Ete fordította. Ugyanekkor az egyik ■mongol, aki a lánnyal jött ős hasanánt feküdt a hibán előtt, jelentette, hogy vagy háromszáz asszony menekült egy nagy kőházba, ; amely épen maradt a harcok ős tűzvész közepette, ezek küldték a kbán elé ezt a társnőjüket. János komoran nézte a hamvas- bőrű, remegő orrcimipáju lányt. Ott állott vörös- arannyalvaTrott ruhájában., gyöngy- füzérrel átlőni nehéz fénylő gesztenyebaraia fürtjeivel előttük a dombtetőm és mögötte az üszkös város, a köveket okádó vár és a Miérfelhtos kék ég. Egy kőházban háromszáz fehérbőrű, gazdagköntösü asszony és leány, akik közül kettő sem egyforma, mindnek máis a termete, a hangja, a járása, a haja, a szeme és a csókja. Nem látott még egyet sem közülük, hát hogy élt ő eddig, mint a mesék elátkozott királyba ? Honnan jött érte ez a szép bann- ' vasbőr ti, ragyogószemü kívánság, hogy visz- szaosalogassa az állatbörös harcosok minden hazugságot elsöprő áradatából? Pillanatra megnyílt a lelke örvénye múltjának hörgő mélységeivel és megszédült, mert a leány- mák kicsattaoásig piros ajkat és kiviil anő gyöngyifogai voltak.. — Mondd meg Ete a khánnak, hogy adja nekem ezt a leányt. Kadáu sokáig nézte pislogó ferde szemeivel a leányt. Arcának álarcmerevsége ijesztő volt és a kis görbektbu, szélesvátlu ember most Jánosra figyelt. Aztán újból a leányt nézte. — Kérdezzétek meg tőle, hol van társnőinek ura, apja, nemzetsége? — A mi férfiaink gyávák és gyengék, felelt a leány mosolyogva, amikor Ete lefordította a fclián kérdését. Aztán hozzátette: Ti vakmeröek és erősek vagytok. Nem menekültünk, mert a ti asszonyaitok akarunk lenni. Csend volt, csak nagyritkán hallatszott fel egy-egy levágódő kő robaja. A léhán széles tüszőjére fektette a kezét. — Teljesítem a kivánságtokat. Oda fogjátok magatokat a harcosaimnak adni, aztán meghaltok mind. Mert a mi asszonyainknak is aneg kell halniuk, ha az urukat elhagyják. Intett az egyik mögötte álló nemzetség- főnek, Valamit hadart neki hangsúlytalan hangján. A leányt elvitték. Nemsokára lovas- csapat vágtatott el a domb alatt. János egy égő vörös foltocskát látott a mongolok barna subá: között. A kbán feléj efordult.-- Azt mondja a léhán, szólt. Ete, hogyha megvesszük a várat, minden asszony a tiéd lesz; Ennek meg kell halnia a többivel együtt. Visszaindultak, a k'hán sátra felé. Erősen tűzött a nap és a bárom kereszt árnyéka a kápolnára esett. Kadán megállt a három kereszt előtt. Pislogó szemeivel a három kőből faragott* szinesrefestett ember arcába nézett. Aztán, anélkül hogy álltában a mögötte állók felé fordult volna, kérdeztette Jánost: — Ezek a ti bálványaitok? — Nem. Kétoldalt latrok vannak, köztük Isten fia, a mi megváltónk. — Hát nem mind Isten fia, aki az ő képére vau teremtve? Avagy a latroknak nem Öt ujj van-e a kezükön és a lábukon, csakúgy, mint annak, akit te Isten fiának mondasz? Egyformán kínlódnak, ha ő nem is mutatja külsejében annyira, mint a másik kettő-. Lassan .továbbmentek a keresztek és a két követő gép árnyékában és a Irhán még ennyit mondott: — Igaz, nem értek ehhez. A shamánofc jobban tudják talán. 28. ökörnyál csillogott a karászion, amelybe belekapott a rozsda. A durvák vándor seregei ékekben ezálldosfak alá északról. A , vár végtelenül egyedül állott az üvegesfényü őszi napsütésben, de falai és bástyái még töretlenek voltak. A kháu nem türelmetlenkedett. Figyelmesen nézte a dombtetőről a kővetők mün- Icáját, amely bizony nem sok kárt tett a bástyákban és falakban. A faltörők pedig nem juthattak a falak alá, csak nagyritkán. Éjjel lódultak neki egyszer-egyszer az óriási vas- begyti láncokon függő szálfák a falaknak, de az égő lécek csakhamar röpködtek és vagy elűzték a faltörő gép kezelőit, vagy meg- gyujtották az egész alkotmányt. Egyszer sikerült csak a szénttamrasi falon nagy rést törni, de a bezúduló mongolok bennrekedtek a várban és reggel a bástyák párkánya megtelt karórahuzott fejeikkel. A résnél a nehéz páncélosok lesték az ostromlókat, de ezek nem próbálkoztak mégegyszer. A imuwm ni láráVIK hofoiltótiolr ilfoién legnagyobb gond fordítandó a gyomor és !fimnnr|| l/n99t’íí)F'7 JuliíllljfUí IcifeP&jKR lilcjcll belek rendes működésére. Emésztési zavaroknál-fél ItlIllífilEil If KXÍHíI 11 ll3 / .........................• pobár'Schmi<ithauer*fé!e IsjillWiiMl bi ztosan és gyorsam eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. Kajsütai* lrT.it és na«gy (ívesben. taely: fsm'án&i ?«©s«irí3'vSs ffopr#3váiiaaSat K©*wár«*w». i'séfc liméíeladóknak kívdeatrabérmentve*
