Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-20 / 42. (1376.) szám

1927 február 20, vasárnap. A járások uj beosztásáról csak a közigazgatási reform elfogadása után döntenek? Prága, február 19. A közigazgatási re­form javaslat rendelkezései között szerepel az is, hogy a járási térületefcröl és azok székhelyeiről egy későbbi kormányrendelet fog intézkedni.. A javaslat ezen pontja ter­mészetesen óriási ellenszenvet váltott ki a sajtó nagy részében; mert a múltak tapasz­talatain okulva nagyon jól tudjuk, hogy a kormányrendelet nem tesz tekintettel a helyi viszonyokra, hisz a régi koalíciós kor­mány is erősen megkárosította a kisebb-vé­ge kei a bírósági kerületek uj beosztásánál. A félhivatalos Pnager Presse ez?el kapcso­latosan most azt jelenti, hogy a kormány az erre vonatkozó rend ele­iét még egyáltálában nem dolgozta ki, hanem csak akkor gondolhat az uj já­rások és járási székhelyek felöl való in­tézkedésekre, ha a közigazgatási re­formról szóló törvényt már szankcio­nálták. A szankció után is e’cbb érintkezésbe fog lépni az illetékes körcikkel és a lakosság kezdeményezéseit is tekintetbe fogja venni. A kormány egyáltalában nem gondol arra, hogy a járások közül többet megszüntessen, mert erre egyrészt nincsen semmiféle tör­vényes meghatalmazása, másrészt egy ilyen radikális intézkedés túllőne a célon s magát a reformot: is veszélyeztetné. #1 szlovák néppárt rajzolja Szfovemzkó Iseilgf iigMii i térképét Msgipam^elwl tfS&feséiü Járások Osszsvonásájréí foltnak a tahrcHcozásók — Alkalmi tudósi tónktól —. Olcsóbb lesz a vasúti tarifa Prága, február 19. A Právo Lidu érte­sülése sccearittt rövidesen,- valószínűleg ápri­lis elsején, lényeges változások fognak tör­ténni a vasúti személytarifában. A másod- osztályú vasúti jegyek árait leszállítják oly­képpen, hogy azok ára a harmadosztályú jegy árának csak a másfélszeresét fogja tenni. Azonkívül mérsékelni akarják az első osztályú jegyek árait, amelyek eddig a har­madosztályú jegyek háromszorosára rúgtak. Ezzel egyidejűleg a vasúti alkalmazottak rezsi jegyeinek árát. száz százalékkal akarják fölemelni. Szfövonszkó, február 19. Még a közigazgatási javaslatból nem lett törvény és a közvélemény hullámai egyre szélesebben gyűrűznek az izgalomtól, ame­lyet a reform terve keltett. Beavatott körökből vesszük a hirt, hogy a szlovák néppárt már teljes erővel készül a reform végrehajtására és minden számba- v éhé tő közigazgatási embert, már akik ed­dig is a párt hívei voltak, kombinációba vesz. A két. szlovák néppárti miniszter és több befolyásos néppárti egyéniség már tár­gyalt a reform végrehajtásáról és az eszme­csere folyamán egy konkrétumot állapítot­tak meg: nincsen elegendő szlovák közigazgatási I tisztviselő a magasabb közigazgatási tisztségekre. Hogyan gondolják tehát a szlovák néppárt­ban a reform végrehajtását énnek a tiszi- viselőbiányuak ellenére? Igen egyszerűen. Amint volt választási geometria, mely a ma­gyar képviselőket eltüntetni volt hivatott, éppen úgy van közigazgatási geometria is. A néppárt korifeusai rajzolhatják az nj kerületi beosztást Szlovéniákon. Egészen nj közigazgatási térkép készül, amelyen egészen uj járások láthatók. Nagyobb közigazgatási egységeket tervez­nek főleg a magyarlakta vidékeken, ahol két vagy több járást is össze akarnak vonni, tekintet nélkül arra, hogy azok lakossága több-e vagy kevesebb 40.000-nél. A törvény­javaslat szerint ugyanis a járások megálla­pítása teljesen a belügyminiszter jogköréhez tartozik és az annyi községet csatolhat át egyik járásból a másikba, amennyit akar. Láttuk -a nyehiörvénynek a gyakorlati al­kalmazását az igazságügyi kormány rendel­kezéseiben,. amlFy egy-két 'tollvonással meg­szüntetett húszszázalékos magyar s?águ járás­bi'i'ő'sági kerületekét és azokat szlovákká telite. A jó példa tehát ott van. a belügymi- mFater előtt. A néppárt hatalmi érdekei a közigazgatási reformmal kapcsolatban igen sok, súlyos gondot fognak okozni a magyar kisebbségnek. A miagyar parlament áriúsok figyelmét akarjuk ezekkel a sorokkal felhívni, 'hogy résen-leryenék és a belügyminiszter.ne hi­vatkozzék rés judiicata-ra, miután kiadta rendeletét a reform élei belépet elése előtt. Emlékezzünk vissza az első ködgázmtá- si térképre, melyet a nagymegyék létesíté­sénél rajzoltak Prágában. Ezek a nagy­in egyék hosszú sávokban északról délre nyúltak, hogy a déli magyarságot felszívják magúikba. Az uj térképen ellenkező ábrák készülnek: az uj kerületek nyugat-keleti irányban vízszintesen fognak megbízza ríni, hogy a rendelkezésre álló szlovák közigazga­tási kapacitások el tudják foglalni pozí­ciójukat csekélyebb számuk ellenére is. Arról, hogy a milliós magyarságnak — ál­lampolgári jogegyenlőséget hirdetvén ose- bek és szlovákok egyaránt — a reformban vezető szerep is jussom, az uj térképek nem beszélnek. Kíváncsian várjuk, milyen alakot ö’t'az uj közigazgatás, amelyben a legfőbb szerep a tisztviselőknek jut. A szlovák néppárt ab­ban a hLszemben él, hogy ha embereit ezek­be az állásokba elhelyezi, az autonómiához közelebb jutott egy lépéssel, holott ez a leg- sulyéisabb tévedés, mert a kórmány most ezeréves intézményt, bont elemeire minden tapasztalat nélkül és az ilyen kísérletekre súlyosan rá lehet fizetni. Azonban a köz­igazgatási egyenniházat mégis csak meglesz és Prágában csak ezt a célt akarják elérni, akár kei! ez Szlovenszkó és Ruszinná..-né-* pének, akár nem. Kramárék rövidesen belépnek a kormányba ? Prága, február 19. A nemzeti demokra­ta párt vezetőségét vásárnapra egybehívták, hogy a párt állást foglaljon a politikai hely­zethez és megállapítsa további taktikáját.. A pár Ive zet őség két kérdésben fog dönteni. Egyrészt a közigazgatási reformot - illető ál­láspontját szögezi le, másrészt a pártnak a kormányba való belépéséről fog határozhi. A pártvezetcség valószínűleg elfogadja a be­lépés' melletti javaslatot, dé a végleges dön­tést ebben a kérdésben a pár telnekrég és a páriáim enti klub együttes elhatározására bízza. |m|0EIIR *KíŐ6MéRSKA;TOVARNAo:i ^•rumaliksrvuc.spo^ GÖHÖrI ' WMf ^11 K OR GY/i , ; v : -AOZMAVé. ­Mandarin • Cacao - Dló-Cröm® - Cherry Tirlplé-Sed — Cur-cao — Karlsbadj keserű ,.ké*fflárfe! kiáüilásóü arany éremmel titüótclve’1 .fA tíertrelköíi Duoahiéllitáson arany éremmel kitüntetve" Szántó György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (41) A meggyujtott léc olthatatlan lánggal Igeit. Minden falon, bástyán és sáncon az Ilyen fekete léoek ezrei feküdtek készenlét­ben. Hiába mondta a találékony és örökkön mosolygó görögöknek a várnagy, hogy hagy­ják már abba a léckészMést és térjenek vi-sz- sza rendes foglalkozásukhoz, hiszen ellen­ségnek nyoma sincs. A nőies arcú kedves emberek csak továbbraáriogatták nagy dalo­lás közben a léceket a fekete folyadékkal telt hordókba. Már mindenki mutatott raj­tuk. De a legöregebb, aki mindig mindnyá­juk nevében beszélt, igy szólt: — Amiig varjak, hollók repkednek a vá­ros felett, addig mindig jöhet az ellenség. Tegnap pedig két keselyű is kerengett a Szent György mezőn. Ez nem jó jel. Hasznát vesszük még a léceknek, A görögök nem tévedtek.. Április hó tizenötödik napjának délutánján megszólal­tak a székesegyház délkeleti tornyában a kürtök. Zászló is repült ki a torony legfelső aibraikán, jelezve, mely irányból közeledik az el’euség. Ekocs és a váci hadnagy felsza1 ad­tok a torony csigalépcsőin. Az őrök helyet engedtek az ablakpárkány előtt. — Ott jönnek várnagy uram, a garam- kövesd.i utón. Meg Tát felől Is. A hadnagy kisvártatva megszólalt: — Nem tatárok azok, páncél csillog raj­tuk. Meg aztán gyorsabbak a tatár lovak, ezek fáradtan ügetnek. Előőrsnek sökah 1 vannak, seregnek meg kevesen, — ügy van, amint mondod — felelte ! Ekecs.. — Nem is fújtatok riadót, hadd jöjje­nek közelebb. A lovasosapát most bekanyarodott a szőlőhegyek közé és a városnak tartott. Az egyik fatorony leeresztette felvonó hidját és a városiban villámgyorsan szétfutott a hir, hogy megjött az ispán. Mindenki a garam­it övesdj kapu felé futott. Vagy száz lovas léptetett át a felvonó hídon, A megalvadi vértől alig volt egynek is emberi ábrázatja. A pajzsaikat pedig mind elhagyták. Az ispán az utolsók közt volt. Egy íeketeszakállu, vil­logó szemű ember támogatta szorosan mel­lette léptetve lovát. Ekecs csatlósokat hívott, hogy emeljék lé a lóról. Észrevette, hogy az ispán hónaljába nyil van beletörve, közvet­lenül a mell vért mellett. — Hagyjátok, majd csak lóháton me­gyek haza — szólalt meg rekedt hangon az ispán. — Kergessétek szét a bámészkodókat és menjetek ki a garamit öv esdi útra össze­szedni azokat, ákr'k már nem tudták tovább megütni a lovat. A Misöt keressétek, az is elmaradt. A tömeg zúgása közben vánszorogtak át az alsóvároson. A Víziváros kamujában az ispánt le kellett emelni a lóról, mert él­őiéit. A feketészakállu. ur parancsokat oszto­gatott. — Vigyétek az ispánt fel a várba, min­denki szállásoljon el annyi vitézt, ahányat kedve van, aztán kMd a házába. Alkonyaiig egy kaput nyitva kell hagyni, mert még jön­nek majd menekülök. Éjiéi menjen a vár­nám a falakra, mert hajnalban már itt lehet­nek a tatárok, ha ugyan át tudnak jönni a Dunán, Ekecs most megismerte a feketeszakál- lut. Simon gróf volt, aki járt már itt egy­szer, mint a király követe. János és az asszonyok jöttek most a vár­ból. Hilgur felsikoltott, ámint az ispánt meg­látta a kapuőrség egyik Leverőjén. Mindenki ránézett. — Vigyétek már mondta Simon gróf. Van görög a városban? — Van — mondta Ekecs. — Miért? —• Mert ezek értenek a sebek gyógyítá­sához. Hamar hozzatok egyet.. — Én volnék a várnagy, gróf uram. Jobban emlékszem rád, mint te éh rám - Mi történt hát. a királyi sereggel? —■ A Sajó mellett, megütköztünk. Az egész sereg elpusztult, azt hiszem, a király­nak sikerült elmenekülnie. Amikor , az ispánt odafent vetköztetni kezdték, még két nyilat találtak benne, me­lyeknek a szárát közvetlenül a seb fölött törte el. Az egyik a combjában volt, a má­sik a csípőjében a medencecsont fölött.. Nem­sokára megérkezett egy vén görög. Figyel­mesen nézegette a sebeket. A combon lévő sebből a nyílhegy kéthorgas vége is kiállt. A görög megfogta a visszanyúló horog két végét és óvatosan megkísérelte, hogy meg­mozgassa. Nem ment» a nyílhegy mélyen volt a húsban. Sünön gróf észrevette á gö­rög megrökönyödését. — Nem a nyílhegy két viisszahajló hor­gai ezek — magyarázta nyugodtan. —. Fi­gyelj jól ide. A tatár nyílnak a hegye után még két, három, néha négy horga van. Mi- e'őit hozzá."óvsz, nézd ^meg az én. pajzsomat. Hozzátok csak. Két szolga behozta a külső szobából az óriási pajzsot. Felül két szögű, alul csucsba­futö volt és piros alapon zöld kígyót harapó sárga oroszlán acsarkodóit rajta. Az orosz­lánnak a sok üyiltól egész sündisznó jellegé- volt. Spanyolországból hozta a gróf apja a zöld kígyóval együtt. A merániai Gerírud kiséfélében jött Endre Udvarába, fia már nem is beszélte az aragouiai síkság nyelvét. A görög figyelmesen vizsgálgatta a pajzsban álló nyilakat. — Sok bajod lesz ezzel a három sebbel. ’ nagyságos, ispán ur. Engedd meg, hogy amíg kiszedem a nyilakat, az ágyadhoz kötözze­nek. Máskülönben nem felelek az életedért. Az ispán fogait összeverte a. láz. Sze­mei kimeredtek, a nézésükben idegensz^rü tűz illegett. Az ajkai-a szokottnál duzzad- • tabbak és cserepesek voltak. Nyitóit szájjá! zihált. — Tudom, hogy ki akarod égetni a se­beket. Volt már része Miklós isnámmk ilyenben, állni fogom megkötözés nélkül is. — Amint kívánod uram — mondta a görög. — Én nem égetem a .sebeket, ezt. osak-az idevaló felcserek szekták. Hosszú, egyenes, kétélű kést vett elő, aztán szeszt hozatott. Egy pohárba töltött be­lőle, azzal sokáig dörzsölhette a kést szösz­be mártott gyolccsal. Vérül mége^yszér megmártotta a szeszben a kés pengéjét, az­tán hajszálnyira a hónai jbafuródott nyil mellett beledö°ött a testbe. Amikor a penge benne volt, egy rántással húzta ki molbdíe. a nyílvessző sebbetört részét. A vér fék~téli szökkent ki -a sebből, ekkor a kést is ki­húzta. Az . ispán felnyögött- és mevvonaglclt. . — Kötözzétek le, mert máéképp nem . bírom. (Folytatjuk.) 2 .**TT>Tt AT­| A l@@atép®as «e> a0 mm ma «SL sm mm sít s | €»■ H7 HP JEH M !3 mr IES KM.' ■ 1» m:** & kérekJ ..1P.B.^.r»Mm>ITTT-rTiriw híww.ninii.,,m ni _ iéw Meoséai lift |pjjfl(|j kfiSBrÜVÍZ biztosan és F* eltávolítja a szervezetben félhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét j Stabilai űicif ét aiassy (ívesben. taétliültíésl hely: Ismáheti toststrűwís f^rrái^véSCaíast í?t«rsté5,®en. Airjea z: 9: itm6tela<J«dknnl: kívánat abérmc níve- 1-------*-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*------------------------------------- -------

Next

/
Oldalképek
Tartalom