Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-02 / 26. (1360.) szám

Mai számunk 1© ©E«?a* ■ i miinit j rxx%M.v ~ n imi ■■ •\ttm-mtmm rar i nanm^miUMmmmmmmmmmmmmmmrn^mmmmmmmmmmmmmumammmmmrn Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: éveníe 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulica 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/Í1L — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A német kormánykrizis után A jobboldali német kormány első tette ■az volt, 'hogy a versaillesi lefegyverzési kon­ferencián elfogadta Foch marsai és a szövet­ségesek feltételeit: beleegyezett a nyolcvan- négy königeibergi erőd közül harmincnégy­nek a lebontásába. Ez a látszólag jelenték­telen tény maga is elég Stresemann fölényé­nek bebizonyítására. A német nemzeti párt bevonásával támadt polgári koalíció nem dog hadat viselni Locarno ellen, nem küzd Tlioiry szellemének megsemmisítéséért, s mint ahogy Hindenburg hatalomra jutása a ■francia sajtó biztos jóslata dacára nem jelen­tette a német köztársaság végét, úgy a né­met nemzetiek kormányzása, ami különben már úgyis másodszor történik meg a köztár­sasági birodalomban, szintén nem jelent változást az európai nagypolitikában. Sőt ellenkezőleg: a bemutatkozó német kormány ismét merész győzelmét • jelenti Str esem annak, a „Bismarck-mtód“-n ak, aki elérte, hogy ez a német jobboldal, amely eddig állandóan a monarchia mellett és a francia kibékülés ellen foglalt állást, most vallomást, tett — akár kényszerűt, akár ön­zetlent, de vallomást tett — Locarno mel­lett. A Parisban vaigy a Londonban %‘sértő nagy mumus: a német nacionalizmus szin­tén odakötötte sorsát a locarnói politikához. Ez valóban virtuóz munka volt. Nem mond­hatják többé sehol Európában, hogy a köl­csönös engedményekkel elért francia német békét a birodalomban csak egy kis, köztársa­sági mentalitású csoport hordozza, mig a nemzet nagy tömege tovább őrzi szivében a kérlelhetetlen gyülöleletet és megbántottsá- got; nem mondhatják többé, hogy van békés és háborús Németország, mert ime, a kon­zervatívok, a „háborús Németország1* pár excellenee képviselői, önként, nem külső hatások következtében, elfogadták Dawest, Locamét, Thoiryt, a köztársaságot s min­dent, ami azzal jár. önként adták szavukat, nem hivatkozhatnak kényszerekre és ha be­csületesek, őszinték s nemcsak a hatalomra- ■jiitás miatt, egy-két miniszteri tárcáért, ked­vező agrárvámokért és ipari előnyökért tet­ték, akkor Locarno felé való orientációjuk tényleg elsőrendű stabilizációs faktor. Hogy pedig így történt, az Stresemann munkája. Ő ennek a hosszai és gyakran csúnya német kormányválságnak hőse, arbitere, rendező­je, mint ahogy lassan-lasean az egész konti­nentális politika primliegedüse is az örökös német külügyminiszter lesz. A berlini huzavona, sorsfordulás és pol­gári orientáció második hőse Hindenburg. Sokat hánytak szemére három leveléért, mellyel a politika játékaiba beavatkozott, de tagadhatatlan, hogy beavatkozásai áldá­sosak voltak. A nagy koaüció terve már de­cemberben megbukott Németországban. Káosz támadt, s ha valaki nem birja jobb elhatározásra a centrumot, akkor az alig- alig stabilizált országot ismét a házfeloszla­tás réme fenyegeti, a választási villongások s következményeik: a hitel megingása, a márkahitelé és a locarnói politika hiteléé. Hindenburg első levelében megadta a rugót és a lehetőséget ahhoz, hogy a centrum és a nemzeti párt megegyezzenek. A másik levél a néppárt túlzott követeléseit szerelte le a közlekedésügyi tárca tekintetében, a harma­dik beavatkozás pedig a nemzeti párt túl­kapásai ellen irányult, amennyiben meggá­tolta az egészségtelenül radikális Graei elő­tért enyomu'á.-át. Formailag a negyedik közbelépés, a GraeTiez intézett levél, szin­tén helyes volt, mert visszaadta a nemzeti £z ul német kormány ?i®!stap mutatkozik be a birodalmi gyűlésen Csütörtök, a nagy nap — Az ellenzék összpontosítod támatíása — Máris inog az uj koalíció — Berlin, február 2. Az uj birodalmi kor­mány tegnap nem készíthette el a csütörtö­kön f’ölolvasandó kormánynyilatkozatot, mert Marx kancellár még nem egyezett meg minden pontban a koalíciós pártok kép­viselőivel. A mai minisztertanácson azonban, okvetlenül befejezik a kormánynyilatkozat megszövegezését. Beavatott körök szerint az uj kormánypártok, azaz a német nemzetiek, a centrum, a német néppárt és a bajor nép­párt a birodalmi gyűlés csütörtöki ülésén a kormánynyilatkozat fölolvasása után közös nyilatkozatot tesznek. Nem valószínű azon­ban, hogy ez a közös nyilatkozat kielégíti az ellenzéki pártokat, amelyek az előjelek sze­rint szokatlan vehemenciával támadják meg a kormányt. Különösen a szociáldemokraták és a de­mokraták készülnek erős támadásra s minden igyekezetük arra irányul, hogy az uj kormánypártokat a tartózkodó ma­gatartás elhagyására kényszerítsék és feleletet csikarjanak ki az ellenzék nyílt kérdéseire. Elsősorban a centrumpártot és a német nemzetieket akarják megtámadni. Az ellen­zék szerint ez a két párt hűtlen lett eddigi politikájához; a centrum annyiban, hogy megtagadta régi köztársasági és demokrata elveit és a német nemzetiekkel szövetkezett, a német nemzeti párt pedig annyiban, hogy egész múltját meghazudtolva fogadalmat tett a köztársaság és Locarno mellett, amely fogadalmat azonban éppen a múlt miatt nem lehet teljes értékűnek venni. A német nemzetieket azzal is megvá­dolják, hogy ki akarnak bújni a felelős­ség alól s mig látszólag helyeslik Stre­semann munkáját, addig választóik előtt mindenütt támadják a külpolitikát. Érdekes, hogy a jobboldali lapok megtá­madják Stresemannt és a kormányt azért, mert beleegyezett a königsbergi erődök le­rombolásába. Amikor azonban ez a bele­egyezés megtörtént, a német nemzetiek már hatalmon voltak, úgy hogy ők maguk is resztvettek a beleegyezés megadásában. Stresemann máris felelt a nemz éti pár ti saj­tó támadásaira és a liberális újságok szin­tén támogatják a külügyminiszter álláspont­ját. Végtelenül jellemző, hogy már az uj kormány első napjaiban súlyos torzsalkodá­sok támadtak a koalíciós pártV^. v,öH. A kormánynak épp ezért általában nem jósol­nak hosszú jövőt. Stresemann végre iá dilin? mehet Berlin, február 2. A B. Z. a. Mittag ér­tesülése szerint Stresemann dr. külügy­miniszter március elején Genfbe utazik a népszövetségi tanácsülésre, majd Géniből néhány heti tartózkodásra a Riviérára megy. Anglia ügyetlensége megteremtette Észak- és Délkina összefogását A brit d3p3©mácia kudarca — Csen kan«@ni külügyminiszter meg­szakította a tárgyalásikat ©’Malley angel ügyvivővel, raert köz­ben megegyezett PekinggeB - Boredsn munkában — Elkeseredés Londonban az északiak rokonszeravót pedig elvesztette. Ha Angiba azt gondolta, hogy Észak barátságát és la- sebb északi érdekeit feláldozhatja Dél barátsá­gáért és a tetemesen nagyobb déli érdekei meg­tartásáért, akkor csalódott, mert manőverének az volt következménye, hogy észak és dél csaknem kiegyeztek 8 már egységes fronton harcolnak Ang­lia kizsákmányoló kereskedelmi politikája ellen. La napson pekingi angol nagykövet tegnap hosszú tanácskozást folytatott Csangesclinnal, aki. bár barátságosan fogadta, mégsem egyezett meg vele. A marsall megtagadta beleegyezését az an­gol csapatok kihajózásába. Kijelentette, hogy ha Anglia megszállja Shanghaá kínai negyedét, ezt a lépést a Irinái szuverén ifis megsér tésének fogja tekinteni és katonai következtetéseket ven le be­lőle. Nemzetközi alapon a függő kérdéseket csak akkor lehet megoldani, ha Anglia visszavonja ."•'ha.nghaiba küldött csapatait- Csángó o]in IíVt- nokai nyíltan kifejtették, hogy lm Sbfagkaiban csak egyetlen kínainak haja támad az angol k.a- torai expedíció következtében, a marsallt azonnal kényszeríteni fogják, hogy a kanton! csapatok .-l vállvetve kiűzze a bitorló Angliát Kína földjéről. Mindennek Moszkva az okai London, február 2. A lépők igen pe-szim'sz- tilcus biangineimben tárgyalják a legújabb Irina i eseményeket. A Times nyíltan azzal vádolja Csen kantorai külügyminisztert, hogy Borodin ezovjri- delegált hatása alatt cselekszik. Csen már akkor is tudott az angol csapatok kiküldéséről, amikor a tórgyalásokat megkezdte s ezért nincs értelme, hogy most. amikor a tárgy.‘•áí? \ vSáKnem befe­jeződtek, ezt a nevetséges érvet hozza fel a szi­ki tás megindokolására. A hivatalos lap szerint Angliában komolyan mérlegelni' kellene, vájjon Hanka-ubam a ki női nép nemzeti kérdéseiről, vagy pedig a bolsevista összeesküvők rraclmeiről van-e szó.' A legújabb események a második 'valószínű­séget igazolják. Miért item kerülhet az angol-kínai ügy a népszövetség elé? London, február 2. Lord Grey az angol nép­szövetségi liga tegnapi fogadóestélyén nyilatkozott arról, hogy miért nem lehet Kínát a népszövetség elé idézni. Kínában elsősorban polgárháború fo­lyik és ilyesféle belpolitikai kérdések elintézésé­ben a népszövetség nem kompetens. Ezenkívül Kina egyik pártját, a. kantom kormányt. Moszkva vezeti, már pedig Szovjet Oroszország, mint isme­retes, már régen kinyilvánította, hegy a népszö­vetséget nem ismeri el és tetteit nem köti a nép­szövetség jóváhagyásához. ..........Ilii H|| _______ Pe kiug, február 2. Ma reggelig bizonyosra vált, hogy Csen kantorai külügyminiszter megsza­kította a tárgyalásokat 0‘Malley hank&ui angol ügyvivővel. A tárgyalások megszakításának indo­kául azt hozta fel, hogy addig, amig Anglia csa­patokat koncentrál Shanghaiba, nincs meg az a szükséges plattförm. amelyen a tárgyalások nyu­godtan folyhatnának. — Az angol—délkinai tár­gyalások megszakítása újabb súlyos csapást je­lent a távoli kelet brit politikájára. Londonban és a domíniumban az elmúlt napokban már igen bi­zakodó volt a hangulat, mert úgy látszott, hogy néhány jelentéktelen engedmény megadásával az angol érdekeket mindenütt meg lehet őrizni Dél- kináhan és a Jangtse völgyében. Csen hirtelen szakítása minden reményt megszüntetett. Az an­gol lapok fel vannak háborodva a délkin ajak vi­selkedése miatt és nyíltan hangoztatják, hogy a tegnapi szakítás ismét csak Szovjetcroszorszá-g be­folyásának tulajdonítható. Borodin kantorai orosz követ még mindig a helyzet ura s a délkinai had­vezérek úgy mozognak, ahogy ő parancsolja. Most már látszik, hogy Kínában nem az elnyomott na­cionalizmus kivan érvényesülni, hanem Moszkva eszközt talált a kínai százmilliókban Anglia világ- hatalmi pozíciójának megingatására. A len-doni la­pok, nemcsak a • konzervatívok, hanem a liberáli­sok is, újra hevesen Moszkva ellen fordulnak és jóformán szent háborúra szólítják fel az európai kontinenst a keletről fenyegető rém ellen. pártnak megingoit önbizalmát. így Hinden- bufg tulajdonképpen mindenfelé mérsék­lőén hatott: a centrumnál is, a néppártnál | is, a nemzetieknél is — és lehetővé tette, Beavatott körök szerint Csen azért vált hirte­len rideggé és elutasítóvá, mert a délkinai diplo­máciának közben sikerült megegyeznie Ésrakki- uával, úgy, hogy az idegenek elleni front ma már csaknem egységes a Mennyei Birodalomban. Ta­gadhatatlan, hogy a kantom, vagy az orosz diplo­mácia rendkívül ügyesen dolgozott. Angliát egye­nesen tőrbe csalták az által, hogy Délkina hajlan­dónak mutatkozott a kiegyezési tárgyalásokra. Mert amikor az angol diplomaták megjelentek a hankaui tanácskozáson, Északkina egyszerre el­vesztette az angol támogatásba vetett bizalmát. Csangcsoilin és tanácsadói észrevették, hogy bizo­nyos anyagi érdekek kedvéért a britek eláruljál: őket és nem adják meg az Ígért segélyt. Északon az angolok délkinai tárgyalásai elkeserítették, a politikusokat. S igy természetes, hogy az elkese­redett pekingi kormány kereste az utat a déliek­kel való megegyezésre s az állhatatlannak bizo­nyult, nyilvánvalóan közös angol ellenség kiii'dö- zésére. Csak ezt várta. Délkina. Napok óta látható, hogy a pekingi kormány szembehelyezkedik az angolokkal. Ezt bizonyltja Csauc-oün több nyilat­kozata. ezt bizonyítja a központi kormány washing­toni követének magatartása, ezt bizonyítja a washingtoni pótvámok hirtelen kiírása. Amikor Borodin és a kantoraink észrevették, hogy a kellő hangulatváltozás már megtörtént északon, azonnal félbeszakították a tárgyalásokat és Anglia most kénytelen belátni, hogy délen nem nyert barátot, bogy megalakuljon a német oolgári koalí­ció, amely az elmúlt évek zűrzavarai után legalább is uj kísérletet — előnyős, ártatlan kísérletet — és uj neki indulást jelen t. Szül!© Gém magásskihallgatáson volt a pápánál Róma, február 2. Rómából táviratozzak: SzUllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőt, az országos keresztényszocialista párt elnö­két, aki jelenleg Rómában időzik, a pápa tegnap délelőtt magánkihallgatáson fogadta s egyben pápai áldásban részesítette. fclíniszterközi bizottságot küldtek ki a nagysztesi és tor­kai papírgyárak ügyeinek meg­vizsgálására ­Pozsony, február 2. A nagyszíahosi és horkai papírgyárak üzemének beszüntet jse nagy elégedetlenséget szült egész Szloreu- szkón. A szlovenszkói törvényhozók pártái- | lásra való tekintet nélkül, mint ismeretes. akciót indítottak e gyárak érdekében és úgy* látszik, hogy a kormány tényleg meghallgatta ez alkalommal a szlovenszkói törvényhozó­kat. E napokban ugyanis kiküldött egy bizott­ságot. amely a vállalatok exisztenciális felté­teleit tanulmányozza. A küldöttségben kép­viselve vannak a kereskedelemügyi, pénz­ügyi és népjóléti minisztériumok. A bizottság egyelőre csak információs tárgyalásokat foly­tatott Pozsonyban és ott találkozott a gyárak képviselőivel is. Valószínű, hogy helyszíni szemlét is fog tartani úgy Nagyszlaboson, mint Horkan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom