Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-16 / 38. (1372.) szám
NaI számunk 10 oldal VI. évf. 38. (1372) szám *> Szerda 8 1927 február 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: poUtikcii TlCLpUcLpjcL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACU GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/HI. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap. Praha Hlinka A képviselőház egyhangúlag ratifikálta a csehszlovák-magyar ideiglenes kereskedelmi szerződést Élénk vita a magyar aktivista politikáéi a plémim mai ülésén — Kurtyák deklarációban követeli sz autonóm szóim egy behívását — Dérer illetéktelen beavatkozása Magyarország belügyei&e — Zoch: Csehszlovákia Magyarországgal és az itteni magyarokkal békés viszonyban akar élni — A közigazgatási törvényjavaslatok az alko:mányjogi bizottság elé kerültek Márciusig ismét elnapolták a képviselőházai Irta: Péter Mihály. Lehetetlenségnek tartom, hogy a Hlinka szájából Rózsahegyen elhangzottak felett minden megjegyzés nélkül napirendre tériünk s müveit emberekhez méltóan objektíve szóvá ne tegyük Hlinka ott tett nyilatkozatát. Tartozunk ezzel annak a vérségi 'kapcsolatnak. mely miniket ottani testvéreinkhez köt és annak a békés irányzatnak, melyet az ittlakó szlováksággal szemben mindig táplál-, tűnik. melvet ezután is.mindig szivünkön viselünk. Mindnyájan ismerjük Hlinka szavait, mely szájaiból Rózsahegyen elhangzott s nz okot is, mely miatt elhangzott. Kezdjük előbb az okon. A magyar parlament hosszú szünetelés után a választások óta megnyílt. A meguvitás napján az impozáns épület ormán a magyar zászlók félárbócra voltak eresztve. Hogy ezt miért cselekedtek igy? Minden gondolkozó ember könnyen megérti. Magyarország területéből kétharmad résznyit csatolt el a trianoni békeszerződés. Józan- eszü. okos embeT könnyen átlátja a magyar nemzet háborgását, hiszen még külföldi, sőt az antant körébe tartozó politikusok között is igen sokán vannak., akik komolyan gondolkoznak felette, hogy a magyar nemzetnek ilven nagymérvű büntetése, — melyre tulajdonképpen rá sem szolgált okos. eszélve s. a jövő békéiét szolgáló politika volt-e? A büntetés egyik oka. hogy a véres háborút ő idézte volna dél. az uiabb üvorfrioiásök folytán kétségtelenül elesett, a másik ok; hogy a- nemzetiségeket elnyomta volna: az itten azóta űzött nemzetiségi politika által van megcáfolva. amely politika százszor rosszabb az ott folvtatottnál. Ennek az arra legilletéke- sebbek. maguk a szlovákok adták számtalanszor kifejezést. Csak megérUfbtő és világos, tehát mondom, ha e fájdalomnak a magyar nemzet az említett módón is kifejezést adott. Még egy magánháznál is, ahol halott van, így szoktak .cselekedni. Ez a legtermészetesebb, a lélek mélyéről fakadó emberi dolog, amin soha senki • nemhogy megbotránkozott volna, de ha a szívben egv csepp emberi érzés van, sir a sir ókkal.'még ha áz a gyászoló család véle semmiféle rokoni összeköttetésben nem áll is. Ezt az érzést maga Krisztus is szentnek tartotta. mikor könnyet hullatott a Lázár koporsója felett. Mennyivel inkább igv kell ennek lenni, ha egy nemzetet látunk gyászba borulni. Magyarország embervesztesége, ahol a szenvedély és gyűlölet végképpen meg nem vakította a szemeket a messze külföld müveit nemzeteinél is általános részvétet keltett és a részvét napról-napra mind őszintébb és mélyebb. És ebbe a gyászoló hangulatba belekiált egv ember, akit Hí inkának hívnak és aki egy nemzet vezére és azt mondja: „Nekem mindig öröm az. ha a magyarok gyászolnak, az volna a bánatom, ha örülnének41 * *. Álljunk meg e szónál, mért ez a szó rettenetes és megdöbbentő. Reám és azt hiszem minden magvarra, sót ki merem mondani, bizonyára minden müveit emberre úgy hatott áz. mint mikor valami pajzán, értelmetlen és érzéketlen ember lát egv temetési menetet és amidőn mindenki szomorú, meghatott, ő ellenben vidám arcot vág és kárörvendöleg mosolyog, hogy ezzel is szembehelyezkedjék a kegyelet szent érzéseivel. Hát. ha az ilyen csuicndároskodó lépést egv nemzettel szemben cselekszi, mit fogunk az ilyennek mondani? Ha Hlinka túlfűtött- nacionalizmusánál fogva tette ezt és ebben keresne jogcímet e cselekedetére, még ézzel sem tudná magát igazolni, mert százszor olvastam vagy hallottam tőle igen keserű panaszokat nemzete Itteni súlyos elnyomatásáról. De ha másképpen volna is, Hlinka nap. benne, az ő személyében a nap a politikustól sohasem választható el. ő akkor sem teszi le soha a reverem- dáat. amikor beszél, ir. szónokol, agitál. Hallottam egv pár népgyülésen beszélni, akkor is rajta volt a papi ruha; beszéde közben, mikor eljött a 12 óra s megzendültek a hajvég, február 15. Két hónapi szünet után ma ült össze újból először a .parlament A mai ülésnek a napirendje is egészen szürke. Egyes kereskedelmi szerződések ratifikálásáról szóló törvény- javaslatok tárgyalása volt soron, de a csaknem teljes számban megjelent képviselők a javaslatok feletti vita során szóba hozták az összes aktuális bel- és külpolitikai kérdéseket s különösen nagy érdeklődéssel bírálták a közigazgatási reformjavaslatot, amelyet a kormány ugyancsak a mai ülésen nyújtott be. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatosan a szónokok különösen sokat foglalkoztak Magyarországgal. Kevéssel tizenegy óra után nyitotta meg a mai ülést Maíypetr elnök. A csengő szavára csakrem teljesén megtelt az ülésterem. A diplomaták páholyaiban a jugoszláv törvényhozóvendégek foglaltak helyet. Maíypetr elnöki megnyitójában bejelentette, hogy Chvalkovszky cseh agrárius képviselő lemondott mandátumáról, valamint jelentést tett arról, hogy a mandátumától megfosztott Hirschl kommunista képviselő helyébe Skola képviselő került, aki le is tette a képviselői fogadalmat A kormány által benyújtott törvényjavaslatok között első helyen szerepel a közigazgatási reformról szóló javaslat, majd az országos és járási képviselőtestületek választásáról és az építkezési mozgalomról szóló javaslatok. Ez utóbbit teljesen elkülönítették a lakbérvédelmi törvénytől. Benyújtották még a bányahivatalok felállításáról és azok működéséről, továbbá a továbbszolgáló altisztek elhelyezéséről szóló törvényjavaslatokat, valamint a törvényrangok: ott sem felejtkezett meg egyháza szent előírásairól s félbeszakítva politikai szónoklatát, keresztet vetett és imádkozott. Tehát még leghevesebb politikai működése közben is az Urra gondolt, még akkor is eszébe jutott hogy minden gyarló, földi politizálásnál van egv tisztább hely. az Isten országa. egv szentebb foglalkozás, az Isten keresése. Miért felejtkezett el erről Hlinka most. miért csak éppen a magyarokkal szemben? Hlinka pap. neki tudnia kell, tudnia Krisztustól, akinek a szolgájának vallja magát: hogy szeresd felé-barátodat, mint tenma- gadat. S mikor egv gyűlölködő farizeus azt kérdezte Tőle. kicsoda az én felebarátom, Jézus a samaritánusról szóló példázatot mondta el neki. amelynek az a veleje, hogy felebarátunk minden ember, éppen azért, mert ember, éppen azért, mert az Isten gyermeke és éppen a szeretet általános kötelező ereiénél fogva minden embert bele kell abba foglalni, tartozzék bármely fajtához vagv felekezethez. Miért zárná ki abból Hlinka csak a gyár okét. csak Magyarországot? Miért nincs az ő szivében egv mákszem- nvi rész a szeretetbol csak Magyarország, csak a magvatok számára? Miért örül ő akszéki orvoskamarákról szóló törvényt módosító javaslatot. Csehszlovákia és szomszédai A tárgysorozat első pontjaként a Magyar- országgal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződés ratifikálása szerepelt, amelynek előadói Uhiir cseh nemzeti demokrata és Zadjna cseh agrárius képviselő voltak. Az előadói jelentések után Maíypetr elnök megindította a vitát, amelynek első szónoka Knirsch német nemzeti szocialista hosz- szabb beszédben támadta Csehszlovákia eddigi külpolitikáját, amely arra irányult, hogy a szomszédos államokkal lehetetlenné tegye a barátságos jóviszony létrehozását. Múr pedig az ilyen kereskedelmi szerződések elsősorban megkívánják, hogy a szerződő államok egymással jóviszonyban legyenek. Csehszlovákia azonban e tekintetben keveset tett. Sőt azt láttuk, hogy éppen szomszédaival szemben, amelyekre kereskedelmi tekintetben rá van utalva, nem nagyon keresi a megértést. Csehszlovákia külpolitikája elutasító magatartást tanúsít Ausztriának Németországhoz való csatlakozása kérdésében s ezzel idegen állam- rendszerbe avatkozik be. A szudétacémeteket a legerősebb módon elnyomják. Az ilyen rendszer lehetetlené teszi azt, hogy Csehszlovákia a szomszédaival barátságban élhessen. Pick (cseh szociáldemokrata) üdvözöl minden kereskedelmi kapcsolatot a szomszédos államokkal. Ellenben határozottan állást foglal a vámok ellen, mert ezek főleg az ipari termékek kivitelét teszik lehetetlenné. Üdvözli a jugoszláv nemzetgyűlés kiküldötteit s ebből az alkalomból hangsúlyozza, hogy nemcsak kor. mikor mások sírnak, mikor világosan meg van írva a bibliában, mindenki, de leg- elsősorban a 'papok számára: „örüljetek az örülőkkel. sírjatok a sírokkal44, még figyelmeztetőbben. mely már egyenesen a papoknak szól: „Ti vagytok a földnek savai, ha a só megizetlenül. mivel eózatik meg?“ Megvallom, nem értem Hlinkát a papot, mert mint mondottam. Hlinkában a pap a politikustól el nem választható, de ő maga sem akaria. hogy elválasztható legyen. A nemzetek csak ugv maradhatnak meg, ha a gyűlölet szelleme egészen kipusztul s helyébe jön a szeretet, mert a gyűlölet rombol, pusztít, csak a szeretet épít. Ezt Pál apostol mondta. Csak a szeretet tudja ezt az országot átformálni, ugv külvonatkozásaiban, nemzetek és nemzetek, mint egv ország kebelében nemzetiségek és nemzetiségek között. Ha ez áll nagv„ igen nagy nemzetekre, ha ezt hirdetik a nagy nemzetek, igen jelentős állam férfiai. miért ne volna ez igaz. az azokhoz mérve igen-igen kicsi Csehszlovákiára nézve. Csak ez az állam volna kivétel az enyészet törvénye alól, csak ennek volna joga. privilégiuma a béke mellőzése? Csák éppen Hl inkának volna kivételes icaa az amin ozitáshez, mikor ráJárát üres jelszavakkal, hanem a kérdések konkrét rendezésével kell Jugoszlávia és Csehszlovákia között a kulturális és gazdasági kapcsolatot megteremteni. Az építkezési mozgalomról szóló törvényjavaslatot birálva kijelenti, hogy ezzel a nyomasztó lakáshiányt még nem oldják meg, mert a javaslat szerint az állam a városoknak nem ad garanciái, hanem csak szövetkezeteknek és magán- személyeknek. Már pedig éppen a városok építik a legtöbb lakást a hivatalnokok és munkások részére. Élesen elítéli a közigazgatási reformjavaslatot is. amely szerinte a városok autonómiájának és egyáltalában minden önkormányzat sírját jelentikKreibich (kommunista): Két hónapos szünet után ült össze ma először a parlament s ennek napirendjén olyan tárgysorozat szerepel, mintha a két hónap alatt az országban sem gazdasági, sem politikai téren nem történt volna semmi. A jelenlegi kormány gazdasági politkúja az ipar végveszedelmét jelenti. A közigazgatási javaslatot helyesen a községek tönkretételéről szóló javaslatnak kellene elnevezni, mert ezzel azt akarják ebben a rendőr államban életbeléptéim, ami a régi osztrák rezsimnek nem sikerült. A javaslattal fölbontják az egész alkotmányt és újból megbolygatják az összes. közigazgatási és nemzetiségi kérdéseket. Podkarpatszka Ukrajna autonómiáját teljesen el akarják tüntetni. Követeli, hogy a kormány nyilatkozzék a plénum előtt politikájáról. A mai kormány a legpiszkosabb kompromisszumok alapján működik. A mai ülés programja a parlamentarizmus teljes csődjét jelenti. Meg kell bukbak a béke fehér zászlóiát, a Krisztus zászlóját lengetik. Tegye Hlinka a szivére a kezét és mondja meg őszintén, hogy az ilven nyilatkozatokkal nem a békesség, a szeretet útját egyengeti sem a nemzetek, sem e hazában a nemzetiségek között. Hlinka bizonyára azt hiszi most, hogy belőlem a megbántott faimogvar beszél igy. Nagyon csalódik. Én úgy gondolom, az itteni becsületes szlovák nép szive burját is érintettem. 36 évi lelkészi működésem óta vegyes nemzetiségű vidéken élek. Keletsziovenszkó szlovák népének érzését, gondolkozását tiszta. .vallásos lelkületét jól, ismerem. Nagyon tudom azért, hogyha megkérdeznék őket, mindeniket. még azokat is. akik az ő politikai ösvényét tapossák: osztjátok-e ti a vezéretek nyilatkozatát, öröm-e az nektek, ha valamely nemzet legyen az akár a magyar, gyászol, öröm-e az nektek, ha másért nem, csak egyedül azért, mert keresztények vagytok? Tudom, kivétel nélkül igv felelnének: No. még ilvet kérdezni is, hiszen akkor Krisztus követőinek sem tartanánk magunkat Nagy baj az. ha a hegvormon állók ►Szavaira a völgyben ülők részéről nem jön helybenhagyó ítélet.
