Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-20 / 15. (1349.) szám

Vl'éVÍ'l5' ^l34^SZám * **^*r**** *19^^anUér 20 Eiarizetési ár: évente 300, félévre 150, /J Szlovénszkői eS rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCLl TlCLplLCipiCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prágáik, Panská ul 12/111. —- Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ F0RGACI1 GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha 1 Mai számunk 10 oldal Döntőbíróság a mexücá-amerskai viszály elintézésére Washington, január 19. Robinson széna- landónak mutatkozott e mexikói döntöbiró- tor, aki eddig a Coolidge-féle középamerikai ság elfogadására. Kellogg nyilatkozatában ki- politikának meggyőződéses hive volt, tegnap fejezte, hogy a döntőbirdsági gondolat az a demokratákkal és Borah szenátorral egy- j amerikai politika egyik alapvető elve és már értelműén a szenátusban ajánlatot tett a me-j eddig is érvényre jutott minden mexikói xikói ellentétek döntőbírósági rendezésére. I szerződésnél. Kellogg államtitkár kormánya nevében haj-1 JtmcriSsa és Törökország közöl! megszakadt a diplomáciai viszony A washingtoni szenátus nem rstífikáBla a lausannei szerződést — Kassái pasa kormánya nem á2i a wías©s?l elkeli a Sápján — Nowyork, január 19. A lausaunei szerződés ratifikálását az amerikai szenátus már évek óta halasztgatta, mert az Unió puritánjai nem tartják alkalmasnak Kemal pasának előttük törvénytelen angorai kormányát az Egyesült Államok elismerésére. Tegnap a lausannei török békeszerződés mégis a washingtoni szenátus elé került, ahol a titkos szavazásnál ötvenen elfogadása mellett, harminchármán pedig elfogadása ellen foglaltak állást. Az amerikai törvények és békeszerződések ratifikálására kétharmadtöbbséget ír­nak elő s mivel a békeszerződést elfogadók száma nem felelt meg ennek a kétharmad többségnek. Amerika nem ratifikálta a ^erök békét. A demokraták zárt sorokban szavaz­tak Kemál allén, mert a lausannei szerződés szerintük nem- oldja meg Wilson szí !h nő­ben az örmény kérdést, nem garantálja a törökországi keresztény és nem mohamedán vallások védelmét és azokra a törökökre sincs tekintettel, akik megkapták az amerikai állampolgárságot. A diplomáciai helyzet a szerződés elutasítása következtében igen ké­nyes. Amerika Törökországgal néhány év előtt bizonyos provizóriumban egyezett meg, amely azonban február 20-án lejárt és meg nem hosszabbítható. Amerika és Törökor­szág tehát február 20-án megszakítják diplomáciai viszonyukat és a törökországi ameri­kai állampolgárok védelmét egy harmadik hatalom diplomáciai megbízottja fogja át­venni. A diplomáciai viszony megszakításával a legtöbb kedvezmény alapján megkötött török—amerikai kereskedelmi szerződés is érvényét vesziti. A nemzeti demokrata párt is belép a kormányba A közigazgatási reform a parlament munkaprogramjának élén — Az adóreform tárgyalása el fog húzódni, mert a Javaslaton számos módosítást eszközölnek - A február elejére összehívandó házüCésig meglesz a teljesen rekonstruált Svehla-kormány Prága, január 19. A képviselőház elnökségének ma kellett volna összeülnie, de az ülést péntekre halasztották el. A házelnökség összehívása ülésének elnapolását azzal magyarázzák, hogv a kormánytöbbség több törvényjavaslatról még nem döntött véglege­sen, A szlovák néppárt elsősorban a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslat letdr- gyalásáí kéri s ha a belügyminisztérium el tud készülni a javaslat megszövegezésével, ugv a plénumot február elejére, a cseh nemzeti szocialisták értesülése szerint már ja­nuár végére összehívják. A belügyminisztérium péntekig informálni fogja a helyzetről a házelnökséget. Az adóreform költségvetési bizottsági tárgyalása még hosszú ideig fog tartani, mert nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a többségi pártok is lényeges módo­sításokat kívánnak eszközölni az uj törvényjavaslatokon. Prága, január 19. A nemzeti demokrata párt. amely eddig a kormánytöbbségben he­lyet foglal ugyan, de magában a kormányban még nincs képviselve, csütörtökön igen fon­tos tanácskozást tart. Kramárék ugyanis a kormány csehszlovák Jellegének kihangsu- ivozását kívánva a szlovák néppárttal folytatott tárgyalások sikerétől tették függővé to­vábbi magatartásukat. A szlovák néppárt csatlakozása után a nemzeti demokrata párt par­lamenti klubja a holnapi tanácskozáson — teljesen jólinformált helyről szerzett értesü­lésünk szerint — valószínűleg ugyancsak a kormánvbalénés mellett fog dönteni és a ke­reskedelemügyi miniszteri tárcát fogja kérni Matousek képviselő részére. A képviselő- ház legközelebb összehívandó ülésén valószínűleg már a nemzeti demokrata miniszterrel rekonstruált teljes és végleges Svehla-kormány fog bemutatkozni a háznak. SzSovenszkó ti.' tirmányzati problémája Irta: Fleischmann Gyula dr. II. Potnicsan Pál, a pozsonyi teljhatalmú mi- ni'satériuim közigazgatási osztályánaik elnöke, egy kézikönyvet adóit ki „A köz igazgatási jogról, különös tekintetűéi a zsupai reform­ra". E munkájának előszavában taxatíve fel­sorolja azokat a közigazgafásd feladatokat, helyesebben változtatásokat, amelyeket az államfő rdulat tgtt szükségessé. A közigazgatási reformot a következők­ben összegezi: 1. Bizonyos agéndák átruhá­zása újonnan létesített állami szervekre (adó, árvaszék, közbiztonság); 2. az önkor- mányzalttal bíró városok beosztása a zsolnai igazgatásiba; 3.. az autonóm igazgatás elvá­lasztása a politikai igazgatástól; 4. a régi megyék megszüntetése, a nagymegyék alaiki- tása; 5.’ a járások mint autonóm gazdasági egységek kiépítése; 6. a megyéknek, járások­nak, városoknak és községeknek a szükséges pénzügyi eszközök biztosítása s gazdasági vi­szonyaik rendezése. Ezek a szempontok ve­zették a kormányt a szlovénszkői közigazga­tás reformjánál, amelynek életbeléptetését az 1920-ikI 126. sz. törvény szabályozza. A törvény megszavazásánál természete­sen mások voltak az erőviszonyok, mint ma, s az ellenzéki és autonoimista pártok kifogá­sai és a törvénnyel kapcsolatban elhangzott követelései egyáltalán nem lettek tekintetbe véve, Prágában akkoriban teljesen a centra- lisztikus felfogás volit az uralkodó, amely ab­ban is megnyilvánult, hogy a zsúp alrendszert az egységes közigazgatás érdekében a törté­nelmi országokban is be akarták vezetni és az autonóm követelésekre azt válaszolták, hogy azok a nagyzsupákban kielégülést nyer­hetnek. Azóta hat év muM el. A politikai erő­viszonyokban lényeges eltolódások következ­tek be, az autonóm ista mozgalom Szlovénéz- kón jelentékenyen megerősödött és Prágá­ban is kezdik belátni, hogy a szlovénszkői kérdést rendezni kell és „a sok bűnt" — amint Kramar Írja —, „amelyet Szlovenszkó népével szemben elkövettünk, jóvá kell tenni". Négy év tapasztalataiból kétségtelenül megáHapiíhatjuk, hogy a zsupareform az autcncmjísta követeléseket távolról sem elé­gíti ki és mélyreható változásokra és refor­mokra. van e tekintetben szükség. A szlovénszkői autonómiáért való harc úgyszólván a köztársaság megalakulása óta folyik. A szlovák néppárt szerződésekre hi­vatkozva követelte az elmúlt évek alatt Szlo­venszkó autonómiáját és ezzel a programmal aratott elhatározó győzelmet az 1925. évi Képviselőválasztásokon. Az autonómia köve­telése, főképp a rossz gazdasági viszonyok és a centrali'sstikus kormányrendszer szloven- szkői politikájának hatása alatt olyan erős s’3 általános lett, hogy az a szlovénszkői la­kosság lelkében — nemzetiségi különbség nélkül — mély gyökeret vert és minden párt elveszítené híveit Szlovenszkón, amelyik az i’uionómia követelését programjából törölné. Az elmúlt évek alatt az autonomista kö- zetelésieket az autonomista pártok — éppen ; kérdés nehéz és kényes voltánál fogva — íem öntötték határozott formákba. Először önrészeit szer ül eg a cseh pártok mentalitását collett megváltoztatni, be kellett várni a vi- zonyok bizonyos határig-való önkéntes meg- áltozását és ennek a kérdésnek komoly tár- ryalásához megfelelő atmoszférát kellett eremteni. Azt mindenkinek el kell ismernie, hogy z idő bizonyos változá-t hozott u-gy a küi-j oliilikában, mint a belpolitikában. Csehszlo-j váikia külpolitikai jelentősége a külviszonyok változásai következtében csökkent és a bel­politikában a centralisták tábora meggyen­gült s a centralizmus ellenségei megerő­södtek. Ezeknek a jelenségeknek mérlegelése — úgy látszik — arra indította a vezető kor­mánytényezőket, hogy a nemzetiségi pártok •közölt próbáljanak egyeseket — esetleges előnyök ellenében — megnyerni, amellyel pozíciójukat megerősítenék, de a rendszer, valamint annak célkitűzései megmenthetek és feniartibaték lennének. Ezt az időpontot találta — uey látszik — atketmeensik a szlovák nénpárt is arra, hogy a kormánnyal felvegye a tárgyalásokat. A tárgyalások alapja egy uj közigazgatási re­form volt, amelyben a Hl inka-párt biztosíté­kokat akar kapni autonóm követeléseinek kielégítésére. Ezzel egy uj közigazgatási reform - kér­dése vált aktuálissá. A magyarság szempontjából nem lehet közömbös, sőt felfogásom szerint reánk nézr ve életbevágóan fontos, hegy milyen lesz a tervbevett reform, mert a vásár esetleg a mi bőrünkre mehet. A magyarságnak foglalkoz­nia kell e kérdésekkel és szavát hallatva kö­vetelnie kell, hogy a szlovénszkői közigazga­tás reformiánál a magyarság jogos kívánsá­gait íeltéífenil! vegyék tekintetbe és politi­kai exponenseit hallgassák meg. Uj riasztó hírek Litvániából Varsó, január 19. Rigában Kovnóból érke­zett hírek terjedlek el, amelyek az uj litván hadügyminiszter háborús terveiről szólnak- A lengyel—'litván határon erős litván katonai oszta­gokat összpontosítottak, állítólag azérű, mert a lengyelek is nagy csapattesteket . küldtek a lit­ván—lengyel határvidékre. Varsóban a lengyel csapatöeszévonások hirét megcáfolják. A lengyel határon pillanatnyilag csak azok a csapatok tar­tózkodnak, amelyeket a litván nyugtalanságok idején koncentráltak oda. Marin francia miniszter aknamunkája Briand ellen Paris, január 19. A Poincaré-kormány tag­jai úgyszólván óráról-órára hangoztatják, hogy a kabinetben a lehelő legnagyobb az egység, de e feltűnően potntirozott hírek dacára a sajtó ál­landóan a miniszterek ellentéteiről ir. A balol­dali és a jobboldali orgánumok külpolitikai vi­tája egyáltalán nem enyhült A tegnapi minisz­teri nyilatkozatot nem szabad ugyan teljesen platonikusnak tekinteni, mert sem Poincarénak, sem Briandnak, sem Marinnek, a kormány en- fant terriblejének, nem érdeke, hogy kormány- válságot idézzen elő. A kabinet pillanatnyi hely­zetét a legtalálóbban és a legszellemesebben Roumier, a Figaro közismert munkatársa, jelle­mezte a következő szánokkal: „Tehát egész Fran­ciaország egységes- De miben egységes? Nos ab­ban, hogy egységesnek kell maradniFz prak­tikus szempontból kevés, de politikai szempont­ból valóban minden. Annyit jelent ugyanis, hogy a miniszterek féltik állásukat s mindenáron meg akarják menteni a mai kormányt. Marin, nyugdijügyi miniszter dacára, hogy jelentéktelen tárcája van, a legtöbbet akadékos­kodik. A Quotidien néhány kamarai kulisszatit- , kot. elárulva, nagy megbotránkozással jelenti, hogy a közismert jobboldali demagóg, aki a mi­nisztertanácsokon ki sem nyitja a száját és ké­nyes helyzetekben nem foglal állást, amint kiér a tárgyalási teremből, azonnal agresszívvé válik és híveinek mosolyogva szokta odavetni: „a töb­bi miniszterek csak nyugodtan veszekedjenek arról a politikáról, amelyet én úgysem fogadok el". E kettős játék a Quotidien szerint nemcsak a baloldalt, hanem a jobboldalt is megbotrán­koztat, mert Marin gyávaságával e’gáncsolja a jobboldal sikerét, viszont nem robbantja föl a kormányt, s tárcája érdekében erkölcstelen já­tékot üz a pillanatnyi nehéz helyzetből. Gajda rendet akar teremteni a „birodalomban" Prága, január 19. A mai napon megje­lent a cseh fascista szervezet uj központi hetilapja, a Risská Stráz. Az első oldalon Gajda bejelenti, hogy a fascista birodalmi ta­nács választását, mellyel a tanács őt válasz­totta meg vezéréül, örömmel fogadta, mert neki is célja a hatalomért való harc. A célt pedig el fog'.uk érni. — írja .Gaj­da — ehhez erős munka és elhatározottság szükséges. A lapban főleg Kheres tanár és Svájcár nevével találkozunk. A lap program­ja a következő: Rendet teremteni, a „birodalmat" és a meggyengült demokráciát megerősíteni. Fel akarják ébreszteni a nemzeti öntuda­tot. amelyet a realizmus tönkretett. Az idegen kézben levő tökét és iuart nem­zeti kezekbe kell juttatni. A lap több cikkében éles támadást intéz Benes ellen. . A Lidové Novinv igen érdekes leleple­zést közöl a Gajda-afférral kapcsolatosan. A lap szerint a katonai fegyelmi bizottságot formáli­san értesítették arról, hogy Gajda egy hamis tanúvallomást akart kicsikarni. Arra kérte ugyanis az egvik tanút, hogy a fegyelmi bizottság e^őtt jelentse ki. hogv Gajda Montenegróban Juro Petrovícsn-ak volt az adjutánsa és hogv egvuttal köztudomású volt, hogy Gajda nem orvos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom