Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-22 / 43. (1377.) szám
4 1927 február 22, kedd. A bőkezűségéről nem nagyon híres ifjú köztársaságunk, ha magyar nemzetiségű polgárairól van Szó. Hiszen a földbiriokref ormot Szlovenszkón ellenünk hajtják végre, az elvett földért nevetséges megváltási árat fizet a földhivatal, a kiutalásnál pedig véletlenül sem kaphat földet, aki magyar, mégha mindennapos imájába is foglalja „Hodzsa apánk“ áldott nevét. Az éhnyugdijakról ne is beszéljünk. Egyes esetekben a legelőhasználat által érezte magát súlyosan megkárosítva kormányaiban reprezentált keleti Svájcunk és ennek az érzésnek mindannyiszor egy-egy békés, légynek sem ártó magyar illa meg a levét, kiutasítás formájában. Annál furcsábban hal az a körülmény, hogy az emigráns orosz diákok úgyszólván a köztársaság keletkezése óta rendes havi segélyekben résesülnek a csehszlovák kormányok részéről. És, hogy ne higyje senki, hogy ez a segély — amely nem az egyetlen jótétemény, meri a kormány orosz egyetemet is tart fönn Prágában — valami bagatell összeg, a csehszlovák diákszervezet egy tavalyi kiáltványára utalok, amely szerint a csehszlovák állam éti 48 milliót áldoz az oroszokra, mig « csehszlovákiai összdiákságra csak 6 millió jut. Hihetetlen számok, ugy-e, de mindjárt el- hihetőkké válnak, ha megfontoljuk, hogy a föniemUlelt segély fejenként és havonként 506—600 Kcs között mozog, ámbár nem nikák a, magasabb segélyek sem. S ez a segély jár ám az év mind a tizenkét hónapjára! Mivel pedig az emigráció itt ily jól fizet, nem, csuda,, hogy aránylag a legtöbb orosz diák Csehszlovákiában húzódik meg. A dolog pikantériájához tartozik, hogy körülbelül 600 orosz diák a csehszlovák hűl- ügyminisz1 érium eme segélyén kívül a szovjetmissziótól kopott pénzeket sem veti meg. Úgy látszik, hogy az a bizonyos üldözés, amely elöl menekülni „kényszerültekszintén nem., nagyon tiszta dolog! Most azonban leáldozóban van a jólét napja. Egyes tényezők meg akarják szüntetni ezt a furcsa Szociális intézményt, amely Benő 3 ur ködös jövőjű „Drang nach Osten“-imi- tációjának szolgálatában áll. És ime, mi történt: Kramdr lapja, a Nd- rodni Lisiy, Benes eme szülöttének védelmére kelt. Miért? Mert az orosz diákok nagyon sokoldalú gyerekek! Nemcsak a szovjet veszi — ki tudja mi módon — hasznukat, hanem jó mpidijérl játszanak ők fascizmusl is, ha kell. 'A mull én tavaszán sok tüntetésben vettek részt, mint a „józanul gondolkozó cseh fiatalság*4 díszpéldányai. Lám-lám, mire jő, ha az ember többféléhez ért?! Dénesdy Pál. Amerikában megbukott a ChapiiR-bojkott rAs amerikai ssinigagatók bizalmukról biztosították Chaplint — A lapok vezér cikkeznek mellette Neicyork, február 19Mint ismeretes, Amerikában bojkott indult meg a híres filmszínész, Ckariie Chaplin ellen a váiópöre miatt. Néwyorkcól möst olyan h'rek ér* fceznek, amelyek ennek a bojkottnak a bukását jelentik. Egyik érdekes adat. erre nézve, hogy az amerikai sziri'gazgatók szövetsége a legutóbbi ülésén egyhangú határozatot hozott: Minlhogy Ckariie Chaplin morálisan Is értékes és jő filmeket készített, minthogy mindig a filmművészet és filmipar érdekében dolgozott és minthogy a színigazgatók szövetsége nem ért egyet azokkal a tármadásókkal, amelyeket Amerika néhány szenzációkat hajhászó körei Chaplin ellen intéztek, egyecértelmüleg kimondjuk, iiogy mi, az amerikai színigazgatók szövetségének tagjai, Charlie Chaplint a legteljesebb bizalmunkról biztosítjuk. Egyéb jelekből is az következtethető, hogy Amerika közvéleménye az utóbbi hetekben Chaplin mellé állott. A nagy amerikai lapok vezérc:kkeket és tárcákat írnak, amelyekben a Chaplin me’létti szimpátia nyilatkozik meg. A Chaplin ellen indított bojkott meghiúsultnak tekinthető és több száz mozi tüntetőén Chaplin-filmeket játszik. A Chaplin-bojkoít meghmsulása különben veresége az amerikai nők eddig mindenha'ónak hitt szervezetének, amely Chaplin feleségének védelmében az egész hajszát, rendezte. Az amerikai nők egyesülete helyezne bojkott alá Fattyt s ezt a bojkottot senki sem merte megszegni. Chaplinnél azonban csődöt mondott a bojkott-mozgalom. 32-es számú cipőt visel, 130 centiméter magas, de szenvedélyesen lovagol és maga vezeti autóját Jovita Fuentes, az nj japán csillag, ki holnap énekel először Prágában Prága, február 21. A breezSa’uá gyorsvontait együk eleőoefóátyu fiülicéjóból szürke prémtsbundába bujtatott apa*ő, fois górna! yag 65Sáü M egy ingass m Mséreiébe®. A hölgy: Jovita Famtee, az Európát járó elsőrendű japán énekesnő, aM eüffoguíhílSan kritikusok ezeirimt Matsszásokkal verni vadaméin®yi fajrofeon vetólyáársnőit s az ur: a fókáira, egy rdkonsnen’ves fiatalember, aki ha- nrn'daítla'ü berlini diüaileiktusban beszél némietíil, franciáid és olaszul. E hárem nyelvre már a pályaudvaron szükség® volt, amennyibe® ő közvetítette a pályaudvaron megjelent újságírók kérdéseit a művésznőhöz, aki anyanyeivén Mvül olaszul, spanyolul é6 angolul tud. Az eöső ostrom eükertes kivédés© után a művésznő a ezálfójóba hajtatott, amelynek éttermiében alkalmam volt hosszabb bcezé'lg&'Jést folytatná vele, amelynek seréin megtudtam, hogy a digúnycs képű, sacnfekieteíiaju művésznő mind össze busaon- kfójéves és a P.'tUppimi-ezngeiiek egyikén saülietetf. — Ki fedezés- fed? — kérdeztem. — Egy olasz fcenonsta, — hangzik a válasz. ügy tírüént a dolog, hogy MiiHánó egyik szállodát} szobájában maláj! népdalokat értékeltem, amikor kopogtatás nélkül berontott egy ur és éktel'ecrül! 'hadroáisnná ■ kezdőéit Először azt hittem, a csend- kálboriiés miatt haragszik, de mégis valahogyan meg budisa értetni magát, hogy a hangom tűnt föl neki. Azután addig Fesziéit az apáimnak, amíg ró tudta venni, hogy képeziessan ki ének^sniövé. — Mii a kedvenc szerepe? — A Pi Ma ngőkiscsszon y, — Kedvenc zeneszerzője? — Maisca'gni, akinek Iris tómű operájában fogok most Giajszország nagyobb városaiban vendészerepeini. Ab doax-rrsDöigi turné márciusban kezdődik és hat hétig fog tartani. — Magyar szerzőket ismer? —* Csak Liszt Ferencet, ■sMaek müveit áffcmdőa® zoűgotrózom. — Mit szeret a legjobban a világon? Fuemtes e'Ükacagrja mágiát. Szójából 'kőt sor hábállta® gyengyiog celöliog elő. önkéntelenül is a Glpps-foigpaszia reklámjára beül gondolnom. — A zenét és a virágot. — Hát roereömes még nem volt soha? Feje búbjáéig ©Spóra!* Még a választéka Is ró- zsaszánfee® jáfcsziJk — Nem ... ac&3*... egyszer igm... De eaá ne írja meg, kérem. — Kérem, ahogy parancsolja. De akkor feleljen arra a kérdéene, Látta-e Ejfe-sölinlt? — Egyszer, Rómában. Tetszik Magának?-— Nem az én típusom. — Hát. Beneet ismeri? — Ki az? — Na halija, művésznő, azt. már igazán illene tudnrá! Nem azért keltünk mi . annyi pénzt kűlpropagandára, hegy mig a PlOlppánd-szigefeken se tudják ezt... Szokott sportolni? — Autót, vezetek és lovagolok, — Saját autóját? — Igen, egy Dódig® Brothers Besex-kocsit. — Nem fél lóra ülni? Nem, pediig gyerekkoromban többször leestem a lóról. — Mennyi a testmagassága? — Négy láb és hét hüvely. — Mennyi az ceeü valutára átszámí*va? — Egy méter haanönc. — Testsúlya? — Pontosan nyolcvan font, azaz negyven Mlő. — Hányas szám® ci-pőt. visel? — Hamfeckettest. — És hol vásárolja be ezeket « dolgokat? — Kénytelen vagyok mindent mérték utón kéesiKftetoi* Ruhaneműt azonban néha készen is kapok a berlini Werfchelm-árüház baklisosztályán. —- Szeret táncolni? — Imádom a tangóit, de nem szeretem 8 cbahtestant. — Lesz holnap lámpaláza? — Még sohasem voQt, pedig mór két királynő előtt is énekeltem egyszerre. Miiért lenne éppen holnap? •— Ki volt az a két királynő? —» A román és a görög királynő. — Mondja el, hogy tör trónt. *— Bukarestiben énekéltem, áfflátóilag óriási sikerrel. A siker híre egészen a királyi udvarig eítjuíótí s elutanásom előtt meghívást kaptám, ■hogy énekeljek a királyi párnak. A meghívásnak természetesen örömmel tiettem eleget 6 a koncert befejeztéve! gyönyörű emléket is kaptam úgy a román, mint a görög királynétól, afleik még egy dedikált arcképet is adtak. — Mi volt a legnagyobb élménye? — Eddig csak ez. De még jöhet valami uj Is. Az interjúnak a fizeiőpinoér vetett véget A fizetésnél vettük észre, hogy az étteremben már osak - egyedül voltunk. A nagy óra félegyet mutatott, Fuentes Jovitót le kellett fektetat, hogy hoCsssp szépen énekeljen* (t 1.) Forradalmi német találmányok a nagy hajózásban Bosrner megalkotja a világ leggyorsabb hajóját — Gyorsvonat* sebességi! óceán járók Hambnrg-New-York 70 éra! — Matbiessen úszó dokkja, amely a nyilt tengeren sillyedő hajókat ment meg — A Prágai* Magyar Hírlap munkatársától — Spanyolnátha, Influenza, köhögés és Asthraa biztos ellenszere PULMOLAC (Ke. 15.—) Kérdezze meg háziorvosát Kapható minden gyógytárban — Föleralcat: Vörös Rák gyéggyfár, BratisSava Berlin, február 21. Beszámoltunk már a Prágai Magyar Hir- lan hasábjain arról a nagyszabású találmányról. amely egy német mérnöknek, Boerner nevéhez fűződik. Ha azok a várakozások, amelyeket Boerner találmányához fűznek, beteljesednek, akkor a haióépités terén rövidesen forradalmi uiitások következnek be. Boerner abból az alapgondolatból indult ki. hogy a hajónak olyan szerkezetűnek kell lennie. mint a gyorsan úszó haló. Ezzel a haiószerkezettel azt akarja elérni. hogy a hajók az eddigi erői elhasználással sebességüket száz százalékkal fokozzák, vagy pedig a mostani sebesség fentartása mellett 60—70 százalékos erömegtakari- tást érjenek el. Mindkét ténynek felbecsülhetetlen jelentősége lenne a hajózásban. Mert a találmány sikere azt jelentené, hogy egy óceániáró óriáshajó. amely ma 20 tengeri mértlöldet. vagyis 36 kilométert tesz meg egy óra alatt, a jövőben 72 kilométeres sebességgel fog a vizen tovasiklaai. vagyis eléri a gyorsvonat sebességét Jelenleg az Elbén, Drezda és Loschwitz közölt folynak a kísérletek eev kis Boerner- féle kísérleti hajóval, amelyet a feltaláló „Forelle“-nek keresztelt el. Boerner ebből az alapelvből indult ki: A Forelle szinte kellemetlen gyorsasággal halad a folyón felfelé. Még gyorsabban úszik azonban a cápa. Boer- nert nem elégíti ki ennek a tüneménynek megmagyarázására az az állítás, hogy a hal egyedül uszonyaival úszik. Boerner megállapította. hogy a gyorsabban úszó cápának több konoltvuia van. mint a lassabban úszónak. Ennek valami jelentőséggel kell bírnia, vagyis a kopoltvuknak nagyobb száma olyan sebességi lehetőségeket ad a gyorsabban úszó cápának, amivel a lassabban üsző nem rendelkezik. Boerner határozottan állítja., hogy sikerült megállapítania, hogy a eyorsuszók kopoltyuikat is használják a továbbmozgásban és a vizet nemcsak lélegzés, hanem tovább- mozgás szempontjából is nyelik. Kopoltvui- kon át a vizet nagy erővel, fokozott gyorsasággal lövelik ki. ez a viz testük hosszában ömlik végig és igy a környezet ellenálló viz- tömege és a test között egy közbeeső elem keletkezik, amely a sebesség gyorsítását lehetővé teszi. A kiszorított viz elősegíti a mozgást mert örvényeket képez, amelyek a pikkelyekbe és bőrredőkbe belekapaszkodnak és a. testet előrelőkikBoerner tanulmányainak céljaira 120 ’ -gil súlyos és másfél méter hosszú cápát szerzett be és ennek megfigyelésével állította fel elméletét. így énjtette meg Boerner ui hajótipu-át. A haió vizalatti részét k, halakéhoz hasonló pikkelyek és dudo-rOK borítják. A haió szélesebb. mellső részének oldalain a vizszin vonala alatt tölcsérszerü nvilásokat helyezett el. amelyeken át a viz a hajó testébe beáram- lik. mig egv szívókészülék ezt a beáramlást, fokozza is. Innen aztán nvomószerkezettel a vizet széles csatornákban a haió hátsó részébe hajtja s az oldalakon levő. a kopoltvuknak megfelelő nyílásokon kilövell. A csatornák mimdeervikében elhelyezett csavarlapátok , a viz kiáramlásának sebességét fokozzák. A Forelle kísérleti haió hossza kilenc méter, mélviárata pedig hatvanöt centiméter. Alakia a pisztrángéhoz hasonlít s ezért kapta a Forelle nevet is. Természetes, hogy a találmányt még most a nagy haiótipusokkal való kísérletezés előtt nem lehet kellőképpen értékelni. A kis próbah&ió a gyorsvonat sebességével halad és meglepő a fordulókon^- sása és gyors megállóképessége. Nagy a valószínűség azonban, hogy abban az esetben is. ha a Boerner-féle elv a vizjá- rómüveknél a kivánt eredményt fel nem mutatná, a léghaiózás terén alkalmazható lesz és a repülőgép épitőtechnjkáiát is ui irányokba tereli. A lapok még élénken foglalkoznak Boerner találmányának jelentőségével és a német feltaláló szellem, amely az utóbbi időkben különösen a hajózásra vetette magát, máris ui. meglepő eredménnyel áll elő. Mathiessen Pál, hamburgi dock-épitő mérnök, aki a háború ideién a német tengerészet U-hajózásában töltött be fontos tanácsadói szerepet, most olyan konstrukcióval lép elő. amelyek a hadi- és kereskedelmi tengerészeiben forradalmi átalakulókat vonnak magukkal. A Prágai Magyar Hírlap az első magyarnyelvű sajtóorgánum, amelynek módjában van Mathi essen mérnök korszakos találmányát ismertetni. A hamburgi mérnök szerkezete egy magában mozgó úszó dokk. amely küTS- nősen arra alkalmas, hogy a megsérült U-hajókat. de minden más hadi- és kereskedelmi hajót is a magas tengeren megjavítson, illetve, ha azok sülyedni kezdenek, kiemeljen. "A Mathiessen-rendszerü 200 méter hosz- szu úszó dokk óránként 14 tengeri mértföld sebességet feüá’et ki. tehát eléri ew normális áruszállitóhaió átlagos sebességét A dokk alapvető principumai lényegben azonosak azokkal, amelyek szerint az ,U-hajók szerkesztődnek. vagyis a dokknak Légkamrái vonnak lenn és az oldalfalakon, amelyeket kompresszorok segítségével ki lehet üríteni. Ha a kompresszorok működésbe iönnek, a vizet kiszorítják és a dokk emelkedik, ha pedig sülveszteni akarják, vizet bocsátanak a kamrákba. A Mathiessen-rendszerü dokk 15.000 regisztertonnás, tehát ilven vizkiszoritásn hajókat minden további nélkül felvehet a nyilt tengeren. A folyamat olyan módon megy végbe, hogy a dokk a megsérült hajó alá megy és ennek hosszában jobbra és Latra kinyílik, hogy a sérüli haiót teljesen magába ölelje. De amint mondottuk, nemcsak arra való, hogy sérült hajókat ilven módon felvegyen, hanem arra is. hogy elsülvedt hajókat fel* emeljen! A Mathiessen-tipusu dokk 4200 tonnás hajókat tud kiemelni. Erre a célra a dokk ragadó csáklvákka! van felszerelve, amelvek belekapaszkodnals az elsülvedt haió testébe és ilven módon töm ténik a kiemelése. A dokkot négy Krupp** mőtor hajtja, amelyek 7000 lóerőt fejleszthet nek. Ami azonban a Mathiessen-találmánynak még nagyobb értéket ad. egv tengeralattjárók megvizsgálására alkalmas cilinder ' megszerkesztése, amelyhez hasonló tökéletességű alkotmány idáig még nem volt Ezt a cilindert minden további nélkül be lehet építeni a dokkba. Tudvalevőleg egy U-naszád haiótestének szerkezetét különösen abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy a viz hatalmas nyomását kibiria-e? Az eddigi vizsgálócilinderek tökéletlenségét leginkább az okozta, hogy a záróajtók nem működtek tökéletesen. Az eddig zárőaitók úszó ajtók voltak, amelyeknek narv hátránya volt hogy csak teljesen nyugodt vízben funkcionáltak, mert különben a vízben dolgoz/va. mozgásuk következtében csak a legnagyobb nehézséggel lehetett a cilinderbe bevinni őket. Mathi essen egv uj csapóaitót alkalmaz, amely ezt a nehézséget teljesen kiküszöböli és a kérdést maradék nélkül megoldja. Mathiessen találmánya világszerte nagy érdeklődést kelt és a iarán, angol, olasz és francia tengerészet is nagy mértékben érdeklődik iránta. — Jankovics-est lesz a pozsonyi Toldy- Kör legközelebbi rendezése február 27-én este 6 órakor a primáspalota iükörtermé- bsíi. Jankovics Marcell drn a kör illusztris elnöke, akinek ősszel kiadott noveUás kötete eseményt jelentett nemcsak itt nálunk, de a határokon túl is a magyarok irodalmi életében, ez alkalommal két eddig még ismeretlen novelláját adja elő szabadon. A novellák címe: „Hárangszó" és „Magyar vér csepp ek‘\ Minőiketitő jellegzetes Jankcvics-alkotás, melyek bizonyára mély hatást fognak gyakorolni a hallgatóságra. Jankovics előadását zeneszám előzi meg és követi. Grüger Ferenc, a kitűnő pozsonyi hegedűművész, akit már régen nem hallottunk a Toldy-Kör rendezésén, több darabot játszik, majd egy Pécsben zenetanulmányait vérző, nagy- tehetségű fiatal magyar leány, Virányi Sári mutatja be magas fokon álló énekmüvesre- tét. Az estre, úgy mint a Toldy-Kör valamennyi kulturális estjére, a belépés ingyenes.
