Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-13 / 36. (1370.) szám

1937 február 13, vasárnap. '^^CT-iVVAfitARHIRIiAE Fléche d órnak fenyös első hegyfal, az elegáns Macoha, Brünn, a szép lányok városa, a lundenburgi silcság, a. Morva és o-z otthon köszöntése, a; malackai egyszerű mezők, a Kárpátok első feljajdulása, Pozsony üdvözlése, a végső alagút és az ott­honi megállás, — kogp ismerek itt minden fát, szint, lökést és emelkedést, jaj, ha ez minden , gyorsabban menne. ami lehetőség és nyugat-\ európai lendület, jaj, ha Pozsony öt és fél- i órányira volna! Vagy a másik na.gy hazai ui: a kassai. Elő- i szőr is ez a komi*? kerülő fői Oderbergig, i majd le, óvatosan, a szénvidék kivájt földje I fölött Zsolnáig, azután a tátrai mászó* és csak 1 tizennégy óra múlva Kassa! Hallóin, a. Kassa— I oderbergit villamosítani, akarják, ez volna a. \ második- Két óra. nyereség, Odcrbergiöl Kas- i sóig s ha. a körút helyeit Premutól egyenesen j Zsolnára menne az itt, njabb két óra nyere- j ség s ha egy kis franciaországi tempó jönne,- kilenc óra alatt Rákóczi sírjánál lehetnénk. A ' jövő zenéje? Igaz, de reális lehetőség, mint a nyugati példák megmutatják. Várjuk a cso­dákat. Nekünk nagyon elkellene egy Fléche (kor Prágából Szlovenszkóra, vagy egy vierzo­rd villamos, mondjuk Pozsonyból Kassára- j p. I A HAJHULLÁS 'hitjak azt a csodálatos expresszvonaiot, amely ] néhány hónap óta Páris és Calais között köz­lekedik a? angol kéjutazók legnagyobb gyö­nyörűségére. Hat fehérre lakkozott Pídmanny kocsi, nem fülkékkel, hanem klubfotelekkel, ézalongarnilurákkal, cüppefcő perzsaszőnye­gekkel, a falon eredeti festményekkel, (mint hallom, egy-egy kubiMa Picasso, Bragne, vagy Leger mellett békésen lóg Pousin, Rembrandt, vagy Claude Lorraine) s egy pazarul bebutor- zott étkezőkocsival, ahol a büszke brillek már az első intráddra zamatos ízelítőt kaphatnék! Franciaországról, a. douce Francéról: a ha,tol- j más borokról. Fléche d:or annyit jelent, mint ^ arany nyíl (Angliában ugyanennek az ex- \ pr essenek a hivatalos neve szintén arany J ■nyíl: Golden Arrow) s valóban a hat fehér fan-1 lóm, clöl a zöld f unió mfej jel, méltó erre a névre: Colais Paristól 298 kilométerre van s o, vonal ezt a csaknem háromszázkiloméleres távolságot 3 óra 10 perc alatt, teszi meg, azaz 34 kilométeres átlagsebességgel. Aki délben pont tizenkettőkor fölül a, Gare de Kord üveg- csarnokában, az 15.10 órakor a cala-issi kikö­tőben van már, ahonnét néhány óra, Dover a1 gőzbárkán, onnét viszont egy óra húsz perc i London, a Viktória, vagy Walterloo pályaud­var. Szép sebesség, ámbár a Paris—londoni! (égi gyórsa&ággal még korántsem versenyez­het. A jó Nieport, vagy Fahrmann gépek a maguk kétszáz kilométeres tempójukban mo­solyogva kattognak el a mélyben vdnszorgo fehér hernyó fölött, de nem szabad elfelejte­nünk, kogy a repülőgép mégiscsak bizonyta­lanság és idegesítő, mig a Fléche d!or vonat, régi, tradicionális közlekedési eszköz, (ó száz év előtti emberiség, hitted volna ezt?) mely patriciusi konzervativsággal soha sem válik le az örök iránytszabó elvről: a, vassínekről, mert forradalma máris kisiklást, halált jelent és « rend fölborulását. Valőszmüleg ezért a? elv- hűségért, ezért a konzevativ sinhüségért szere­tik a népek a vonatot és szeretik az angolok a. Gotden Arrow-t is. Ámbár a habos Pullmann csodának is beálkonyodótt. Ö volt a legtöbb, amit a gőz tudóit, mozdonya volt a világ leg­tehetségesebb gőzkazánja, — de a villannyal sem lehet packázni é* a oül-any le bírta a pá­rát Ugyancsak Franciaországban, mert hiába, a franciák még** csak tudnak s például a vona­tok terén gyorsabbak, mini, akár az mviori- 'haiak. Fléche d'or, 94 kilométeres átlagse­besség, még Uncia Samnát, a Nagy Tavak-vi- ’dékén, sem létezik. Tehát a calaisi vonat büsz­ke tulajdonosának, a francia Őompagnie du Nórának veszedelmes hónkurrense akadt a, Paris—örléans vasúttársaság képében, amely í tegnapelőtt vezette be a rendes közlekedést a i Parisból Vierzonba vezető nyílegyenes villany- j pályán. Ez a távolság 2Ö4 kilométer s a leggyor-\ mbb manetrendszerű vonal pont két óra alatti röpül át a, szép francia síkságon. Nos, órán­ként. 102 kilométer. Már a repülőgépek sem mosolyognak. A tierzoni vonalai különben to­vábbépítik Orleansig, majd egész MarseiUeig, úgy hogy a két legnagyobb francia város közt levő 900 kilométeres távolságot potom kilenc és fél óm alatt fogja megtenni az uj francia villany őrület. Néhány mp előtt én pedig békésen ültem, a Prágából Pozsonyba rohanó gyors étkezőjé­ben. istenem, ez a rohanás — ha úgy vesszük — igen relatív fogalom s mindenesetre csak döcögés, ha a Fléche (Porokra, vagy a vier?o- iu vonatra gondolunk. Az étkezőkocsiban meg­lehetős ebédet adtak s a fekete után leemel­tem a polcról a Nemzetközi Hálókocsitársa­s.ág nagy útikalauzát, mely fölsorolja az ös?- szes nagy európai vonat járatokul. Az árakkal együtt. A vonatok is szépek, az árak is szépek- Megtudtam, kogy van Keleti expressz, van két Simplon expressz, van Déli expressz, van Rt- ■dera expressz, van Szicília, expressz, csupa szédítő, nemzetközi luxusvonal, itt van e? a sötét leghosszabb Nord-Expressz is, mely Pa­risból, a napból, indul * Belgiumon, Németor­szágon, Lengyelországon át immár Moszkváig, az ismeretlenségig fut — micsoda arányoki A sötét. Nordexpressz, melyről Waléry Lerband, ez a különös nagy francia iró irt: Fai sertti pour la premiére fois toute la douceur de vivre Dans une cgbine du Nord-Express entre Wirballen et Pskoic­(Először éreztem az élet minden édességét Virballen és Pskow közölt a Nord-Expressz egyik fülkéjében.) Valóban, vagy irracionális mámor van az utazásban, a gyorsaságban, az elgördülő népekben és országokban, a sinhá­\© Balassa dr. higiénikus S $ II A shampooing-ja által. Garancia: Ereelméryte- iensécr esetén az összeget visszaszolgáltatjuk. Megjegyzés: Mindenütt kapható, eredeti csomagolá­sú üveg 18 korona, — Ahol nem kapható, oda utánvét mehet küldi a vezérképviselet jmm havi,mf PRAK A m, XátlSI 3 ti. iária királyné I Brassót akarja Románia fővárosának? Ford segít és iil városokat, orsságsífakaf és gyárakat hajlaftdé építőm Romágiláfoast Lomlon, február 12. A lapok Bukarestből rádiójelentést kap­tak, amely szerint Mária román királyné nagy tervekkel érkezeit haza Romániából. Nem kisebb dologról van szó, mint egv üj főváros építéséről s ezt az ügyet a királyfié megbeszélte Henry Korddal, akit Detroitiban meglátogatott. A királyné állítólag a következő kijelentést tette: — Ford rendelkezésünkre áll, csak hív­nunk kell őt és Romániában uj városokat, országutakat, gyárakat fog építeni. Bukarest történelmi nevezetességű vá­ros ugyan, de egy nagy ország fővárosá­nak nem alkalmas. Besfcéít'effiJ" erről Henry Fofddal. Milyen nagy gőnflóíaf Bukarestítélyétt: •uf’fötáldsí tett kijeitaí-éeei a legnagyobb politikai szenzáció őreiével hatnak. Maaitesztmn Ruszirusaikó lakossá* l-'áhüz, bizot'.v.g fi szojmváldbziások kiírására ók lefolytatására, a 200 önként <»a ttakozónak a íraö- wVaeqpe é* Társult Ftfhataimnk Tanácsához áor* du’ááa — ezek voltak az ungvári nagygyűlés ha­tározatéi, min: felelet a tarívuiányrendezőn-e. Egyebekben, újabb fontos eseményeket hozhat áruidon, nap ós minden óra légvár é« Munkáéi Dngvar kétiég-beeíse^. Munkács nőm nagyon örül — ez a ezá’nbelykérdéfirö} szóló helyzetie-ieu- tés rö-ud óíWűofoglaiá-sa. rii'gv,ú joggal k Mieégho* esieí'h, mert 'több ezor ungvári eaíüztenoia i'.öukre- menéséf jelenti a székhely á; helyezése. ■ líng'ár, illetve l yitored nsg^on rwleélte aia gát a ái osságba é* Ál ként rendezkedett be* Munkács nem nyer anrjií. érint amennyit Ungváír vészit* Munkács ezámoi, ceruzával a kézéiben számi!ja. hogy jatt nyer « széíolveTy által. P- triga!la dr. pub gárxriester a képvisedőtest lilét zsidó és cseh fűgiai- va:l il rniiliió koronát szavaartatott meg a vízveze­ték és csatornázás nagy (kölcsönéből a tartomány- íön-ükség ép'ibésfínek céljaira. E II 'millió koronának amorti/-u'.iója, pótadó ja nagyob-b, oiiat amennyit a. seékkelység h-nlnt, mert jön a székhelységgel ugyan »ok uj cseh tisztviselő a város-Ita, de jönnek a cseh keres* kedők és cseh iparosok is, akik minden cseh Tevőt, hivatalos nwmkát és szállítási e tko.pa. rintanak. Jönnek aztán 3 isoriaáiiyzöság ki- és bejáró 3>saT laacsai is Munkácsra. Máris több ügyvéd, orvos, kereskedő, iparos, vádfelik'ozó — persze mind oseh — keree elielyeTÍkedést Munkácson. PetrigaSa dr* igj-ekseaett elhiitottii. hogy Mun­kács ’ csak .akkor lesz főváros, ha fe-Iajaoijá az eV helyezés kölifcségeinek egy részét. Támogatói, * hoczálcapafiíködók, ugyanezt a nótát fújják, pedig 'tudják ók is, hogy akár felajánl Munkács, akár- nem, úgyis Munkáos lesz a székhely, ha Szlovén- síkéhoz csatolják Ungvért ha nem csatolják, Mun­kács hiába mozgott s ajánlott volna fel­Munkács számol és kiszámítja, hogy nagyon rossz határozat, vd-t a 11 millió lelő,janlása. j mert. nem ér annyit e mert anélkül is meg­i kaphatót volna, mindent, ha. Prága úgy hatá­rozott. I Munkács tudja, hogy a székhely Munkácsra való ' esetleges áthelyezése neon Petid galla dr. érdeké, hanem a kormány politikája, amelyet eseíleg a külspolttikai vcHuatikozásofk kényszerítenek. Petrígalk Ungvámak a székhely megíirtá- j sáört iudrtott elleueulyozása érdekében Munfeács i 11 milliós felajánlásával Prágában járt az égiész 'múlt héten. Állítólag sokat ért el, jönnek a hírek, bogy I » kormány » Munkácson való építkezés cél­jaira 80 millió koronát fordít, ! hogy ez ée az a fontosabb hivatal már kapott is bizalmas értesítést, hogy kéezítljön Ungvárxöl a Munkácsra való költözésre. Pötrigalla mai pozíciójának hívei a visszaér- ikezö po/lgármester ünnepélyes fogadására készül- uek, hogy demonstráljanak a% Ungrváron Petri- gaila dr. ellen elhangzott támadásokkal szemben, de a lényeg az, hogy a ma felszínen, lévő Petrí- gaHa dr.éhoz dörgöífeKnek. R. Vozáry Aladár. alapítani Ford és egyáltalán az amerikaiak nem fognak súlyos gazdasági és pénzügyi áldozatokat, nehéz feltét-elekét szabni. Tu­dom, hogy a háború után több román állam- férfin felvetette az u.j főváros alapításának eszméjét, d-e ]>énzhiány miatt gondolni sem lehetett a megvalósításra. Kétségtelen, hogy j maga az idea életrevaló s ért meg vagyok I arról győződve, hogy ez amerikaiak kezünk-, re fognak járni, ha bizonyos meghatározott.1 számú évekre földet adunk nekik, üzleti íe- i hetos-égeket, hogy ezalatt ez idő alatt meg- j térüljenek költségeik. Nekem már van tér- , vem is, hogy | az uj főváros Brassó legyen, A Kárpátok katlanában Brassó volna a lég- ! aJkálmasabb. -.Folyója is van, az ország szí- j vében •fekszik és kitűnő a levegője. A megmozdult Ruszlnszkó A főváros megtartásáért Indult harc kibontakozása - Russlnszké őslakossága összefog az autonómia megvalósításáért — Forrás* bán a közhangulat — Ungvár és Munkács - Gyüléseznek a nem* zeti tanácsok — „Repíti a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?M JOGÁSZOjCés ügyvédvizsgára készü­lök kérjenek „UTMUTATÓ“-t, Dr. Fehérváry Sre-mináriumától, BUDAPEST IV^ Váczí n. 20. Munkács, február 12. (iMunkácsi umrikafeireunktők) A közigazgaiási reformot csőik a Jövő évbeo akarják étetbeliéptehii, a törvényjavaslatot még ©e-m tárgyalta le a-pari a- mául és .szenátus é* a kié Rusztezkót -máris láziba herzta. Ügy kezdődött a dolog, hogy ogy-két 'kor- mánybeiifentee, aztán egy-két nagj' lap bizonyára, jő forrásból érteieülvo, elteijesatótte a hírt, hogy Rusziaszkó turtourau rreudsserré alakítása után Munkács lesz a főváros, Ungvári és környékét pedig Örlovensrkóhoe csatolják. Hiába cáfolt meg minden ilyen hírt Ruszinszskő rosszul informált ée tehetetlen alkormányzója, Munkács sokat süigölSdő-forgolődó, reprezenlálni jól, admiuisztrálnii annál kevéebö tudó polgármes­tere előkészítette Mua-kácsűn a talajt ahhoz, hogy a város a főváros elíogadására köss legyen. Ungvár Szlovenszkóhoz való csatolásának M- rét témöga-tták a különböző hírlapi jéleufcósek és Ruszinezíkóban a sok „politikus" mind arró-I be­szélt, hogy ez a jutalma Hlinka kormánybalépé.- sének s hogy a korciánysat külpolitikai érdéke teszi szük­ségessé Rnraínszkó minél kisebb határok közé szorítását. A SdovenszkőÍLOZ való csatolással összefüggésbe hozt ák Udrzal nemzett-óielmi 'miniszternek a ha­tárok megrövidítéséről szóló kijelentéseit és a ra- szinszkói kormányzóság cseh sajtója, a soviniszta Podb. H-tasy egy cikkében azt irta: legalább Uzhorodot keH megmentem a köztársaság ré­szére .. .** A főváros1 Muu'kácsra helyezésének, ‘Mukaoevo felajánlkozásának híre lázba hozta Uzhotrodot és Ungvári egyaránt, Rozsypal alkormányzó cáfolta a híreket, de mindhiába. Volosin cseh -néppárti képviselő anfoétfa hívta össze a ruazinsrícói kép­viselőiket A cél Ungvár előtt mindig a főváros, a székhely megtartása volt, de a mozgalom nagyobb hullámokat vert tel, messzebbre ható húllámgyü- rükét keltett: az autonómia jelszava mindent tul- barsogóan zengett bele a köztudatba a munkácsi képviselőtestület öslakó csoportjának deklarációja után. Megértette mindenki, hogy Ungvár érdeké-' ne! magasabb dolgokról van szó, — megértették, hogy a tartomámjTendszer rtts-zütszkói megvalósí­tása temetése », ruszmszkói autonómiának, már pedig Ru'srinszkő szomorú jetenének jobbra . Bécs munkásai vértestvérségre lépnek üzemi katasztrófák esetére megszervezik », vérátömlesztésre alkalmas önkénteseket Bécs, február 12, Az Arbeiterzeiíung közli, hogy a bécsi munkásszaksz-ervezetek tanácsa, legutolsó ülésén nagyíontosságu határozatot hozott. Kimondta, hogy m-egabkitja Bécs munká­sainak vértestvéraégét, amelynek az a célja, hogy súlyos üzemi szerencsétlenségek esetén a, munkások, mint testvérek, a saját vé­rükkel segítsenek a katasztrófa áldoza­tain, ha sürgős transzplantációra vagy vérátömlesztésre van szükség, A szervezetben, amelyet Blutbruderschaff- nak neveztek el, önkéntes jelentkezésre szó­lítják fel az erős testalkatú és egészséges munkásokat, akiknek véréből az orvosok próbát vesznek, az önfeláldozó jelentkezők vérét csoportok szerint osztályozzák, hogy a segítség percnyi késedelem nélkül kéznél legyem, 5 j lózatok, kocsik, arcok és színes épületek gyors' változásában, a pálmák és tundrák összekötő-1 sében, a furcsa, örök rlngásban és kattogásban, | füstben, izgató együvézdrtsdgban idegen éle­tekkel, ismerek vasutbolondokat s tudom, hogy milyen feszültség van, amikor az ember várja a célt, az állomást, a? eredményt. Gyorsan, gyorsan. Mint egy másik francia mondja, az j isteni Paul Valéry: az expresszvonatok célja,] eredménye és izgalma a. város. Mindez azonban mellékes volt ebben az \ ! étkezőkocsiban. Ellenben arra gondoltam, hogy | Pozsony Prágáiéi 396 kilométerre van és a I gyors több mint hét óráig megy. Hát ha, ro- \ Kanna és a. mezont vonat voIva * mi a. Mold- j válói négy óra alatt eljuthatnánk a Dunáig. ; Micsoda fűszere volna ez izetlen prágai éle­tünknek! Fogy ha szerényebb volnék és het­venötre redukálnám a kívánt gyorsaságot, igyis öt és fél óra, igyis elérhetőség, közelebb- jövés, egymásbaomlás, mennyire kedvesebb volna a kolini és a pardubíci gazdag mezőknek tovarohanása, a szomorú., vékony Elba, c choceni első alagút, a ívildenschwerfi rideg, I • ______________ vá ltozását, a ruszáoszkői nyomár enyhülését, ma már mindenki tisztán látja* Csak az autonómia, a ruszmszkici autonómia éteffoeiéptetese hozhatja i meg-. A Kurtyák-párí kiáltványa: „Kassa székhely* j lyel Peprádtól M-áramaroesagettg" teljes vissz-! hangra talált és nagyon ügyes politikai sakkhu- j zásnak bizonyult Félrázta a kedélyeket A meg nem vásárol t ruszinok óriási többségben varrnak,. úgy beszélnek a helyzetről, hogy: „most. vagy ; sohatt" Már nem szégyellik a magyarórtság -nádiját j sem, nem adnak arra semmit, igaz, hogy nem Irán- 1 goztatják az élenpártiak sem, eMk helyesebbnek látják a mély hallgatást Teljes erővel robbant iki a székhel ykórd-ásbói kiindalva «z elkeseredés az eddigi csehszlovák : kormányzat ru-szánszkód politikája ellen. Valósán és Kanánsky nyiítan eBenzébi bangó- kai mernek pengetni s őrig egyrészt követe­lik a népszövetségbe*, nagyhatalmakhoz való iordnlást, addig -másrészről egységes őslakő politikai Iront megteremtését sürgetik a cseh­szlovák kormányzata rendszer elnyomó politi­kája ellen, A ruszin sokat tűrő nép, t nyomort sokáig hang és szó nélkül szenvedi, de türelmének, nyo­morának von határa és e határon tol szabadsa­gáért, nyomora megszán tetőséért -lelkesebben, ki­tartóbban s hevesebben tud harcolni a Vrchovina egyszerű s jámbor népié talán a magyarnál ás. Koriáth képviselőnek a Hlinka vezérhez intézett nyütlevete volt az eie6 kis kő, amely a lavina megind-ulásánaik kezdetét jelenti 6 ma olyan a hangulat, hogy arra csak azt lehet mondani, amit Arany János irt: Repül o nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja, hol áü meg s kit hogyan teiáü meg? A ruszin nemzeti tanácsok összeültök és egye- sühit fognak. Az ungvári nagygyűlés az autonóm szóján összeMvására nézve kezdeményező lépé- sela’e vonatkozólag határozott* Xagyon érdekes Velosin szerepe, aki az „ön­kéntes c*atlakojásnaIA egjík vezető egyéni­sége volt. Ma egész más állásponton van. Ka- minskv nyíltan vallotta be. hogy miként bánt e>! a prágai kormányzat a msrínszkói kérdések­kel s nincs mit várni a. prágai kormányzattól. Voüoeinnök a Morgenzeifung todösitőja élőé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom