Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-13 / 36. (1370.) szám

6 1927 február 13, vasárnap, Kifürkészik a tenger mélységeinek elrejtett kincseit Uj essköa a tengerfenék titkainak kikutatására Hartmann amerikai mérnök érdekes uj készüléke Prága, február 10. A világtörténelem nagyon sok esetet tud, mi­kor kincsekkel megrakott hajók süllyedtek el az óceánok feneketlen mélységeibe s szinte számon sem lehet tartani, hogy csak szánaranyban meny­nyi érték pusztult el a tengeren. Természetes, hogy az emberiséget sohasem hagyták nyugton ezek a víz alá merült kincsek s évezredek óta kí­sért a probléma, hogy hogyan lehetne őket ki­emelni. a víz alól? E feladat ilyen alakjában tisztára üzleti kérdésnek látszik, de minél többet gondol­kodtak. a lehetőségéről, annál inkább rájöttek, hogy tudományos szempontból még fontosabb len­ne a megoldása s az Óceánok fenekének kikuta- íása rendszeres feladata, lett a tudósoknak. Milyen mély a tenger? Első kérdés természetesen az, hogy milyen mély a tenger? Régebben csak egészen bizonyta­lan elképzelések voltak a tengerek mélységeiről és csak amikor 1851-ben az első kábelt lefektet­lek, akkor merült fel a gyakorlati szükségessége annak, hogy a tenger mélységeit megmérjék. A sok mérés eredményei alapján most már hozzá­vetőleges elképzelésünk van a tengerek mélysé­geiről és a tengerfenék alakulásáról. Ez. a mély­ség nagyon különböző. A partok közelében ki­sebb, a La Manche csatornában, az Északi tenge­ren, a Balti tengeren általában nem nagyobb 100 méternél, de a nagy. Óceánok középén tekinté­lyesen megnövekszik. Az Atlanti Óceánon, az An­tillák közelében S340 méter mélységet mértek, raig a Csendes Óceánon, a Philippini-szigeíek kö­zelében 9788 méter mélységet találtak. Ez a leg­nagyobb mélység a fold kérgében, amiről tudunk és ha itt elsüllyesztenénk földünk legnagyobb ki­emelkedését, a Csomo Lungmát, vágj- ahogy tér­képeink mondják, a Mount Everestet, úgy annak csúcsa még mindig egy kilométerrel a tengerszin alatt maradna, A tengerfenék alakulása Miből van már most a tengerfenék? Nyilvánvaló, hogy csali ugyanazokból v az a buvárölföny, melynek szerkezete eléggé közis­mert. Aránylag elég mélyre szállhat alá benne a búvár s bizonyos határig ellensúlyozni is lehet a nagy víztömegek nyomását. A légmentesen elzárt buvárölföny belsejében ugyanis minden tiz mé­ternyi sülyedésnél egy-egv légköri nyomással kell emelni a levegő nyomását s ezt felülről szok­ták hosszú gumicsövön elvégezni, vágj- a búvár maga is visz le hátára erősített tartályban sűrített levegőt. A. búvár ma már reflektorokat is visz magával s erre a célra olyan kétezer gyertyafé­nyül villamos reflektorokat készítenek, melyek tiz atmoszféra nyomást is kibírnak. A búvár tehát elég széles körben láthat is a. tenger fenekén.­Dolgozni azonban nagyon nehezen tud és; száz méternél mélyebbre egyáltalán nem is jut­hat. Az öltönyben belül ilyen mélységnél tiz lég­köri nyomásnak kell lennie, hogy a víz hatalmas tömege ne Toppantsa össze az embert s ilyen sűrű levegőben már nagyon nehezen bírja ki a szervezet magát a légnyomást is. Azonfelül a bú­vár végzetesen függ a kábeltől és a légcsőtől, amivel a felső világgal van összekötve s mindez nagyon szűk határokat szab a működéséhez. Ha rimán n acélhengere Most aztán egy amerikai mérnök, Hartmann dr., érdekes uj készüléket, szerkesztett a tenger­alatti kutatások lehetővé tételére. Ez az uj szer­kezet elmés egybeolvasztása a buvárharangnak s á buváröltönynek. Az egész szerkezet lényegé­ben egy. pontosait zárható (acélhenger, mely olyan szilárd,' hogy ötszáz légköri nyomáskülönbséget is kibír, tehát nem szükséges, hogy benne is a mélységnek megfelelően ^meljék a légnyomást. Ötszáz atmoszféra nyomás (ötezer méter mélység­nek felel meg, tehát ha csak a felét vesszük en- 'nek, akkor is egyszerre az eddigi mélységek hu­szonötszörösére ereszkedhet a tenger alá a ku­tató búvár. Harfmann készülékében két ember fér el, akik harminchat órára való oxigént vihetnek ma­gukkal. Hatalmas fényszórók teszik lehetővé a munkájukat, s természetesen, gondoskodás tör-' fent minden tekintetben a búvárok életének bizto­sítására is es az egész szerkezet minden pillanat­ban automatikusan felmerülhet, újra a víz szí­nére, még ha a kábelnek baja is történik. Ezzel a készülékkel a feltaláló szerint min­den nehézség nélkül ki lehet kutatni a tengerek fenekét, olyan mélységekben, amikre eddig gon­dolni sem mertünk s felfedezhetjük nem csak az élsülyedt hajókat, hanem a történelem előtti időkben az óceán fenekére sülyedt városok, föld­várak romjait is, sőt pontosan elkészíthetjük a tengerfenék geológiai térképeit. Ez a munka el­képzelhetetlenül nagy — háromszor akkora a ten­gerfenék, mint a szárazföld! — de bármilyen kis területet hódítunk meg az eddig hozzáférhe­tetlen tengerfenékből, a tudomány pzemoontjábó! megbecsülhetetlenül hagy az érédipény értéke. S ha minden ilyen kutatás nagyon sok költségét emészt is fel, megvan a remény, hogy mégis akad­nak üzleti vállalkozók is rá, hiszen a fél óceán fenekét érdemes felkutatni csak a spanyol Ar­mada kincseiért. anyagokból állhat, mint a szárazföldek. A ten­gerekben azonban megszámlálhatatlanul sokfél© szerves lény él, állat és növény egyaránt, melyek csontváza, egyéb maradéka a fenékén rakódik le s így évszázadról-óvszázadra, egyre vastagabb ré- yheggel vonja be a tengerfenék szikláit. Ez a ré- > feg természetesen máris olyan vastag, hogy- a kö­tető szondák csak ezt érik el s a legritkább eset­ben jutnak el a sziklaalaphoz. A Csendes-tenger 'fenekét vörös •-agyagszerű réteg borítja* légúa- • • '-'gyóbbré’szf'-é- eltekintve''• a '■tengerfenék 'meredek. V - leginkább vulkáni eredetű szakadékaítől min­denütt van ilyen puha rétég? mint ahogy te :ézá-■ Várföldön a homok s a termőföld. A tengerfenék igazi kincsei A tengerfenék igazi kincseit feltétlenül a sziklafenékben kell keresnünk, hiszen itt rejlik mind amaz értékes anyag, amit a szárazföldeken bányásznak ki a sziklák és kövek közül. Az Óceánok csaknem háromnegyedrészét borítják az egész földnek, tehát háromszor annyi terület© van , víz alatt, mint amennyi szárazon. S ezen a há­romszor akkora területen éppúgy kell lenni :szén­nek, vasnak, réznek, aranynak, petróleumnak, gyémántnak, plafeáiva'k, mindennek, mit a szárazföldeken bányászunk s ha a szárazföldek készletei kimerültek, egészen bizonyosan az ed­dig felhasznált anyagok háromszorosát teli sej­tenünk a ma még megközelíthetetlen méh:bégek­ben. Emellett a sok érték mellett szinte eltörpül az Armada kincse s ezért lett fontos tuáinsáoyos probléma a tengerfenék kutatása. A kutatás nehézségei Ennek a kutatásnak bizony rendkívül - 'hagy nehézségei vannak s egyelőre*' még álmodni sem merhetünk arról, hogy bányákat tárjunk fel az Óceánok fenekén. Ez még csak a messze jövő le­hetőségei közé tartozik s akkor fogják megcsi­nálni, ha a szárazföldi bányák kiapadása kény­szeríteni fogja az emberiséget a tengeralatti nyers­anyagok kiaknázására s araikor nem számit majd a termelési költségek növekedése. Egyelőre csat­áz előkészületek folynak erre a messzi jövőre annyiban, hogy igyekszünk megszerkeszteni az eszközöket a tengerfenék megvizsgálására. Száz méternél nagyobb vízmélységekről lévén sző, már a sekély tengervidékeken is a szó szoros értelmében csak sötétben tapogatózva kutathatja az ember a fenék alakulatait, hiszen nagyobb .mélységben már sötét van. Nem elég lejutni a tengerfenékre, világosságról is kell gondoskodni, különösen, ha dolgozni is akarunk odalenn. Dol­gozni kell, mert hiszen végeredményben nem az iszap rétegre vagyunk kiváncsiak, hanem arra. amit az takar. A huvárok munkája Az első megoldás tudvalevőleg a buvárha- mig volt. Ennek az a lényege, hogy ha alul nyi­tott barangalaku edényt vízbe sülyeszfünk, akkor a benne rekedt levegő összenyomódik, de nem ereszti, be egészen a vizet. Ha még ehhez gondos­kodunk arról, hogy fentről folytonosan pótolják kellő légnyomásba! a buvárharangba szorult .leve- ; gftt, akkor több ember is eléggé nyugodtan és .kényelmesen dolgozhat benne a tenger fenekére ; bocsátva. Azonban bármennyire tökéletesítették is a buvárbarangot, nem sokra lehetett.menni v lé a tengeren s az egész elv alkalmazása, csak az 'édesvizekbe!i apróbb munkáknál, vált be. A tengerfenék eddigi egyedüli segédeszköze i Prága, február 12. Zttáiairkós. ködő.?' délelőtt. Sauer Emil mér reggeli sétája után frissen, ruganyosán vezet fel a prágai Paiace Hotel, szőnyeges lép­csőm a szobájába. Gyönyörű, ősahaju művész-. li-Dtis. kit. ma az egész világon a jelenkor egyik legnagyobb zongoTavirtuózaiként emlőé geíiiek. Már 64 éves, de szemeiből fiatalos láng sugárzik kő, melegen, barátságosan te­kint rám. amint élete felől kérdezem. Korám középiskolás koromban jogi pályára'készültein, aztán mégis megálltam. Magával ragadott a zene., és miiyészaeL. Negy­venöt évé áárom a .világot- s. eddig.-2500:. kon­certet adtam élsitesirbari, .Fölváltva.Berlinben és Becsben tartózkodom bosszasabban, de nincs a világnak olyan városa, ahol még nem hangversenyeztem volna, Budapesten is jár­tam már nem egyszer, de az utóbbi időben nem jutok hozzá, hogy a magyar fővárosba ellátogassak. Most Prágából Spanyolországba megyek egvenésen. Madrid. Barcelona. Se­villa stb. Huszonöt, hangversenyt, kell adnom harminc nap alatt. — A magyar zene és művészei:? Dolmányát, Bartókot dicséri Sauer Emil. Komoly jövőt lát. a magyar zene előtt. . — Melyik volt a legérdekesebb találko­zása életének? — kérdezem a negyvenöt éve müvészkörutoo' levő Sauert. 1884-ben liszt — feleli határozottan. — Nagyon-nagyon sok érdekes s kiváló em­berrel találkoztam életemben, de találkozá­som Liszttel a legkedvesebb s feledhetetlen emlékem. —' Csodálatos, transcendentális jeleiiség volt Liszt. — mondja halkan, elgondolkozva. — A legszuggesztivebb müvésztápus.' kit éle­temben láttam s ismertem. Lángoló östehet- ség. Kolosszális zeneerő. — Mi a véleménye a művészetről, a mű­vészekről s azok életéről. Mester? Sauer Emil fátyolos, szemeibe forró, esz- ménvi fény költözik. Vonását kisimulnak, ar­cát elönti a pír s karjait kitárva gesztikulál, amint ezeket mondja: — A művészet? A leggyönyörűbb, leg­nemesebb ajándéka az Istennek. A művészet a legtisztább étheree fény, mely a halandó emberi szivekbe sugárzik bele, arany pók­hálóval veszd körül a lelket s isteni boldog­ságban fürőszük meg az Embert. Az Ember a művészet' szfriggeszüv parancsára veti le magáról az élíafesság •utolsó lepleit, a test kiváirságai ej^andesül- neik s'osak a lélek az. ami él s gyönyörködilv. S a művészek a kiválasztottak, kik Isten ezert jóságos ajándékát az' ém-beri szivekfcé.lopják. — A művészek életé? Szép, félséges, dó sohse boldog, .liánnak percek, melyhez- ha­sonló perceket csak művész élhet át olyan szépek s rendkívüliek ezek a röpke'érzésteli pillanatok, de a művészi pályán a legnehe­zebb az érvényesülés. Csak a legeslegelsőké • az igazi, ezrektől vágyott művészi élet. A többieké a küzdés, a szenvedés s aztán hosz- szu esztendők után. sikertelenség után a csöndes, fájdalmas visszavonulás az Élet ha- iótöröttiélnék sorai közé. — Nem érez fáradtságot, Mester, negy­venötévi művészi pálya után, nem kívánja még a nyugalmat? Sauer Emil megrázza ezüstös fejét. — Még nem. A művész addig folytatja foglalkozását, míg lei nem alszik szivében az Ifjúság szikrája. Csak addig híd teremteni s a művészetét az emberek elé tárni, mig fia­talnak érzi magát. — Hatvannégy éves vagyok, az idő el­járt. a hajam fehér lett, de a szivem fiatal maradt, — mondja lelkesen Sauer, aztán mintha'mégsem hinne egészen saját szavai­nak. elgondolkozva tekint maga elé. — Nágyo-n örültem' — mondja s barát­ságosan. nyújtja felém hosszú miivészujjadf. melyek negyvenöt éve játszanak nemes, sze­relmes művészetben a hófehér csontbillen- f vükön. E pillanatban az ablakon tüzesen, piro­sán tekint be a felhőkkel küzdő téli nap s aranyos glóriával vette körül Sauer Emil ezüstös fürtjeit. E percben olyan volt. mint egy mesebeli apostol. Szerettem volna feste­ni tudni, hogy néhány színes skiccel, megörö­kítsem magamnak az örökifiu művész srlőriás alakját,... Lukács László dr. Két paraszt s egy agg metropolita kormá­nyozták a cári Oroszországot Berlin, február 12. A lehingrádi politikái rendőrség rövid idő­vel ezelőtt szenzációs fogást csinált. A véletlen játszott közre, hogy sikerült a cár egykori ke­gyemének, Rasputinnak egyik legbizalmasabb hívét és barátját elfognia. A letartóztatott em­bert Iván Zinovjevic-s Osipenkonak hívják és most 38 éves­Osipenko a Cenigov-földrői származik és egy parasztcsalád sarja. A fiatal parasztié- génynek nagyon szép alt-hangja volt és igy egy templomi énekkarba került Tulábaii. Az otta­ni metóropolitónak, Pitirkmék, annyira meg­tetszett a széphangu fiatal legény, hogy fiának fogadta és kiképzés céljából a moszkvai kbh- zérvatöriumbá küldötte. A tehetséges fiatal­ember a moszkvai konzervatóriumban is any- nyira feltűnt, hogy a konzervatórium igazga­tójának tanácsára az érsek Olaszországba küldte. Amikor a fiatalember visszatért, Piti- rin metoropolita titkárává tette meg és amikor Pétervár érgekévé nevezték ki, magával vitte i a fiatal Osipenkot is a fővárosba és az Aíéxan- j dér Ne'vskíj kolostorban, ahol ő maga is be- i rendezte lakását, helyezte el titkárát is. 'Pitirin tudvalevőleg a legjelentősebb Mag­ja volt a Vyrubbva-Rasputin-PUirin triónak, amely az orosz cári udvarban döntő szerepet játszott, é.s Oroszország történelmének utolsó két évtizedét jelentékeny mértékben befolyá­solta. Hogy ki állott Vvrubova és Rasputin mö­gött, az már régóta ismeretes. Pitirin tanács­adója Osipenko volt és az öreg metropolita titkára nélkül még a kisűjját sem tudta meg­mozgatni. Pitirin megtett mindent, amit Osi- penko akart, viszont Rasputin mindenben, ügy járt el, ahogy Pitirin akarta. Rasputin azután továbbadta az utasításokat Vyrubovának, aki viszont a cárnéval közölte és a cámé keresz­tülvitte a trió akaratát a gyönge jellemű cár­nál. Ez a lánc intézte egy 20 millió négyzel- kilőmétórryi kiterjedésű' óriási • birodalomnak sorsát. Ennek a láncnak halálos 'szorításává! pusztult- el a cári- berendezésű -Oroszország. A történelmi gyűrű tagjai tisztában voltak Osipenko jelentőségével és nem tartottak tit­kot előtte. Maga a cámő is többször fogadta titkos kihallgatáson és gyakran adott, neki nagyjelentőségű állami titkokat tartalmazó sif- firofcott- táviratokat. Osipenko' ravaszságának és rendkívüli ügyességének fényes tanúsága, hogy rögtön az októberi forradalom kitörésekor a komimmista párt soraiba lépett és, anélkül, hogy felismerték volna, kilenc éven át jelen­tékeny szerepet játszott. A bolsevista közigaz­gatási szervezetnek volt magasállásu tisztvi- sélője és egy ideig a leningrádi katonaságnak helyettes főparancsnoka. Ez a világtörténelmi alak most a Tagan- skaja-fogházban ül és memoárjait írja, ame­lyek szenzáció tekintetében bizonyára felül fogják múlni a Rasputin idejéből szóló már eddig is igen gazdag irodalmat. Alapítva 1796. Alapítva 1796. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica Sxlovensekó legrégibb és legmoder­nebből berendezett kőipar gyártelepe Márvány-rtlabástrom ernyők és csillárok, egyszerű, sima, valamint művészies szobrász díszítésekkel ellátva, selyem zsinór felszereléssel, nyugodt fényhatásuk folytán a jelen­kor legelegánsabb és leg­előkelőbb világítói. Sitt Kérjen árjegyzéket Kőfőrésxelés, • esieroUa lénye***, homokragirvésé* yUlanyerSveL Művészies kivitelű síremlékek útszéli keresztek, kőszobrok minden köriemben. *■ .... „ Bútormárványlapok. Kapcsoló táblák. Iparművészeti munkák: trószerkészletek, óra tokok, hamutartók, szobor állványok stb. márványból. Kérjen árajánlatot „IZA“ Jó izlési társaságbeli decens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 1909 Parisban arany­éremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Az intézetben a legmakacsabb arcdeíek- tusok sikeresen eltávolíttatnak. Szeplő, mai- folt, mitesszer, likocsos és zsíros kiütéses teint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szemzacskók etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arcá­poló szereket, pontos kioktatással. Mitesszed, pórus, pattanás ellfen garnitúra .....................................Ke 37.— Szep lő és májfoit ellen garnitúra . „ 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. „ 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen „ 77.— Bőrujitó garnitúra 4 nap alatt le­hámlasztja a bort és olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . . „ 120.— Hajtalanitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat ennél jobb 20 év múlva sem lesz............................„ 37.— Keb elápoló, fejlesztő garnitúra . „ 120.— Folyékony láthatatlan email, cso­dásán szépít.................................„ 77.— Iza kozmetikai intézet Brafislava, Stefanikova 19, A művész élete szép, fölséges, de — sohse boldog...! Beszélgetés Sauer Emillel, a jelenkor egyik legnagyobb zongoraművészével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom