Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-17 / 39. (1373.) szám

1927 február 17, csütörtök.

9íapró!-napra

A PROGRAM is köielee, ez az igazság jut eszünkbe akkor, amikor Dérer Iván rír. exminisz- ter, szociáldemokrata képviselő külpolitikai beszédét végigolvassuk. A mi szociáldemokratáink szocialista politikáidról már régóta megvan a magunk külön véleménye, hiszen a nemzeti gyűlöletnek és elfogultságnak rezsimjére 6k ütötték rá a szabadalmat. A cseh szociáldemokratákat német elvtársaik ezért az. elvtelenségért és programsze- gésórt igen gyakran. állították nemzetközi pellengérre is, igy a II. Inlernacionálé hamburgi és marseilli kongresszusán. Dérerrel szemben mentő körülmény, hogy 6 csak amolyan szalonszocialis- ta, akinél a szocializmus annyit jelent, hogy kiélheti politikai ambícióit s bátran köpetheti radikális társadalmi filozófiáját. Ez a; a típus, amelyet a nyugateurópai szocializmus miniszteri székébe ültet, de már a forradalmibb kelcfeurópai munkásság kivet soraiból. Dórért mint szocialistát és mint haladó gondolkodású embert pártjának programja arra kötelezné, hogy a nemzetek egy- másközli megbékítésének úttörője legyen. Az ex- miniszler elvtárs ezzel a nemes kiválással szemben tegnapi parlamenti beszédében azon háborodik fel, hogy a mi közvéleményünk nem háborodott fel a magyar országgyűlés alkalmával történt de- monslráciákra. Mennyivel egészségesebb a jugoszláv közvélemény, érvelt a szocialista képviselő, amely érzékenyen reagált az olasz—albán szövetség megkötésére. Dérer szerint tehát az lett volna helyes, ha a mi közvéleményünk is neki tüzese- dilc ,a tanok beavatkozását sürgetik és talán még egy újabb mozgósítási is elrendelnek Magyarország ellen Locarno és Tliciry nagyobb dicsőségére.

#

EGY MÁSIK PONTJA is volt az exminlszter ur beszédének, amelyet szatén megnehezménje- zank egy szocio.ógailag annyira képzett, tanult fővel szemben, aminőnek Dérért ismerjük. Vészedé emnek tartja, hogy a magyar aktív izmus politikai vezére éppen az a Szen'-Ivány, akinek apósa Wlassics Gyula báró, a magyar főrendiház tagja. Ezt az érvet azután mint belpolitikai argumentumot idá g még igazán nem hallottuk. Hát miért lehetett szoc á.demokrata pártvezér és miniszter Dérernek eivtársa, Markovics Iván dr., akinek felesége szintén magyar lány és rokonai Pesten élnek. Hogyan lehet megbízható egyetemi tanár Prágában egy o'yan cseh, akinek az unoka- fivére a magyar külügyminisztériumban van alkalmazásban, fontos pozícióban? Hogyan lehet vezérkari ezredes az a katonatiszt, akinek a felesége aradi magyar urilány és az a másik tábornok, akinek felesége temesvári magyar leány. Ha ezt a szempontot vesszük a politikai és társadalmi működés kritériumából, akkor leghelyesebb lesz, ha Dérer uj törvónyjavas’atot nyújt be, amely hivatalból elrendeli az ilyen állami szempontból veszedelmes házaséletek felbontását. Egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy ügyvédi irodája nem bírná a munkát, annyi magasállásu szlovák főtiszlviselő lenne a kliense.

0

LOCARNO, Thoiry, Páneurópa, Nyugal-Euró- pa lapjai hangosak ezektől a szavaktól. Nálunk még a beavatkozás, szigorú ellenőrzés elócslcult arzenáljából veszik jelszavaikat a külpolitika malomalatti képviselői. Az egyik rágcsáló — nem tudni, egér-e, vagy patkány. Bizonyára patkány, mert az egérnek bizonyos szimpatikus vonatkozása van az oroszlánhoz. A másik politikai álmodozó. Széria a világon ezek az álmodozók igen nagy megbecsülésben részesülnek, sőt egyaknást már valóra álmodtak. Teszem a népszövetséget. Teszem elvileg a lefegyverzést, a nemzetközi bíráskodást, Locarnot, Thoiryt. Pán-Európa sem lesz meg még jó sokáig, de Istenem, mi lehet, még, amiről jóéi eve nem álmodoztak? — A politikusok nagy állaga ebbe a két kategóriába sorozható: a rágcsálókéba és az álmodozókéba.. Csak nagyon, kevesek a komoly építők, akik mégis esek segíteni szeretnének ezen a nyomorba jutott szerencsétlen Európán.

A VÁLÁSOK és öngyilkosságok megdöbbentő statisztikájával foglalkozott a Magyar Statisztikai Társaság tegnapi magasnivóju ankéija. Az értekezleten különböző értékes felszólalások hangzottak el, amelyek minden oldalról megvilágították a fontos tárgyat és rámutattak az orvoslás módjaira. Az összes előadók megegyeztek abban, hogy a vallásosság apadásában, a tiszta erkölcs hanyatlásában ke’l elsősorban keresni a bajok forrását, mert a gazdasági okok csak másodsorban jönnek tekintetbe. A borzasztó kor után a vallásosság és az erkölcs visszaállítására kell törekedni minden arra hivatott tényezőnek, a szülőknek, tanítóknak, lelkipásztoroknak s a társadalom kiválóságának egyaránt. Le kell csillapítani a háborgó indulatokat, vissza kell állítani a lélek nyugalmát, magas piedesztálra kell emelni a hitet, erkölcsöt és az erényt és száműzni kell mindazt, ami elveszti a lelket s öngyilkosságba kergeti a bomlott idegzetű, hinni és remélni nem tudó embert A lelkek szanálása Európa nevelőinek legfontosabb feladata.

StreseiTsann és fJisssoSini titokban találkozott San Rerrában?

Az arcból Sarlónak szQnzác'és — Német-oEasz

diplomáciai — fi íessfcariássaS 5teS3 fogadni

— Az országos keresztányszocialista párt

r-vy szabású népgyülése Léván. Pozsonyból ie’enirk: Az országos keresztényszocialista párt február 20-án délután 3 órai kezdettel Léván a Városi Vigadó nagytermében nagyszabású beszámoló népgyülést tart. A - gyűlésen Franciecv Lajos dr. szenátor, továbbá Fodor Miklós nemzetgyűlési képviselő tartanék beszámolót.

7.x 10 színes miimelléklet, 144 sző végközti kép dl szili az 100U oldalas Kis Erelim: Az állatok

.világát. ... ^

Pá

ris, február 16. A Daily Hóraid, az a jelentést közöl a rivierai „politikai boszork Stresemann hó (Jön este találkoztak San Rém elvoiben elhatározták egy „kölcsönös dipl conzura mindent elkövetett, hogy Európa k titkos és nagyjelentőségű találkozóról, mert torvozott olasz-német szövetség előmunkálat egyetlen európai lap sem szerzett tudomást Héráid rivierai tudósítója tudta meg v.'fetl bö kommentárral látja el a híradást s kijele kozás a titkos diplomáciának újabb mosto Ián nem tanultak semmit az elmúlt évei V*1 tanácskozásaikat, mint a háború előtt tették, nagyobb olövigyáz-atossá^gal szabad fegadni, hogy a rendkívül elfoglalt duce az Olaszorsz lég meglátogatta volna. A bírt csak azért k sem német részről nem cáfolták azt meg.

ngol munkáspárt hivatalos lapja, szenzációs ánykonyháról“. A lap szerint Mussolini cs óban, több éráig maradtak együtt és alap- omáciai szövetség" megkötését. Az olasz özvéleményo no szerezzen tudomást erről a csak a legnagyobb titoktartás alkalmas a ainak elvégzésére. A terv sikerült is s a hétfő osti összejövetelről. Egyedül a Daily énül az eseményt. Az angol munkáspárti lap úti, hogy a legújabb sanremói titkos talál- rmiivo. A háború utáni diplomaták egyálía- s ugyanolyan módszerrel folytatják ma is — A Daily Héráid tudósítását csak a legmert nem nagyon látszik valószínűnek, ágban üdülő német külügyminisztert tényezőijük, mert egyelőre sem olasz részről,

Eredeti „Qlashiítte' órák A lar.oe &] | Siihnetöl és 5 V/ C Scnaffhausen órák

jWeinstabl Móricz ékszerész

Pozsony, Haíászkapu utca 2. szám.

. *wtn«vmsqHMBnonrctjarajtramumcxMr^x Mmiktrmncaiámra

ECorSáfh Endre to@szésn>©féla

a russinsskéi magyar fsÉr'sscvstséö elnöki tanácsülésén

fis elnöki tanács bSsaSmsí szavarott a ruszi^sskóf mafsysrsáíj törvényhozóinak — fi pártazSv&fsög búcsúja Árky átitos.ől

Beregszász, február 16.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ru- szinszkói magyar ellenzéki pártok szövetségének elnöki tanácsa és választási bizottsága szombaton, Beregszászon, a magyar nemzeti párt hivatalos helyiségében ülést tartott. Az ülést Korláth Endre dr. szövetségi ügyvezető elnök megnyitó beszéde vezette be, ir.e-yben meggyőző érvekkel méltatta a jól bevált párt- szövetség életképességét, majd felolvastatta Árky Ákos, a szövetség eddigi érdemdús elnökének lemondó és búcsúzó levelét, melynek tartalma mély hatást tett a szövetség tagjaira. Ezután Korláth Endre a szövetség, Egry Ferenc szenátor a magyar nemzeti párt, Kerekes István dr. nedig a keresrtényszoeialista párt részéről méltatták Árkv Ákos elévülhetetlen érdemeit és fejezték ki hálájukat Ár- kynak, akinek érdemeit Hokky Károly Keresztényszocialista főtitkár indítványára jegyzőkönyvben örökítettek meg.

Petrogalli emléke

Korláth elnök ezután Petrogalli Oszkár halálának érfordulója alkalmából kegyeletes szavakkal emlékezett meg a magyarság összefogását munkáló nagy férfiúnak érdemeiről, aki a magyarság egységesítését a szövetség alakjában kívánta mindig életben tartani és a magyarság céljainak elérését ellenzéki állásporton kívánta kivívni.

Ez ünnepélyes aktus után a szövetség Nagy Kálmán dr. keresztényszocialisia párti ügyvezető, elnök, pártszövetségi tag lemondó levelével foglalkozott és Nagy Kálmánt szere- tetéről, ragaszkodásáról és bizalmáról biztosítva elhatározta, hogy lemondásának visszavonása érdekében mindent megtesz.

Ezt követte Korláth Endre dr. szövetségi elnöknek a szövetséget érdeklő ügy ékről szóló évi jelentése, melynek során ismertette a szövetség által elért választási eredményelvet, valamint azt a megállapodást, melyet a ru- szinszkói magyar nemzeti párt a szlovénekéi magyar nemzeti párttal kötött és amely abban domborodik k;, hogy a ruszin- szkói magyar nemzeti párt fentartotta szabad kezét Ruszinszkó autonómiáját, továbbá a ru- szinszkói szervezetek adminisztrálása kérdésében. Az elnöki tanács a jelentést jóváhagyólag vette tudomásul.

Efjry Ferenc beszámolója

Nagy figyelemmel hallgatta meg az elnöki tanács Egry Ferenc szenátor beszámolóját, melynek legfigyelemreméltóbb része a szenátor azon kijelentése volt, hogy

a kormány a magyarságnak a, (öle megkívánt kormánytámogatásért eddig úgyszólván semmit sem ígért.

Korláth Endre saagsr beszéde

Ezután Kerekes István dr. keresztény-1 szocialista párti elnök vette át az elnöki széket. Korláth Endre dr. pedig nagy érdeklődés és figyelem közepette tartotta meg beszámolóiját, melynek kezdetén ismertette a magyar nemzeti párt parlamenti munkájának azt az idejét, amikor egyes törvényeket szavazott meg,

joggal számítván arra, hogy ellenértékűi a, kormánynak a magyarsággal szemben tanúsított magatartása nem csupán kijelentésekben, hanem komoly tettekben is meg fog nyilvánulni.

Az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány a párt szolgálatait nem honorálta, amennyiben az állampolgársági törvényjavaslatba olyan beszúrásokat, kihagyásokat és torzításokat vitt bele, melyek annak értékét nagyon leszállították- Beszámolt még ezzel kapcsolatban a júniusi kampány alatt a parlamenti klubban kifejlődött élénk vitákról, melyek során egyszer-egyszer ellentétbe is került klubtársaival Ezt a körülményt egy arra egészen illetéktelen biztosítási tisztviselő híradása utján egyes ruszinszkói párttisztviselők — akik már 1925 eleje óta igyekeztek a ruszinszkói szervezetekben visszavonást előidézni — arra használták fel, hogy formális pártforradalmat rendeztek. A pártvezetőség azonban a kellő nyugalommal intézte el a rendbontókat és részben döntőbírósági utón. részben az 1926 szeptember

4-tki választmányi ülésen állásuktól felmentette őket, Mindazonáltal az állásuktól felmentettek, valamint a kormány lapjai, ugv állítják be a dolgot, mintha Ruszinszkóban pártválság volna és nagyban kolportálják, hogy

Szeri-Ivány kijelentést tett volna, hogy eljön Ruszinszkőba rendet csinálni, békét teremteni.

— Nem akarok hitelt adni a lapok eme híradásának — mondotta Korláth, — mert Szent-Ivány legjobban tudja, hosy Ruszinszkó területén éppen a vele 1925. év decemberében létrejött és Írásba foglalt megállapodás szerint a ruszinszkói szervezetek részére biztosított autonómia értelmében a béke megteremtése a mi egyedüli és kizárólagos jogunk és becsületbeli kötelességünk, ő ezt többször ki is jelentette már, amikor egyes újságírók kellemetlenkedtek neki, hogy mindenéppen ellentétet teremtsenek közte és köztünk.

— Mi Szent-Ivány képviselőtársunkat, ha ő csakugyan hozzánk akar jönni, mint vendégünket ezer örömmel várjuk és ha ideje fogja engedni, ő ezt bizonyára meg is fogja tenni, mert mi is voltunk Egry Ferenc szenátorral együtt neki és a szloveriszkói szervezeteknek szívesen látott vendégei. A rendcsinálás kérdése különben is tárgytalan, mert szervezeteinkben béke van s azok az urak. akik a forradalmat csinálták, már csak kívülről nézik szervezeteinket s közönségünk 95 százaléka már ismeri őket s működésükét Ezek a forradalmárok ma velem szemben forradalmárok. holnap talán Szent-Ivány ellen fordulnak, ha ő kijelenti, amint már sokszor nyomatékosan kijelentette, hogy

összes feltételeinek teljesítése előtt másról nem lehet sző, mint ellenzéki politikáról. Csak azok hiszik és terjesztik róla az ellenkezőt, akiknek nagyon sürgősen érdekükben állana, egyéni önző célokra a ■ mindenképpen és mindenáron való kor- ... .......mánypártisáQ}

Ezu

tán Svehla szerepét ismertette, mellyel a németeket feltétel nélkül belekényszeriíeite a kormányba. A szlovákok kormánybalépésé- rék feltételeit nem ismeri a szónok, de máris megállapítja, hogy

a közigazgatási reform javaslat a Hlinka bevallása szerint, sem egyenlő az autonómiával.

Meg van győződve arról, hogy úgy a németek, mint a szlovákok egy íé'eéz- tendő múlva, hol a nép önérzete, hol a nép nyomora által kényszerítve, kilépnek a kormányból. Ezután rámutatott azokra a példákra. amelyek igazolják, hogy a kormány politikája Ruszinszkóban nvt sem változott.

— Mi továbbra is akiivak, mozgékonyak, igtlrekészek akarunk lenni és pedig a. leghatározottabb ellenzéki oldalon, mert. ezt követeli tőlünk eddig is gyakorolt po- Ipilcai realitásunk. Nem lehelünk várakozó állásponton, mert a várakozás és egyhelyben állás passzivitást, tétlenséget jelent és széf-züllést eredményezhet., ezzel pedig lecsúsznánk az aktivista politika útjáról— Szomorúan tapasztalhatjuk. ha tv mész alig lett mnnr a kormánvföbbs'gtík, máris a lo? vakmerőbb támadást intéznék az alkoí- mánvíörvénv. a békeszerződés, illetve az ezekben biztosított ruszinszkói autonómia ellen. Ruszinszkó területét egyszerűen íefere akarják zsugorítani. Közigazgatási berendezkedésükkel fait a compli elé ál1 itani vagy egészen megsemmisíteni Ruszinszkó törvény- hozását. Már pedic az autonómia, a rai kenyerünk. a mi mesélhet" sünk s esrvutfel a mi aranybullánk. emel vet mi mé<r az erőszakkal sTomben is hajlandók vagyunk megvédeni. Mi a kormányzattal nem is tárgyalhatunk addig a békéről komolyan, amis az autonómia bevezetését meg nem kezdi; nmig az adóhátralékok és részletfizetések tekintetében legalább n°srv-öt évi haladékot nem kapunk P- talánosságban népünk részére, amíg a telepítéseket be nem szüntetik és az eddig eszközölt bátyúi, dereeni stb. telepítéseket vissza nem csinállak. Ezek azok. az előlegek, amelyek teljesítése után leülhetünk mi a kormányzattal a magyarság pacifikálásának érdekébon a többi sérelmek becsületes orvoslásának tárgyalásához. A helyzet, politikánkban semmicsetre sem rózsás de nem is vigasztalan. mert a prágai 1 ormánvzat helyzete csak látszat szerint ió. a tömegek az ellen-ék oldalán vannak s ezek hatalma ctőbb-uíóhb cl fogja seperni az izéretekben és becsapásokban annvira üsrves kormányzatéi.

A beszámolót nagy helyesléssel és lelkesedéssel fogadták az elnöki tanács tagjai, majd a képviselőt és szenátort bizalmukról biztosítva, politikájukat helyesnek ítélték és a magyarságra kényszeri tett ellenzéki politika további gyakorlására hatalmazták fel a törvényhozókat, köször-etet mondva nekik eddigi munkálkodásukért.

Ezután egész sor interpellációt intéztek a képviselőhöz, melyek a református egyház törvényeinek sorsára, a ruszinszkói autonómia ügyére, a földreformra, az elbocsátott tisztviselők ügyére, az adóreformra, az illetőségi, kérdésre, valamint a Korlátúnak a költségvetés elleni szavazásával kapcsolatos hírlapi közleményekre vonatkoztak. A képviselő minden kérdésre kimentő választ adott.

Az ülés bizottságok választásával fejeződött be.

Újabb fordulat a Dégenfeld Imre és Radvánszky Béla grófok közötti családi afférban

Budapest, február 16. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ismeretes az a családi harc. amely Dégenfeld Imre gróf és gondnoka, Radvánszky Béla gróf között folyik. Ez a küzdelem tegnap uj fejezettel bővült. Tudvalevő, hogy Dégenfeldné urát a Schwar- czer szanatóriumban helyeztette el. Tegnap meg akarta látogatni az urát és a legnagyobb meglepetéssel arról értesült,' hogy urát tegnap délben Radvánszky Béla autón elszáll i- totta a szanatóriumból. A szanatórium igazgatósága kijelentette, hogy a család nem volt hajlandó a kezelési dijai fizetni s igv szabályszerűen járt el akkor, amikor a gróf gondnokának kérésére a beteget házikezelésre bocsátotta ki.

Dégenfeld grófné azonnal a budapesti fő- kap'tánysághoz hajtatott, ahol feljelentést tett Radvánszky gróf ellen, aki véleménye szerint férjét külföldre szöktette, hogy ott zárt elmegyógyintézetben helyezze el. A grófnő szerint igy akarják megakadályozni, hogy Dégenfeld gróf jogos anyai örökségéhez jusson.

3