Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-22 / 43. (1377.) szám

1D27 február 22, fce<M. Szenteknek hitt méregkeverön ok fnindig nagy szerepei játszottak a történelem szín­padán. jí méreggyilkosságot irónikusan a szerelem kémiájának nevezték el s evvel valahogyan el is találták a lényegei. Hekalé ismerte azokat a füve- ket, amelyek örök álmot borítanak az emberre, úgyszintén Medea, Kirke és leányai. Madragora, ópiumot mákálom és Akonit púder és parföm mel­len mindig ott voltak ama nők budoárjdnak rej­tett fiókjaiban, akik a történetemben, vagy a tör­ténelem kulisszái mögött szerepellek. Euripides mondja Medeájában: „Az aszonyi kéz ért a mé­reghez." Minden korok narkotikumaként szerepel­tek a halálos szerelmi italok. Az athéni kérőméi- koszokban, római, majd később kelta és gall nők sálak el ilyen Halókat.. Tesszálidban, árdbiában és Ibériában ezek as italok évszázadokon át nagy konjunktúrának örvendtek. Cato és Livius, vala­mint a többi régi bölcs és irö mind foglalkoznak ezekkel a mérgekkel, amelyeket szentnek hitiek és a nőkkel, akiket szentekké avattak költői fan­táziájukban, mert delejes álmot és halált, szere­temben fogamzó halált hoztak as emberiségnek. A méreghalál és méreggyilkosság legnagyszerűbb kora a reneszánsz a Medici és Borgia családok uralkodása alatt„ Velencében a mérgező gyilkosok állami alkalmazottak voltak és a szultán megmér- gezése 500, a pápáé 100 aranyba került. De minden korban az asszony volt a méregperek középponlja. Schaumann kriminalisla, aki 1772-ben irta meg nagy pszichológiai könyvét a kriminalitás és a szekszualilás összefüggéséről, a női nemnél (később Schuuenstein, Friedrich, Kraft-Ebing) foglalta elő­ször rendszerié ezt a hihetetlenül ériékes jelensé­get, amellyel mindaddig csak szórványosan törőd­tek, Lombrozo elmélete szerint a nő „született gyilkos“. Ez az iskola a nő nemiségéből indul ki és tekintettel arra, hogy a legmodernebb korig akad­tak legnagyobb irók és filozófusok, akik szerint a nő intelligenciája és anyai érzelme csak rendkívül csekély, arra következtettek, hogy vakmerősége sokkal nagyobb a férfi vakmerőségénél és szug- geszcióval, kegyellenséggel, hivalkodással, hasú- dosással és bosszuállással megkörnyékezi azt a férfit, akit meg akar gyilkolni. A legújabb német büntetőjogi pszichológia szerint a nőnél a méreg- keverés más elbírálás alá esik, azonban mégis a fentiek következménye, meri eszerint az iskola sze­rint „a mindenki által ismeretes női tulajdonságok legtermészetesebb folyománya a méregkeverés és s, •vele járó gyilkosság". A méreg ezek szerint a legprimitívebb emberi kettős érzést, a gyűlölet-sze­re letet jelképezi a női öntudatban. A méreg csak egy bizonyos haláron túl méreg:- legtöbbje kis adagban altató, idegcsillapiió, sőt a beteg embert órákra meggyógyítják és paradicsommá alakítják ét a földet (morfium és ópium). Minden korok leg­nagyobb pszichológusa Shakespeare „Cimbeline“ című drámájában a királyné alakjával ® méreg­keverő nő típusát alkotta meg. A költő evvel di ­aiakkal a kiváltságos méregkeverő nőt akarta meg­rajzolni és prófétai szemmel meglátja a félszázad­dal később élő Brinvilliers márkinő alakját, egy 20 éves csodaszép teremtést, látja Gottfried, Ursi- nus, Jegado Heléna stb. alakjait. Mindeme ember­alakba oujt megérák teljesen hasonlítanak Sha­kespeare eme típusához, a királynéhez, aki áldo­zatai kínjában kéjeleg és hamis könnyekkel sze­meiben szadiszlikus módon a halálba ápolja őket. A reneszánsz klasszikus méregkeverőnője Lukrécia Borgia. Brunvilliers márkiné szintén korának kiasz- szikus terméke. Szadiszlikus perverziói folytán hi­hetetlen dolgokra ragadtatta magái és Sainie Croix kapitány, aki szeretője, tanítja meg a méregkeve­rés titkos tudományára. Előbb állatokon próbálja ki a mérget, majd a szolgaszemélyzeten. A kedve­ző eredmények nagyobb célokkal kecsegtetnek: Ap­jához utazik és hogy vagyonát örökölje, lassanölő mérget ad be neki. Majd két fiútestvérét mérgezi meg. Végül férje van soron, de mivel a szerető in­kább szerelő akar maradni, a férjnek ellenmér­get ad be, úgy hogy súlyos betegen fekszik, de nem tud meghalni. Sainie Croix kapitány még me­moárokat is ir, és kivégeztelése előtt a szadiszlikus márkiné a gyóntató papnak arról beszél, hogy „is­teni malaszttal bíró nő volt, akit most, hogy az em­berek, akik nem értették meg, kivégzik, szentté kell avatni" Elégetése után (1676) a nép csontjai­ért verekszik és mindenki boldog, aki egy relikvi­ái vihet el magával. Meg voltak róla győződve, hogy ez a méregkeverő nő szent és ártatlanul éget­ték el. Borgia Lukréciánál ugyanazokat a testi és szellemi előfeltételeket találjuk, mint a márkimé­nál: Rendkívüli testi szépség, halalma vágy, szere­lem-gyűlölet, nemi túlérzékenység, hazudozás, sza- dizmus. Az Ursinus alakja ugyancsak ilyen: egy osztrák miniszteri titkár 19 éves feltűnően szép le­ánya. Az apa 20 éves házasság után hirtelen meg­hal, ugyancsak épp oly hirtelenül a nagynéni. Mindkellőjüket a 19 éves leány mérgezte meg és halálukig a legnagyobb szeretettel ápolta őket. 'Mikor a szolgát, aki a dologról tud, színién el akar­ja tenni láb alól, tudódik ki a dolog. 30 évi börtön után kiszabadulva, nagy házat vezet s a legelőke­lőbb személyiségek gyakori látogatói. A szegények jótevője és szintén úgy viselkedik, mint egy valódi szent, A környék szegényei halála után szentté avatják. Akár Hekale, akár Medea, Kirke, Lukrécia Borgia, Cimbeline, Brinvilliers, Gottfried, Günther Mária vagy Vukoabrankovics áll egy méreglceverö per középpontjában, egész bizonyos, hogy a női méregkeverő gondolkodási és önludali középpont­jában lángoló fáklyával mindig erosz áll. A szere­temtől űzött nő, aki az utolsó teljesedést a méreg­gyilkosságban laWja meg, energikus, céltudatos, szenvedélyes, bosszúálló, rendkívül tehetséges, fanláziagazdag és minden körülmények között tes­tileg feltűnően szép. Talán ezért van az, hogy olyan rendkívüli vonzóerőt gyakorolnak a közönséges emberekre és talán mert túlnőnek minden lermé- nseladla emberi formátumon, gyakran azokkal té­vesztették őket össze, akik az ellenkező pólust képviselik: a szentekkel. np. Sherlock Holmes munkája — a valóságban A legtitokzatosabb gyilkosság, a mechanikai rendőrség és egy „légyember" harca Csikdgö, február h& The Macauiay Có; newyorki könyvkiadó eég most jelentette meg Mr. Joseph Gollomb „Master Mán Huniéra" einui müvét. Ez a könyv a tudomá­nyos nyomozás elméleteivel foglalkozik és igazán meglepő adatokat tartalmaz. A legérdekesebb fejezet azonban a német detektivekrői szól, akik a legsötétebb misztériu­mokat is játszi könnyedséggel tárják fel. Berlin detektivszervezete a „Meldwesen40. Ez az automatikus embervadásző intézmény az Alexander Píatz egy egész blokkját foglalja el. Az épület gépfegyver- és revolvergolyókkal van teleszórva, a kommunista mozgalmak emlékei! Ebből a nagy központból a német rendőrség olyan nyomok alapján kezdi meg kutatásait, amelyek nyomoknak csak a legnagyobb Jóakarattal nevez­hetők. És igy van ez a legtöbbször. Nemrégen a berlini rendőrség egy rémes gyilkosság kiderítésével foglalkozott. Üres kézzel jöttek vissza. Semmiféle adatot nem tudtak a gépnek átadni. Hogyan dolgozzanak kiindulási pont nélkül? De dolgoztak. Nagyon kegyetlen gyilkosság volt és már ez a tény is nyom, volt. A gép ezzel a nyommal indult el és a végén elcsípték a tettest„ Mielőtt a dolog részleteire térnék át, le kell ír­nom a német rendőrség Meldwesen-jét, amely Mr. Gollomb szerint éppen olyan automatikus, mint gépezetei. Amikor a rendőrség egy bűntény színhelyére ér, első dolga az, hogy ujjlenyomatokat keressen. És éppen úgy megnézik, hogy mit romboltak szét, mit vittek ©Lés mit mozdítottak el & helyéből, mint ahogy azt a francia vagy angol detektívek tennék. Ennek elvégzése után az egyik tisztviselő a telefonhoz megy és minden adatot lead a, gép­nek. Ez mindeneseire rövid eljárás. Ahelyett, hogy részletesen közölné, hogy a tettes miként tört a házba, a nap vagy éjszaka milyen órájában, milyen szerszámokat vagy fegy­vereket használt a bűntény elkövetésénél, a tiszt­viselő jelentését körülbelül így adja le telefonon: A házba való be’épés módja 17 A. E.-, a gyilkos­ság válfaja Nr. 23a borotva, a betörés rendszere !7bfs niíro és igy tovább. Ez azt mutatja., hogy a gépezet mindenféle variációt már klasszifikdlt és tudományos sorrendbe szedeti. A kártyák légióit 360 kezelő változtatja át élő, működő géppé. Ezeknek az embereknek fo­galmuk sincsen arról, hogy a kártyákon lévő fi­gurák, jelek, belük és számok mit jelentenek. Minden kártyának megvan á maga különös is­mertető jele, a kártyák bizonyos tekintetben kor- resnondeálfiák egymással, más jelekben viszont eltérnek. A b's'T ^ők a szokások rabja! és bűntetteik elkövetésénél csak egy utat ismernek. A hamisító saját klasszis a maga nemében. Az üzletki rab­lók nincsenek érdekelve bankoknál. A nappali tolvaj fél az éjszakától. Egy kutyatolvaj aligha fog macskát lopni és mindegyik saját individuális módján végzi dolgát. Ha egy tisztviselő kiemel egy kártyát, amely azé lehet, akit a bűntett elkövetésével gyanúsíta­nak. ezzel gazdag információkat tart a kezeiben. Megtudja, hogyan áll az illető anyagilag, ki a szeretője, barátja, ellensége, rokona, mi kedvenc tartózkodási helye, mik a szokásai stb. A titokzatos gyilkossá# Kernsfoff dr. volt az az ember, akit meggyil­koltak anélkül, hogy a gyilkos legkisebb nyomát is hátrahagyta volna. Kemstoff briliáns- és drágakőnagykereskedő volt. Berlin együk legnagyobb ékszerházának tu­lajdonosa. Nagyon gazdag ember volt és privát­lakásában is állandóan nagy drágakőkészletet tar­tott felhalmozva. Nőtlen volt. Hétszobás lakást tartott egy ház negyedik emeletén. A lakásnak nem volt erkélye, sem vészkijárata. Csak egy bejárat volt, jói őrzött liften keresztül. Amikor este a szakácsa és szolgálója eltávozott, nemcsak hogy bezárta az összes ajtókat, de súlyos kereszt- vasakat is rakott rájuk. Hármat egymás alatt Egy reggelén a szolgáló nem hallotta a megszokott csengetést, ámbár a liftesember azt mondotta, hogy a gazda még nem távozott el lakásából. A rendőrség végre betört és a gyémántkereskedőt holtan ta'álta. Fejét és koponyáját valami nehéz, tompa szerszámmal kettéhasitották... és ez volt minden. Semmit sem loptak, semmit sem törtek el, vagy forgattak fel a lakásban és ujjlenyomatok­nak se híre, se hamva. Egy ablak nyitva volt, de sürü por lepte be környékét és a rendőrség bi­zonyságot szerzett arról, hogy a legutóbbi huszon­négy órában senki sem érintette. A négy emelet fölött még három volt. Sima, minden kiugrás nélküli falak, tömör gránitból. Gondos vizsgálat megállapította, hogy a házból semmi sem veszett el és a nagy csomó drágakő- készletet még csak meg sem érintették. Az áldozatnak nem voltak ellenségei, nem voltak szerelmei afférjai és a gyilkosság eszközét sem találták meg. Végre a rendőrség feladta az esetet és számolnia kellett azzal a körülménnyel, hogy gépezetének semmit sem adhat át. A kötél Sok millió kártya között ilyen eset nem volt klasszifikálva. De a berlini gépezet össze van kötve a vidékkel. A vidék szava is hasonló volt, csak Darmstadt gépezete válaszolt valamit. Né­hány héttel ezelőtt egy kis ápartment rabollak ki minden hátrahagyott nyom nélkül. Nem volt jelentékeny ügy és a helyi rendőrség nem teljes energiával vetette magát az eset után. De a nagy metropoütán masina Ieküldte emberét, hogy néz­zen jobban utána a kis rablásnak. Rendkívüli gon­dossággal vizsgálta át az ember az épület minden centiméterjót és a tetőn olyan nyomot talált, amely kötéltől ered. Ennek meggondolásával kí­sérleteket végzett, vájjon egy kő segítségével fel lehetne-e dobni egy kötelet a háztetőre úgy, hogy az as egyik kémény körül csavaródjon és a ké­mény másik oldalán ismét lecsússzon a földszint­re. Lehetséges volt és a duplakötél másik felével lekuszott a földre. Kész volt a létra. Amikor ezt az újságot Berlin megtudta, vizsgálatot indított a háztetőn és hasonló kötélnyomásokat talált Kemstoff kéményén. Megállapították, hogy ezen az utón lehetséges volt a lakásba líehatolni. A kötelet a szomszédos ház tetejéről lehetett lasz- szoszerüen átdobni s átjutni a másik házba, majd be Kemstoff ablakán ennek lakásába. De hogy az ablakon keresztül bejusson, ahhoz nemcsak arra volt szükség, hogy a kötélen leereszkedjen és lengjen, hanem a falakon is másznia kellett, akár a légynek. A gránitfalban acélszerszámlól eredő nyomokat talállak. Olyan szerszám lehetett ez, mint amilyent a telegráfpóznákon dolgozó munkások használnak. Néhány kis adat tehát már volt a gépezet számára. Mit tud elárulni a gépezet olyan brigantikról, akik ezelőtt akrobaták, tengerészek, háztetőmunkások, vitorlások, búvá­rok, cirkuszemberek voltak. Vagy lehettek zsenge kúrákban? Az információk között bizonyos em­berek gyunyneveí is találhatók. Volt néhány eset, amelyben „emberi legyek" szerepeltek. A gép. egy tucat nevet dobott ki. Ezek olyan banditák voltak, akik ezelőtt levegőmunkát vé­geztek. Egy név háromszor került a rendőrség kezébe, mert ennyiszer bukkant fel. Legelőször a háztetőmászkálők klasszisából, másodszor mint kötéltáncos és harmadszor „Horse Fly“ gúnyné­ven. A mechanikai véreb végigszalad egy tucat néven, de figyelme most már a „Horse Fly“ felé irányult. Ennek a genflemannak reális neve Jo- hann Gutkind volt. Bandita volt már egészen fia­tal korában. Egy aparímánház harmadik emeleté­nek ablakából lépett be egy bűntény alkalmával. A házigazda a harmadik emeleten keresztül ismét lehajitotla as utcára, anélkül, hogy ez az ember csak egy kis kék foltocskát is kapott volna. Első esete volt ez. Két évet kapott. Kiszabadulása után azonban igen gyanús társaságban mozgott állan­dóan. Legtöbbször notórius betörők voltak leg­jobb barátai. Gutkind 29 éves volt és a gép nem tudott tartózkodási helyéről fplvilágpsitásí adni. Németországban minden tisztességes ember a rendőrségnél lakásváltoztatásokat be szokott je­lenteni így írja ezt elő a törvény. E#t fiú biciklizik ‘A gép ismét kidobott egy' nagy listát csupa Guíkindbőí és valamennyi megfigyelés alá került. Ezek között szerepelt egy, aki orgazdaság gyanú­ja alatt állott. Egy tizennyolcéves fia is volt, akit német alapossággal szintén erősen megfigyeltek. Fritz nappal egy háromkerekű triciklin egy fűszer- kereskedő áruit hordta ki a házakhoz, este azon­ban olyan alakokkal jött össze, akik nem a legba­rátságosabb viszonyban voltak a „masinával". Min­den rendőrhöz azt a kérdést intézték, hogy mit tudnak a triciklis fiúról, aki a gyilkosság éjszaká­ján valamerre a városban járt. A gép nagyon jól tudta, hogy egy embert, aki éjjel vállán egy nagy kötélcsomóval jár, az első eléjekerülö rendőr ré­vén hurokra, a saját hurkába, kerül. Egy rendőr jelentkezett, aki a gyilkosság éjje­lén hajnali három órakor a Morenslrassén fogta el a bicikliző fiút. Ez az ut nincsen messze Kern- stoff dr. lakásától A fiatalember igazolványai rendben voltak és egy kis mesét mondott arról, hogy gazdája megengedte a kocsi használatát, mert rokonokhoz ment vele egy keresztelőre és ezek messze laknak. A rendőr odátelefonált a fiú gaz­dájához, aki megerősítette a fiú állítását. A rendőr a tricikli belsejét is megnézte s ott egy vászon­takarót látott, amelyet nem emelt fel. Ha felemelte volna, láthatott volna alatta egy hosszú kötelet és egy pár acélmászószerkezetet. Fritz minden éjjel egy kis korcsmát látogatott, ahol a gép sok alakot ismert. A masina ismét kihányt egy karaktert. A korcsma tulajdonosáét, akit „lopó galambénak neveztek. A gép egy gazembernek vélt alakot csempé­szett a korcsmáros nlelié, aki azután hasznos meg­figyeléseket végzett. Egyszer azt látta, hogy a fiú a korcsma egyik szobájának ajtaján tűnik el és félóra múlva jön fsmét elő. Erről a szobáról senki sem tudott semmit. A rendőrség utasítást adott emberének, hogy tudja meg, mi van a szobában. Egyszer, amikor a fiú ismét belépett a titkos szoba ajtaján, a kém utána osont, de a korcsmáros gal­léron ragadta és azt ígérte neki, hogy agyonveri, ha mégegyszer oda be akarná tenni a lábát. De a kém azért „eleget" látott. Illetve semmit. Ami­kor bepillantott a szobába, négy csupasz falat lá­tott. Csak egy plafonig érő nagy szekrény volt. a szobában. Eltolták. Mögötte drapériát látták. Amögött ismét egy ajtót Csapóajtó volt. Fel­emelték a fedelét. Sötét üreg tátongott előttük. Ha- lá’os csend. Előcipellék a korcsinárost. Fehérebb volt, mint a hálőmge. De egy szót sem lehetett be­lőle kicsikarni. Nem válaszolt arra, mi van a mé­Űnnepélycs Janin racsorika* rendez a „POD PEi ftlNEM“ borozd és kávéház Zene PR AHA III., Ú|ezd £2. Tánc Látogassátok! Szabad bemenet! lyeöésben. Fritzet is elcsípték. Azt mondotta, hogy inkább becsukatja magát, semmint egy szót is szólna. Chlorine gázt, — adták ki a jelszót Gáztámadás Ezt mindannyian jól ismerték a háborúból Telefonáltak a masinának, amely a szükséges dolgokat és néhány gázmaszkos embert küldött a helyszínre... Gázmaszkokkal és töltött Revolve­rekkel közelítették meg ismét a csapóajtót és elké­szültek a legrosszabbra, de nem volt semmiféle harc. A pince padlóján gázmaszkban egy ember feküdt agóniában. Kivitték a szabadba és leszed­ték a maszkot. A masina már megmondotta, kit fognak itt taláni. Johann Gutkind volt a „Hor­se Fly!" Gutkind várta a gáztámadást, fel is volt sze­relve ellene búvóhelyén, de a szerkezetben valami hiba történt és a mérgezést sohasem heverte ki, Kivalotta, hogy ő mászott a háztetőről Kern­sfoff dr. lakásába, de felfedezték és a doktort egy furkósbottal sújtotta agyon. Első gyilkosságától megrettenve, elhatározta, hogy minden rablás nélkül elmenekül, hogy a masina számára semmi­féle támpontokat ne nyújthasson. És haladékta­lanul elhagyta a házat éppen azon az autón, ame­lyen érkezett. Az Alexander-Platzon megvan Gut­kind gázmaszkja, kuszószerkezete, furkősboíja és kötele. Trófeái egy olyan esetnek, amely Sherlock- Holmes fantáziáját is felülmúlják. Sch. J. SJIapró!-napra KATASZTRÓFÁK hete volt az elmúlt . hét. Katasztrófák dúltak végig a föld egész kerekségén. Először a Balkánon mozgott meg a rög és borzal­mas rengés pusztított Hercegovinában, meg a dal­mát partokon. A rezgés ulóhullámai még mindig jelentkeznek és a lakosságot pánikhangulattal töl­tik el. Azután a kaukázusi vulkán kitöréséről ér­keztek megdöbbentő hírek. A Sgorik vulkán, amely évszázadok óla nem adott életjelt magáról, hirtelen, vehemens erővel tört ki és lávájával, hamuesőjé­vel óriási pusztítást lelt emberéletben és anyagi­akban. Amerika nyugati partvidékein, Kaliforniá­ban hatalmas orkán dühöngött, amelynek ismét százak, meg százak estek áldozatul. A hét végén pedig újból Európában mozdult meg a föld, Észak- Svédországban, a lappföldön rendelt meg a talaj a lakosság lába alatt és okozott nagy pusztításokat, Franciaország nyugati részében pedig Normandia és Bretagne lakossága szenvedett a földrengések­től. A távoli Kamcsatkában óriási erejű földrengés pusztított, amelynek részleteiről még nem is ér­keztek jelentések. Ez egy hétnek a ketasztrófakró- nikája. Katasztrófák pusztilják a világot, vulkán, földrengés, hóvihar tombol, országok alatt inog a föld és titokzatos elemek fúriái harsogják az em­ber fülébe: parány vagy, senki, nyomónál féreg Isten kezében. Hová tűnik az emberi gőg, amely ott felhőzik a homlokon, hová lesz a mi nagy• kí­vánságunk, eszünk, fejlettségünk, ha egyszer fel­horkan alattunk a föld, soha meg nem közelíthető mélységekből tűz tör az égre és gigászi erő viz­it egy eket sodor felénk? Mi vagyunk, mit ér min­den tudás, kincs, hírnév, amelynek árnyékában hi­ába buvunk össze a titokzatos erők előtt, amelye­ket a mindenség ura mozgat. Milyen egyforma eb- ben a percben a győzelem mámorát habzsoló ame­rikai milliárdos, a csendesen haldszgató svéd, a prédára leső albán és a Duna csábitó csobogását hallgató, állástalan, nyomorult magyar! A katasz­trófa, amelyet az emberektől független őrök erők idéztek elő, egyformán sújtja valamennyit. A má­sik, amelyet az emberiség önmaga zúdított a fe­jére — úgy érezzük, — minket sújt a legjobban, Az elemek ellen együttes erővel sem tudunk véde­kezni, de sokkal szomorúbb, hogy nem tudjuk el­kerülni az emberek felidézte katasztrófákat sem, pedig ehhez csak megértésre és emberszeretetre volna szükség. & A SKUPSTINA egyik legutóbbi ülésén nagyon figyelemreméltó tárgyról volt sző. A íöldmivelés- ügyi miniszternek kellett egy interpellációra vá­laszt adnia, amelyet a vajdasági 1926. évi katasz­trofális árvíz ügyében nyújtottak be hozzá. Ilyen romboló erejű árvíz a Vajdaságban sohasem volt és a jugoszláv miniszter kénytelen volt több érde­kes beismerést tenni. Beismerte azt. hogy az agrár­reform miatt, vagyis a régi birtokosok kifcfrgatása miatt az árviztársulatok elszegényedtek, mert az uj birtokosok nem fizették meg járandóságaikat Természetes, hogy igy az árvízvédelem elmaradt Beismerte, hogy az állam az elszegényedett árvíz- védelmi társulatoknak tízmillió dinárrral tartozik. Beismerte, hogy kölcsön hiányában az állam sem, tarthatta fenn a szabályozási és árvízvédelmi mun­kálatot íme egy miniszteri nyilatkozat tanúskodik amellett, hogy az árvízkatasztrófák felidézésében mennyire hibás a helytelen birtokpolitika. Ez a kérdés azonban nemcsak a Vajdaság problémája, hanem problémája Szlovenszkónak és Ruszinszkó- nak is, amelyet évről-évre, most már következete­sen látogatnak meg a legsúlyosabb árvízkatasztró­fák. Ennek a lapnak hasábjain többször hangoz­tattuk, hogy a katasztrófák főoka elsősorban a helytelen erdőpolitikában keresendő, amely való­ságos rablógazdálkodást folytat Szlovenszkó és Ru- szinszkó erdőségeiben és ezzel közvetlenül előidé­zője lesz az árvizveszedelemnek. Másodsorban pe­dig az árvizvéde'mi munkálatokat nagyon elhanya­golták. A folyók medrének kotrása, tisztántartása sok kvánnivalőt hagy hátra és ez is növeli a ka­tasztrófák méreteit. A Duna-medencónek egységes vízrajzi konstrukciója következtében egy terület árvízveszedelme nem egy elszigetelt jelenség, ha­nem a szomszédos országokra is kihat. így itt van a legfőbb ideje annak, hogy nemzetközi utón va­lahogy létrehozzák a Duna-mendemce egységes víz­védelmi igazgatását és ilyen módon megszabadít­sák a lakosságot, az évről-évre jelentkező elemi csapásoktól. . . .. . , •;

Next

/
Oldalképek
Tartalom