Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-20 / 42. (1376.) szám

1927 febroár 20. vasárnap. .. . ■■ ■....... n^ GMt/VYAcVan •htt>Ti8t> Megmozdult a ruszin nép Ruszinszkó autonómiájáért és határaiért Nagy tiltakozó népgyülés volt Perecsényben — A Központi Ruszin Rada gyűlése — Az eiektro-dinamó-mágikus város, igy nevezik, vagy így nevezték néhány évvel ez­előtt az orosz konstruktivista ködök az európai és az amerikai világvárosokat s szovjctes elhagya­tó ttságukban. volt vaiami titkos vágy és csodálkozó rajongás a kapitalizmus összes monstruozitásai iránt. Paradoxonnak hangzik, de csak néhány nap­pal ezelőtt hallottuk nagyon szakavatott szájból: Hja, Ehrenburg prágai előadásán, hogy a szovjet­orosz uj költészet, Majakovszki és a többi futuriz- musból jött mérnök-irÖ, gyerekes örömmel csün­gött a „modern technika vívmányain“, s legna­gyobb irodalmi élménye volt, amikor Moszkva utcáin megjelent az első autóbusz, s megérkezett rrz üzletekbe az első W attermann-töliőlott külde­mény. Ezeket az eseményeket húszán is megéne­kelték, mert mint mondották: „c hold helyét már régen elfoglalta, a, reflektor és szerenádokat csak gramofon adhat11. A paradoxon telje: Moszkva Ncicyorkról álmodott! Moszkva művészeti princí­piuma, a világ legkapitaliszt ikusabb technikai ki­építése volt, s hiába jött a nagy kommunista elv, hogy a technika csak a proletár tömegek elet- standardjármk emelésére szolgál, s ezért kell meg- ének einni, hiába, hiába, valahogy minden moszkvai konstruktivista Íróban ott rejtőzött a le­szorít ott, vezérigazgató, a hatalmas gydrur, aki gombnyomásokkal szabályozza a dinamók miszti­kus zümmögését és egyetlen emeltyűvel lárma,ba parancsolja a gépeket, lármába, mely éppen jó arra, hogy el ömöljék benne a világ bánata és pa- ránc, aló, ordító terrorjával kiemelje az emberből az egyéniséget és a pesszimizmust. A konstruktivista irodalom uj világnézetnek indult, de aradkor úgy három év előtt a gépköllé- szét uralmának a tetőpontján Moszkvában gondol­kodni kezdtek az emberek, rájöttek, hogy tulaj­donképpen furcsa tévedés áldozatai. A konstruk­tivizmus először nem jelentett elhajlást az eddigi világberendezéstől, másodszor pedig nem volt kollektív. Lényege a gép rajongása, de ez a rajon­gás valahogy párosult a hatalom, a mindent le­térő erő, a vezetés akarásával — s itt volt a csa- j lás. Aki szereli, a gépel, az vezetni akarja a gé- j pet, az soffőr, az gépész, az kormányos, az egyéni­ség a halott tömeg fölött és nem a géprendszerbe j tartozó massza. Moszkvában azt hitték, hogy a j konstruktivizmus azért kollektív, meri gépszerüen i és kigeomeíriázva, építi föl a világnézetet, holott végül is a szép rendszerből nem maradi meg más, mini — a gép romantikája. Valóban, egyszerű dologi Nem történt semmi különös, csak az, hogy az emberek vagy a nevelés, vagy a hajlóra révén a huszadik században eltér­tek a természeti tárgyak romantikájától és « várromok, szép tájak, intim erdősarkok, vándor- életek szeretettnek helyét az autók, a vonatok, a gyárak, a bányák foglalták el. Éppen az elektro- dinamo-mágikus város. Már a gyerekeknél is igy van és a hatévesek vonatra játszanak, a hét­évesek sofförök akarnak lenni, a nyolcévesek pe­dig a legnagyobb élménynek tekintik, ha apjuk elviszi őket egy gyárba és megmutatja nekik a gépsiirgést, a nagyszerű automatikus munkát, mely az extázisig tudja ragadni a fiatal lelkeket. Az eleklro-dinarno-mdgikus város! Ki vágyik ma vidékre? Mi a nagyvárosokba való özönlés pszi­chológiai magyarázata? Mért keletkezett a falvak és a kis városok elmúlt százados mellérendelt­sége helyett a mai alárendeli viszony, melyben a világvárosból kiáradó szuggeszció maga alá pa­rancsol minden provinciát? Mért vágyjék a ma­gyarok Budapestet, a csehek Prágát, a németek Berlint és a világ Parist? Mért álmodik Moszkva Neicgorkról? A villany, a forgalom, az autók, a, gyárak ,a pályaudvarok, a nagy házak, mindenkit vonzanak főleg a fiatalokat, « a Metropolisz ma az egyetlen imádat. Majakovsski orosz kommunista költő úgy utazott Amerikába, mint hajdan a zarándok a szentföldre, vagy ma a német tanár Olaszország­ba: szent tisztelettel, előlegezett csodálattal, lel­kesedéssel! Végignézte a techninika földrészét, s amikor visszajött, látta, hogy a konstruktívizmus nem újság, nem megváltó valami, hanem talán leginkább a kapitalista gyerek attitűdje a gének, a villanyosság és — a hatalom felé. Revidiálni kell, mondotta, s valóban, a kommunista költészet egyetlen merész ívben elhajtott a konstruktiviz­musból, s miként a géptörvénysseriiségből gépro­mantika lett, úgy változott a géuromantika egy­szerű romantikává, s ma — ó-idők változása — Moszkvában a legfelkapottabb írók: Lennonlov és Gogol, az orosz romantikusok. Az irók pedig nép­költészetet csinálnak, egy kissé szentimentálist, egy kissé limonddéssai, de rájöttek arra, hogy csak ez kell a népnek, esak ez lehet tömegiro- dalorn. Az elekiro-dinamo-mdgikus város pedig meg­maradt a kapitalista világnak. A differenciált emberiségnek. Ungvdr, február 19. (Ruszinszkói szerkesztőségürktől.) A Kurtyák-párí hivatalos lapja, a Ruszkij Vieszt- nik írja, hogy kedden az Ungvár feletti Pere- csény nagyközségben a ruszin központi Nem­zeti Tanács és a Kurtyák-párt együttes tilta­kozó gyűlést rendezett. A gyűlésre a környékbeli falvak ruszinjai zászlók alatt vonultak fel. Az óriási tömeg hangosan éltette az au­tonómiát és követette Ruszinszkó határai­nak a, Poprádig való kitolását. A gyűlés szónoka Brődy Endre Kurtyák- párti főtitkár és lapszerkesztő volt. Hatalmas heszédébeu rámutatott a mai kritikus hely­zetre, arrrkor az utolsó kegyelemdöfést akar­ja megadni a prágai kormány Ruszinszkó au­tonómiájának és úgy össze akarja zsugoríta­ni ezt a területet, hogy végre is eltűnjék a csehszlovák térképről. A második szórok Brődy János titkár volt, aki szenvedélyes hangon bírálta a kor­mányt és felszólitolta a ruszin népet, hogy tér­jen öntudatras re engedje, hogy utogsó kis szü­lőföldjétől is megfosszák. A szónokok beszédét a hatósági kikül­dött hat ízben megszakította, de a tömeg iz­gatott hangulatára való tekintettel nem merte a gyűlést feloszlatni. A népgyülés végre is elhatározta, hogy Kassa, február 19. Tegnap délelőtt tartotta a kassai nagy-í megye választmánya rendes ülését, amelynek jelentőségét emelte az a körülmény, hogy az egyes pártok állást foglaltak a közigazgatási reform kérdésében. Az ülést Sláviik György dr. zsupán nyitotta meg és felolvasta az egyes pártok részéről beérkezett határozati javasla­tokat. Nenfvich, szociáldemokrata előterjesztésé­ben a nagvzsupák megtartását kívánja és kéri. hogy állásfoglalás végett a megyei kép­viselőtestület sürgősen hivassák össze. Fleischmann Gyula dr. keresztényszocia­lista tanácstag az országos kereszténvszocia- lista párt nevében előterjesztett indítványá­ban utal arra. hogy bár a kérdés politikai el­bírálása nem tartozik a megyei wbor hatás­körébe. mégsem lehet hallgatni erről a nagy- fontosságú kérdésről, nehogy a megyei kép­viselőtestületi tagok hallgatásából arra követ­keztessen a kormány, mintha a közvélemény a tervezett tartománvrendszerrel egyetérte­ne. Rámutat arra. hogy a régi osztrák mintán alapuló tartomány- rendszer nem felel meg a szlovenszkói gazdasági, közlekedési és élet-viszonyok­nak. sem pedig az itteni közigazgatási gyakorlatnak, de nem felel meg éppen a kormány által hangoztatott önkormány­zati elvnek sem, miután a tartománvrendszer az önkormány­zati elv helvett egv nehézkes és a modern életviszonyoknak meg nem felelő bürokrati­kus centralista közigazgatási rendszer, amely­ben a lakosság ellenőrzési és részvételi joga lényegesen korlátozva lesz, ami az alkot- mánvtörvénv szellemével és a demokratikus felfogással is ellenkezik. Isrv e reform haladás helyett reakciót s önkormányzat helvett a centralizmus megerő­södését jelenti. A szlovenszkói közigazgatási élet a múlt­ban a megyei és városi törvényhatósági szervezeteken nyugodott s igy Szlovén­om autonómia érdekében a legmesszebb­menő önvédelmi harcol kezdi meg. Tiltakozó táviratokat küldött Masaryk elnök-, nek, Svehla miniszterelnöknek és Cserny bel­ügyminiszternek. Egyben táviratilag üdvözölte a központi ruszin rádát és a ruszin nép ra­gaszkodásáról biztosította. * A komoly helyzet végre a külön működő és egymásra ellenségesen néző ruszin rádákat is egyesítette. Az úgynevezett Volosin-féle ráda és a központi ráda a napokban mondotta ki az egyesülést és február 18-án tartotta meg első nagygyűlését. ' Elhatározták, hogy a ráda minden tagja faluról-falura járva népgyüléseket rendez az autonómia és Ruszinszkó határai érdekében. Ezekről a népgyülésekről jegyzőkönyve­ket vesznek fel és beterjesztik a központi ra­da elnökségéhez, amely ismét ülést hiv össze és memorandum kíséretében juttatja illetékes helyre a jegyzőkönyvek tömegét. A ráda ezzel a nép hangulatát és állás- foglalását akarja igazolni a prágai kormány előtt. A ráda tagjaiban erősen él a remény, hogy a prágai kormánynak egy ilyen egyse-; ges fellépés előtt meg kell hátrálnia és akkor a ruszin nép nyolc év óta nélkülözött autonó­miájához végre hozzájuthat. szkon minden további közigazgatási re­formnak a megyerendszeren kell alapul­nia, ebből kell kiindulnia. A reform különösen rendkívül súlyos következményekkel fenyegeti KeLetszloven- szkót és Kassa városát. Teljesen tarthatatlan helyzetet jelent az a változás, hogy a másod­fokú közigazgatási hatóság megszüntetésével a közvetlen felebbezési fórum az oly rendkí­vül nagy távolságra eső Pozsonyban fog szé­kelni. Inditvánvozza tehát, hogy azon esetben, ha a kormány és a parlamenti többség a szlo­venszkói őslakosság tiltakozása ellenére is megvalósítaná a reformot. Kassa-nagymegye vybora az önkormányzati elv mindenkori fentartása mellett követelje, hogy Kassán minden körülmények között állít­tassák fel egy elvan közigazgatási szerv- expozitura, amely a tartományi főnökség bizonyos hatáskörével felruházva, itt hely­ben döntene a keletszlovenszkói kérdé­sekben. különösen olyanokban, amelyek­ben sürgős döntés és a helyi viszonyok ismerete szükséges. Követelje továbbá, hogy mód adassák a kérdésben a köztestületek véleménynyilvání­tására. Végül inditvánvozza, hogy a határo­zatot a kormányhoz való felterjesztés mellett hasonló állásfoglalás céljából küldjék meg a többi megvei képviselőtestületeknek. A wbor tárgyalási alapul — hosszas vita után — Bobula néppárti indítványát fogadta el. amelynek első részében a néppárt a tar­tománvrendszer mellett foglalt állást, mig a második részben a kassai és liptószontmiklósi uagyzsupák részére Kassa központtal egy expozitura fölállítását kéri, amelynek élén a tartományi főnök helyettese álljon. A javaslat első részét a néppárti és a csehszlovák többség elfogadta. A javaslat má­sodik részét az egész wbor magáévá tette, A wbor elhatározta tevábbá, hogy az expozitu- rára vonatkozó javaslatot tudomásvétel végett az összes parlamenti kluboknak megküldi. Fontos pont volt a zemoléui folyók szabá­lyozása, amely ?3 millió koronában van elő­irányozva s amelyhez 60—70 százalékkal a kormány iárulna hozzá az állami költségvetés terhére, mig a többit a nagvmegve adná s ezen célra egv hosszú lejáratú kölcsönt venne fel. A pót indítványok során szerepelt a terv­be vett ui kacsai pályaudvar kérdése, amely­nek tervei most vannak kitéve a kassai zsu- panátusban. A wbor ugv határozott hogy egyelőre fontosabbnak tartja a Nagvmihálv— Eperjes—Margitfalva—Vöröskő közötti vasút­vonalnak kiépítését, mint az ui kassai pálya­udvar felépítését miután a jelenlegi pályaud­var a lecsökkent forgalomnak egyelőre telje­sen megfelel. Amennyiben a vasutügyí mi­Kassa-nagymepye i legalább mint expozitura akar életben maradni ; A meg^Qi választmány Illése — A keresztényszocaalista párt indít* ványában ragaszkodik a megyei önkormányzathoz és síkra száll Keletszlovenszkó és Kassa érdekeiért — Egyhangú állásfoglalás az országos közigazgatás kassai expoziturája mellett 3 Minden háziasszony büszkesége ebédlőjének ezüstje Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. nisztérium mégis ragaszkodna az ui pályaud­var felépítéséhez, ez esetben a wbor elegen­dőnek tartaná, ha a mostani régi pályaudvar lenne átépítve és kibővítve, esetleg a teher- áruforgalom részére egv fiókpálvaudvar léte* sitésével. Fleischmann Gyula dr. végül a Bodrog- szerdahelv község és vasútállomása közö'.ti megvei ut sürgős megjavítását sürgette. A wbor utasította az építkezési osztályt a arvors i n tézk edésre^H^ra^ ^ (hbummih A magyar minisztertanács foglalkozott a TaíboL-cssport ajánlatává! Budapest, február 19. (Budapesti szer­kesztőt?, é-günk telefon jelentése.) A kormány tegnap este Bethlen István gróf miniszter- elnök elnök lése mellett minisztertanácsot tartott. Az aktuális folyó ügyek tárgyalása közben Hermánál Miksa kereskedelemügyi miniszter ismertette a minisztertanáccsal az angol Talbot pénzcsoport ajánlatait a villa­mos erőniüközpont felépítésére vonatkozóan. Az ügyben a minisztertanács a kereskedel­mi minisztert további tárgyalásokra utasí­totta. A minisztertanács esti fél tíz órakor véget ért. Uj francia-amerikai pénzügyi tanácskozások Paris, február 19. Az Eoho de Paris, amelv közismerten közel áll a francia pénz- üarvminiszte’rhez, ugv tudja, hogy az ameri­kai—francia pénzügyi tárgyalások a legjobb mederben folynak. A Mellon—Beranger el­képzelés diadalmaskodik és Amerika belátja, hogy Franciaország pillanatnyilag nem fizet­het túlsókat. A tárgyalásokat egv idő ben tart­ják Washingtonban és Parisban. Amerikában Lacour-Gayet és Mellon tárgyalnak. Francia- országban pedig Poincaré és Withe House követség! tanácsos. _______ Né met elnök a Saar-vidék élén? Páris, február 19. Stephems, a Saar-vidék. népszövetségi kormányának kanadai elnöké lemondott állásáról. E lemondásnak a Petit Párisién szerint igen nagy ielentősége van. mert két hét múlva a népszövetség tanács­ülésén okvetlenül meg kell választani az uj Saar-vidéki elnököt. Tekintve azt. hogy most már Németország is képviselve van a genfi tanácsban, egészen bizonyos, hogy az eddigi antantbiztos helyébe Németországnak kedve- zőbb személyiség kerül, aki a versaillesi bé­keszerződés paragrafusait nem fogja olv szi­gorúan betartani. Egyesek Koschmauu Saar- vidéki német kormánybiztosban látják Ste- phens utódját, annál is inkább, mert Kosch- maim centrumpárti és Marx kancellárnak kö­zeli hive. A francia lap igen elkeseredett hangon tárgyalja a Saar-vidéki eseményeket. Leégett a tarpataki tarajka-szálió Tátralomnic, február 19. Saját tudósítónk telefon jelentése: Csütörtök este kigyulladt a tarpataki Tarajka-szállo s a nagy viharban tel­jesen leégett. A leégett szálló egyike volt a Szepesség legrégibb s legismertebb szállóinak. Egyik régebbi része, a Rózsa-menedékház még 1875-ben épült a Kárpátegyesület első mene­dékházaként. Magát a szállodát 1885-ben a Szepesi Erdőtársulat építette fel a Tarajka alatt Az egész telep jelenleg a Légió Banka tulajdona, bérlője Fila Gusztáv, a Sloversky Vychod volt főszerkesztője. A szállóban az utóbbi időben katonai tiszti sikurzus volt el­szállásolva és minden valószínűség szerint túlfűtés következtében ütőit ki a ttiz Minthogy pedig a tűz keletkezésekor olyan óriási vihar dúlt, hogy a közeli kkló közlekedése lehetet­lenné vált, a közeli Tátrafüredről segítséget sem lehetett vinni, a szálló környékén pedig nem volt viz, amivel az oltási munkálatokat megkezdhették volna. A sikurzus résztvevői tehetetlenül nézték, hogyan 4g porrá a nagy szálloda. — Lénái magyar diákok szervezkedése Prá­gában. A MAKK keretein belül alalruló Kisal­föld i Kör megalapításában a kezdeményező ko­máromiak 3 a már csatlakozott érsekujváriak de pozsonyiak mellé a Prágában tanuló s a Garam- völgyi Főiskolások Egyesületében leigazo’t lévai magyar akadémikusok is csatlakoznak. Felszólít­juk tehát vallási különbség nélkül minden Prá­gában időző lévai magyar bajtársunkat, jelenjék meg hétfőn es*e 8 órakor a Magyar Menzán (I. Kar’ová 30) a kisa’fölcti bajfársak gyülekezetén. A MAKK nevében Csontos Béla és Miiem László. ^p ^srniaacssKa ^ na■»*«»■■ minob■■ ■■■&& I MÉTELYKÓRGS szarvasmarháit ás lakait I y-—biztosan meggyógyítja a j DISTOfcj Óvakodjék értéktelen utánzatoktól I * 8 OISTOlrt kérjen és csak DSSTOL-t fogadjon el. § Minden kapsulára rányomva a DISTOL* i Főlerakat: „MEBICA” M.*nöl, Elra11sIava, Edi-ntca 4. I %■■■» •B«g3iMMTW«niiwaBifHiwnwai/

Next

/
Oldalképek
Tartalom