Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-17 / 39. (1373.) szám

' : ^ ■~'«***>x***.'jÍ * t&ü:* jlvÜ Jc-wjUA^- ■ '■. Megoldották az Adáih-affért Budapest, február 16. A képviselőház mai ülésén Klebelsberg Kunó közoktatásügyi minisz­ter válaszolt Pakots József demokrata és Csilléry András keresztény gazdasági párti képviselőnek az Ádám-ügyben beadott interpellációjára. A miniszter mindenekelőtt kijelenti, hogy úgy a jobb, mint a baloldali sajtó ebbe a kérdésbe politikumot akar belekeverni, pedig az ügy tisz­tán szakszerű elbírálást és objektív kezelést igényel. A miniszter a budapesti egyetem taná­csának határidőt adott arra nczve, hogy Ádám Lajosnak adja meg a rendkívüli tanárokat meg­illető jogokat, tehát hívja meg üléseire, írjon ki számára szigorlatokat s klinikájára osszon be se- gédszeméiyeket. Az egyetem tanári kara teljesí­tette a miniszter kívánságát és Klebelsberg teg­nap irta alá az egyetemi tanács végzését, mely szerint Ad ám tanár megkezdheti működését —• Forradalmi eszközzel, — mondja Klebels­berg, — nem lehet dolgozni Felveti a bizalmi kérdést, hogy helyesen cselekedett-e, vagy nem. Ha a ház bizalmatlanságot szavaz neki e kérdés­ben, úgy sző nélkül elhagyja a helyét, ha azon­ban melléje áll, gkkor egy testület sem mond­hatja néki többé, hogy „nyepozvolim" 1 Kijelenti végül, hogy a sajtó egy része sze­mére vetette, hogy szigorú az ifjúsággal szemben. Lelkében semmiféle el’enszenv nincs az if­júság iránt és minden próbálkozás, hogy ezt ben­ne felélesszék, hiábavaló. A parlament március) programjának legfontosabb javaslatai A bérlők véc!alrr-érő3 szóló törvény egyelőre válSosatfanul meg- marass —Milyen garanciákat nyújt az állam magánépItkezésekRélI — Pozsonyban törvényszéki orvostanácsot áSiitanak fel — Prága, február 16. A képvisel öbázat a tegnapi ülés után ismét bizonytalan időre el­napolták. A plenáris ülés bebizonyította, hogy a törvényhozók dolgozni akarnak. Az érdek­lődés igen nacv volt és szólásig is sokan je­lentkeztek. Mindamellett a plánunknak egy­előre nincs munkája, míg a bizottságok e hó folyamán le nem tárgyal iák a programon le­vő fontos törvényjavaslatokat. A továbbszolgáló altisztek elhelyezése A kormány — amint mór tegnap is je­lentettük — számos törvényjavaslatot nyúj­tott be, igv többek között az úgynevezett uj certifikácáós törvényjavaslatot, amelv a to­vábbszolgáló altisztek polgári elhelyezésére vonatkozik. A javaslat maga külsőleg semmi különö­set nem tartalmaz, mert a tervbevett tényleges szolgálati idő csökkentése vé­gett a tényleges szolgálatot teljesítő al­tisztek továhbszolgáláiéi akarja lehetővé tenni olyképpen, hogy a továbbszolgálók a kötelező nyolc év után a polgári élet­ben könnyebb elhelyezési nyerhessenek, A javaslat szerint a továbbszolgáló al­tiszteket elsősorban állami szolgálatba veszik át. még pedig rangnélküli havidíjasoknak, csendőröknek, rendőröknek, irodai alkalma­zottaknak, hivatalszolgáknak. A javaslat szerint azonban az államnak jogában van továbbszolgáló altiszteket magánszolgálatban is elhelyezni, és pedig a vasú ti és hajózási vállalatoknál, amelyeknél az állam is részes, vagy melye­ket az állam támogat. A javaslat igen szigorú büntető szankciókat tartalmaz arra nézve is, ha például egy állami állást ezen uj törvény tekintetbevétele nélkül töltenek be. Ilyen esetben a kinevezést megsemmisíthetik és újabb pályázatot hirdethetnek ki. hogy a tör­vénynek érvényt szerezhessenek. Ez tehát annyit jelent hogy a kinevezett állami tisztviselőt saját hi­báján kívül egy-két év múlva minden kártérítés nélkül elbocsáthatják, mert he­lyét ogy továbbszolgáló altiszttel kell be­töltetni. Látjuk tehát, hogy a törvényjavaslat igen súlyos feltételeket szab ki a magánvállala­tokra. amelyek akármilyen kapcsolatban ál­lanak az állammal s kényszeríti őket arra, hogy továbbszolgáló altiszteket, tehát nagyobb­részt cseheket alkalmaztassanak. A törvényjavaslatnak a magánvállalkozá­sokra háruló további hátránya még a ma­gán alkalmazó ttokra nézve is szociális ve­szélyt jelent, mert hiszen ezáltal a magánal- kalmazotíak exisztenciája állandó veszélyben forog. Az ideiglenes építkezési törvény A koTmánv. amint már jelentettük, teg­nap nyújtotta be az ui építkezési tör­vényjavaslatot. A törvényjavaslat az építke­zési mozgalom támogatását és állami segé­lyezését csak ideiglenesen rendezi 1928 már­cius 31-ig, illetve december 31-ig. A lakbérvédelemről szóló törvény pedig egyelőre változatlanul megmarad. Az uj törvényjavaslat 83 paragrafusból áll és a legfontosabb határoznia! az állami garanciára vonatkoznak. Az állam csak olyan községekben biztosit garanciát lakóházak fel­építésénél. ahol a kislakások hiánya nagy. Ki­vételes esetekben nvuit segélyt olyan közsé­gekben, amelyek a kevésbé vagyonos szemé­lyek lakáshiányát segíteni akarják. Erre a segélyre azonban a törvényjavaslat értelmé­ben senkinek sincsen ig-énviogosultsága. A benyújtott kérvények fölött tisztán a népjó­léti minisztérium dönt a népjóléti a közmun­kaügyi minisztériummal egyetértve. Segélyt, illetve garanciát az állam olyan kis lakóházak építéséhez nyújt, ame­lyeknek építését 1928 március 31-ig megkezdték. KislaMsu háznak tekintendő az olyan, amelynek területe 80 négyzetméter a mellék­helyiségekkel együtt Kislakásai házaknak nem tekintik a villákat, szállodákat penzió­kat, szanatóriumokat és szezonházakat Tá­mogatás alatt az értendő, hogy az állam a fel­vett kölcsönnél mint hitelező szerepel és pe­dig ugv a kamatokra, mint az amortizációra nézve. A garancia azonban legfeljebb az építke­zési költség 75 százalékát teheti ki és az összgarancia az egész államban nem ha­ladhatja meg a 120 millió koronát Az állam építkezési Szövetkezetek­nél és magánszemélyeknél is garanciát vállat de csak abban az esetben, ha a szövetkezet vagy a magánszemély az építkezés költségeinek huszonöt százalékát saját maga nvuitia. A javaslat ezen vázlatos ismertetéséből kitűnik, hogy a községeket az állami segély alól teljesen kivonják, jóllehet a tapasztalat azt mutatja, hogy egyes közsé­gek az államsegély igénybevételével nagv­Szántó György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (38) 'Az erdélyi urak széles kardjai közvetlenül mellette támaszkodtak annak a szögletnek, amelyet a fal a kandallóval alkotott. Pilla­nat aMit kirántotta az egyiket hüvelyéből és két lépést az ispán felé téve, feléje sújtott A széle® penge megvillant a szövőinek fényé­nél, az ispánnak alig volt ideje, hogy a fe­jét félrekapja. A penge a fülét súrolta és a nyak táján a vállra csapott. Az ispán meg- tántorodott, de nem esett el. Megragadta a János két csuklóját. Ekkor amáT öten Is fogták. — Ekecs, költöztesd meg és vigyétek. Hanem a páncélingem, az jó. Helyt fog állni, ha rákerül a sor. A karditépte helyen benyúlt a brokát- ujjaisába. Ujjal hegyével vizsgálhatta, elgör­bültek-e az ing láncszemei. Aztán hazafelé- menet elgondolkozott, miért vett éppen ma először hosszú idő óta páncélinget magára, holott erre semmi oka sem volt. A zászlósurak azon csodálkoztak, mért nem aprította fel az ispán a kölyköt, holott kard volt az oldalán. —- öregszik — mondták Péter ispán fiai Borsnak, a pilisi ispánnak. Farkas, a Csanádi ispán bólogatott bor­tól nehéz fejével. — öregszik, bizony, öregszik. 22. Mikor János kikerült a várbörtönből, az összegyűlt hadak már nem voltak ott. A zajló nagy sokaság után minden kihaltnak Játszott. A fény bántotta a szemét, mert ab­laktalan földalatti üregben volt. — Meddig voltam odalenn? — kérdezte Ekecnet, aki maga ment le érte. — Bizony nem tovább, mint tiz napig — mondotta a várnagy. — Nem számláltad, hányszor hoztak ételt? János nem felelt. Arra gondolt, hogy vannak, akik évekig élnek igy elevenen el­temetve és eltűnődött, hogyan is élnek meg az ilyenek, ő már most is azon gondolkozott, hogyan ölhetné meg magát. Aztán arra a patkányra gondolt, amellyel ezalatt a tiz nap alatt úgy ösiszebarátkoztak abban a vak- sötétben, ahol nem is láthatták egymást. Vissza akart fordulni, hogy kihozza az álla­tot. De hiszen itt a világosságban élő embe­rek utálják a patkányt, azt mondják, hogy bűzös és gonosz indulatu állat, mit is kezd­jen itt vele? — Az ispán maga küldött indulás előtt, hogy majd ha elmentek, eresszelek ki. A nagy zűrzavarban még erre is volt gondja. Igaz, az olasz meghalt, azt üzentet!, hogy tartsad karban az erődöket. Én még egy fatat kezdtem vontatni a Víziváros belső ol­dalán, mert az alsóváros megtartásában nem igen bízom, ha ugyan eljutnának idáig, amit ne adjon az Isten. János kábultan hallgatta. Mindezek a dolgok már nagyon távolodtak tőle azalatt a tiz nap alatt és a patkány jobban foglalkoz­tatta, mint az összes erődítmények.. De hi­szen most itt van újra a nagy korlátlan tér­ben, a fényben, mért gondol unos-untalan egy elfogyott patkányra? Felnézett az égre. Kis, ragyogó kék foltok jelezték, hogy a téli párák már szakadoznak a magasságokban és az olvadás tükrében halódva nézi a tél, hogyan borzolja egy lázadó, az övénél mele­gebb szél gyér haját, a tar galyakat. Mintha minden megindult és lassan körben forgott volna. Csalás az egész, érezte János. Az ég­boltozat valahol összeér a földdel egy nagy körben és úgy borul ránk örök csalafintasá­gával, mint egy tarka, feJhővirágós -börtön- boltozat. Amaz sötét, emez világos, de mi a világosság és mi a sötétség? Mindkettőben megvagyunk és talán a sötétben szabadab­ban, mint az emberek, állatok, növények, hegyek, völgyek, folyók, felhők ránkmeredő sokaságában. Vájjon mit oincoghatott oda­lent erről az a patkány, amely a mélység csatornáiban korlátlan ur, idefent pedig minden kutya nyomorult zsákmánya? Felértek a hegytetőre, a templom bás- tyaszerü tornyai alá. János szembenézett újra ellenségével és most gyengének érezte magát a régi kőtömbökkel szemben. Erőtle­nül pattant vissza minden nekiszegzöd-ése, úgy tetszett, hogy a mohos kövek nevetnek. — Nem fogsz újrafaragni és újrarendez­ni bennünket, igy fogunk még ezer évig szétnézni hegyen-völgyön, ahogy most tart­juk egymást, megdöníhefetlenül é»s biztosan! Mit is néznek ezek a kövek és szűk kis ablakok évről-évre? Most olvad minden és János látta, hogy a tél halódva, Jegyőzötten menekül. De a győztes tavasz is fut a nyár elől, mint ahogy a napok és évek kergetik egymást megállás nélkül. Csak ezek a mo­hos, idétlen kövek maradnak változatlanul minden csalóka változásban. Pedig a rü­gyekkel egyszerre, a fűszálakkal egyszerre egy uj templomnak kellene a vén földből kinőnie, hogy jelezze az emberi élet válto­záséit, egy uj kor tavaszát, uj életformák kizsendülé*sét. De a kövek most erősen álltak és János nem hitt a hóolvadásnek. Gyűlölte ezt a meddő és csaló tavaszt, amelyben nem teremthetett vers én yt a természettel, amely­ben cserbenhagyta az, aki az ö alkotó képére teremtette. — Nézd csak — mondotta Ekecs — mi az ott? A visegrádi hegyek mögül fekete sá- vócska emelkedett az ég halvány kékjébe. Aztán eltűnt. János és a várnagy mereven szegezték arra a pontra tekintetüket. Most a fekete sáv megint feltűnt és kanyarogva veszett bele a semmiségbe. — Füst — mondották egyszerre. — Messze lehet ■ — szólt kisvártatva János. bán hozzájárultak a lakásínség enyhítéséhez bérházak és bérpaloták építésével. Törvényszéki orvosi tanácsokat létesítenek A kopmánv már régebben törvényjavas­latot nvuilott be az orvosi tanácsok léi esi 1x5- séről, melvet most a képviselcház is tárgyal­ni fog. A szenátus álbal elfogadott törvényja­vaslat értelmében meg változtatják az 1873 május 23-i'ki 119. számú és 1898—XXXIII. törvényt olyképpen, houv szükség esetén két szakértőt kell a bírósági tárgyalásra delegál­ni. A bírósági szakértő választására vonatko­zólag ugv határoz az ui törvény, hogy a szak­értő orvost az illetékes bírósági kerületekből kell behívni. Szakvéleményt lehet kérni arra hivatott hivataloktól é-s közintézetektől. Ha a szakértői vélemény nem eléggé •világos, - úgy a bíróság fel világosi lést kérhet a szakértőktől s ha ez sem kielégítő, ismételten és esetleg szakérlők véleményét kérheti ki. A törvényi javaslat második része a törvényszéki orvó i tanácsok létesítésére vonatkozik. Ilyen orvosi tanácsok létesítendők Prá­gában. Erűimben és Pozsonyban. Az or­vosi tanács élén az elnök áll. A tanács­nak legfeljebb 12 tagja lehet, akiket 3 évre az igazságÜKvminiszter nevez ki egyrészt az orvosi szakértők állandó jegy­zékében ielvett személyek közül, más­részt a törvényszéki orvostudomány egyetemi tanárai, vagy más pszichiáte­rek. sebészek, szülészek síb közül. Az orvosszabértők névjegyzékébe Prágá­ban, Brünnben és Pozsonyban csakis azokat az orvosokat lehet fölvenni, akik az egyetem törvényszéki orvostudományának fakultásán legalább egyévi praxist folytattak. Ez a tör­vény kihirdetése után három hónapra lép érvénvbo s végrehajtásával az igazságügyi, egészégürvi és iskola-ügyi miuisztériiimoka' bízzák meg. Búd János újabb genfi uifa 'Budapest, február 16. A képviselcház pénzügyi bizottsága ma délután kezdte meg ülését. Búd János pénzügyminiszter bejelen­tette, hogy a hónap végén Gertibe utazik, ahol a népszövetségtől a magyarországi népszövet­ségi kölcsönből 50 millió aranykorona felsza­badítását fogja kérni beruházási célokra. A francia gazdasági krízis számokban Pdris, február 16. A francia közgazdasági étet tegnap nyilvánosságra került statisztikájában mutatkozik be először szomorú számokban a hó­napok óta tartó francia gazdasági krízis. A hiva- ! talos statisztika szerint január hónapban a bevi- [ tel értéke 4.079 millió volt, azaz 1.044 millióval | kevesebb, mint tavaly ugyanebben a hónapban, | A kivitel 4.7 milliárd, azaz 685 millióval keve­sebb, mint 1926-ban. A csökkenés a bevitelnél 20 i százalék, a kivitelnél pedig 13 százalék. — Nem értem. Vác irányában van. Nagy falunak kell égnie, hogy ide látszik. Ilyen lucskos időben erdő nem éghet. — A tatárok volnának? — Nem lehet. Hiszen Budáról minden­nap jön futár. Az egész sereg ott rendezke­dik, csak Dénes nádor ment a határra egy dandárral. Megindultak lefelé. Jánosnak újból ka­varogtak a fejében azok a látomások, ame­lyek a börtönben kínozták. Az ispánt látta, ahogy egy szőke bajzuhaitagban és egy fehér test kemény húsában vájkál és tobzódik. Nem mert kérdezősködni. De a keresztapja mintha eltalálta volna gondolatait. — Az asszonyok mégsem mentek fel akkor. Tudod, amikor azt a butaságot elkö­vetted. Szerencséd van. Az ispán sem ha­ragszik rád. Hanem az asszonyod csak se­hogy sem találja itt magái, nem tud köztünk meg o tik onoso dn i. János némán ment a csata kos hegyi- utón és elgondolkoztáfoan a pocsolyákat sem kerülte el. Súlyosan lépett és a viztéesák nagyokat loccsantak csizmája szárára. —- Hallgass most rám, fiam. Nem mondhatok meg neked mindent, amit sze­retnék, de fogadd meg a tanácsomat és eredj vissza nyugatra. Megbeszéltük anyád­dal, hogy itt nincs marad ástok és nem is lesz. Van nekem valamicske pénzem, ami­ről az asszony nem tud, meg anyád is kiad­ja azt a húsa görög aranyat, amit. apád ha­gyott rád. Itt most háborúságok lesznek, a mesterségednek neon sok hasznát veszed majd, hacsak nem a dudások helyrehozatalá­ban. Igaz, nem láttok szükséget, amíg én élek, de az ispán éhezik az asszonyodra, ezt én már jöttödkor előre láttam. Mondta is, hogy' el ne eresszelek benneteket, de én majd csak helytállók, ha ugyan visszajön. Eredj csak haza, amiig én a bástyákat végig­nézem, gondold meg, amit mondtam. (Folytatjuk.) * ___ |qUEURKAKQ/» ^.RUMAT-IKeRy.üc.sp^ röMö«WM-eS:LIKOftGYAR.D.r •ROZNAV'/X* Mandarin • Cacao - Dió-Crém® . Cherry Tripla-Ses — Curacao — Karlsfcadi kecarO „Késmárki kiáTitáson an.ny éremmel kitüntetve1' ,,A Nemzetközi PuBaUiállitáson arany éremmel kitüntetve"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom