Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-08 / 5. (1339.) szám

2

iwtnüen Ksoti-nyugüijasnak rendezik a nyugdiját

rA vasuiigazgatóságok helytelen kommentárjai

Vet' k a következő levelet:

Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapjának folyó hó 4-iki számában a Ksod nyugdíjasok nyugdijának felemelésére vonatkozólag egy cikk jelent meg, mely lekczü a vasúti minisziérium múlt évi december 20-iki 56261. sz. rendelkezését

Hála a rendelet kiadásáért, köszönet a leköz- léséért.

De a cikk bevezető része, nemkülönben a rendelet szövegében lévő szerkesztői megjegyzés elegendő ahhoz, hogy nemcsak a köztársaság területén élő, de a külföldi szazakra menő Ksod nyugdijas elkeseredését ok nélkül növelje. Mert ha a rendelet, az előbbi cikk harmadik bekezdő-' sere való hivatkozással lett volna leközölve, mindenki tudta volna, hogy ez csak a rendezés első •részlete, mig a többi rövidesen következik, de igy mindenki félremagyarázza azt. /

Teljes egészében fentartom becses lapjának múlt évi december 22-iki számában leközölt cikknek a tartalmát, mert csak hetek kérdése, hogy a minisztérium a jelen rendelethez, — melynek még decemberben való megjelenését leközölt cikkemben én is jeleztem volt —, hasonlót adjon ki, amikor is az 56261. sz. rendelet 1—4 pontja alatti, s a jelen rendelet alapján a rendezésből kizárt nyugdíjasok, ügye is, 1926 január 1-i visszamenő hatállyal kedvező elintézést nyer.

Információnkat az általam felkért Bobula szenátor úrral a vasutügyi minisztérium azon miniszteri osztálytanácsos uránál szereztük, JH ezen ügynek referense, s ki a magyar kormány mégbi- zoltaival ezen nyugdijrendezést illetőleg tárgyal, s igy mindenesetre illetékesebb tényező, mint a kassai vasutigazgatóság segédhivatalainak segéderői, akiknek meg lehet ugyan engedve, hogy közérdekű rendeleteket publikáljanak, de aligha vannak felhatalmazva arra, hogy ezen rendeletéhez kommentárokat is fűzzenek, mert hiszen velük nem közük minden tanácskozás és terv tárgyát.

Nyugdijas társaimat felkérem, hogy ne veszítsék el türelmüket, s bízzanak a két kormány jóindulatában.

Fogadja m. t. Szerkesztő ur nagyrabecsülésem mellett köszönetemet.

Radványi K.; ny. Ksod; felügyelő.

Mégis megjelent

a Kramáríól letiltott Masaryk-interju

Az elrcSk akadémikus nézetei a kétpárt-rendsxerről, a naclorializaius @S&*örésé?őS és a konsenfativísimisrdl — A konzervatív pártoknak szerinte pontosabb programot kell adnlok

Prága, január 7. Masaryk elnöknek in-; térjuja, amelyet Penizekneik, a Národni ‘'Listy szerkesztőjének adott és amely interjú a Národni Listyben Kramar utasítására nem jelent meg, csak most foglalkoztatja a sajtót. Az interjút ugyanis még a megjelentetése előtt rendelkezésre bocsátották a brünni De-1 mokraticky Stfed-nek, amely még karácsonykor meg akarta jelentetni, vagyis egyidejűleg a Národni Listyveí, de a nemzeti demokrata párt központja a közlést az utolsó pilla- nnfíbam megakadályozta. A Demokratidky Stfed azonban most teljes egészében közli a Národni Listy interjúját Masaryk elnökkel.

Penizek József szerkesztő a Národni Listyben ma egy nyilatkozaiot ad le, amelyben kijelenti, hogy őt december 12-én az elnöki kabinetiroda meghívta Masaryk elnökhöz. A meghívásnak eleget is tett és beszélgetést folytatott az elnökkel.

Ezzel szemben meg lehet állapítani a Demokratidky Stfed-ben napvilágot látott interjúból, hogy Masaryk elnök határozottan föltett kérdésekre válaszolt. így elsősorban a saját egészségápoló módszeréről, adott föl- világos ttáet. Az elnök egyszerű életmód híve, szerinte az embernek éjjel-nappal friss levegőin kell lennie, nemcsak szellemi, hanem fizikai munkát is kell végeznie s lehetőleg pontos életprogramja legyen. Majd az irodalomról és a középiskolák tuMátogatottságáról beszélt, kijelentette, hogy a családok jól tennék, ha tanulmányoznák a pálya elhelyezkedés statisztikáját és inkább arra igyekeznének, hogy gyer- ' ekeiket a mezőgazdasági, az ipari és a gyári pályára küldjék.

Nálunk még mindig az arisztokrata idealizmus uralkodik. A demokrácia idealizmusa munkát, vállalkozási szellemet jelent a társadalmi munka összes ágaiban.

Németország és Csehszlovákia

A mi államunk uj — mondta Masaryk

elnök — s éppen ezért még nagy7 politikai feladatok várnak ránk. Földrajzi fekvésünk következtében

erősen figyelnünk kell a Kelet és Nyugat harcára, egyáltalában az egész Európára, hogy a komoly pillanatok ne találjanak készületlenül.

Gazdasági és pénzügyi tekintetben alkalmazkodnunk kell az adottságokhoz, arra kell tör'kodnünk, hogy leadási piacot találjunk a termékeinknek és terményeinknek, gondoskodni kell a legkedvezőbb behozatalról, azaz minden tekintetben őrt kell állnunk.

A két párti rendszer

A két párti politikai rendszerre vonatkozó kérdésre az elnök kifejezte reményéi, h(»y

Csehszlovákiában is meglesz a két párt rendszere: az egyik oldalon az állam- igenlők, a másikon az állam ellen esek.

Az államellenes pártok lehetnek ellenzékben a kormánnyal szemben, de mindig hajlandók lesznek abba belépni, hogy annak keretén belül valósíthassák meg programjukat

A szlovákokkal való együttműködés

— A szlovákok — mondja az elnök — a történelmi országok népeitől eltérően régebben ki voltak zárva az állami közigazgatásban való részvételből. Á történelmi országokban az ötvenes évek végétől a lakosság résztvett a községi és járási közigazgatásban és ennek révén több nemzedék praktikus politikai iskolázásban részesült. A politikai munka jelszava éppen azt jelenti, hogy tudatában legyen mindenki annak, hogy az állam és az állami közigazgatás első sejtje a község. Ebben rejlőik az önkormányzat jelentős része. Különbséget kell tenni a közigazgatás és a politika között. Szlovenszkón a nehézségek nagy mértékben abból erednek, hogy a politikai önkormányzat első iskolái nem léteztek. A köztársaság ebben a tekintetben jóvátételt hozott Szlovenszkón.

. A nacionalizmus előretörése

Elsősorban definiálni kell azt, hogy mit jelent ez az előretörés. Azt hiszem, hogy ma minden tisztességes cseh és szlovák nemzet- hű és hazafi. Abszurdum volna ezt a hazafi- ságot egyesek és egyes pártok résziére kisajátítani. Ez ellen már HavJiicsek is erélyesen tiltakozott. Ha ellenben az összes pártok és összes egyének szeretik a nemzetüket és hazájukat, úgy nemzeti és politikai programjukban találkozhatnak és találkozni is fognak.

Dolgozni és gondolkozni kell a hazáért, nem pedig hazafiaskodni.

Szsmfcé György

BÁBEL TORNYA

A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE

(5)

Erősen felfelé emelkedő utcán vitt az ütjük a székesegyházhoz, amely a dombokra épült város meglehetős magas pontján, de szűk és arányait kellőleg évé- nyesülni nem engedő terecskén állott. Harminckét esztendeje volt immár, hogy a városi magisztrátus a brabanti herceg Ó3 a cambrai-i érsek védnökségével és segédletével a templom alapkövet letette. Azóta már más magisztrátus üli a városházán, más herceg a várpalotában és más érsek Szent Geraldus ősi érseki székében. De a templomnak kétoldal- ra tervezett tornyai közül még az egyik sem volt készen, az örökös állványozásból sohasem bukkant elő. Csupán a főhajó volt befejezve, de ezt is örökös állványozás rutifotta, részint a kereszthajő építése, részint az örökösen szükséges tatarozás miatt. Volt is mit tűrnie egy emberöltőn át a mesternek.

Sohasem lesz készen ez a Bábel tornya, mondogatták a gonosz vigyorgásu tanácsurak.

— Persze, hogy Bábel tornya, mondották a brabanti hercegek, miikor mindig messzi földről jött idegenekre van Anzelmusnak szüksége. Egymás nyelvét sem értik.

— Persze, hogy Bábel tornya, mondogatták az agg és a régi öblös, kerek ho1 főzetekhez ragaszkodó érsekek. Mit is akar ezekkel a-csúcsba ugró, merész égFelé szár ti vakokkal és ezernyi, bivságosan ékes cirádákkal? A termiem nem szállhat az ég felé, csak a hívők éneke és áhítata. A templom le gyón erős és zömök vár, me’y az egyház erejét ér-ztesse. De Anzelmus mindenkinek .megfelelt.

— Ti városatyák, talán már nem fogjátok

állványok nélkül látni a templomot Az is lehet, hogy én sem. De hát be tudjátok e várni mindama nagyszerű plánumok gyümölcsét, amelyeket a.Ti.— nagy intézményeitek és törvényeitek majdan érlelni fognak? Aliig fog egy- egy aratni közület-ek, Mi magvetőik vagyunk és boldog magvetők, mert bizonyságban vagyunk, hogy az unokáink fognak majd aratni. Az egyszerű mesterember a mának dolgozik, Ti és a művész a jövőnek.

— Hogy idegenek vesznek körül, mondta a brabanti hercegnek, ennek csak az az oka, hogy messzi országok legjelesebb tehetsegeinek munkáját is a mi városunk javára és díszére akarom fordítani. Mert akiket magam köré gyűjtök, azok úgy az agyaggal való mintázásban, mint a kőfaragásban a legnagyobb ügyességet árulják el és a rajzolás, festés és alaptervek készítésében egyaránt kitűnnek. Büszkeség nélkül mondhatom, hogy mindezen mesterségekben és művészetekben való jártasságukat az én vezetésem megsokszorozza.

— Mint főmagasságod talán tudja — mondta az érseknek —, ifjúságomat és tanu- 1 óéveimet Páris városában, a hit, a tudományok és művészetek emez ősi otthonában töltöttem. A Szajna folyó egyik szigetén csodálatos székesegyház épült Mia-sszonyunk dicsőséges emlékére. Midőn első ízben megláttam, tédre rogytam fenségének láttára, mert akkor éreztem először, hogy a mi Urunk nemcsak a szeretet, de a szépség istene Is. És vájjon a szentség nem a mi földi szemeink előtt -testet ö’tött szeretet? A városatyák, brabanti hercegok 'és a liiahárisnyás érsekek összetettek kezeiket pocakjukon avagy mellükön, aszerint, amint természetük vagy állásuk éppen megkívánta és hallgattak. Mert Anzelmus mester szavainak énmen otenn erős volt mindig a fundamentumuk, mint az 'épületeinek. Igaz, hogy néha rejtett értelműek voltak, mintha körülállványozták volna őket.

Felértek a templomot szegélyező kis tér- re,-és a mester megállóit tanítványaival és leányával készülő müve előtt. Mindannyiszor elmerültek a nézésében, valahányszor eléje érkeztek és képzeletükben lebontva az örökösen zavaró állványt, uj meg uj megfigyeléseket tettek. A mester indulatosan tárta szét karjait, mintha a házakat hessegetté volna. Valóban igy is volt.

— Ó, ezek a házak! Egyre közelebb és közelebb sompolyogtak és tolakodtak, hogy zavarják arányaimat és elnyeljék a kellő nézőpontok lehetőségét. Amikor kiszemeltem ezt a dombtetőt, még egészen szabad volt a tér. Azóta lépésről lépésre nyomultak előre ezek a vakondokok, mert észrevették, hogy alattam túrják a földet Ezek mind a magisztrátus tagjainak házai. A levegőt veszik el tőlem 1

De János másra figyelt.. így a hóesésen át? zűröd ve különös titokzatossággal sötétlett és fénylett fel előtte a székesegyház belseje a nyitott ajtónyitáson át A templom első sötétjét a sok kis lobogó gyertyaláng nem tudta áttörni, de egy magasan fekvő ablak mélytüzű üvegeinek sok színe fellángolt a háztetők havának kívülről áttüző fényétől. Egy- egy papi ornáfus aranya is kapott valamit ezekből a sokszínű, halkcsenrésü fénysávokból és az oltárdiszek egybecsillantak a mise- kellékek különböző féméinek mozgó fényfoltjaival. A természet disz’efei ezzel szemben egészen szegényesen erőlködtek odakint. A hópihék egyszerű nyugalommal szálltak a magasból a földre és útjukban át meg átszelték fehér vonalakkal a templomnvilás sötét panorámáját. De a tér nyárfáinak csupasz ágazatán olyan csipke szerű kristályrendszerekben ültek meg, mintha pillanatok alatt cm fond áros szépségben utánozták volna a székesegyház emberöltőn át faragott kőA nemzeti demokrata pár és annak feladatai

A lakosságnak pártokra és csoportok r való tagolódása történelmi processzus. Árrá' volna tehát most már szó, hogy milyen érdé keket és a polgárságnak melyik rétegét akar ja reprezentálni és reprezentálhatja a nernr' aeti demokrata párt A pártnak van egy úgy nevezett intelligens csoportja, a másik a.' úgynevezett kapitalista csoport, vagyis a feli söbb burzsoárélegeket foglalja magában. A burzsoázia szót mint terminus technikus?! használom nemcsak a városi, hanem a vidék: felsőbb néprétegek megjelölésére.

Ennek a ba-zsoá osztálynak megvan a maga súlya, sőt mondhatnám, hogy gazdasági s általános kulturális jelentősége sokkal nagyobb a nemzeti demokrata párt politikai súlyánál. Azt hiszem, éppen ez az, ami a nemzeti demokrata párt válságát előidézte.

Igaz, hogy az állam fölszabadítása óta az ősz szes pártok bizonyos válságon mennek keresztül. .

A konzervatív pártok

A pártok széttagolása a konzervatívokra és radikálisokra mindenütt megvan, tebá nálunk is. Ez magától értetődő jelenség és £ politikusnak számolnia kell vele. Azt kívánnám, hogy a konzervatív program, éppen úgy, mint az ellenkezője, határozottabban jusson kifejezésre.

A konzervatív pártok feladata programjukat pozitív formákba önteni, hogy az ne legyen pusztán a radikális program negációja,

A republikanizmus már magában véve is bizonyos mértékben radikális program s a nemzeti demokrata párt nem az egyedüli konzervatív p^d, jobban mondva nem a lég konzervatívabb párt, hiszen ott van a cseh és szlovák néppárt, is. Itt tehát a konzervatív oldal tagolódik, mint ahogy a másik oldalon is több pártot látunk- Egyszóval, á pártok programját határozottá kell tenni. A konzervatívoknak legyen annyi határozottságuk, hogy kijelentsék, hogy ők a konzervativizmus védelmére szállnak. A nemzeti demokrata pártnak számos elsőrendű embere van. De a pártot az in-te-liigencia individualizmusa veszélyezteti. . • a ;, i . - .1 í- ■;

A Demokratick# Stred a nemzeti demokrata párt haladó szárnyát képviseli s ezzel magyarázható az, hogy a lap karácsony után két héttel mégis lehozta azt az elnöki interjút, amelyet a Národni Listy kapott az elnöktől, de Kramar intésére nem tett közzé. Az. interjú bizonyára újabb sajtópolémiákra ad majd alkalmat.

xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsinyek és nagyok örömmel olvassák.

díszeit. Verebek nevetgéltek a feldíszített ágakon és galambok szálldostak lassú suhogással búgva az állványok és párkányok alá.

Ünneplőbe öltözött polgárok siettek el mellettük asszonyostul, gyerekestől. János úgy érezte, hogy idegenül, szinte félve néztek Anzelmus mesterre, hallotta is félfüllel, ahogy mondogatták egymásnak:

— Ez a kevély ember most is csak a müvét nézegeti és mutogatja hivalkodva, ahelyett, hogy a mise áhítatára készülne elő. Talán be sem mennek az Ur színe elé, amint az vasárnap minden hívőnek kötelessége.

Aztán a két tanítványra esett János tekintete. A hollandus ugyanúgy nem figyelt oda a mester szavaira, mint o. Egyre az asz- szonyok gömbölyűségeit nézegette, a thürin- giai pedig lopva Mária tekintete Után kutatott, amely viszont unosuntalan őt perzselte. Milyen egyedül is van a mester itt a város kellős közepén, övéi között. Milyen egyedül áll itt keservesen nagy feladatával, sorsával. János csodálattal vegyes sajnálkozással nézett fel a magasuövésü ember szép fejére és nem gondolt arra, hogy ő is ily egyedül él mindenek közölt. Tekintete most a székesegyházra esett és cikkor valami homályos sejtelem felelt előbbi gondolatára. Mégsincs egyedül ez az erős ember, hiszen itt áll vele az ö teremtése, a templom. Itt állnak kelten az apró emberi hangyák között ég felé magasodva, egymással szemben és egymásért, a mester és a székesegyház.

Aztán eket is elnyelte a többiekkel együtt, a templom homálya. János a gyertyák és sokszínű ablaküvegek fényében két sor egyenlő páuoélinges embert vett észre. Páncél ingek fölött ujjatlan csuklyát hordottak, amelynek a mell fölé eső részén fekete orosz’ón ágaskodott. Runrecht örvendezve nézett rájuk.

— Földleim, a tMiringiai lovagrend.

Akárhogy is kerültek ide, ma délután nagy ivás le-sz^ (Folytatjuk.)

1927 január 8, szombat.