Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-26 / 20. (1354.) szám

8 '»nSGAI-A/VA<'A»aTl.-HÍRIjAt> _________ i987 január 26, wwih. Mil yen idő várható i A légnyomás a kontinensen lényegesen emelke­dett és a hideg időjárás tovább terjedt. Csehszlová­kiában a hőmérséklet mindenütt a fagypont alá sülyedt, mi ni ni u ma Kassán —10 fck Celsius volt. Havazást Kelotszlovenszkóról jelentettek. — Idő­prognózis: Ködös, felhős, további faggyal, száraz, helyenként hóeséssel és délkeleti szelleL Száz év alatt bekövetkezik az emberiség tulszaporodása Rohamosan közeledik az emberiség a felső határ felé — Érdekes statiszti­kai adatok az emberiség megoszlásáról, az élelmiszer mennyiségéről A földreform végrehajtásának súlyos utóhangjai Kéménden Hovátünt a 96 földigénylő 3000 koronája — A pozsonyi földhivatal nem kivan tárgyalni sem a pénzről, sem a földekről Oroszka, január 25. A kémérdi nincstelen földműves szegénység x925 elején ígéretet kapott, arra nézve, hogy a község határában elterülő 1200 katasztrális primási birtokot olcsó árért meg fogja kapni. DeD kikötötték, hogy az igénylők egytől-egyig szolidárisak legyenek a republikánus párt töb­bi harcosaival. A paktum megtörténte után a nyomorgó kéméndi zselíérség összekuporgatta utolsó filléreit. Minden meg volt már, csak a föld hiányzott A hónapokon keresztül tartó kínos vára­kozásnak az lett a vége, hogy a pozsonyi földhivatal ikszállt a helyszínre, hogy ren­dezze a már rakoncátlankodók ügyét. Az ígéretet most már egész komolyan vették, csakhogy a kéméndi föidigénylők előtt vannak nagyobb igényűek, mert amikor a régi bérlőt kitessékelíék a pri­mási birtokból, kitűnt, hogy fizetni is kel­lene a kéméndi földigénylőknek valamit. Nyomban hozzáláttak a tervhez, ami a követ­kező sorrendben az alanti összegeket ered­ményezte: 1925 junius hó 15. napján a pozsonyi Ag­rárai Banka Cseszkoszlovenska fináléjához csekkszámlán befizettetett 385 K, julius hő 1- én 465 K, julius 14-én 1125 K, julius 25-én 915 K és augusztus 26-án 100 K. Tehát összesen 29S0 koronát szedett össze a pozsonyi állami földhivatal. Dacára annak, hogy a pozsonyi földhiva­taltól azt az ígéretet kapták, miszerint a föld elosztása már csak napok kérdése, a birtokot még mielőtt az igénylést beküldötték volna bérbe adták egy legionislának, aki itt a környéken három hatalmas bérlettel ren­delkezik. ... . 'Az igénylők ped:g egy talpalatnyi földét se kaptak és a tefizetett pénzből egy fillért sem térítettek meg. Másfél esztendő múlt el azóta, hogy ez . megtörtént. Ha már a földhivatal, illetve alantas hiva­talnoka Kéménden a munkanélküli tömegtől befizetéseket fogadott el, legalább annyi humanitást tanúsítson most, hogy a befizetett 2990 koronát fizessék vissza. A földigénylők különben ebben az ügyben már határoztak és határozatuk szerint a föld­hivatallal szemben az ügyet bírói útra terelik. .-SzinHÁzzpr^F, A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: Svejk, a jó katona a harctéren. AD LÓN: A modern Dubarry, meghosszab­bítva. URÁNIA: Három kakukos óra. TATRA: Modern Carmen. Főszereplő: Ri- chard Cortez. ELITE: Három kakukos óra. m*mm 11 ■ ——ammnm 11— —————— C) Bartók Béla kompozíciója a frankfurti inlernacionális zeneünnep élyen. Londonból je­lentik. 1927-ben a majnai Frankfurtban tartják meg az internacionális zeneünnepélyt. Az elő­adásra kerülő müvek zsűrije Londonban ült ösz- sze. Tagjai ezúttal a következő nemzetek képvi­selői voltak: német, francia, angol, cseh és dán. A határozat szerint Magyarországot az idén Bar­tók Béla kompozíciói képviselik. A szlovenszkói magyar színház műsora: RIMASZOMBATBAN: Szerda: Csak egy kislány. Csütörtök: Játék a kastélyban. Péntek: Uraim, csak egymás után., Szombat: Hajlóvadászat. Vasárnap <J. ,u.: Muzsikus Ferkó. Vasárnap este: Haj’óvadászat. (Bucsuelőadás). A ruszinszkói színtársulat heti műsora UNGVAROTT: Szerda: Szab'n nők elrablása. Csütörtök: (Ungváron nincs előadás). KAPÓSON: A bűnös. Péntek: Cirkusz hercegnő, operette-premier. Szombat: Cirkusz hercegnő. Vasárnap d. u.: Császárné. Vasárnap este: Cirkusz hercegnő. Prága, január 25. A világháború a föld népességének számában nagy változásokat idézett elő. A véres háborúnak az életük javakorában levő férfiak közül millió és millió esett áldozatul A népesség száma min­den hadviselő országban jelentékeny mértékben visszaesett. Ennek főokát nemcsak a harctéri veszteségekben kell keresnünk, hanem elsősor­ban a születések számának visszaesésében, amely jelenség a háborús évekbén feltűnő módon mu­tatkozott. „Azóta azonban a természetes népi erő, ismét kiegyenlítődési állapotot hozott létre, amely abban mutatkozik, hogy a születési szám újabban isméi emel­kedést mutat mindenfelé. így például ez a szám Németországban 1920— 1921 között 10.7 százalékot ért el. Különböző statisztikusoknak pontos vizsgá­latai azt az eredményt mutatják, hogy a fehér faj egy esztendő alatt. egy százalékkal szaporodik. Az első pillanatban úgy tűnik fel, hogy ez a szaporulati arány nem nagy. De ha ennek alap­ján számításokat végzünk és 100 vagy 200 éves időtartamra kiszámítjuk a fehér faj szaporodását, az eredmény meglepő lesz. így 100 embernek, akik 1800. körül éltek, a 2000-ik esztendőben, tehát 200 esztendővel rá 730 leszármazottja le­het, ami nagyon tek'ntélyes szaporulat ilyen kis időközön belül és máris arra enged következtet­ni, hogy a föld túlnépesedése igen közelálló lehetőség. Az a gondolat, hogy talán hamarosan el fog kö­vetkezni az az idő, amelyben a föld összes élel­miszerei kevésnek fognak bizonyulni a nagyszá­mú emberiség eltartására, nem uj keletű. Már a hites angol nemzet gazdász, Thornas Róbert Malthus behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel és felállította híres elméleté1, amely szerint az emberiség gyorsabban szaporodik, mini amilyen arányban az élelmiszer- készletek növekednek. Az 5 elmélete szerint zavaró akadályok közbejöt­té nélkül az emberiség száma 25 esztendő alatt megkétszereződik. A Malthus-elmélét szerint az emberiség szaporodása geometriai irányban, te­hát az 1:2:4:8 stb. arány szerint történik, mig az élelem növekedése csak matematikai sorban, tehát az 1:2:3:4 arány szerint megy végbe. Malthus elméletének feláll Másakor nem vette tekintetbe az élelmiszertermelésnek nagyobb fej- •iődési lehetőségét. Az ő idejében még nem voltak modernebb közlekedési- eszközök, a. földet nem gépekkel dolgoztál? meg és a nagy távolságban fekvő területek gazdasági termékeinek kicseré­lése még nem volt meg. Ezért későbbi nemzet­gazdák Malthus elmélete ellen éppen az élelmi­szerek nagyobb arányú termelésével érveltek. De minden kutató megál’apitotta azt a tény, hogy az emberiség állandóan szaporodóban van. Ámbár az emberiség pontos megszámolása és a szapo­rodás számontar'ása a civilizált államokban csak újabb időkben torténk, de a városok és falvak ■népességének fokozatos növekedése és ennek a növekedésnek megfigyelése mégis elegendő tá* maszíó ponttal szolgál ilyen feltevések felállítá­sára. Újabban egy angol tudós, Edward M. Fást professzor, a cambridgei Harvard egyetem taná­ra pontos vizsgálatot folyta'ott a föld küszöbön álló túlnépesedésére vonatkozólag. Az ő eredmé­nyei az első pillanatra kissé merészeknek lát­szanak, de nagyon sok figyelemreméltó dolgot mondanak el. East földünk mostani népességét 1.750 millió emberre becsüli. Ebből 710 millió esik a fehér, 510 millió a sárga, 420 mil iő a barna és 110 millió a fekete fajiá­ra. East a fehér fajtához számítja a 450 millió európain kívül az északamerikaiaka*, azután 105 millió európai eredetű embert és 160 millió elő- ázsiait. A fehér fajta tehát több mint egy har­madát adja a föld egész népességének. Ez a viszony azonban csak nagyon rövid ideig ér­vényes, mert a fehér fajta a többi fajtához viszo­nyítva rendkívül gyorsan szaporodik, mig a szí­nes fajták szaporodása East szerint évenként csak 2 ezreléket tesz ki. A fehér fajta gyorsabb szapo­rodása arra a tényre vezethető vissza, hogy a fe­hér faja a lakható föld egész területén szét van szórva s a föld kilenc-tizedét a fehér fajtájú em­ber lakja vagy tarja hatalmában. Európában a Spanyolnátha, Influenza, köhögés és Asthma biztos ellenszere PULMOLAC (K& 15.—) Kérdezze meg háziorvosát Kapható minden gyógytárban — Főlerakat: Vcrös Rák gyóggytár, EraCJsCava föld népességének egy nyolcada lakik, mig Ausztráliában csak a kétszázad része. A föld né­pességének : 56 százaléka Ázsiában, 25 Európá­ban, 11:5 Amerikában, 7 Afrikában és 0:5 száza­léka Ausztráliában lakik. Ha a föld összes lakosságát, tehát 1.750 mil­lió embert egy gyűlésre hivha'nók egybe, akkor az a terület, amelyen ezt a rengeteg sok embert e’helyezhetnék, nem lenne valami tulnagy. Egy 430 négyzetkilométernyi terület, tehát akkora felszín, amekkora a bódeni tó víztükre, teljesen elegendő volna arra, hogv azon a föld felszínén élő összes emberek elférjenek. Természetesen az egy.es embereknek nem lehetné valami nagy -darab férőhelyre igényük ebben a számításban, meg kellene elégedniük egy 50 négyzetcent'mé- ternvi hellyel. Ez az 1.750 millió ember naponként bizo­nyos élelmiszermennyiséget fogvarzt el, hogy el­használt erőit ró'olja és' így test.'i fentarthassa. Testében az élelmiszer ugyanazt a szerepet ját- sza, mint a kályhában a szén elég és ezzel mele­get produkál. Az így nyert meleg mér'ékéf ka- 'ória szerint számoljuk. Mennél nagyobb mun­kát végez az ember, annál nagyobb a kalória szükséglete. Átlagban egy embernek napjában 3.500 kalóriára van szüksége. A legegyszerűbben ezt a kalóriamennyiséget a következő anyagokból szerezheti meg: 150 gram fehérje 750 gramm marhahús formájában, 5C0 gramm szénhidrát 910 gramm kenyérből és vé- vül 100 gramm zsír 120 gramm vaj elfogyasztá­sából. Ennek az élelmiszermennyiségnek terme­lésére egy embert véve a számítás alapjául,- éven­ként szükséges 20 ár rét és 12 ár szántóföld. A régebbi időkben a háborúk és a nagy ragályok ugyancsak alaposan megtizedelték az emberiséget és igy megakadályozták tulszaporo- dását. Ma, a civilizáció korában, amikor arra tö­rekszünk, hogy a háború áldozataiból újból fo­gyasztó emberek legyenek s amikor a középkor borzalmas járványaihoz hasonló, természeti csa­pás jóformán már ismeretlen, ez a szelep nincs meg és az emberiség tulszaporodása nagyon is közelálló lehelőség. Tehát folyton újabb és újabb mezőgazdasági területeket kell a kultúrá­nak megszerezni, hogy helyet teremtsünk a sza­porodó emberiségnek és élelmiszert termelő te­rületekről gondoskodjunk. Ez a terjeszkedési lehetőség is korlátolt. Először is a földgömb 510 (millió négyzetkilométernyi területéből 363 mil­liót tengervíz' borii, ez tehát a lakhatás szeftipóht- ■jábó! elesik, bár a tenger nagy mennyiségű élel­miszert is tartalmaz, egyes tudósok véleménye .szerint ötször annyit, mint a föld felszíne. A tu­lajdonképpeni szárazföld tehát csak 146 millió négyze!ki!omó,’r terjedelmű. Ennek 14 százaléka a szántó és kert, 37 százaléka rét és legelő, 23 százaléka erdő és bozót és 26 százaléka pusztaság és sziklás ta’aj. Az emberiség a szárazfölden természetesen nem egyenletesen oszlik meg. A föld egész népességének 61 százaléka 11 millió négyzetkilométernyi területen lakik, mig a többi 89 százalék a 135 kilométernyi töb­bi hatalmas területen oszlik meg. Ez a 11 millió négyzetkilométernyi terület, amelyen a lakosság 61 százaléka él, adja a föld sűrűségi centrumát. Ilyen népsürüségi centrumok: Kína, Nyugateuró- pa, India, Japán, az Egyesült Államok és Alsó- Egyplom. Ez a sűrűn lakott terület körülbelül akkora, m:nt a szibériai fensik az Ural-hegység és a Csendes-Óceán között. Az összes világrészek között a legsűrűbben Európa lakott. Itt egy négyzetkilométernyi szántóföldre 161 ember jut, mig Ázsiában 130, Amerikában 41, Afrikában 35, Ausztráliában 20. Általában te­hát a föld felszínén egy kilométernyi szántó­földre 90 ember jut. Csak a termények modern kicserélése tette lehetővé, hogy az egyes _ országok népességét élelmiszerrel kielégítően el lehet látni. Ha min­den országnak be kellene érnie azokkal az élel­miszerekkel, amelyeket saját területén termel, akkor nagyon sok or~zágnak jelentékeny mér­tékben korlátoznia kellene élelmiszerfogyasz'á- sát. így Japán, amelynek 60 millió lakosa van, saját terményeiből csal? 40 milliót tudna eltar­tani, mig Kínának terményei éppen elegendők lennének arra, hogy 430 milliónyi lakosságát el­tartsa. Németország lakosságának öt-hetedét tud­ná táplálni. Egyes államokban természetesen többlet mutatkozik. így Amerika másfélszer : annyit termel, mint amennyire a belső fogyasz­tásnak szüksége van, Kanada hét és félszer any- nyit, Argenrinia tizenötszörörét produkálja sa­ját szükségletének, Brazília negyvenszeresét, Ausztrália pedig éppen hetvenötszörösét. Ezek a számok világosan mutatják azt is, hol van még hely a feleslegessé vált embertömegek lehelyezé- sére. A legritkábban lakott terület Ausztrália, viszont azonban itt a legrotamosabb a népesség természetes szaporulata. A mostani arány meg­maradása mellett Ausztrália lakossága 34 esz­tendő alatt éppen megkétszereződ k. Penck, a világhírű berlini geográfus jelen­leg nagy figyelmet sz?n*el a túlnépesedés problé­májának. Egyik legutóbb megjelent müvében Magyar, román, au goi «tt>. utievei vízumok megszerzését, valamin! idegen állampolgárok lejáré útleveleinek meg­hosszabbítását i előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében kőszeggé eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Brazíliában látja azt a területet, amely az emberiség jövő éléskamrája lehet. Ha itt a fokozott kulturmunkával a mocsarakat kiszárítják, az őserdőket kiirtják és szántókká alakítják, számítása szerint olyan hatalmas termőterületeket nyerné­nek, amelyek éppen 1.600 millió embert táplálhatnának. •' Penck számításai szerint az a feísőhatár, amely a föld népességében . mutafkozhatik, 10.000 millió ember, ennél többet a föld semmi szín alatt nem tarthat el. Szerinte az emberiség 300 éven belül eléri ezt a maximális határt. East viszont alacsonyabb számot vesz fel, ő csak 5.200 millió ember megélhetéséi tartja lehetőnek, ez a szaporulat pedig már a 2000-ik év körül, tehát nem is egy év­század alatt bekövelkezheiik. Penck és East professzorok érdekes tanulmányai mutatják, hogv a tudósok figyelme újabban -m'nd inkább a közeli jövő nagy problémái félé irányul. A Magyar Testnevelő Szövetség a szlovenszkói magyar sport reneszánszát akarja megteremteni Moravek Gyula, a PTE elnöke és az MTSz alelnöke nyilatkozik a P. M. H.-nak az uj sportalakulatról Pozsony, január 25. (Saját tudósítónktól) A Magyar Testnevelési Szövetség tisztikarának megalakulása után aktu­álisnak tartottuk az MTS* pozsonyi alelnckét, Moravek Gyulát, a PTE ülusztris elnökét, meg­interjúvolni az uj sportalakulaf céljairól. Mora­vek nyilatkozata főleg Pozsony szempontjából rendkívüli fontosságú. Itt, ugyanis különfélekép­pen értelmezték a MTSz feladatát. ■ • ■ ^ Moravek szavai mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy az MTSz megalakítása egyáltalában nem a MLSz ellen irányult, hanem az egyetemes magyar sport érdekeit szolgálja. Az MTSz alelücke a következőket mondotta: . —: A csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szö­vetség megalakítására, hogy úgy mondjam, szük­ségképpen a Szlovenszkón működő magyar sport­egyletek hanyatlása vezetett bennünket. Az a cél lebegett szemünk előtt, hogy ezt a hanyatlási fo­lyamatot megállítsák és — ha csak lehet — fej­lődés szempontjából ismét bekapcsolódjunkaz időközben mérföldes; lépésekkel előrehaladt né­metországi és magyarországi sportba, hogy az ottani versenyzőkkel,. ha nem is éppen . mint egyenrangú, de legalább mint nagyon el nem ma­radt ellenfc’ek felvehessük a küzdelmet és igy a. magunk részéről is hozzájáruljunk ahhoz, hogy fiatalságunk fejlődjék és fejlődése egészséges irányt végjén. — A hanyatlás okait nem részletezem, de hogy a hanyatlás megszűnjék és helyébe a fejlő­dés lépjen, ahhoz mindenek előtt a meglévő erők összefoglalására volt szükség, ami most folya­matban van, sőt jórészt már meg is történi. Biz­tosra veszem, hogy ezt a mozgalmat a kormány is támogatni fogja, mert egészséges polgárok ne­veléséről van szó és ez megtakarítást jelent — a kórházi építkezésekben. — A cé’ra vezető eszközökről részletesebben majd az alapszabályok jóváhagyása után fogunk tárgyalni, annyit azonban már most is mondha­tok, hogy anyagi támogatás kieszköz.ése a kor­mánynál, időközönként ismétlődő országos verse­nyek megrendezése, vándordíjak kitűzése szere­pel a programban. Egyrészt a versenyzési kedvet éleszteni a sportolókban és ezzel a sportnak uj aktív híveket szerezni, másrészt érdekes verse­nyek rendezésével a közönség érdeklődésé! men­nél nagyobb mértékben felkelteni, ez kell, hogy célunk legyen. Hogy pozsonyi viszonylatban pél dával szolgáljak: a PTE minden évben ősszel megrendezi hagyományos nemze’kczi atlétikai versenyét, amely a múlt évben az épp a verseny, kezdetére megeredt hatalmas eső folytán nem kevésbé hatalmas deficittel végződött. Tek ntve már most azt, hogy épp a mai dekadencia idejé­ben, még hozzá olyan sportcentrumban, mint amilyen Pozsony, fokozottabb mértékben van szükség ily propaganda-jeliegü rendezésre, sok­kal inkább hajlandó lesz az egylet ezen hagyo­mányos rendezését fentartani, ka tudja, hogy a háta mcgö't áll egy szerv, mely őt ezen tevékeny­ségében támogatja és szükség esetére anyagilag segélyezi. Egy-két darab kellő helyén adóit fut- ballabda vagy a'Iétikai szer is sokszor csodákat müvei, mert néha csak ilyenektől függ, hogy va­lamely egy’efnek uj szakosztálya alakuljon, amelyre az emberi erő különben rendelkezésére állana. * — Egyszóval, célunk: támogatóra és irányí­tása sportunknak az egész vonalon, hagy prospe­ráljon és a köz javára szolgáljon. Mindez pedig a tiszta amalőrizmus alavián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom