Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-16 / 38. (1372.) szám
2 iv«( ivaíTUiU' Ili, öZtíl’UÜ. tatai nemcsak a kormányt, hanem az egész] zatáért s Európa szocialista és munkáskor- mai rendszert. Pártja a nemzetek önkormány-, mányaiért harcol. Ruszinszkó a ruszinszkóiaké! Kurtyák Ruszinszkő őslakossága nevében deklarációt olvas fel, amelyben a leghatározottabban tiltakozik az eddig kormányrendszer ellen, amely minduntalan ■ megsérti Ru- szinszkó autonóm jogait és ezt az autonóm területet gazdaságilag, kulturális téren ás politikailag is teljesen tönkretette. A mai kormány. — úgymond — beterjesztette a közigazgatási -reformról szóló törvényjavaslatot, amely a köztársaság területét közigazgatásilag négy országrészre osztja: Csehországra, Morva-Sziléziára, Szlovenszkóra és Ruszinszkóra. Ruszinszkó fővárosává Ungvár helyett Munkácsot tették meg. A vármegyéket megszüntették és helyettük négy országos képviselőtestületet állítanak fel. amely Ruszinszkóban 18 tagból fog állani. Ezek közül is hat kinevezett tag lesz és az elnöki szék is kinevezés utján kerül betöltésre. Az elmek tisztán csiak a kormánynak fog tartozni felelősséggel. A Poci kar pataké Hl&sv ci- mü cseh újság a reformjavaslat kulisszatitkait is leleplezi s azt ina. hogv nemcsak Un gvár városát, hanem az egész ungvári járást is elszakítják Rusrinszkó- tól és Szlovenszkóhoz csatolják. — Ezt határozták rólunk, nélkülünk. A kormánynak ez a tette merénylet a saint- germaini szerződés ellen és halálát jelenti az aIke írnánvtöT vényben biztosított ruszinszik ói autonómiának. ,rEz.ellen_a merénylet ellen egész Ruszinszkó vallásra, nemzetiségre és pártpolitikai állásra való különbség nélkül felemeli tiltakozó szavát, mert Kuszinszkót a Poprádíól a Fehér Tiszáig magáénak tartja. Ruszinszkó összlakosságának nevében követeli az autonómia teljes élet- beléptetését és a ruszinszkói szojm azonnali összehívását, mert egyedül ez a szojm hivatott valamennyi közigazgatási probléma elintézésére. Mi ruszinszkóiak, — mondja most emelkedett hangon — nyomatékosan kijelentjük, hogy ha egyesek önként csatlakoztak is a csehszlovák köztársasághoz, a csehszlovák kormány gyámkodását mi nem fogjuk tűrni. Kérdezzük, mi logon avatkozik a prágai kormány a mai befiigyeinkbe, milyen címen adja oda Ungvári Szlovenszkónak. A ruszin nép nevében kijelentem, hogy mi a közigazgatási reformot Ruszinszkóban nem ismerjük el semmiféle formájában s nem egyezünk bele a főváros áthelyezésébe. Nem engedjük meg ruszinszkói megyék elcsatolását Szlovenszkóhoz. még akkor sem, ha ennek törvényes formát adnának, mert tudjuk, hogv Ruszinszkó a miénk. Miénk pedig egy olv békeszerződés alapián. amelynek pontjait a csehszlovák kormánynak, bármilyen erős legyen is. nem áll módjában megváltoztatni. Jegyezze meg a kormány, hogy Ruszinszkó a ruszinszkóiaké, nem pedig a cseheké, sem a szlovákoké. Dérer támadja és Zoch védi Szent-Ivány aktivizmusát Dérer szlovák szociáldemokrata: Beszédében különös élénkséggel foglalkozik a Magyarországban legutóbb lefolyt választási eseményekkel. Az ui magvar országgyűlés — ■úgymond — olyan politikai programot állított össze, amely nemcsak Magyarország belpolitikai kérdéseit akarja rendezni, hanem Csehszlovákiát s annak biztonságát is érinti. Ez a nemzetgyűlés ugyanis a királykérdést akarja rendezni, vissza akarja helyezni _ a Habsburg-dinasztiát. A mai magyar rezsim ugyanolyan feudális, mint volt háború előtt A választások a maguk nemében páratlanok voltak. Nyilvános szavazással oktrojálták rá a választókra, hogy kormánypárti jelöltekre szavazzanak. Nem lehet elhallgatni a parlament metmvitása alkalmával történt legutóbbi demonstrációt sem. Tudja, hogv á külügy-' miniszternek tartózkodóan kell nyilatkoznia, de illik a közvéleményt felvilágosítani arról, hogy ez a magyarországi demonstráció nem volt magánjellegű. A demonstráláson részt- vett a kormány is. Nemcsak a parlament épületén volt a gyász jeléül félárbócra bocsátva a zászló, hanem az összes állami és középületeken is s igv tüntettek a trianoni békeszerződés ellen. Ezzel mintegy kifejezésre juttatták azt, hogy Magyarország mindaddig nem nyugszik, amig újból járom alá nem hajtja Szlovenszkót és vissza nem állítja Szent István birodalmát. Nálunk bent az-országban Szent-Ivány. aki a magyar politika aktivista szárnyának politikai vezére, ugyanezen idő alatt arra törekedett, hogy a mai kormánytöbbségbe bejusson. Megszövegezte feltételeit és ezek harmadik pontjában azt követeli, hogy Csehszlovákia külpolitikája Magyarországgal szemben barátságos irányt vegyen fel. Ezeket a feltételeket, mint ő maga is az egyik pártaapon bejelentette, átnyújtotta az agrárpártnak, amely azokat átvette és elfogadta. Ezekről a feltételekről a kormány nevében. Hpdzsa Milán iskolaügyi miniszter tárgyal a magvar aktivista párttal. Nincs ugyan kifogása az ellen, hogv a kormánv hajlandónak mutatkozzék arra. hogv Magyarországgal barátságos viszonvi hozzon létre, dehogy az aktivisták ezt a követeléseikben is leszögezték a kormánytöbbségbe való belépés feltételéül. azt a látszatot kelti, mintha az eddigi kormányok nem törekedlek volna a barátságos viszony létrehozására s csak most alkarnak ezt megkezdeni. Abban azonban veszélyt lát, hogv éppen Szent-Iványnak ígérték ezt meg. aki ugvan tagja a csehszlovák parlamentnek, de egyúttal veje a magyarországi felsőház elnökének is. Az olasz—albán szerződés, amely Jugoszlávia önállóságát veszélyezteti. óriási felháborodást kellett Jugoszláviában. Nálunk azonban a közvélemény nem háborodott fél kellőképpen a magyarországi események miatt. Bethlen gróf Rómába készül és Olaszország izolációs mozgalmához akar csatlakozni. Kötelességének tartja, hogy a csehszlovák közvéleményt erre az óriási veszélyre figyelmeztesse. Ilyen körülmények között elsősorban arra kell törekednie a kormánynak, hogy Szlovenszkót konszolidálják. Már pedig a ma benyújtott közigazgatási reformjavaslat nem segíti elő ezt a konszolidációt. hanem ellenkezőleg dekonszolidál. A közigazgatási reform az alig konszolidálódott ui zsuoarendszert egészen felzavaria és politikai, kulturális, valamint nemzetgazdasági téren egyaránt definiálást jelent Klein cseh szocáldemokrata, az általános kereskedelmi és ipari válságról beszél. Zoch Sámuel szlovák agrárius felszólalásában polemizál Dereire! a magyar veszély kérdéséről. Kijelenti, hogy ez a veszély valóban, létezik. de taktikái hiba lenne üev védekezni, mint ahogv ezt Dérer teszi. Ez csak uiabb veszélyt szülne. Magyarországgal szemben nem lehet úgy védekezni, hogv Bethlent eltávolitsuk. mert helyébe másik Bethlen jönne. A védekezést azzal kell megkezdeni, hogv bent az országban egységet, összetartást. rendet teremtünk és a csehszlovák állameszmét megszüárditink. Azzal, hogv a kormánv Szent-Ivánwal tárgyalásokat folytatott és sikerült is olyan platt- formot létrehozni, amelynek alánján Szent-Ivány pártja beléphet a kormánytöbbségbe. csak dokumentáltuk a helves csehszlovák politikát. Mi békét akarunk Magyarországgal és a köztársaságban élő magvarokkal is. Áki a magvar kérdést rendezni akarja, annak elsősorban elő kell segítenie itt bent az országban a konszolidációt. A kereskedelmi szerződést pártja már csal: azért is megszavazza, mert Magyarországgal békés viszonyban akar élni. Zoch szavai után az elnök lezárta a vitát. Még az előadók mondották el a javaslathoz zárószavaikat, majd a plánum egyhangúlag elfogadta és ratifikálta a Magyarországgal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződést. Ezután még ugyancsak egyhangúlag elfogadták a Törökországgal és Belgiummal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződések ratifikálásáról szóló javaslatokat. Ez alkalommal Mondok ruszinszkói kommunista képviselő ruszin nvelven mondott beszédében ugyancsak tiltakozott a közigazgatási reformjavaslat ellen. Ezután mentelmi ügyek tárgyalására tértek át. A német aktivista pártok kérték Hor- pinák német nemzeti párti képviselő mesél orsrálását az egyik legutóbbi parlamenti ülésen tett sértő kijelentése miatt Bradács ag\ X fcafé „LUXOR" Dancing § 4 Václavskó nám. 49. |> | Prága legelőkelőbb kávéháza |f $ Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc V N — Színházi vacsora — Magyar borok — A & á jó magyar társaság találkozóhelye v x >2 rárius képviselő javaslatára azonban, amelyhez Ravasz előadó is csatlakozott, az ügyet formális okokból visszautalták a mentelmi bizottsághoz. Ezzel az ülés véget ért s a következő ülés megkezdését az elnök tiz perccel ezután tűzte ki. A második ülés A második ülést háromnegyed ötkor nyitotta meg az elnök s kiutalta az előző ülésen benyújtott kormányjavaslatokat az egves bizottságokhoz 8—14 napi tárgyalási batáridővel. majd az előző ülés napirendiének további pontjait, a mentelmi ügyeket kezdték tárgyalni. Kcrláth Endre dr. magyar képviselő mentelmi ügyét referálta be elsőnek Ravasz dr.,; a mentelmi bizottság előadója. Korláth képviselőt a kassai ügyészség kérj ki a rendtörvény alapján. A mentelmi bizottság azonban nem javasolja Korláth dr. kiadatását és a ház többsége is igy dönt. Ugyancsak nem adja ki a parlament Tömének és Fritz szlovák néppárti, Weberné német nemzeti és Jilek kommunista képviselőket Ezzel a második ülés végétért Malvpetr elnök bejelentette, hogy a ház elnökségének határozata értelmében a legközelebbi ülést irásbelileg hívják össze. • Parlamenti tudósítónk értesülése szerint a legközelebbi ülést március elején fogják ösz- szehivni. Elsősorban az építkezési mozgalomról szóló törvényjavaslatot tűzik napirendre. Ez a javaslat ugyanis a legsürgősebb, mert még az uj építkezési szezon kezdetén akarják törvényerőre emelni. Ennek letárgyalása után kerülne sor a közigazgatási reformjavaslatra,- amelyet ugyancsak kürgösen kell elintézni, ha azt akarják, hogy a törvény 1928 január elsején érvénybe léphessen- Ez alatt a néhány hónap alatt ugyanis át kell szervezni teljesen a közigazgatást, általános hivatalnokáthelyezések leszöek, vagyis a közigazgatási reform bevezetésének előkészületi munkája lefoglalja a közbeeső időt. A parlamenti munkaprogram további pontját képezik a különböző véderőjavaslatok és az adóreform javaslat, amelyet ugyancsak április elején akarnak letárgyalni, így a képviselőháznak márciusban rengeteg nagy anyag áll rendelkezésére és beavatott körök szerint azt tervezik, hogy a parlament plénuma március elejétől egész a húsvéti szünetig állardóan ülésezni fog. Szántó György BÁBEL TORNYA IA PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (37) <— Aztán tudja az ember, hogy ez mit jelent, mormogott magában Ekecs és bajuszát sodor gáttá a füle felé. A püspökük is mindig velük van, ahelyett, hogy a többi papokkal beszélgetne az egyházi dolgokról. Legjobb ezeket magukra hagyni, gondolta, hiszen még a bárányt is kihozzák a békefiü résbőL Sok teendőjével mentve magát rendszerint, faképnél hagyta a négy csodabogarat, akikkel nyílt természete mindenben ellenkezett. Ra inaid ur még szótlanabb volt, mint a földiéi. Naphosszat elüldögélt a kandalló mellett és elnézte, hogy kapnak bele a lángok minden fakoiondba, amit a szolgálók odavetnek. Jánosnak tetszett ez a szótlan, kemény- vágású ember. Gyakran üldögéltek együtt a várnagyék ebédlőtermében, Garaminál, egy nagy kandúrral vagry a két komoly vizslával beszélgetve és az állatok szeretető közelhozta őket egymáshoz. A koradélutáni téli szürkületek lomhán és fenyegetően borultak le a várra. A mezők hava védekezőén fehérlett bele a leinehezedő sötétségibe, amelyet a tábortüzek alig tudtak keresztültörni. Ilyenkor jó volt a kandallóba nézni. Az idő rohant itt a hasábok enyészetében. A várnagy krákogva jött be. — Eridj, mondta egy pufók szolgálólány- nalk, akibe nagyokat csipkedett, hidd el az asszonyokat az alsóházból. Mióta a székelyek itt voltak szálláson, a várnagyné és a gyerekek hátraköltöztek a János anyjához. — Különben majd magam megyek hozzájuk, mondta Ekecs. Az ispán küldött, hoznék egynéhány asszonyt, mert akik eddig segédkeztek, belefáradtak már a vendéglátásba. — Az enyémet ugyan nem viszed, mondta János, felkelvén a kandalló méllől. Olyan hangosan mondta, hogy a székelyek bejöttek a vendégszobából. — Nono, szólt a várnagy, hiszen még a magam öreg csatalovát sem szívesen viszem, de ha már a többi nemesasszonyok kiálltak, polgárasszonyok csak nem ülhetnek az ispán asztalához. — Pedfg mennének azok eszük nélkül, mondotta Bükköny, a mi uraink bizony nem vetik meg a szász menyecskét. A három asszony belépett. — Csak nincs valami baj? — Ahogy vesszük, mondta a várnagy. Az ispán értetek küldött, segédkeznétek a további vendéglátásban. János végignézett a három asszonyon. Azok meg az ő tekintetét fürkészték. — Az ispánnal nem lehet tréfálni, mondta a várnagyné. Te tudod, Ekecs, Aztán mért is ne mennénk, ha szükség van ránk? Te is velünk jöhetsz, János lelkem, ha félsz, hogy ellopják az asszonyodat. János homlokán kidagadtak az erek. Napról napra ingerlékenyebb lett, utálta az egész nagy dáridőzást és menekülni szeretett volna valamerre. Hilgurral naphosszat nem beszéllek és éjszaka sem voltak együtt, mert a várnagyné és a gyerekek az alsóházba költöztek. Csak az étkezések alkalmával találkoztak, ahol a vendégek jelenléte választotta el őket egymástól. Hilgur olyan szép volt, mint még sohasem. Most mozdulatlanul állott az ablak mellett. A szürkület még rádobta arcára a hó ha1 ódó fényének villanásait, / arcának másik felét a kandalló tüzfónye vonta be halványan izzó fátyollal. A szürke szemek is visszaverték a kétfajta világítás titokzatos fényeit Ez a kétféleség mintha vészt sej tető jövő megnyilatkozása és bajfchozó mült magyarázata lett volna. — Nem fogsz elmenni, ordított rá János, nem fogsz elmenni! Hilgur már tudott magyarul, Jánossal mégis flamand nyelven beszélt. — Ne hozz szégyenbe, mondta halkan, azt akarod, hogy örökké el legyek zárva. Nem azért jöttem veled, hogy még nagyobb rabszolga legyek, mint otthon. Vigyázz, az én türelmen is elfogy. — Ha elfogy, mondotta most már csendesen János, akkor mindketten meghalunk. Itt nem leszel mindenkié, mint a „Három Szerecsen“-ben. — Vigyázz, hátha a vendégek értenek németül. Mesélték, hogy sok német települt meg a földjükön. Felfigyeltek. Kurjongafás és saTkantyu- pengés hangzott fel az udvar felől, Nagy hahotázás közben nyíltak ki egymásután az ajtók és az ispán, lépett a szobába, nyomában néhány beborozott pappal és zászlósorral. — Eljöttünk az asszonyokért. Uj asz- szonyokat kérünk, a többiek mar mind kidőltek. De mi történik itt? Nem veszitek észre, hogy besőtétddett? A várnagy levett a tartóból egy szövétneket, a kandallóba tartotta és visszadugta a falhoz erősített karba. — Nézd csak, bosszankodott az ispán, az erdélyi urak. Nektek csak nem tetszik a mi társaságunk. Talán vétettünk valamint ellenetek, hogy mind a szállásaitokon vagytok? Zágon fia, Kerecs és Ojt fia, Áron, meg a többi társaitok is az érsek palotájában tén- fiBbnek. Vájjon miféle szerzetek vagytok ti, nttt? megvetitek a vendéglátásomat és talán nem is isztok sohasem? — Már mi csak szoknyák után járunk, mondta Bükköny, azért nem mutatjuk magunkat. Észrevette, hogy az ispán ittas és kötekedő tréfával akart kibújni. De Rajnáid ur komoran beleszólt: — Mi erdélyiek nem mulatunk, ha veszélyben az ország. Nékiink az a szokásunk régi időtől, hogy csak csata után tartunk áldomást. Egyszer tinálatok is ez volt a dolgok sorrendje. Az ispán nem felelt. Tudta, hogy a püspök nemcsak kereszttel, de karddal is .részt vett a kunok megtéritésében és a királynak talán egyetlen támasza volt azokban az időkben, amikor csak izmaeliták és- pápai követek szaladgáltak a sarkában. Bosszantotta ez a komolyság az általános jókedv közepette, de nem mert odavágni a püspöknek. Jánosra esett a szeme. — Hát te hol kuksolsz? őrződ az asszonyodat? Mindenki figyelt feszülten. A beborozott urak és az erdélyiek megérezték, hogy itt a múltból fog most valami kifakadni. mindnyájan Hilgur szürke szemeibe néztek, aki állta a sok férfitekintetet. — Igen — mondta János —, ŐTzöm az asszonyomat Jól mondtad, ispán ur. — Hát igazad van, ha őrződ. Mert ilyen szép asszony még nem járt Esztergom városában. De senkiisem tiltja, hogy az én házamnál! őrizd tovább, ha most elvisszük. — Bajosan fogja azt elvinni valaki. Mindenki ijedten nézett az ispánra. Ismerték az egész országban a nagyurat, akinek még nem mondott ellent senki. — Vigyázz kölyök! Vigyázz! János valami nagy, feszültségeken túli nyugalomban gondolkozott. Akkor érezte igy magát, amikor a Három Szerecsen folyosóján Rupprechtet várta. Mi az, most ez az ember fenyegeti ugyanazzal a szóval, mint az előbb Hilgur? Vigyázz. De hát mire vigyázzon? A kátyubarekedt életére? Nem, ■p-rre nem érdemes vigyázni. Körülnézett.