Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-22 / 43. (1377.) szám

'PIGí^-MACítoJÍ.-HTRME Í927 február 22, kedd, Farsangi felvonulás a parlamentbe A „Morgwn" hétfői lap tréfa* rajra a feéjrmelöMz nevezete* alakjairól. Válasz egy felhívásra / A Kassai Újság vasárnapi számában egy a szlovemszlkói magyar sajtó történetiében egyedülálló, különös felhívás jelent meg, amely a Prágai Magyar Hírlap szerkeszt ősé­gét, illetve annaik vezetőjét is aposztrofálja. A szolkatlan hangú felhívásra a látszat sze­rint az adott okot, hogy Halmi József hír­lapíró kassai incidensét, a rendőrség által történt letartóztatását, lapunk bizonyos cél- zatosnak mondott beállításiban közölte. Hal­mi József ur a Kassai Újság közlése szerint érre olyan közleményt adott át a lap szer­kesztőségének, amely „kiválóan alkalmas arra, miszerint a csehszlovákiai magyar saj­tó még megmaradt kis presztízsét is a vég- pusztulás örvényébe sodorja*', közelebbről pedig „hiteles és megbízható adatokkal tá­mogatja alá azon rettenetes vádakat, melye­ket a csehszlovákiai magyar sajtó, helyeseb­ben a Prágai Magyar Hírlap és a Kassai ■Napló vezetői elten emel, sőt a Csehszlová­kiai Magyar Újságírók Szindikátusának ed­digi szervezeti és pénzügyi működése' felett is súlyos kritikát gyakorol". Annak megálla­pítása után, hogy Halmi Józsefet nem csa­lásért állították elő a rendőrségen, a felhí­vás abban kulminál: szíveskedjünk az exisz- teneiájálban megtámadott . újságírónak, elég­tételt adni, k ii lön béna Kassai Újság új­ságírói és emberi kötelességének fogja tar­tani, hogy az üldözöttnek védelmére kelve, a közlemény teljes leközlésével szabad folyást engedjen a következményeknek. A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa végrehajtó bizottságának teg­napi ülésén részvételeim nélkül már állást foglalt a kérdésnek őt illető vonatkozásai­ban. Azonban magam sem haladhatok el szótlanul az eset mellett 'és a Kassai' Újság felhívására a következő választ adom: Senkitől sem fogadhatok el kioktatást arra nézve, hogy egy újságíró mire van kö­telezve úgy erkölcsi, mint oéhbeli vonatko­zásban egy pályatársával szemben. De amennyire tisztában vagyok ezzel, éppen annyira tisztában kell lennem mindezek után a Kassai Újság igazságtevő szerepével és annak összes motívumaival is. Mi sem lenne számomra könnyebb, mert hiszen a legegyenesehb, mint azt megállapítanom, hogy mi volt a P. M. H. Halmi Józsefet illető közlésének hisztorikuma és mi volt abban az én szerepem. Erre a kérdésre mindazok az ujságirótársaim, akik engem ismernek, bizonyára az első pillantásra meg tudták al­kotni magúiknak az egyedül helytálló véle­ményt. Nem áll módomban, hogy ezt a tény­állást, róla való kritikámat és az ügy belső elintézésére még a terror jelentkezése előtt tett lépéseiméi, megismertessem. Nem áll módomban azért, mert engem — íme — nyilvánosan megfenyegettek. El (kell kerül­nöm tehát még a pillanatnyi látszatát is an­nak az esetleges feltevésnek, hogy ki aka­rok bújni eme fantasztikus irtélőszék felelös- ségrevonása elől. Sem megijedni, sem meghátrálni nem szoktam. Pályámon bátran szembenéztem már különb ellenfelekkel is. Felszólítom a Kassai Újságot, hogy haladéktalanul közölje a „rettenetes vádakat". De egyre figyelmez­tetem: Ezt nem teheti meg a teljes erkölcsi felelősség vállalása nélkül, és számolnia kell mindazokkal a konzekvenciákkal, amelyek múlhatatlanul jelentkezni fognak egy újság­író részéről, akinek küzdelmes életpályája delén egyebe sincs, mint a becsülete. Ezt az egyetlen javamat minden eszi?őzzel meg fo­gom védelmezni és nem fogom tűrni, hogy a közvéleményt felelőtlenül elhintett gyanú- magvakkal mérgezzék. Alig pár hónapja, hogy a kassai sajtó 'áldatlan és minden magyar érdekünket ve­szélyeztető harcábam nekem jutott a ki­egyenlítés és a becsületes megbékítés sze­repe. önzetlenül és érdektelenül vállaltaim ezt és a Szlovenszkót Magyar Ujságlrószer- vezet »1 elnökével együtt napokat áldoztunk, hogy a felbolygatott közvéleménynek meg­hozzuk a megnyugvást. Akkor jó voltam bí­rónak, most pedig ugyanazokon a hasábokon a vádlottak padjára kerülök. Mindenki előtt tisztán állhat, hogy ehhez nem elegendő egy elvakult ember igaztalan haragja, ehhez az is kell, hogy a haragvó ember hidegen szá­mitó segitökezckre találjon, kezekre, ame­lyek ártani akarnak, Ezt a felismerést elhelyezem pályám emlékei közé, a közéleti hála osailánosokrába. Az újságírás kódexében ismeretlen és szokatlanul, vezényelt „vigyázz", már elhang­zott. Nem bújtam fa mögé a rettenetes puri- fikátor elől. Itt állok nyitott mellel. Tessék csettenteni! Prága, február 21. Dzurányi László. Gyilkos vihar New-Yorkban és környékén ütvén év óta nem volt hasonló pusztítás — Netv-Yos'khan 46 fokos hideg van Newyork. február 21. Amerika északkeleti partvidékén szombat este óta heves vihar dúl. amelyet váltakozva hófúvások és heves esőzések követnek. Az atlanti partot minden­felé óriási károk értél?. A vihar Newyork kikötőterületén 50 év óta nein tapasztalt nagy­ságú áradást okozott. Island, Long Island államokban és a iersvi parton,, ahol a szélvész több mértföldnvire a szárazföldbe terelte a hullámokat, a rendőrség és a tűzoltóság esak a legnagyobb iiggvel-baiial tudta megmenteni az embereket a düledező házakból. Több ezer embert kilakoltattak, míg a vihar százszámra sodorta a tengerbe a könnyebb háza­kat. A partmenti bungaló-házak és a dokkok megsemmisültek. Coney-Islandban, Asbourg Parkban és Atlantic-Cityben a parti sétányok tönkrementek. Jersey vidékén számos falu el van vágva a külvilágtól. A villanyvezetékek megszakadtak. Hoboekenben az árviz több külső kerületet teljesen elöntött. A hullámok a Hudson-alagutba is benyomultak és le- hetetleimé tettét a forgalmat. A Hoboeken-Sersey City közti forgalmat nagv üggyel-baj- jal lehetett íentartani. A newyorki utcákat vastagJégpáncél fedi. úgy hogy a közlekedés csaknem lehetetlen. Newyork környékének kára hárommillió dollárra rúg. Massachutos államban egy partvédő haió zátonyra jutott, szerencsétlenségnek eddig két áldozata van. A Síng-Sing fegvház közelében a Hudson-folyó olvan magasságot ért el, hogy a dokkok patkánvai a fegyház udvarára menekültek, ahol a foglyok valóságos vérfürdőt rendeztek közöttük. ... Newyork, február 21. Albony államban a blizzard dühöng. Newyorkből 42 fok hideget jelentenek. A newyorki tűzoltóságot 86 nagy tűzhöz hívták, de az oltási munkálatokat a a szivattyúk csövében megfagyott viz csaknem lehetetlenné tette. Meghalt a pöstyéni Lenin A lodzi lapkiadó pöstyéni útja világszenzációvá dagadt — A titokzatos szalonkocsi s az orosz kucsma — — A Prágai Magyar HMap munkatársától — Pöstyén, február 21. Egy berlini lapban rövid hireosfce jelenít meg, Cári Sachs dg., a pöstyéni Lenin, Lodz- ban meghalt. Há”om éve sincs még, hogy köznapi, polgári nevével tele voltak a kontinens összes újságjai, telefonok, sürgönydrótok zúgtak, Írógépek kattogták le sók ezer pél­dányban és vastagbetüs riportok röpítették világgá a szezon legkövérebb kacsáját: Lenin Pöstyénben! Az akko<ri fürdővendég eknek még élénk emlékezetükben lehet az a párnázott bor­székben tovngördülő,, mogorva öreg ur. aki vastag coibotybundában, prémes orosz kucs­mában, valóságos fejedelmi kísérettel jelent meg mindig a parkban,* aki miatt a csendő­röknek, rendőröknek, detektív eknek egész seregébe ütközött az ember, akinek az útle­vele és egyéb Írásai kézről-kézre vándorol­tak és aki miatt a fürdőigazgatóságot naponta százszor és százszor 'megostromolták az ide­ges kérdéssel: Ki ez a Sachs ur? — Nem tudjuk, kérem... hangzott a szűkszavú vá­lasz és a titokzatosság tovább kuszái ód ott,.. Prága meginterpeilálita Pozsonyt, Pozsony Varsót faggatta ... Béos, Berlin, Pár is tele­fonálgattak egymásnak és lamikor az első habozó cáfolatok végre napvilágot láttak, egy bécsi újság még egyszer megkockáztatta a fantasztikus hirrakéta felereszfését: Mégis csak Lenin a pöstyéni vendég! A titokzatos szalonkocsi utasa Hossziu hónapok kellettek, mig a legala­posabb ellenérv, a tényleges Lenin halála végre megnyugtatta a kedélyeket és a bol- sevdiki császárból Sachs ur is visszadegradá­lódhatott jámbor lodzi lapkiadóvá, aki 1 tapasztalt ujságember létére talán leginkább! megérthette a hajszát, aminek a fatális hia-l sonlatosság révén áldozatul esett. A vörös Lenin már régen porladt a j vörös Kreml köved alatt, amikor pöstyéni i másodpéldányával elmesélt ettem a szinte; operett-témájú odysszeát. — A mese már ott kezdődik, — magya­rázta Sachs ur — amikor Lodzból Pöstyénbe indultam. Kínos reumám miatt a lehető leg­nagyobb kímélettel lehetett csali? utaznom s így a lengyel vasutigazgatőság rázós, rozoga betegkoosijai szóba se jöhettek. A vörös- kereszt vagon ok hasonlóan siralmas állapot­ban .. I szállomfcupé pedig csak a köztársasági elnök számára kapcsolható. A lengyel ujság- irószövetség vette tehát a kezébe a dolgot, tanácskozott, tárgyalt, interveniált s két hét alatt csakugyan sikerült a szalonkocsit meg- keriteni, úgy hogy én az aranyos állami címer égisze alatt vághattam neki a fürdő- kúrámnak. — A pöstyéni állomáson a szenzáció: már teljesen periek! volt. Az összes hordá­rok, konduktorok, vasúti szolgák és hivatal­nokok ijedt, horzongő bámulattal sereglet- tek 'köréin s niikor a kirendelt betegápolófc a várótermeken keresztülvittek: a száj­táíófonak már egész tucatjai követtek, ami a hotelig valóságos áradattá fokozódott, úgy hogy .első idegességemben rögtön vissza akartam fordulni. Forradalom és ellenforradalom az ál-Lenin, miatt Mindenütt összedugták körülöttem a fejüket, találgattak fülem hallatára, egy ■■■■wwwp—————MwoaHBgwjvmtgaaDai percnyi nyugtom sem volt ezentúl. — Hát ez volna a rettegett vörös hó­hér? — Bizony, nem így képzeltem — egész jelentéktelen kis ember — nem ás érdekes. Ilyenléié megjegyzéseket kellett léptensnyo- mon lenyelnem, sőt a legvaslkosabb gorom­baságokat is csak úgy röp ügették felém, úgy hogy egy szép napon az igazgatóság udvaria­san felkért, hogy odafenn étkezzem a szo­bámban, mert a nyilvános étteremben való­ságos forradalmat és ellenforradalmat kelt: a jelenléteim — nem állanak jót semmiért — sőt néMnyan imár el is utaztak, hogy ne kelljen velem, egy ilyen tömeggyilkossal egy levegőt szivniok. Fáradtan dőlt itt hátra a bőrpárnáis tolókocsiban a nevezetes alterego. A leg­erősebb lengyel cigarettáik tömegjeit szívta és már nem csodálkozik semmin, mióta a vörös Oroszország urává avanzsírozott, min­den szenzáció Iránti fogékonyságát elveszí­tette, szkeptikus, fanyar filozófus lett belőle s odiózus hasonlatosságának kalandjai még pezsgő lengyel temperamentumát is elvize- nyősitefték. — Csak valami rokonszenvesebb nagy­ságot gyúrtak volna belőlem! — sopánko­dott rezignáltam —, mert alig hiszem, hogy Lenin kollegámat bárki is annak találta volna. En többször besizélteui vele még Zűr ríchben, mikor a svájci orosz szélsőségesek vezére volt és színtelen, daráló szónoklatait rettentően untam, mert már akkor nem volt egyéb, mint egy bolseviki számtanán statisztikáknak és rubrikáknak gépembere^ Amint tovagördült tolókocsiján égési kis szvittel a háta megett, még mindig lehe­tett volna a bolseviki apostol jellegzetes portréját ráfoenni... közelről azonban in­kább valami erősen feltollasodött. lengyel bőrkereskedő vonásait viselte a pöstyéni Lenin. Paks véres kortesvasárnapja A fajvédők agyonlőttek egy Zlinszky-pártif — A csendőrség a tettest elfogta Budapest, február 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonj elentése.) A paksi pót­választásokat megelőző kortesküzdelemnek tegnap véres eseménye volt. Vasárnap éjjé’ tizenegy órakor TégUssy fajvédöpárti egyik kortese agyon­lőtt egy Zlinszky-párti embert, akinek már csak a holttestét találták rneg « csendőrök. A Zlinszky-párt néhány embere este Stlmer János gépész présházában iddogált s csendesen beszélgetett A választások esélyéről tárgyal­tak éppen, amikor váratlanul megjelent egy 20 tagból, főleg gubancokból álló csoport s a présház előtt fenyegetőleg viselkedve abcugol- ta Zlinszkyt. Majd benyomultak a présházba s ott parázs verekedést kezdtek. A présházban levők ugyan kiszorították a betolakodókat s Stimer értesítette a csendőrséget, segítséget kérve tőlük. Amikor a csendőrök megérkez­tek, már a présház előtt folyt & verekedés. Sőt' a csendőrök Dénes István 25 éves gazdát, holtan találták az utcán. Ackermann Addm földmives, aki revolverével Dénesi agyonlőtte, a csendőrök megjelenésekor elbujdosott. A csendőrség azonban rövid keresés után elfogta s őrizetbe vette. A csendőrök megállapították, hogy Ackermann golyója közvetlen közelről érte Dénes Istvánt s a nyakát találta. A halál valószínűleg gé- geroncsolás miatt következett be. A szomorú eset érthető izgalmat és felhá1- borodást keltett a községben. A hatóságok megtettek minden szükséges intézkedést, hogy a községben a rendet fentarísák és a választá­sok sima lefolyását biztosítsák. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom