Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-02 / 26. (1360.) szám

1927 február 3, csütörtök. i-i^vuAíiV>A01WR-HIRI»AlB Miért a nagy sietség A készülő közigazgatási reformhoz Irta; Fleischmann Gyula ár. A közigazgatási reform előkészítő mun­kálatai — a lapok híradásai és a miniszter urak nyilatkozatai szerint — oly rohamlépés- ben haladnak előre, hogy nvi kívülállók — akikyi.ek pedig a bőrére megy a dolog — alig bírjuk figyelemmel kisémi. Katonai műnyelvem rajtaütésnek nevezik az ilyen hadműveletei amikor váratlanul lepik meg a mii.tsem sejtő ellenfelet. Mi is igy jártunk ezzel a reformmal, pe­dig Szlovén szik ó sorsáról. Szlovemszkó jövőjé­ről van itt szó. A legtöbb embernek, aki reg- geltől-esiig hajszolja a mindennapi kenyeret, még nem is volt ideje gondolkozni ezen. A gazdasági intézmények, de még a po­litikai sem tudtak érdemileg foglalkozni ez­zel a kérdéssel. Olyan hamar jött ez a dolog! Miért ez a nagy sietség? Novemberben még a legnagyobb nyuga­lommal tárgyalták le a kassai nagymegyé­ben az 1927-iki költségvetést, december kö­zepén a zsolnai intern átus építkezési költsé- gein'k előteremtéséről üléseztünk. És ma, négy-öt hétre rá már talán a kormánypárti képviselek kezében van egy állítólag 100 paragrafusból álló törvényter­vezet, amelytől, ha nem is ismerjük, semmi otlnink sincs sok jót várni. Annyit már tudunk, hogy az egész köz­társaságban az egységes közigazgatást — tar­tományi rendszert — akarják bevezetni, mert ez egyrészt olcsóbb, másrészt ezzel megszűnik Szlovenszkó eddigi különleges helyzete, amely sok zavaTt okozott. S amint 1920-ban azt mondották, hogy az autonóm követelések a nagyzsupúkban fognak kielé­gülést nyerni, úgy most hiszékeny politiku­sokkal azt akarják elültetni. — vagy már el is hitették — hogy a tartományi rendszer­ben fognak az autonóm jogok megvalósulni s a legnagyobb garancia a szlovenszkói tarto­mányi főnökben lesz, akit nagyobb hatáskör­rel fognak felruházni, de akit nem a tartó­in ánvgvülés választott tagjai fognak megvá­lasztani, hanem akit a kormány fog kine­vezni. Mint a legnagyobb sikert halljuk emle­getni. hogy a kormány által kinevezett tarto­mányi főnöknek a jogkörébe fog vágni a IX. fizetési osztályig lefelé — és nem felfelé — kinevezni a tisztviselőket és igy kilátás van arra, hogy sok szlovák fiú — magyarokról nem is beszélnek — álláshoz és kenyérhez jut. No, ez nem valami nagy vívmány! Ezzel ne igen dicsekedjék a néppárt. Először: Egy régi. 1852-ből eredő belügyminisz­teri rendeletben olvasom, hogy a helytartó nevezi ki a IX. rangosztályig a közigazgatási tisztviselőket, kivéve a kerületi főnököket és az ott beosztott tisztviselőket, amit külön rendielet fog szabályozni. Másodszor: Nincs kizárva, hogy a tervezett uj járá­sok főnökei — nagyobb hatáskört kapván — mind legalább is a VIII. osztályba fogják kapni a rangbeosztást és ez esetben nemcsak a tartóm.ánvgvüilésnek. hanem még a tarto­mányi főnöknek sem lesz meg velük szem­ben a kinevezési joga s a politikai végrehaj­tó hatalom a maga egészében a kormány ál­tal kinevezett tisztviselők kezébe kerül, akik maid fütyülnek az egész szlovenszkói tarto- mánvgvülésrs és a néppártra. A tertományrendszer mégis csak valami uj dolog, amibe bele kell tanulni. Miután pedig közigazgatási szempontból kényelme­sebb dolog betanult tisztviselőkkel dolgozni, könnyén megesbetik. hogv az ui járások élé­re VIII. rangosztállyal olyan tisztviselőket fognak idehozni, akiknek e téren már sok­éves tapasztalatuk és múltjuk van. Ezek a személyi kérdéseknél és az úgy­nevezett kenyérkérdesnél felmerülhető es­hetőségek. Mert hogy a hivatalszolgákat ki fogja ki­nevezni, az igazán mellékes volt a múltban és mellékes lesz a jövőben. De mondjuk, hogy ez a tartományi főnök privilégiuma lesz. Menjünk tovább. Mi lesz a tartománygyü­léssel? Ezt részben váHiasziják a választók, részben delegálják a gazdasági intézmények, részben kinevezi a kormány. Az összetétele már mindenesetre olyan lesz, hogy képtelen lpsz minden pozitív mun­kára. Pláne, ha a hatáskörét ugv formuláz- zák. mint a megyéknél, hogy politikai kérdé­sekkel nem foglalkozhatok, politikai kérdé­sében nem foglalhat állást. Ez .nem közeledés, hanem távolodás az autonómiától. Sőt tovább megyek! Egyenes feladása és 1 ehetetlenné tétele az autonóm törekvéseknek. £s a nép á felelősséget ezért majd éppen arra a pártra fogja hárítani, amelyik a legjobban hangoztatta az auto­nómiáit. Azt egész biztosra megjósolom a nép­pártnak, hoev a keleti szlovákság. — ame­lyik legutóbb annyira lelkesedett a kassai nagypvülés^n a kormányban levő néppárt szónoka inak szélsőséges ellenzéki beszédei alatt — hamarosan átkozni fogja, ha a kassai zsuga nátus a reform következtében megszű­nik és neki ügyes-bajos dolgaiban, amelye­ket eddig a kassai zsupanátuson elintézett, majd Pozsonyba kell utaznia és az utazással három napot ellopnia. Száz és száz nehézségre lehetne még rá­mutatni. amelyek mind azt igazolják, hogy egv ilyen nagvfcntosságu reformmal nem szabad sietni. Itt be kell váltani a népnek tett ígéretet s törvényben, intézményekben és személyekben keli biztosítani az autonó­miát. Ezt a politikai alapelvet nem szabad fel­adni és mi a magunk részéről nem is fogjuk feladni. A köztársaságban Szlovenszkó egész helyzete annyira sajátos, hogv erre nem le­het ráhúzni egy még a Bach -korszakból szár­mazó rendszert, amely már tulajdonképpen a tör lénél mi országoknak sem igen felel meg. De miért ez a nagy sietség? Miért ez a r éra ült kapk o d ás ? Rágjuk jól meg. urak. ezt a közigazgatási reformot, mert ez kemény falat, amelytő! mindnyájan elronthatjuk a gyomrunkat. A német ellenérzés megszüntetésének következményei Paris, február 8. A párisi sajtó nem a legrekouszenveeebbeu fogadja a lefegyver­zési tárgyalások eredményét. Az egész ügyet inkább szükséges rossznak tekintik. A Petit Parisient föle.? az bosszantja, hogy a tárgyalásokat a kitűzött határidőn túl is foly­tatni kellett és hogv a német delegáltak csak a legnagyobb nyomás alatt engedtek. A lap e nehéz tárgyalásokat rossz ómennek mond­ja. A Journal szerint sokkal előbb fedél alá hozták volna a megegyezést, ha Németország­gal mindjárt kezdetben energikusan beszél­nek. Peírtinax az Echo de Parisban magától értetődően a lehető leginkább pesszimista. A jövőben a német fegyverkezést senki sem ellenőrizheti s hogy Németország fegyver­kezni fog. arra bizonyság a német táborno­kok tegnapi magatartása. Az Avenir szerint a francia közvéleményt durván meg akar­ták téveszteni a kompromisszummal. A nacionalista lap úgy tudja, hogy Briand tegnap és tegnapelőtt rettenetes nyomást gyakorolt a francia katonai szakértőkre, hogy a megegyezést megteremtse. Szo­morú. hogy a katonáknak engedniük kellett és Foch marsall nem léphetett aggályaival a közönség elé. Az jelentéktelen, hogv Németország né­hány betonállást szétrombol, hiszen immár megvan az a joga. hogy néhány kilométerrel beljebb erősebb és nagyobb erődítményeket emeljen. A Figaro szerint a lefegyverzés kérdésé­nek elintézése a hajdani antantnak utolsó cselekedete volt. A hajdani szolidaritásnak ezzel utolsó maradványa is eltűnt s Franciaország kény­telen lesz a legnagyobb sietséggel ui katonai törvényeit megalkotni, hogv az egyre erősödő Németországgal szemben ne maradjon véd­telenül. \ • *r m m m mm p f f a ■ m _ m A paris? d^nfohsrosag meghozta első iféielé? a romániai biriokpörökben A Ku!in-<?3rhen elismerte ille'ékesséfgé! és Romániá? védekezésre szólítana fai — A román döntőbíró megtagadta az aláírást — Francia és angol jogtudósok a bíróság illetékességéről — A fő­be rcegí VEcycrckra is vonatkozik a bíróság hatásköre Páris, február 2. A Magyarország és Ro­mánia között felmerült bírt ok elkobzás! ügyek döntőbírósága a mintegy 130 perből huszonötöt egyesített, amelyek egyikében tegnap meghozta Ítéletét. Kulin Imre nyu­galmazott kúriai bíró ügyében, aki elkobzott hatszázholdas birtokának felét igényelte vissza, a bíróság kimondotta illetékességét és kötelezte Romániát, hogy két hónapon belül terjessze elő védekezését. Az íté­let indokolásában a bíróság megállapí­totta, hogy a békeszerződés 232. és 250. szakaszai kimondják, hogy ha egy ma­gyar állampolgár birtokait elkobozzák, az kártérítésre jogosult. A megküldött első Ítéleten Cedercranc el­nök és Székács magyar döntőbíró aláírása szerepel. Antonisecu román delegált meg- j tagadta az aláírást, helyette is az elnök szig­nálta az Ítéletet. A magyar kormány felkérte a legkivá­lóbb francia és angol jogtudósokat vélemé­nyük kifejtésére. Brunet, Dupuis, Lapradel- lo franoia, Pollocl angol egyetemi tanárok írásbeli fejtegetéseikben egyértelműen megállapították a bíróság illetékességét és a magyar állampolgá­rok kártérítés iránti jogigényét. Söir jen Géza ügyvéd, néhány magyar ál­lampolgár jogi képviselője kijelentette, hogy a birtokperek mind egyformák, kivéve a Földgáz R. T. pőrét, ahol nem elkobzott bir­tokról, hanem iparvállalatról van szó. Más megkülönböztetés alá esik József és Frigyes királyi hercegek ügye is. A magyar jog ugyanis a koronajavakat az uralkodóház vagyonától és a királyi ivadékok magánvagyonától megkülön­bözteti. A békeszerződés pedig csak a koronajavak elkobzását engedi meg. Már pedig a szóban forgó főúri birtokok a királyi hercegek magánvagyonai. Az adóreform csak április végén kerül a szenátus elé A képviselőhöz összehívását február második felére halasztják — A német kormánypártok a 18 hónapos katonai szolgálati idő mellett? Prága, február 2. A képviselőházban egyedül a kötségvetési bizottság folytatja ren­des munkáját, e bizottsági üléseken azonban eddig Englis pénzügyminiszter betegsége miatt még nem lehetett jelen. Az adóreform tárgyalása igen lassan halad előre, mert úgy a kormánypártok, mint az ellenzékiek számos módosító javaslatot nyújtottak be. A mai je­lek szerint az adóreformjavaslat legkorábban március közepén kerülhet a képviselőház plénuma elé, úgyhogy a szenátus azt legfeljebb csak április végére tárgyalhatja le. Jelentette a P. M. H., hogy parlamenti körökben általánosan azt a hirt terjesztették, hegy a-képviselőházat február 10-re hívják: össze. A hirt most egyes lapok megcáfolják I azzal az indokolással, hogy a házelnökséget még egyáltalában nem hívták egybe, pedig: csak ez kompetens a plénum összehívásának' a megállapítására. Nincsen tehát kizárva, hogy a képviselőházat csak február második fe­lében fogják összehívni. E héten véglegesen állást foglalnak a né­met kormánypártok a katonai javaslatok kér­désében. Elsősorban a 18 hónapos tényleges szolgálati idő meghagyásáról van szó. A német kormánypártok valószínűleg csatlakoznak a cseh pártok álláspontjához s a 18 hónapos szolgálati időt meghagyják. Sokkal vitásabb kérdés a katonák választójo­gának a megvonása. A csendőrhavidijasok már egy memoradummal fordultak a kormány­hoz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy vá­lasztójoguktól megfosszák őket Nincsen ki­zárva, hogy egy kompromisszum alapján fog­ják ezt a kérdést elintézni s elfogadják a csendőrhavidijasok javaslatát, amely szerint tisztek és őrmesterek 24 éves életkorukig nem választhatnának. Az ellenzéki pártok és az adóreform Prága, február 2. A költségvetési bizott­ság már hetek óta tárgyalja az adóreform- javaslatot, de a 400 paragrafus közül eddig csak huszonhetet tárgyalt le, sőt még ezek­nek egyes határozmányairól is későbbre ha­lasztották a döntést. Az ellenzéki javaslatok közül a többség a legtöbbet elutasította, mi­után arra a meggyőződésre jutott, hogy az ellenzéki módosító javaslatok csak démon* strativ jellegűek. Meissner szociáldemokrata képviselő a mai ülésen felszólalt és többek között azt mondotta, hogy bekövetkezhetik az a helyzet, amikor az ellenzék a többség elutasító magatartása következtében nem fog résztvenni a tárgyalásokon és a törvény­ért azokra a pártokra hárítja a felelősséget, amelyek az ellenzékkel szemben igy visel­kednek. Ha a tárgyalás menete továbbra is ilyen lassú lesz, úgy belátható időn belül nem is várható az adóreform p.r’.amenti tárgyalásának a befejezése. Letárgyalták a jövedelemadó-javaslatot A bizottság ma a jövedelmi-adó-törvény­javaslat 21. és 22. paragrafusát tárgyalta, amelyek a renkivüli jövedelmek adópro­gresszivitására vonatkoznak. Pólyák szlovák néppárti a szlovenszkói kjs erdőtulajdono­sok érdekében egy pótlást javasol. Meisner dr. megjegyzi, hogy a 22. paragrafus u^an uj elvet vezet be, de ezt nem fogják követ­kezetesen végrehajtani. Ugyanezen vélemé­nyen vannak Hlouba és Burival képviselők is. Viskovsky dr. elismeri Meisner dr. érve­lését és maga is azon a véleményen van, hogy a paragrafus szövegezése hiányos. Vla- ?ák dr. osztálytanácsos rámutat arra, hogy Németország és Ausztria ezen a téren még egyáltalán nem tudott eredményt felmutat­ni, mert a törvények ott csak két év óta van­nak érvényben. Reméli azonban, hogy mi- náluok a törvény jő hatással lesz. Matousek dr. előadó ezután a 23—27. paragrafusokat terjeszti elő, amelyek a jö­vedelmi adóra vonatkozó záró határozmá- nyokat tartalmazzák. Meisner dr. ismételten állást foglal az ellen, hogy a kormánytöbb­ség az ellenzék javaslatait még csak részle­tesen meg sem akarja vitatni. Matousek elő­adó zárszavában visszautasítja azt, mintha csak az ellenzék dolgozna a törvény javítá­sán. A többségnek ugyanazok az érdekei, azonban javaslatait nem agitáciős szempont­ból nyújtja be, hanem a közgazdasági szük­ségesség szempontjainak tekintetbevétele alapján. Ezután az ülés folytatását holnapra halasztották. Elzász is közigazgatási autonómiát kap Páris, február 2. A Matin értesülése sze­rint Elzász Lotharingia képviselői és szenáto­rai tegnap órák hosszat tanácskoztak Poinca- réval a reannektált tartományok ügyében. A tárgyalásokon különösen sok szó esett a nyelv­kérdésről. A képviselők szerint Elzászban föl­tétlenül meg kell őrizni a német nyelvet és a német iskolát XValtér képviselő ebben az összefüggésig ;n az elzász-lothoringiai közigazgatási auto­nómiát is szóvá tette. Poincaré válaszában igazat adott a képviselők­nek és megígérte, hogy a közeljövőben eleget tesz kívánságaiknak. Az elzász-lotbaringiai is­kolák konfesszíonális jellegét továbbra is meg­hagyja, sőt az autonómista mozgalommal vádolt hivatalnokok ügyének tisztázását és elintézését is kilátásba helyezte. — Jugoszláv törvényhozók látogatása Prágában. A Vecer belgrádi értesülése sze­rint a iugoszJáv nemzetgyűlés delegációja február 11-én érkezik Prágába. A komáromi kikötőnél Jugoszlávia prágai követe és egy csehszlovák delegáció fogadja a vendégeket. A küldöttség február 19-éig marad Prágá­ban s közben gazdasági és kulturális bizott­sági üléseket tart a prágai nemzetgyűlés bizottságaival együtt. A jugoszláv förvénvho- zókat vendégül fogja látni az elnök és a kül- üg vm in isz tér i um. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom