Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-02 / 26. (1360.) szám
2 1927 február 3, csütörtök. tutiimi n—rwt>rni~,“—,-*~-—■»"^t syiegaiakiictták a csehszlovákiai evangélikus egyházak szövetségét Prága, február 2. Ma est© a Weiniberg-é- ■ben ünnepélyeden megalakít otfáÍ? az evangélikus egyházak szövet eég été Az alakuláson a beteg Jánoska dr. püspök helyett Zcch Sámuel püspök képviselte a szlovák evangélikus egyházat. Aciólassállitás készül Magyarországon Budapest, február 2. Budapesti szerkesztőségünk fávirafozza: Búd .pénzügyminiszter tegnap este az egységes párt előtt ismertette az uj adómérséklő javaslatot, amelyben- szigorúan kritizálja a vármegyék, városok és községek helytelen pénzügyi gazdálkodását és azokat takarékosságra szélit'] a fel. A szociáldemokraták o cukor behozatali vámja ellen A tani tó törvény novellálásának kérdése Prága, február 2. A cseh szociáldemokrata párt parlamenti klubja javaslatot nyújtott be a képviselőházhoz a cukor behozatali vámjának megszüntetésére ariáíko- zolag. A javaslat nem tartja szükségesnek -azt, hogy e megszüntetendő vám helyébe más bevételi forrást állapítson meg, miután a cukor behozatali vámja olyan kis tétele az állami bevételeknek, amit számításon kívül lehet hagyni. Ugyanez a parlamenti klub még egy javaslatot nyújtott be a házfelügyelők jogi viszonyainak módosító rendezésére. A javaslatot azzal indokolják, hogy a viszony a ház- felügyelők és háztulajdonosok között teljesen tarthatatlan. A cseh nemzeti szocialisták hasonló javaslatot nyújtottak be most a tanitótörvény novellálására vonatkozólag, mint amilyent annak idején az országos keresztény szocialista párt, azonkívül a német nemzetiek és a német nemzeti szocialisták is benyújtottak. rA javaslattal azt akarjál? elérni, hogy a törvényadta kedvezményekben részesüljenek azok -a tanerők is, akiket el bocsátásukról, illetőleg nyugdijaztatásükrói már a törvény .életbelépte. kiértesítettek. Őszre elkészül a pöstyéni állami repülőtér Prága, február 2. A pöstyéni állami repülőtér építését a közmunkaügyi minisztérium már kiadta s a munkálatokat már meg is kezdték. Az építés költségvetése egy millió koronára van előirányozva. Az építkezés 1927 őszén befejeződik, ami után a Nyltrán állomásé- harmadik repülőezredet Pöstyémbe helyezik át. (D.) A rusziüsikdi képviselők mérsékelt állásfoglalása a közigazgatási reform kérdésében ' Uugvár, február 2, A ruszinszkói képviselők szombati tanácskozásán egy a kor- ! mányihoz intézendő memorandumot szövegért ek meg, amelyben többek között a köve’, terükhöz ragaszkodnak: Követelik, hogy a közigazgatási reform gyakorlati keresztülviteléhez egy ideiglenes parlamenti bizottságot alakítsanak Ruszinsz- kó részére is ugyanúgy, amint Szlovenszkó részére alakították. Ez lenne hivatva a kormánnyal ogycíemben a közigazgatási reformot végrehajtani. Szlovenszkó és Ruszinszikó között a végleges határaiegáliapiíásnál követelik az alkotmánytörvény értelmében az etnográfiai határoknak egy vegyes szloven- szkói és ruszinszkói képviselőkből álló bizottság utján való megállapítását. Állást foglalnak az ellen, hogy a kormányzóságot Ungvárról Munkácsra helyezzék át, mivel Ungvár Ruszinszkó lakossága kereskedelmi és kulturális életének a központja s Ungvá- ron az államfordulat óta már annyi uj épületet létesítettek, amelyek az összes hivatalok elhelyezésére bőségesen elegendők. (A. kövedpések tehát nem ragaszkodnak k i mond ot ta n Rusz inszkó béke szerződé sil-eg biztosított autonómiájához s ez lehetett fő- oka annak, hogy Korláth Endre dr. ruszinszkói magyar nemzetgyűlési képviselő a memorandumhoz — mint Ruszinszkő szempontjából ki nemi elégitőhöz — nem járult hozzá. Szerk.) Gyökeres személyi változások a külügyminisztériumban Sve&la fokozatosai hát’érbe ssoriffa a npőtolbatat!aR(( Bánást - Chvalkovsky, a kiszemelt berlini követ már lemondott képviselői mandátumáról Prága, február 2. Hónapokkal ezelőtt je* lentettük, hogy Benes külügyminiszter szabadsága alatt Svehla miniszterelnök a külügyminisztériumban’ és a diplomáciai karban hozzálátott a rendcsináláshoz. E beavatkozás eredményeképpen Benes állandó helyettese, az oroszországi születésű Girsa dr. meghatalmazott miniszter varsói köveinek megy és helyébe Krofta dr. volt berlini követ kerül a külügyminisztériumba, ugyancsak meghatalmozott miniszteri címmel. Krofta azonban nem kap külön osztályt, hanem kezeibe összefutnak az egyes osztályok agendái. Ez tehát annyit jelent, hogy Benes kezéből saját minisztériumában kiveszik a hatalmat. Krofta utóda Berlinben Chvalkovsky dr. cseh agrárius parti képviselő lesz, áld január 31-én értesítette a házéinökssget, hogy mandátumáról lemond,' miután-a köztársasági- elnök felszólította, hogy vegye át a berlini követség vezetését. Chvalkovsky az 1925-ös választások alkalmával jutott be a parlamentbe. 1885-ben született Prága mellett, a forradalom után diplomásai pályára lépett és a csehszlovák köztársaság tokiói, majd később yashingtoni követe volt. Legbizalmasabb barátja Svehla miniszterelnöknek. Utóda a parlamentben Crcha, a csehországi országos képviselőtestület elnöke. Abban az esetben, ha Crcha a mandátumot el nem fogadná, Dolezálra, a melniki kertészeti iskola tanárára kerülne a sor. A diplomáciai karban ezeken kívül még a következő változások történtek. Radinsky stockholmi követet a minisztériumba rendeltél? be, ő lesz az elnökségi osztály főnöke. Schlesinger Bor’nov kopenhágai követ pedig a minisztérium adminisztratív osztályánál? lesz a főnöke. veverl?a svájci követet ugyancsak a központba rendelik s a politikai osztály élére kerül. Str'mpl brüsszeli követ pedig a kabinetiroda főnöke lesz. A minisztérium konzuli osztályát kiegészítik s anrak vezetője Starch jelenlegi bécsi főkonzul lesz. Mindezekből következik, hogy számos követi állást újból be kell tölteni. Érdekes, hogy követeknek egyszerűen csak külügyminiszteri hivatalnokokat neveznek ki és azoknak adják meg a meghatalmazott miniszter} címet is, Csekszlovákiának igy tulajdonképpen nincsenek követei, hanem csak a követségeket vezeti hivatalnokai. Ez ugyan rém nagyon hízelgő Csehszlovákia diplomáciájára, mivel a külföld rendkívül sokat ad arra, hogy kit neveznek ki. követnek. Ami a személyi változásokat illeti, Girsán kívül, aki varsói követ lesz, Flieder eddigi varsói követ Stockholmba megy. Borinov utóda Kopenhágában Pavlu Bogdán lesz s az ő helyébe kerül Brozs József orosz legionárm, egy egészen fiatal ember, alá iparosnak tanult ki és ma már elérte a diplomáciai pálya■ legmagasabb fokát. A régóta be nem töltött madridi követi állásra Kyfcal dr.-t, az első római csehszlovák követet szemelték ki. aki jelenleg Brazíliában képviseli Csehszlovákját. -.Betöltetlenek még a követi állások Brüsszelben, Rio de Janei rohan,. Bernben, a Vatikánnál s esetleg Washingtonban is, ha a jelenlegi követét, Fierlingert va'a- melyik európai államba neveznék ki. Az egyiptomi követséget pedig fel fogjál? oszlatni. A bécsi főkonzuiátus főnöke Sebeszía dr. orosz íegionista, miniszteri tanácsos lesz, aki je’en- leg a külügyminisztérium személyi osztályá- ■ nak a főnöke. Mindezeken k'vül még számos személyi változások fognak történni a külügyminisztériumnál? és a konzulátusoknak hivatalnoki karában is. — Vöröskereszt-kiküldött tátogatja meg az oroszországi internáltakat. Géniből jelentik: A Fehér-tengeri Szó veeki-szigetek c n levő orosz koncentrációs táborról elterjedt hírek hatása alatt Ador Gusztáv, a Vörös- kereszt nemzetközi bizottságánál? elnöke hivatalos írásban arra kérte Csicserin külügyi népbiztost, hogy a Vöröskereszt egy megbízó 11 bírnak engedje meg a fogolytábor meglátogatását. Szántó György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (27; .iános anyja elébe akart indulni, étikor vette észre a fiát. — Mi az, János, nem mész ma a bástyákra Vignali mesterrel? — Nem. Hilgur lépett ki most a napsütésbe és főhajtással üdvözölve a várnagynét, nekitámaszkodott a könyöklőnek. Kezében az örök varrás. A fecske nekivágódott a messzeségnek, János felült a könyöklőre Hilgur mellé. A Garam teljes erejéből nekirugaszkodott egy macskának. A macska karélyra görbítette a gerincét, prüszkölt és a körmeit mereszt- gette. De mikor észrevette, hogy mindez nem használ, villámgyorsan felszaladt egy hársfára. A Garam roham ozásának vonalába egy li'ba esett, aki a kicsinyeit vezérelte az uszta- tóhoz. A liba fújt és gágogott, csőrével vagdosó it az elrohanó kutya felé, aztán mélíőság- feljeson összeterelte szét riadt gyermekeit. — Hát aztán mért nem mész, kérdezte Jánost az anyja. — Mert itt valami történt, amiről én nem tudok. Nagy csend állóit be. A napsütés szivár- ványszemcséi szitálták a fényt és begyémánt- poroztak mindent. Fény és meleg rezegve szállottak alá. A várnagyné végre kibökte. Úgysem tud még magyarul a feleséged, hát csak megmondom. Az ispán járt itt. János ártailobul nézett rá. — Hát aztán mit járatban volt? — Nem tudom. De egy templomos vitéz jóit vele, aki érti a flandriai nyelvet, mert az ő hazája is az. Sokáig beszélgettek a feleségeddel. Hosszú csend következett a szaval? után. A galambok szárnysuhogása hallatszott és messziről egy rigófütty tévedt ide. Hilgur leejtette a varrást. — Ez a löltöfíbegyü nő rólam beszélt, mondotta halkan Jánosnak. — Igen. Még pedig olyat, amit te nem mondtál el nekem. — Figyelj ide jól, János. Azt akartam látni, ki mondja el neked és te hogyan fogsz rámnézni. Majd ha kelten leszünk, elmondom a többit. Felvette a varrást és a tü nem remegett a kezében, János ezt élesen megfigyelte. És azt is, hogy az ő kezei reszketnek, Mint akkor, a ,.Három Szerecsen“ sötét folyósóján. Maga előtt látta a folyosó padlóját, amelyen két hosszú lábszár feküdt. Aztán a lábszárak folytatását látta a szoba koromsötétjének ellenére. Furcsa. Most először gondol erre a hosszú halott legényre, aki a fö’d alatt fekszik. Vájjon kikezdfék-e már a férgek? És az a nő itt áll a napsütésben virulón, mint egy óriási virág. Sötéten nézett rá és halkan mondta. — Emlékezz Ruprechtre. Hilgur felemelte fejét és óá-nos szem-éhe nézett. — Nekem nincs mit emlékeznem rá. Inkább neked. János anyja és a várnagyné meglepetten nézték Hilgurt. így még nem látták, de János sém. Felforrt benne a düh. — Azonnal gyere be a szobánkba és számolj be arról, amiről be kell számolnod. A két asszony pontosan tudta, miről van szó, ámbátor sohasem hallották azelőtt ezt a nyelvet. A várnagyné intett János anyjának, mire mindketten elindultak az első házba. — Igazad van, mondta Hilgur a két nő után nézve. Be ke1! számolnom. Itt a napfényben akarok neked beszámolni, ahol .a fénylő meleg sugarak átlüznel? minden hazugságon. ’ János figyelmesen lesett minden szót, de Hilgur már tiszta volt előtte. Csak az ispán beszéde érdekelte. — Azt ajánlotta, hogy neked birtokot ad, engem feleségül vesz, ha felmegyek hozzá lakni. Már amikor a kúthoz lovagoltunk, észrevettem az éhes tekintetét. A templomos azt mondta, hegy vigyázzak, mert ez az ember parancsol a várban és nyolcvan faluban élők és holtak felett. Ezt nem fórditolta, ezt magától mondta. Én azt feleltem, hogy nekem nem parancsol. Látod, azóta nem is volt itt. Te sem vettél észre semmit rajta. János elgondolkozott. Most már tudta, mért kellett neki Fehérvárra mennie. A várnagy furcsaságait is kezdte megérteni. Az ispán vele szemben mutatott jósága is félelmes kezdett lenni. Bele sápadt ezekbe a most felbukkan ó összefüggésekbe. Tehetetlen félelem fogta el. Lépten nyomon láthatta a nagyur félelmetes hatalmát, amelytől kivétel nélkül mindenki reszketett. Mindenki? Nem. Hilgur kivétek És az a két keleti ember, a kirá’yi adószedők, azok sem beszéltek az ispánnal úgy mint más. A sötét- bőrű komoran és szemrebbenés nélkül állta a nagyur tekintetét, az izmaelita pedig egyenesen az arcába vigyorgott az ispánnak. De mi köze van neki ebhez a két távoli országból ideszakadt emberhez? Hogyan is jutnak eszébe? Aztán a papokra gondolt. De ezek védelmére sem számíthatott az ispánnal szemben, hiszen az érsek te-slvérccese n<~ki. összevissza kavargóit minden a fejében. Hátha a templomosok vagy a János lovagok rendházaiha menekülhetnének veszély esetén? Ostobaság. Hiszen ezek is az érsek hatalmában vannak bizonyos mértékben. Nincs más egérül, műit a kirá^i udvar. Ebben megnyugodott és félelme kezdett lassan oszladozni. Visszaemlékezett a várnagy vi&o’kedésére is. és megerősödött benne mindinkább,...hogy ő is jó embere, aki veszély, ere lén'so^t- ségére lesz. Elhatározta, hogy az ispán előtt ! játsza a mit sem sejtő szerepét és- várakozik. Hilgurnak nem szólt mindezekről. De ő mintha olvasott volna János arcában, ezt mondta: — Ne félj. Alaposan megmondtam a templomosnak, amit akartam és ö azonnal lefordította annak a vén baromnak. Nem fog az többet közeledni. János nem felelt. Bement a szobába, fejébehuzta kis flandriai süvegét, amelyet csakúgy megmosolyogtak idehaza, mint odakint a szen ttamási köd ment. Mélyen elmerülve töprengéseibe, elindult az ispán háza felé. Aljg lépett ki a kapun, papokba botlott. Kettesével mentek a keskeny utón és vastag fasaruik felkavarták az ut fehér porát. János félreállott az űrből. Az egyik barát azonban megákoit és vállára tette a kezét. — Meg som ismersz, földi? Medárdus volt, a dominikánus. János csak ekkor vette észre, hogy mind dominikánusok. Medárdus intett nekik, hogy folytassák útjukat. — Egy hete, hogy itt vagyok, házfőnüknek rendeltek ide, mondta Jánosnak és karonfogta. Lassan sétálgattak a kanyargós ufón és elbeszélgetlek viselt dolgaikról, mint két jó- barát. Nemsokára a hársfa-sorba értek, amely együtt kanyargóit az úttal. Cserebogarak zúgtak át egyik fáról a másikra párjukat keresve. Aztán boldog önkívületben téma Nak össze hárslevetek csillogó selymébe mé’y-értvén karmaikat. A felső lapjukon fény’crö’d, .alsó lapjukon ezüsipihével benőtt lov-'Vk összezizegtek ennyi boldog nász láttára és a kis sarca virágok porzóéiból aranypor permetezett a nászágyakra. Kis kósza felhők kóboroltak a magasban és igyekeztek kakukk ruta ni a harsak összekerülő lombjai alá. E~y. egy kis résen át is tűzött a noosugár. -~rs vonaliban föM-be szúrva fénylőn'’ásá'-'t. F:-g. ken a réseken azután bekukkanthatlak a felhők. (Folytatjuk.) IgQilEif R Imfiu/t GÖMéRSKApOVARkw ^.RUMAUKeRY:uc.sp0i SÖMÖRl-RUM-eS-UKORC-V/lR. rg •AO?NAS'»Mandarin » Cacao - DIó-Crime - Cherry TrSp!e-Sa_: — Cur-.cao -- harisb&di kgrsrci , „Késmárki kiáltáson arany éremmel kitüntetve” i| ,,A Nemzetközi Dunakiálliláson arany éremmel kitüntetve'*