Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-26 / 20. (1354.) szám

íte? január 20, MerdA. Mi a magunk részéről örömmel köszöntöttük megalakulásakor és üdvözöljük most Is az MTSz-t, amikor céljait is tudjuk már, amennyiben ez az éle-rovaló testület a Moravek elnök által körül­írt körben fog működni, úgy ké'ségtelen, hogy nemcsak a feeletsziovenszkói magyar sportolókat, hanem a nyugatiakat is maga mögött fogja találni. Kokul PáL Az Európa-jéghockey bajnok­ságok Bécsben Csehszlovákia és Magyarország vereséget szen­vedett Décs, Január 25. Tegnap este nagy közönség és ideális pálya­viszonyok mellett megkezdődtek a jéghockey Európa-bajnokságáórt folyó küzdelmek. Mindjárt az első forduló meglepetéssel végzi ditt, ameny- nyiben a favorit Csehszlovákia vereséget szenve­dett Németországtól. Az osztrákok a magyarokat győzték le. Németország—Csehszlovákia 2:1 (2:0). Mind­két csapat komplett felállításban lépett a pályára. A meccs heves iramban kezdődik és a bíró mind­két o'dalról kiállít jálékosokat. A németek a 11. percben Grubsr révén ütik első góljukat, míg a második gólt Römer a 17. percben szerzi meg. A csehek most vehemensen, de balszerencsével tá­madnak. Jirkovsky mesés lövését a német kapus bravúrral védi. A 19. percben Sroubek ü'ését a kapubiró nem ítéli meg. — Helycsere után a cse­hek erős támadást kezdenek. Malacsel: goit ér el amit azonban a hiró nem Ítél meg. A 20 perc­ben azonban sikerül néki a becsüle'^ó t megsze­rezni. A eseteken mfcgláhzolt a trénlrightány s bár technikailag felülmúlták a németeket, mp'í gyorsaságban és tempób'rásukban gycz'ek felet­tük. A német csapatban a védelem és RCmer csa­tár tűnt ki, mig a csehek legjobb embere Mala- esek volt A meccset Loieq belga bíró pártatlanul vezette. Ausztria—Magyarország 0:0 (4:0). Az ered­mény --m meglepetés, miután a magyarok még újoncok a kanadian-hockeyben. Az osztrákok fö­lényesen győzlek, dacára annak, hogy a magyarok te’szetős játékot produkáltak. A gólokon Lede- rer és Sell egyformán osztozkodtak. A győztes csapatban Lederer és Brück mérnök, á magya­roknál a jobbszélső VVeiner tűntek ki. Délelőtt a Nemzetközi Jéghockey Liga tar­totta nagygyűlését, amelyen ezúttal először Je­lentek meg a magyarok. Loieq elnök németül üdvözölte az országok képviselőit A jövő évi téli olimpiászon 15 nemzet ré'zvételét remélik. A tisztújító választáson elnök lett: Loieq (Belgium), társelnökök: Mfillér dr. (Svájc) és Moulquenne (Kanada), ügyvezető titkár: Poplimont (Belgium). A bajnokságokban ma Néme^rszág—Len­gyelország, Belgium-rCsehszlovákia, szerdán pe­dig Magyarország—Belgium és Lengyelország— Ausztria mérkőznek. )( A budapesti nemzetközi ping-pong ver­seny egyéni győztese Glancz Sándor (NSC) lett, akit csak Jacoby mester győzött le. 2. Meclüa­vits, 8. Jacoby, Pécsi és Flussmann. — A n‘»i egyest Mednyánszky Mária veretlenül nyüto M'tzger (Berlin) ellen. 8. Sípos Annus lett. — A férfi párosban a G’ancz—-Bellák kettős győzőt* a Jacoby—Kehrl'ng pár ellen. — A vegyesp'ros győztesei a Bellák—-Sípos pár lett a Metzger— Pócsy párral szemben, mig a világbaj .ck Meciv lovits—Mednyánszky kettős a harmadik hplyre került )( Lápóesy József leli Magyarország műkor­csolyázó bajnoka. A női bajnokságot Stieber Lutri nyerte. X Bodor Ödönt, a magyar atlétika nagy ba- lot'ját, tegnap délután temették el a rákoskeresz­túri izraelita temetőben. A sirual az M IK névé ben Dietz István dr., az atlé-ák nevében pétiig Orosz István mondott meghaló búcsúbeszédet, Kiss Gyula a sporthíren rőt: nevében búcsúzott a tragikusan kimúlt spv*iV>rfiu'ő! )( Misko'c vivői 13.7 arányban győzték le Kassa válogatottjait. A kar*i csapatban egyedid Rarta magasloff ki, aki ellenfeleit 1 -győzit Az est legszebb asfr-óját Feigl-al, a misk'i’ckk legjobb emberével vívta, ak?t elkeseredett küzde­lemben 4:3 "-ánvhan győzött le. A versenyt elő­kelő közönség jelenlétében, a miskolci Gnmd- száPŐ nagytermében rendezlék. )( Budaneslre hívják a Szartál. A P ragér Presse értesülése szer'nt az Ujpésk Hungária és Ferencváros hu évéikor serlegmérkőzést rendez­nek, amelyre a prágai Spartát is meghívják. KöZCÍA^DaSlÁGr . A román részvénytársaságok 1926-ban * • .C-.;- v.-.j; ■ . v- ;N ... -.i Bukarest, január 25. {Saját tudósítónktól.) Ar eimiiit évben 5122 miliő leit lett révértékben az az összeg, amelyet Romániában vagy uj részvénytársa­ságok alaptőkéjeként, vagy a már meglévők alaptőkéjének felemelésére fizetlek be a részvényesek. Ezzel az összeggel a 2597 kimu­tatott részvény társaságnak 32.688 millió lei­re emelkedett az alaptőkéje. A háború utáni Románia részvénytársasági statisztikája a kö­vetkezőképen alakul: ÉV száma A részvénytársaságok alap­tőkéje 1000 fejekben 1920 1154 5,168.242 1921 1266 8,095.429 1922 1650 12,162.028 1923 1943 17,810.092 1924 2188 22,680.613 1825 2440 27.565.511 1926 2597 32,687.920 Ha ezt a hivatalos statisztikát kissé köze­lebbről vesszük szemügyre, úgy mindenek­előtt meg kell állapítanunk, hogy több fogya­tékossága van. Mindenek előtt nem a tényle­gesen befizetett alaptőkét mutatja ki, hanem azt az összeget, amely a részvénytársaságok alap,szabályszerű tőkéjét alkotja. Igen nagy azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek az alapszabály szerű lökének csak a törvényben megállapított minimu­mát, 30 százalékot fizettettek be a rész­vényesekkel és rendkívül nagy azoknak a részvényeseknek a száma, akik nem teljesítették a részvénytársaságoktól kért további részletfizetéseket. Hogy mekkora összegekre rúgnak ezek a nem telesített befizetések, arra vonatkozólag hiányzik minden adatunk. De jellemző példa lehet az aradi „Faiantza" kályaáru gyár r. t. esete, amely 10 millió alaptőkével alakult, de ennék a2 összegnek még egy t'zede sem terült befizetésre, a törvényes 30 százalékot, az apport adta ki, mig az alapítók jóformán semmit sem fizettek te. Ez az eset a válla1 at fizetési nehézségei alkalmával tudódott k:, de haspnló eseteknek egész tömege fordul elő. Az e'mult évben 157 uj vállalat alakult 1459 millió lei a’áptőkévei; úgy hogy egy uj vállalatra ái'ag 9 millió lei alaptőke esik, amj 250.000 arany lei egyenkénti a’aptökének felel meg. Az uj részvénytársaságok közül 64 bank volt 270 millióvá1, 51 iparvállalat 919 millióval és 42 kereskedelmi vába’at 270 mil­lióval. Iía az egyes kategóriákat vizsgáljuk, úgy a bankoknál átlag 4 millió lat jut egy bankra, ha azonban levonjuk a májusban ala­kult 5 intézetnek 150 millió alaptőkéjét, úgy a fenmaradó 59 pénzintézeti-e mindössze 120 millió, egyre tehát átlagban két millió lei alaptőke jut. De márciusbar négy bank ala­kul 2.8 millióval, szeptemberben négy bank 3.9 és októberben ugyancsak négy bank 3.7 millió lei „tőkéver*. jtizek a lörpebankalakulaiok, amelyek aranyparitásra átszámítva a régi rosszem­lékű korombankokra emlékeztetnek, a legnagyobb mértében veszélyeztetik a pénzpiac biztonságát. Ezek a bankok csak akkor életképesek, ha valósággal uzsorakamatokat szednek, más­részt csak akkor jutnak idegen tőkéhez, beté­tekhez, ha olyar betéti kamatot Ígérnek, amely a piaci átlagot nagymértékben túlha­ladja. Ezek a bankalapítások igazolják a leg­jobban, hogy Romániának legsürgősebben szüksége van modern banktörvényre, amely úgy a bankok minimális alaptőkéjét, mint a betétügyletnek különleges feltétéleit szigorúan előírja. Kereskedelmi részvénytársaság 1926-ban 42 alakult 270 millió alaptőkével, az egy vál­lalatra jutó átlag tehát 6.5 millió lenne. Ha a novemberben alakult négy vállalat 121 mil­lióját levonjuk, tigy 38 vállalatra 149 millió, egy vállalatra tehát átlag 3.5 millió lei jut De 17 olyan vállalat van ezek között is, amelyek alaptőkéje még a 2 milliót sem éri el, sőt az októberben alakult egyetlen vállalat mind­össze félmillió lei alaptőkét tüntet fel. Ha most ebhez hozzávesszük az 1925-ben 113 millióval alakult 45 vállalatot, amelyek kö­zül a novemberben alakított összesen 2 vál­lalatnak mindössze 570.000 lei a részvénytő­kéje, úgy könnyön megtalálhatjuk az okát a szám­talan moratériumkérésnek és csődnyitás- mk, a zápor módjára hulló váltóóvások­ról nem is beszélve. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt a körül­ményt sem, hogy még ezeknek a tőkék­nek is csak egy része került tényleges befizetésre, mig nagyobb része csak pa- | piroson van meg. | Ezek a hangzatos céggel a’akult részvénytár­saságok fő’eg a Romáriával dolgozó külföldi gyáriparnak és kereskedőimnek okoznak óriási karokat mert tőkéjükkel arányban nem álló hiteleket vesznek igénybe, a nagy 9 üzleti költség és a sokszor nem éppen tisztes­séges üzletv.lel pedig csak úgy fedezhető, ha a hitelbe vett áruk eladásából befolyó összeg­nek a nyereséget meghaladó részét is ezek fedezetére fordítják, ami azután kutforrásá- vá válik a fizetésképtelenségnek és a csőd­nek. Ezeknek az alapításoknak kell nagyrészt fcetudnj a külföld animozitását Romániával szemben, amelyet mirdadd g lehetetlen lesz leküzdeni, amig a részvénytársasági jog te­rén nem vezetnek be lényeges reformokat, A nagyváradi kereskedelmi csarnoknak azon akciója, hogy a külföldi hitelező pere belföldi adóssal szemben soronkivül bony.olitassék le, csak helyesléssel találkozhatok mindazok részéről, akik Románia külföldi hitelének megerősítését kívánják. Az ipari vállalatok terén már sokkal egészségesebb a helyzet 1926-ban 51 válla­lat alakult 918.4 millió lei alaptőkével, egy- egy vállalatra tehát pontosan 18 millió lei jut átlagban. 1925-ben 46 vállalat mindössze 331.7 millióval alakult, tehát az átlag 7 millió volt Az elmúlt évben azonban 21 vállfát 778 mil­lió leivel alakult, 30 vállalatra pedig 140 mil­lió es'k, tehát az első kategóriában az átlag 37, a másodikbar azonban csak 4.5 millió az átlag. 1925-ben még rosszabb a helyzet, mert ha levonjuk a 233 millióval alakult 12 válla­lat tőkéjét, úgy a fenmaradó 34 vállalatra mindössze 97 millió, egy vállalatra tehát átlag­ban 2% millió lei jut Az iparvállalatok so­rában főleg a petróleum-társaságok azok, amelyek nagy tőkékkel alakulnak, mig a fen­maradó vállalatok többnyire csak jelentékte­len kisipari üzemek, amelyek kifelé részvény- társaságok, belül azonban még csak a gyár névét sem érdemlik meg. Ha az 182G-fcan létesített részvénytársa­ságokat — a természettől fogva nagy tőkét igénylő petroleumvállalatokat leszám’tva — közelebbről szemügyre vesszük, világosan ki­tűnik a közgazdaság sivár helyzete: jó ötletek, hasznos tervek nem tudnak megvalósulni a nyomasztó tőkehiány miatt. A tőkehiány okozza a számtalan apró é’etképtelen válla­lat létesítését Kovács Jenő dr. Hat és lélmilliárdra csökkeni a bank­jegyforgalom. A Csehszlovákiai Nemzeti Bank jelentése szerint január harmadik he­tében a bankjegyforgalom 278 millióval 6.52 milliárdra csökkent A zsirószámla 246.5 mil­lió korona növekedéssel 2.389 milliárdra emelkedett. A nemesfémkészlet 1,037.666 ko­ronával áltálában változatlan maradt A va­luta készlet 3.5 millióval 2.109 millióra apadt. A Bank iránti biteligénvek 16.5 millóval csökkentek. A valuláris fedezet 73 százalékot tett ki. A Nemzeti Bank osztaléka. Hivatalosan közük: A csehszlovák Nemzeti Bank bankta- nácföjiaik teeuaDi ülésén elfogadták a kimu­tatást, amelv szerint az intézet első üzleti perióduséra a nyereséget 31,519.247 koroná­ban állapítják meg. A február 24-re összehí­vott közgyülésen 6 háromnegyed százalék, azaz 6.75 dollár osztalék kifizetését fogják ja­vasolni. Az osztalék kifizetése 230 korona ki- kerekitett összegben fog történni. Egyszer­smind elhatározták, hogy a tőzsdekamarának javasolni fogják, ko?v a Nemzeti Bank rész­vényeit februártól kezdődően a tőzsdén hi­vatalosan legyezzék. A kimutatott tiszta nye­reség a részvénytőkének (403,800.000) 7.76 sz-áz-a1 ékes kamatoz,tatását jelenti. A bankfeltételek csökkentése Ausztriá­ban. Becsből jelentik: Az osztrák bankok és taka répénztárak a bankfeltételek csökkenté­séről tárgyalnak, ami azért vált szükségessé, mert a Nemzeti Bank a diszkontot leszállítot­ta. A csökkentés egv negyed százalékot fog kitenni. A ruszinszkói állattenyésztés. Ungvárről ielentk: A rusz'inszkói állattenyésztés az utóbbi években kedvezően fejlődött. A jelen­legi állomány 35.994 ló 60 millió korona ér­tékben. 201.714 szarvasmarha 280 millió ko­rona értékben, 115.915 darab juh 20 millió korona értékben, 69.029 darab sertés 30 mil­lió korona értékben és végül 19.691 darab kecske és 512.110 darab szárnyas. Megkezdődött a Komáromi Koronabank likvidálása. Komáromi tudósitónk jelenti: A Komáromi Kcronabank likvidé’ása oéljából a Légióbank két tisztviselője és a váguihelyi fiók’ntézet főnöke Komáromba érkeztek és hétfőn megkezdték a líkvidádó előmunkála­tait A Koronabank fe’ezámoló bizottsága ezelAe! a tiszt viselőkkel me^ávanodást léte­sít a Iikvídáció rrrogramiát és le bonyolítását illetőleg. A kényszeredve zségi határozat most már jogerőre emelkedett és a bank a betérek visszafizetését február folyamán el­kezdheti. A Pozsonvvárosi Takarékpénztár komá­romi fiókiának üave. Komáromi tudósitnók jelenld: A PozsonwárcSi Takarékpénztár fiókia létesítésének üdvében k'küMött szak- bizottság Ceizmazáa György városbiró elnök­lete mellett ü’ést tartott, me’vnek eredmé- nveképrmn beteríeszti véleményét a városi képviselőtestület idősen. Ha a képviselőtestü­let e szakién-énvt eVerr?dia. úgy a fiók szervezésének előmunkálatai azonnal elkez­dődnek. _ Kereskedelmi szerződési tárgyalások Ausztriával. Becsből jelentik: Az osztrák—» csehszlovák kereskedelmi szerződési tárgya­lások eddig elég simán folytak és ugyláiszik, hogy a további tárgyalások lefolyása is ked­vező lesz. Mértékadó körök véleménye sze­rint az ni szerződés az eddigi osztrák enged­mények alapién magasabb vámnivón fog lét­rejönni. Schüller osztálytanácsos további megbeszélések céljából csak a tárgyalások befejezése után fog Prágába utazni. Amint már jelentettük. ma és holnap Brünnben az osztrák és a csehszlovák konfekcióipar meg- bizottai tárgyalnak és a tárgyalásokon első- sörben az osztrák—csehszlovák konfekció* pótlék csökkentéséről lesz szó. amiért Cseh­szlovákia Ausztriától az osztrák áruvámok csökkentését követeli ellenszolgálita‘ásul. Franciaország nagy kokszbevásárlásai Németországban. A francia kokszfogyaeztók konzorciuma Németországgal többhónapos kokszszáditási szerződést kötött A koksz ára 30 frankkal olcsóbb, mint a megfelelő írauc'a koksz ára s ezzel a szállifással a francia koksztermelésre nyomást akarnak gyakorol­ni az árak leszállítása iránt. Azt hiszik, hogy a francia gyárosok en<*ednt fognak. Németországban leszállítják a vas árát. Berlinből jelentik: A német acélszövetrég utolsó ülésén elhatározták, hogv a Berlinbe, Hamburgba és Stettinbe hajóval érkező rud- vas árát tonnánként 2 márkával leszállitták. A nvugaíeurópai nversvaskarte.il az öntőit nyersvas árát a kivitel számára 2 shillinggel szállította le és a bedőld! szállítások órái tonnánként 275 frankról 270 frankra. Az amerikai szén a világpiacokon. Hiva­talos jelentések szerint az Egyesült Államok szénexportja a múlt év első 11 hónapjában, tehát az angol szénsztráfk befejezéséig 27 millió 193,000.9 tonnát lelt ki, az előző év 14,195.835 tonnájával szembeu. Ebből 12 millió tonnát Európába szállítottak. E szállí­tások közel £0 százaléka Angliának szólt. Nem jött létre a magyar malomkartell. Budapestről jelentik: A magvar lisztexport erős csökkenése a magyar malomipart erő­sen sujtia és különösen a budapesti nagymal­mok helyzete igen kedvezőtlen. Már a múlt évben tárgyalások kezdődtek a malomkar­tell megalakítása céljából, de ezek a tárgya­lások most végképpen megakadtak. Szakkö­rökben utalnak arra. hogv a kartell a vidéki malmok állásfoglalása miatt nem Jött létre. A budapesti nagymalmok előbb kart»llir> <zva voltak és ez a kartell a vidéki malmok ellen küzdött, amelyeket nem akart a kartellbe felvenni. Most viszont a vidéki malmok nem akarnak a kartellbe belépni és pedig abból az okból, mert ma ők vannak kedvezőbb helyzetben. Telies kapacitással dolgoznak és a piacot el tudták látni őrleményekké1. így sikerrel folytatják a budapesti nagyinál írek elleni versenyt míg a kartellbez való csr.tta- kozás üzemük csökken térét Jelentené. Ez okok miatt akadtak meg a tárgyalások és nincs kilátás rá, hogy a magyar malomkar­tell lakul. yTőZ^PÉIC^ + Sziláid a prágai értéktőzsde. Az ipari bsz- vények piacán emelkedtek: Nordbrdin 120, fcar.k- cseh Szén 100, Cseh Kereskedelmi 40, Dux—Eo- denbach 35, Nyugatc©e4i Szón 17, Schoeller 70, Cseh Cukor 18, Nestomitzi.27, Auaejgn Fin amiló 3, Zettlitzi Kaolin 60, Tejipar 17, Könicshoíi 15, Po­zsonyi Kábel, Prágai Gáz 10, Krizák 7, Rotkau— Neudeck, Sellier 4, Egyesült Gyapjú 8 koronával. Estek: Horvát Cukor 15, .Solo 25, Nyuga-tcseh Kao­lin 20, Erőseké 18, Aussigi • Vegyi 15, Berg ée Hit­tem, Cseh—Morva 10, Ringhofter, Koliin Trágya 8, Skoda 6, Poldi, D-anek. Bergmenn, Prágai Vas. Vö­rösréz, Első PEseni,. Koliní Petroleum, Egyesalt Villany 5, Inwald 4 koronára!. A baukpv/.-on. Landerbank 15, Cseh Unió 10, Cseh Eezkoim lo 8, Agrárai 3 koronával javultak. A beruházási póac tartott, csak népszövetségi vesztett Yk%-cA és pré- miumloölzeön 5 fillért. Az exótnpiac njugodí. + A prágai devizapiacon Brüsszel 0.73. Társ 0.05, Madrid 2.25 koronát nyertek, Milánó 1XO, Varsó 1 koronával gyengültek.-f A prágai terménytőzsdén a külföldi szTérd hírekre némi javulás állott be. Búza barát-sá-os volt ét? 2 koronával drágult. R02S szdárd 3—1 ko­ronára! emelkedett. Árpa élénkebb forgalom mel­lett 3—5 koronára! magasabb árskrt jegyzett. Ír b 1 koronával javult- Tengeriben csak csekély üzlet folyt. Egyéb áru változatlan.-f Gyenge irányzata a préral cvkorp'ae. Nyersárujegyzés Aussig loko és kikötő 227X0.-f Lanvha a budapesti értéktőzsde. Kedve- zőMen külföldi hÍrekre az árfolyamok kmoczno- lódtaik. Ganz—Danubius 7—8 pengővel gyrnrt’lt óe ez a tCbbá kríegórfára ts rossz hatással volt. Magyar Nemzett Bank. sörrászvéuyek és cukorár* tőkék 5—10, montánértékek 5—8 pengős vesrt'sé- géket szenvedtek. Tőzsd?zárlatkor az frányát ki­mondottan lanyha volt. Egj'es. a csehszlotaá-k Y v- iratl iroda jelenít'séfcen nem foglalt értékek K'a’Ü a Moklár 73, Pestszentlőrinci 12, RAsz-vónjf»ör 97, Féltén 136 pengős árfolyamot ért el.-f A mai budapesti terménytőzsde irán.vrrjá — mint azt o'terí szerkesztőségfink telefonon je­lenti — csendes forgalom mellett tartott vo’t- A következő árakat ie-cyez'-üí: T;szav!dAki bum ?P-— 33.40. dunántúli 32X0—32.60. rozs 26.60—2680. kö- zérvminős^ü árra 19 20 — 20. tengeri 13.20—18.40, iZiab 20—20,20t köles 14^80—15.50 pengő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom