Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-21 / 16. (1350.) szám
Hal siiamk 10 oldal VI. évf. 16. (1350) szám » Péntek • 1927 január 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150. A SzlovenSzkói eS rUSZÍjlSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága fl, Panská uHce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ». .. .... “ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKQl nQ.pilQ.pjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —* Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZIJRANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Nemzetközi pör a fő ureform körül (fi.) Prága, január 20. A trianoni békeszerződés 239. cikkelye alapján megalakított magyar-román vegyes d ön lobi r óság, amelynek elnöke a párisi svéd követ, néhány nappal ezelőtt megállapította illetékességét a magyar állampolgársággal hlró erdélyi birtok csóknak a romániai föidbirtckreform miatt folyamatba tett kártérítési pőrében. E határozat, melyet a diplomáciai világban és a nemzetközi jogászok körében igen nagy érdeklődéssel vártakba magyar jogi álláspontot igazolja és rendkívül fontos precedens az utódállamok földre!ormiörvényei jogi megítélése szempontjából is. Románia, (hasonlóan a másik két utód- államihoz, földreforuvtörvényeinek megalkotásánál és végrehajtásánál nem törődött azzal, hogy a lefoglalt birtokok tulajdonosai román, vagy idegen állampolgárok-e, jóllehet a trianoni szerződés 250. cikkelye értelmében a magyar állampolgárok lefoglalt birtokait abban az állapotban kellett volna visszaadnia, amilyenben azok a lefoglalás előtt voltak. Nem törődött a román kormány a békeszerződés 63. cikkelyével sem, mely szerint azok e személyek, akik Magyarország javára optáltak, birtokaikat teljes egészükben .megtarthatják, ■ ‘' A tékeszerződés. : idézett cikkelyeinek' megsértése (következtében ': az - érdekeltek petíciót nyújtották' be a román-magyar vegyes döntőéiróságnál, mely előtt a román kormány elsősorban illetékességi kifogást emelt és azt vitatta, hogy a bíróság hatásköre nem terjed ki a földbirtokreformmal sújtott magyar állampolgárok ügyére, mivel a földbirtokreform nem a volt ellenséges államok polgárai ellen irányuló szekvesz- ter, hanem a belföldi törvényhozásinak egy mindenkire kiterjedő intézkedése, amely a belföldiekre és idegenekre egyaránt vonatkozik. Ezzel szemben a panaszosok arra hivatkoztak — és fölfogásukat több nagyhírű nemzetközi jogász véleménye is támogatta — hogy a földbirtokreform, igenis burkolt szék vesztér. ami már abból is kitűnik, hogy csaknem kivétel nélkül magyar és német birtokosak ellen irányul. A földbirtokreform azáltal, hogy a megváltási árat rendkívül alacsony, szinte nevetséges összegben állapítja meg, koldusbotra juttatja a magyar és német tulajdonosokat. Legfőbb célja nem a kisgazdák földéhségének kielégítése, hiszen a telepítés és a maradékbirtokok rendszere eléggé megmutatja, hogy itt nem any- •nyira a szociális, mint inkább a nemzeti szempont volt irányadó. Mikor a vegyes döntőbíróság néhány nappal ezelőtt Páriéban, elnökének székhelyén, összeült, az első kérdés, amit el kellett döntenie, tehát az volt, hogy a románok illetékességi kifogása megáíl-e vagy sem? A bíróság a románok kifogását elvétette és megállapította, hogy a román földbirtok- reformmal sújtott magyar állampolgárok ügyében igenis hatáskörrel bir. Ezek után azzal a további kérdéssel kell majd foglalkoznia a döntőbíróságnak, hogy a panaszosoknak igényük van-e arra, hogy birtokaikat természetben visszakapják, illetőleg joguk van-e birtokuk teljes értékének megfelelő kártérítésre. A párisi „Tribunal arbi- tral mrxte" tehát egyelőre csak az alaki kérdést döntötte el, érdemben csak később fog határozni, de hogy az illetékességi kifogás elvetése milyen fontos prejudicium az ügy érdemében is, kitűnik Titnlescu párisi román követnek egy sokatmondó kijelentéséből, melyet pár nappal a tárgyalás előtt tett. „Igen nagy nehézségek támadhatnak" Kínában gyilkolják a hittérítőket Megismétlődnek a boxerlázadás borzalmai — A kantóniak aknákkal elzárták a Jangfse folyót — Több angol ágyu- naszád megrekedt — Megkezdődött a Shanghai elleni roham London, január 20. A Daily Tolegraph pekingi jelentése szerint a fuesaui helyzet rendkívül komoly. A dühöngő esőcselék egy misszionáriust meggyilkolt, két hórházat, egy iskolát s egy amerikai missziót kirabolt és Összerombolt. A támadók nagyrésze katona volt. Fosztogatások az egész tartományban napirenden vannak. A paranesnokló kínai tengernagy elrendelte ugyan a fosztogatók kivégzését, de önmaga sem ura a helyzetnek. Csongtuból az idegenek máris kivándoroltak. Az angol vélemény szerint a kantoni csapatok Hankau alatt aknákat helyeztek el a Jangcse folyóban, úgy hogy az angol ágyunaszádok se ki, se be nem tudnak közeledni. Amerikai jelentés szerint Bury, a Fucsauba küldött amerikai flotilla parancsnoka, a misszionáriusokat egy hajó fedélzetére akarta vinni, de a csőcselék ebben megakadályozta. Bury kéri, hogy azonnal küldjenek segítségére egy vagy két amerikai torpedózuzót. Ningpo városát, amely 150 kilométernyire Shanghait'ő délre fekszüí, Szuncsuanfang északi seregei elfoglalták. A katonák az idegenek házait végig kirabolták Az északi csapatok Csekiang tartományból erősítést kaptak, hogy Shanghait megvédjék a kantoni nemzeti hadsereg támadásai elől, mert ma már bizonyos, hogy Tanyentai kantoni tábornok rövidesen megkezdi az "beiét Shanghai ellen. London, január 20. A Morningpost értesülése szerint az angol kormány teljhatalmat adott 0‘Malley haukaui angol ügyvivőnek a Osen kantoni külügyminiszterrel folytatott tá. ^ alásokra. 0‘Malley minden engedményt megadhat a kantoniakraak. A han- kaui angol koncessziót valószínűleg átadják a kínaiaknak, akik egyszerű idegentelepnek ismerik el azt. Londoni katonai körök nagyarányú tervet dolgoztak ki Shanghai védelmére. Amerikai jelentés szerint a kantoni seregek Sinyangsovnál, 130 méríöldnyire Banka,utói északra máris megkezdték az of- fenzivát Briand döntő győzelmet aratott a kamara külügyi bizottságában Ismét egy elhatározó szónoki siker — Marin miniszter Is aláírta a Genfbe küldött szerencseklvánatokat — Lócarnó győzelme biztos Páris, január 20. A kamara külügyi bizottságában Briand tegnap nagy beszédben igazolta politikáját s a kiváló szónok, aki rendkívül ügyes taktikus is, ez alkalommal isimét döntő győzelmet aratott. Valahányszor Briand felszólal a kamarában vagy a kamarai bizottságokban, szónoki erejével köny- nyen megfordítja a hangulatot és könnyen biztosítja a sikert önmaga számára, így történt ez a hosszú, támadó hadjárat után tegnap is, amikor a külügyi bizottságban Briand pnritánizmusa és lelkesedése, párosulva bölcsességével, nagy rábeszélő erejével és kipróbált hazafiasságával rövid két óra ? itt leszerelte az ellenzék össze* érveit. A Maiin értesülése szerint Briand beszédét a háborúból vett példákkal kezdte. Akkor is mindenki hazaárulónak tekintette és helytelenítette a veTduni politikát, vagy a szalonikii partraszállást. Amikor pedig ezek az intézkedések helyeseknek bizonyultak, elsőknek a régi gáncsolok küldték szeren- csiekivánó távirataikat a miniszterelnöknek. Most ugyanígy van a locarnói politikával. Amikor Géniben sikerült megteremtenie a birodalommal való megegyezést, akkor a Poincaré-kormány szerencsét kívánó táviratot intézett a külügyminiszterhez, melyet a rendes szokástól eltérően nemcsak a miniszterelnök, hanem minden miniszter, még a Bloc National bizalmi embere, Marin nyugdij- ügyi miniszter is aláirt. A locarnói politikával szemben eddig Franciaországban senki sem állított föl egy más külpolitikai lehetőséget. Ma Franciaország és Németország között egy száz kilométer széles, paciíiikált zóna fekszik, a demüitari- zált Rajnavidék, s ez a garancia sokkal nagyobb, mint a békeszerződésben vázolt tág- értettnü angolszász garancia volt. Abban a pillanatban, amikor a L-ocar no-politikát megbénítják. Franciaország sokat fog veszíteni erejéből. Briand szerint külpolitikai kérdésekben a nemzetnek egységesen kell cselekednie. Ma a külpolitikát sokan belpolitikai kérdésekre viszik át, amivel nagyon ártanak Franciaország presztízsének. Az eljövendő választásokon szintén katasztrofális lenne, ha belpolitikai rugók helyett a külpolitikát tennék meg a választási harcok mozgatójának. A párisi sajtó ma reggel egyhangúan megállapítja, hogy Briand kamara- bizottsági beszéde nemcsak a külügyminiszter nagy személyes sikerét, hanem politikájának győzelmét ig jelenti. Egyrészt szakszerű érveivel, másrészt taktikai megjegyzéseivel Briand a jobboldali ellenzéket teljesen elnémította. A nacionalista Avenir semmi hibát sem talál Briand tegnapi beszédében és Pertinax az Écho de Parisban kénytelen bevallani, hogy Briand németországi politikájában lényegesen óvatosabbá vált s igy a túlzott ellenőrzésre ma mar nincs szükség. A legnagyobb csodálkozást a sajtóban a genfi szerencsét kívánó kormánytávi.rat történetének elmondása keltette. így hát Marin, aki íha általában Briand nagy ellen- já*okosának számit, a genfi napok alkalmával helyeselte a külügyminiszter politikáját s csak ma, jóval később támadja. Világos tehát, hogy politikai hadjáratában nem tárgyilagos nézetek, hanem belpolitikai érvényesülési törekvések vezették. A baloldali sajtó egyhangúan helyesli Briand beszédét. E lapok különösen azt a kijelentést hangsúlyozzák, hogy Franciaországot minden más politika, amely nem a kibékülést szolgálja, teljesen izolálná Európában. Briand beszédéből kitűnik, hegy Németország Lcoárnóbau lemondott a keleti erődök fölépítéséről és a népszövetségi inveo'ttgá- oiós bizottság megteremtésével erkölcsileg sokkal szorosabban meg van kötve, mint az eddigi ellenőrző . bizottság - által, amelyet bár mély pillanatban kijátszhat. A Quotidien főleg a Rajnavidék- kiürítésének kérdésével foglalkozik. Franciaország a közel jövőben amugyis -’énytelen lesz kiüríteni a megszállott területeket 8 akkor jobban teszi, lia ezt a kiürítést már most, idő előtt végrehajtja, amikor még sokféle más koncessziót kaphat érte. A lap szerint a parlament legközelebbi feladata annak az eldöntése lesz, vajjón kiüritik-e a Rajnavidéket, vagy pedig tovább is megszállva tartják. Lloyd George uj győzelme az angol liberális pártban London, január 20. A liberál' párt igazgató- választmánya tegnapi ülésén 17 szavazattal 8-al szemben elfogadta azt a pénzügy segélyt, amelyet Lloyd George a rendelkezésére álló alapokból kíván folyósítani a pártnak. E határozattal a liberális párt nagy pénzösszegek birtokába jut, amelyekből 300.000 fontot a legközelebbi választás céljaira haszrálnak föl. Llyod George győzelme következtében az a javaslat is előtérbe került hogy az eddigi szervező bizottságot amely alkalmatlannak bizonyult a párt beszervezésére, oszlassák föl. Poincaré uj svájci kölcsöne Páris, január 20. A reggeli lapok szerint Poincaré a zürichi Hitelbankkal újabb 150 millió svájci frankra szóló kölcsönszerződést kötött. A kölcsön .7 .százalékos lesz és utolsó fillérig a francia államvasutak beruházására fordittafják- Az összegből 25 milliót Hottaudiában, 25 milliót Svédországban. 50 milliót pedig a többi európai államban Írnak ki jegyzés végett — mondotta a román diplomata —, .dia a bíróság ebben az ügyben kimondja illetékességét." Ezek után elképzelhetjük, hogy a vegyes dömt’Sbiroság határozata milyen lesújtó hatást keltett Bukarestben. A román sajtó valósággal tajtékzi-k a dühtől és azzal fenyegetőzik, hogy a román kormány a népszövetséghez fog fel ebbe zni. Ez már a kapkodás jele, mert a trianoni szerződés szerint a vegyes bíróság határozatai végérvényesek és azok ellen további jogorvoslatnak helye nincsen. Ha Románia alul marad e jogi csatában, amiben az előzmények után alig lehet kételkedni, úgy vagy köteles lesz a magyar állampolgároknak természetben visz- szaadnd a birtokaikat, vagy pedig a teljes megváltási ár megfizetésére fogják marasztalni, de semmiesetre sem fogják jóváhagyni a mai állapotot amely a magyar birtokosok teljes tönkretételét jelenti. Kétségtelen, hogy egy ilyen ítélet sok millió lejbe fog kerülni a román kormánynak és a román állaim amugysem valami- kedvezően álló pénzügyeit még kedvezőtlenebbekké fogja tenni. De hát erre a bukaresti kormánynak akkor kellett volna gondolnia, mikor magát e jogellenes lépésre elhatározta. Bennünket a határozat különösen két okból érdekel. Nagyon valószínű, hogy a hágai magyar-csehszlovák döntőbíróság, mely a szlovenszkói vagy ruszinszíkói birtokokkal biró magyar állampolgárok ügyében fog ítélkezni, szintén el fogja fogadni a párisi precedenst és el fogja utasítani a csehszlovák kormánynak azt a kifogását, hogy a bíróság a földfoirtokreformmai kapcsolatos ügyeikben illetékességgel nem bir. De még ennél is sokkal fontosabb ez a Parisban folyó pör azért, mert ha á román-magyar döntőbiróság kimondja, hogy a román földreform burkolt szekveszfrer, törvényes formákba öltöztetett vagyonelkobzás, úgy pálcát tört nemcsak a román, de a csehszlovák földreform végrehajtási módjai fölött is.
