Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-12 / 8. (1342.) szám

Nal számunk 10 elda VI évf. 8. (1342) sz4m . Szerda » 1927 január 12 Előfizetési ír: évente m félévre 150, /\ szlovenszkól eS rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztősé9: Prága II Panska uhce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: . .. ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztőpolitikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha _—ccr y ’WMV jmm AB"! fj HŰBBEK Az Unió forradalmat szít Mexikóban Elmérgesedik a két állam viszonya — Nicaraguában előnyomul Latimer tábornok Észak Dél ellen Az Unió és Mexikó ellentétéről óráról- órára veszedelmesebb híreket hoz a táviró. A legújabb jelentések szerint a helyzet annyi­ra elmérgesedett, hogy a diplomáciai viszony megszakításával is lehet számolni. Az egyet­len, ami a pánamerikai háború kitörését meg­gátolja, a washingtoni kongresszus egyenet­lensége, mert korántsem szabad hinni, hogy Coolidge, aki az amerikai Isztmuszon agresz- sziv politikát követ a Panama csatorna, az amerikai prezstizs, az Unió imperializmusa és az Unió vallási puritánsága érdekében, ál­talános helyeslésre talál politikusai között. Észak és dél ellentéte a nicaraguai politiká­ban is kitört, mert mig az amerikai republiká­nusok, ezek a puritán, vallásos és hatalomra törő északi emberek, zárt falankszban sora­koznak elnökük mögé, addig a déli demokra­ták, az emberi szabadságok és egyenrangúsá­gok fanatikus hívei, helytelenítik a kis közép- amerikai államokkal szemben követett ag­resszív módszert. Nagyon helyesen arra mu­tatnak rá, hogy egy-két ügyetlen lépés láng- baborithatja Amerikát s ugyanolyan páname­rikai kataklizmát idézhet elő, mint amilyen páneurópai kataklizmát idézett elő a világ­háború. Amerika gazdasági és erkölcsi fölé­nyének iziben vége lenne, ha .a két ellentétes amerikai törzs: a román és a germán egy- ipásgiak esne valóban, európai módszer sze­rint- kaszabolnák egymást a végkimerüíésig. Sokat beszéltek az amerikai egységről, a nagyszerű Monroe-elvről, amely egységes vasfallá forrasztja a Cordillerák két földré­szét A legújabb események azonban mintha ezt a szép legendát is szomorúan kompromit­tálnák. Amerikában valójában mindenütt el­lentétek uralkodnak. A délamerikai államok folytonos ellenségeskedéséről Európában jól tudnak s köztudatunkban Délamerika óriási Balkánként szerepel, a rendezetlenség és a felelőtlenség minden harcravezető hátrányá­val Paraguay és Chile csak a közelmúltban mentek késhegyig egy jelentéktelen határir- cidens miatt s e két amerikai állam ellentétét megszokott európai módon szintén csak a vé­letlen és az utolsó pillanat egyenlítették ki. A délamerikai államok ellentétei azonban csak epizódok. Az alapvető nagy kettősség a germán Észak és a román Dél között van. Spanyol-Amerika sohasem nézett szívesen Angol-Amerikára, Angol-Amerika viszont in- ferióris elemeknek vélte a déli államokat s csak az alkalomra vári hogy föltétien fölé­nyét rákényszerítse az egymással állandóan ellentétben élő gyönge köztársaságokra. A szépen megindult pánamerikai mozgalmat ép­pen a déli államok félelme hiúsította meg, mert Buenos Airesben, meg Rio de Janeiro- ban nagyon helyesen tudták, hogy a páname­rikai szövetség voltaképpen Washington tiran- nizmusát jelentette volna. Az amerikai germá­nok s az amerikai románok ellentéte ma már majdnem olyan misztikus és tradicionális jel­legű. mint Európában a németek és a fran­ciák ősi egymásra agyarkodó dualizmusa. Ilyen általános dolgokra kell gondol­nunk, ha Mexikó és az Egyesült pilláim dk ál­landó ellentétét meg akarjuk érteni. Ami­kor az Egyesült Állaim ok kiűzték Amerika területéről a spanyolokat, nem azért tette, hogy a kis népek függetlenségét garantálja, hanem azért, hogy uralmát jobban kiter­jeszthesse dél felé is. Ellenségeskedése nem Spanyolország, hanem a spanyol faj ellen irányult, s ezért megmaradt az európaiak kivonulása után is. Idestova több évtized óta kísért a mexi:kó-aim erikái ellentét, anélkül, hogy egy-két évnél hosszabb nyugvópontra jutotí volna. PSUama'fcnyilag a helyzet ismét kiéleződött s szinte közeledik a katasztrófa Newyork. január 11. Coolidge ki' társa­sági elnök, mint ismeretes, nyilatkozott' a nicaraguai politikáról és súlyosan meg­vádolta Mexikót. A washingtoni sajtó ma leginkább ezzel az elnöki üzenettel foglalko­zik, de ugyanakkor beszámol arról, hogy a mexikói határon az általában megszokott kis mexikói forradalmaknál jóval nagyobb mexi­kói forradalom van keletkezőben. A mozgalom vezetője Reneé Cajistrean Carsa, egy 28 éves fiatalember, aki a vallási szabadság védelmére ligát alakí­tott és bojkottot vezetett a Calles-kor­mány ellen. Ezért a tevékenységéért kénytelen volt az Egyesült Államokba menekülni. Most az amerikai Columbus lovagok segítségével nagy anyagi forrásokra tett szert s megkezd­te fegyveres előnyomulását Mexikó ellen. Hívei máris kikiáltották a mexikói egyesült állaandk ideiglenes elnökévé. Katonai se­gítőtársa A r te aga tábornok, aki a felső mexikói államokban megfelelő haderő fölött rendelkezik. Carsa már fölvette az összeköt­tetést az elszigetelt mexikói forradalmi csa­patokkal s az eljövendő napokban akarja át­lépni a 'hatért. Diaz püspököt azért tártóztat­Berlin, január 11. Curtius közgazdasági minisztert Hindenburg köztársasági elnök még tegnap este megbízta az uj német kor­mány megalakításával. A dezignált kancellár ma egész délelőtt tárgyalt a pártvezérekkel a birodalmi gyűlés épületében. Mindenek­előtt Koch demokrata vezért fogadta, aki azonban igen tartózkodóan viselkedett s ki­jelentette, hogy a demokrata frakció mindad­dig nem akar résztvenni a tárgyalásokban, amíg Curtius nem egyezett meg a német nemzetiekkel és a centrummal. A déli órák­ban Westarp gróf, a német nemzetiek vezé­re tárgyal a kancellárjelölttel. Westarp is tartózkodóan nyilatkozott és szintén a cen­trumra hárította a döntést. Mindezeket a kö­rülményeket latba vetve, a kormányalakítás súlypontja a centrumpárton van s mindaddig koraiak a kombinációk, amig a nagy katoli­kus párt nem hozta meg elvi döntését. Az első megbeszélések után éppen ezért érthe­tő érdeklődéssel tekint a német közvélemény a ma délutáni találkozás elé, amelyen Cur­tius dr. és Guerard centrumpárti képviselő tisztázzák kölcsönösen a helyzetet. Curtius felé. A régi gyűlölet uj formájának két akut imd'itóoka van. Először az, hogy Coolidge. jó­nak látja a japán veszedelem növekedése miatt az Unió uralmát végleg megszilárdíta­ni az amerikai Isrztmoszon. A Panama-csa­tornát, amely ma olyan szerepet játszik Washington életében, mint a Szuezi csator­na a brit impétrium sorsában, végleg biztosí­tani akarja katonailag is. Szerződések utó­végre nem kielégitőek. A másik ok bizonyos tekintetben világnézeti. Amerikában a val­ló,sós puritánok vannak uralmon, akik min­dig sanda szemmel néztek Calles mexikói elnök brutális vallásellenes politikájára. Csak gyufa kellett tehát, hogy az ellentét ki­ták le Mexikó Cityben, mert összeköttetés­ben állott Carsával. A mexikói rendőrség Diaz lakásán elfogta az Áss ódat ed Press mexikói kiküldött munkatársát is,' aki a newyorki lapok számára éppen interjút kért a püspöktől. Newyork, január 11. A nagy mexikói forradalomról szóló hirek bebizonyosodnak. Carsa amerikai segítséggel már átlépte a mexikói határt. Más jelentések szerint fő­hadiszállását egyelőre még a texasi El Paso városban tartja, mert meg akarja várni, mig tábornokai elfoglalják a mexikói határváro­sokat, hogy igy az amerikai semlcgességi törvény megsértése nélkül léphesse át a ba­tári. Calles mexikói elnök már válaszolt Coolidge üzenetére és elutasítja a washing­toni elnök vádjait. A közel jövőben ellen- nyilatkozatot is közzé fog tenni. Diaz püspö­köt Mexikóból Cubára deportálták. A többi öt elfogott érsek és püspök sorsáról semmi sem ismeretes. Az elfogott amerikai újság­írót az amerikai követség intervenciójára szabadon engedték. Latímer amerikai tábornok Nicaraguá­ban három más helységet is megszállt s az egész elfoglalt vidéket semleges területnek jelentette ki. dr. mindeddig nagy optimizmust árul el, mig a politikai körök igen szkeptikusan nyilatkoznak a Curtius-kormánv létrejötté­ről. Centrumpárti képviselők például rámu­tatnak arra, hogy a centrum politikai állás­pontja, mely közismerten megtagadja a né­met nemzetiekkel való kooperációt, egyelőre nem változhat meg. Berlin, január 11. Curtius megbízatását még a német nemzeti sajtóban is kedvezőt­lenül kommentálják. Az általános vélemény szerint a centrum aligha egyezik bele a pol­gári koalícióba, melyben a döntő szerepet a német nemzetiek látszanák. Az egyetlen bi­zonytalan pont még a centrum jobboldali szárnyának magatartása s az a körülmény, hogy Hindenburg birodalmi elnök megbíza­tást adott Curtiusnak. Hindenburg közvetle­nül a megbízatás előtt beszélt Guerard cen­trumpárti képviselővel s egészen bizonyosan némi reményt menthetett e tárgyalásból, mert különben nem dezignálta volna a gaz- daságügyi minisztert. Viszont tagadhatatlan, hogy Guerard a centrum jobboldali szárnyához tartozik és robbanjon. A gyújtó szerepét, mint máT amy- nyiszor, most is Nicaragua vállalta. Egy kis kon ze r va feiv-liber ál is összeütközés minden­napi dolog az Isztmosz dzsurageleiben, csak éppen hogy az Unió ez alkalommal kisütöt­te, miszerint a konzervatív Diaz elnök libe­rális ellenségeit Mexikó támogatja. Ezzel már megtalálta a beavatkozásra szükséges okot s Lalimér tengernagy hajói megindul­tak Középaimerika felé. Mexikó magától ér­tetődően nem szívesen látott ameriika.i kato­nákat déli határán s erélyes ellenintézkedé­seket tett. Nos, az Unió valóban nagyszerű európai módon, amelyet, pedig a „'békés" Amerika annyiszor lenézett, háborús ravasz­igen kérés párthive van a frakció kebe­lén belül. Hiába tett tehát ígéreteket Hindenburg- nak, a párt uagvrésze elutasítja a német nemzetiekkel való kooperációt. A centrum­párt elnöksége különben ma délelőtt ülést tartott, amelven elhatározta az egységes ál­lásfoglalást. A párt lapja, a Germania ma határozottan kijelenti, hogv semmiesetre sem támogathatja Curtius törekvését, mert a gazdaságügvi miniszter iobbfelé kötötte le magát, amit a középpárt nem helyeselhet. Beavatott körök szerint Curtius missziója ma még nem jut el a csődhöz, de eredmény­telensége három napon belül okvetlenül be­bizonyosodik. Ha vállalkozása megbukott, Hindenburg a centrumpárthoz fordul és fel- uiitja a mostani középpárti kormánykoalí­ciót. , j Az olasz sajtó rokonszenvvel várja Bethlen római látogatását Milánó, január 11. Az olasz sajtó egysé­gesen megállapítja, hogy Bethlen római utjá­nak híre nem érte váratlanul az olasz politi­kai köröket. A magvar miniszterelnök olasz- országi látogatását már régen várták, bár a tárgyalások programja még nincsen megál­lapítva. A Corriere della Sera hosszabb cikk­ben foglalkozik Bethlen gróf római látogatá­sának tervével és azt nagyjelentőségűnek deklarálja a két ország életében. Szerinte Bethlennek ez a látogatása óriási mértékben hozzájárul, a két .ország között már eddig is szívélyes viszony fokozásához. Bethlen ró­mai tartózkodása alkalmával megbeszélésre kerül a tengeri kikötők kérdése, valamint az olasz—magvar kereskedelmi szerződés prob­lémája is, amelv fel fogja váltani á jelenlegi provizóriumot. A lap Klebelsberg Kunó gróf magvar kultuszminiszter közeli római elő­adásának is nagy jelentőséget tulajdonit. Szlovenszkói ankétok a közigazdatási reformról Pozsony, január 11. A közigazgatási re­form kérdése Szlovenszkón az összes politi­kai pártok érdeklődésének központjában áll. A szlovák sajtó élénk polémiát folytat róla s a memzeti tanács szlovenszkói csoportja an­kétet rendezett Pozsonyban erről a kérdés­ről. Ez az ankét fontos előtamácskczásuak tekinthető, mert minden párt részt vett ben­ne; igy. "z agráriusokat Halla dr. képviselte, a szociáldemokratáikat Dérer dr. képviselő, a nemzeti szocialistákat Nemec titkár, a cseh néppártiakat Kolisek tanár, a szlovák nem­zeti pártot Stodola Emil dr., a nemzeti de­mokratákat Rehák képviselő, az iparospár­tot Tvarozsek s a nemzeti- munkapártot Fie- dermut és Bobuslav dr. Egyedül a szlovák néppárt nem küldte el a képviselőjét a ta­nácskozásra. A tanácskozáson Houdek Fedor elnökölt. A jeLenvoltak elhatározták, hogy további országos ankét ot hivna/k egybe, amelyre meghívják Szlovenszkó teljhatalmú minisztériumát, a jogásztestületet, a politikai pártokat s különböző korporációkat.­Ságokhoz fordult és forradalmat szítva Mexi­kóban dolgozik céljának elérésén. Egyelőre nem tudni, hová vezet ez a legújabb ellnségeskedés. Lehet, hogy az utolsó pillanatban isimét leépítik, lehet, hogy az akut veszedelemről szóló hírek túlzottak. Nekünk mindegy, csak annyit szeretnénk megállapítani, hogy a békéérzelemről fölé­nyeskedő Amerikában sem olyan szent és emberi minden, mint azt az Európát lenéző yanikeek állitami szokták. Ott is vannak tüz- csóvák, ott is vannak háborúra vezető poli­tikai csirák, imperializmusok s ugyanaz a szomorúan valódi háborús fölkészültség, me­lyet odaát aranyára kárhoztatnak minálunk. Curtius tárgyalásait bizonytalanság és szkepszis fogadja A német kormányalakítás súlypontja a centrumpárton van, mely ma este dönt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom