Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-01 / 297. (1335.) szám

V Hal számunk 20 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: pollflkcií TlCipílciplCl Felelős szerkesztő: DZÜRANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská iilice 12. II. emelek Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul 12/UI. —Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Újévi kívánságunk (fi.) Prága, december 31. Úgy hiszem, hogy minden ember, mikor egy ui esztendő küszöbéhez érkezik, egy pil­lanatra megáll és önmagába mélyed. Leikébe visszaidézi az elmúlt év eseményeit és mérle­gelni kezdi, hogy amit tett, jól tette-e és nem ! mulasztott-e el valamit, aminek kellő pilla­natban való megcselekvése más, kedvezőbb irányt adhatott volna élete menetének. De az évforduló nemcsak a szigorú önkritika, ha­nem a iövőbenézés, a tervezgetések napja is. Ilyenkor mindnyájan föllebb önteni szeret nők a függönyt, mely eltakarja előttünk a titok­zatos jövőt és bár tudjuk, hogy erre semmi­féle földi erő és emberi értelem nem képes, legalább arra törekszünk, hogy a homályos körvonalakból, melyeket a függöny sejtetni ( enged, következtessünk az eljövendőkre és ■ ehhez képest szabjuk meg a reánk váró cse-: fekvések irányát. Egy esztendő aránylag hosszú idő az em- j bor arasznyi életében. A nemzet történeté­ben azonban csak röpke pillanat, csak hul­lámcsapás az idő tengerének örökös viharzá­sában. Az a sok baj és nyomorúság, amit a hozzája tartozó egyének egy esztendőn ke­resztül elszenvednek, csak futó epizód a nem­zet életében, amely csakhamar elenyészik, mint a hab fodra, amit a hullámok játéka idézett elő a víz tükrén, A nemzet élete nem évtizedekre, de századokra, sőt évezredekre terjed és ezért minden megpróbáltatás, amit, az egyén talán végleges, soha meg nem vál­toztatható sorscsapásnak tekint, sub spécié aetérnitatla osak múló jelenség, amely után ismét a fölemelkedés Időszaka következik. Mindazonáltal nem fölösleges, sőt szük­séges, hogy azok, akiket egy nemzet állitotí a vártára, időről-időre mérleget csinálja­nak, mint a gondos kereskedő és megállapít­sák. hogy a legutóbbi mérleg felállítása óta milyen változások mentek végbe nemzetük életében és ehhez képest milyen teendők várnak reájuk a jövőben. Erre nemcsak a magánember, de a politikus számára is a leg­alkalmasabb Időpont az uj esztendő, a pol­gári év kezdete. Ma már megállapíthatjuk azt, hogy az 1926, év a csehszlovákiai kisebbségek és igy a magyarság életében is fontos eseményeket hozott. Megdőlt az a dogma, hogy a csehszlo­vák köztársaságban a csehek egyedül is ké­pesek kormányozni és ezért módjukban áll fitymálni és semmibe venni a kisebbségek iogait. A cseh nemzeti koalíció bukása után az egész világ kénytelen volt tudomást sze­rezni arról a minden vita fölött álló tényről, hogy a csehszlovák respublika nem nemzeti, de nemzetiségi állam, amelyben az állam lakosságának több mint a fele az úgynevezett kisebbségekhez tartozik. Az elmúlt esztendő i ezt a tanulságot hozta meg a cseheknek és most már el kell határozniok magukat, vaj- \ 'ion le akarják-e vonni e fölismerés gyakor­lati következményeit is, vagy pedig foly­tatni kívánják azt a rendkívül veszélyes és kockázatos utat, melyet az állam megalaku­lása utáni években tűztek ki maguk elé. Ez az állam nemzetiségi állam és addig nem is lesz itt rend, mig a nem cseh nemzetisé­gek jogos kívánságaikat hiány nélkül kielé­gíteni nem fogják. Az ui esztendőben két fontos politikai esemény vár az állam lakosságára, Az egyik a köztársaság elnökének megválasztása. Ma- saryk G. Tamás, akit hét évvel ezelőtt vá­lasztottak meg másodszor a köztársaság el­nökévé, az alkotmány értelmében az uj év májusában uj választásnak köteles magát alávetni. Ma még nem bizonyos, hogy ki lesz az ui államfő és egészen kétségtelen, hogy a köztársaság e legmagasabb közjogi funkció- ' iának betöltésénél kisebbségi szavazatokra is szükség lesz. Nagy hiba volna, ha bármely kisebbségi párt elszalasztaná a kedvező al­kalmat. és olyan jelöltre adná szavazatait, aki megválasztatásának ellenértékeképpen a ki­sebbségek számára az eddigieknél jóval tá- gabb jogokat, nem hoz magával. Ugv hírlik, hogy már a tavaszi hónapok V Iliből kormányvélsög BeSirádbaáj IStmííqvícs két mSm$£3&c>0 lemondott — A miniszterelnök helyzete nem tisxt&séstott a párijával szemben Belga’-iá, december 31. Mára várják Uiunovios egész kabinetjének lemondását, mert a radikális párt parlamenti frakciójának két napon át tartó tanácskozásai nem adnak teljes képet Uzunovics helyzetéről pártjával szemben. A bizalmi nyilatkozatot hetven- hárman szavazták meg, huszonkettőn ellene szavaztak, hét tag tartózkodott a szavazástól. ; A frakció 22 tagja egyáltalában nem vett részt a tanácskozásokon. Egyébként a helyzetet az is megrendíti, hogy két miniszter, még pedig Militics népjóléti és Simonovics erdő- gazdasági miniszter, a liberális pártjai szolidaritást vállalt és bejelentette a lemondását. \ fcizái-nám. Az én véleményem szerint. ame­lyet a gazdasági életiről és a törté®elemből merítettem, a mi országunkban és másutt sem látok a mezőgazdaság és az ipar között ellen tetős hanem csak társadalmilag külön­választott munkát. A mezőgazda a régebbi időkben egyúttal iparos is volt, ő készítette fa ekéjét, gépét, maga őrölíte gabonáját, a családja csépelt, sőt még a házi >textitazüteégletet is maga ké­szíttette. Az idő előrehaladásával s különösen Eredménytelenül végződtek a si^öwén néppárttal való tárgyalások Kelgréd, december 81. Politikai körökben az a hír terjedt el, hogy a kormány és a szlovén nép­pártiak közöli lárgyTaMaok nem vezettek eredményre s a párt nem fog belépni a koalíciós fcoar- mánybo. Bírnék következtében Uzunovies a Korosec-csoport részére fentartott föklíinivelésügyi és szociálpoSrtLkai tárcákat Miletics Kriszta és Sztanics Andim részére tartja fenn. Tény az, hogy a ra­dikálisok és a Korosé?-csoport között karácsony előestéjén íéíbeiszaJcadt tárgyalások óta újabb tárgyalás nesn volt. A Koresec-klnb tagijai tegnapi ülésükön elhaitározták, hogy vala/mennyi kéjm- selö eíhagjí'.«i Belgrádoi és a vilasatókerülöfcedkibe mennek, hogy a közeli kerületi válas®tások écde­liében ágiié óiét fejtsenek kJ. Radikális körökben még mindig nein adták fel a reményit és Mstecm Teszik, hogy a szlovén néppártiakat megnyerik a kormányba való belépésre. Masaink: „1 szlovákok Jogos atifeSiémlila k&vgtaiiá$fe! gyak^r lati megoldást nyernek** A kdzfársaságl elnök nyilatkozata az agrárius Vecsemek a fehér­hegyi csata után emigrált csehek visszatelepítéséről, Sziovenszkó közigazgatási problémájáról, a termelő osztályok harmóniájáról és a pártok együttműködéséről Prága, december 31. Masaryk köztársa­sági elnök interjút adott a cseh agrárius Vd- oser újévi száma részére. Nyilatkozatai során olyan kérdésekkel la foglalkozott, 'amelyeket eddigi nyilatkozataiban nem érintett. Leg­először a Poroszországban és Lengyelország­ban élő csehek visszatel epi tésér ől /beszélt, akiknek elődjei az emlékezetes fehérhegy! csata után kénytelenek voltak Csehországból menekülni. Az elnök véleménye szerint ezeknek a cseheknek viisszavándóriását prak­tikusan kellene végrehajtani és helyesnek tartaná, ha az akciót a nemzeti tanács venné kezébe « megegyezést létesítene a népjóléti minisztérium ki- és bevándorlási osztályával, a vörös kereszttel és mindazon intézmények­kel, amelyek ebben a kérdésben érdekelve vannak. Szlo?enszkó közigazgatási; önkormányzata — Mi a véleménye elnök urnák az or­szágos és állami közigazgatás esetleges meg- változtatátsáról, főleg Szlovénsziké szempont­jából? — {ette fel az interjúvoló szerkesztő a kérdést. — A szlovákok a régi rezsim alatt — felelte az elnök — ki voltak zárva az állami 'közigazgatásiból. Ebben rejlik a bizonyos kü­lönbözőség Szlovenszíkő és a történelmi or­szágok között. Az utóbbiakban az ötvenes évek végétől kialakult a községek önkor­mányzata és a nagyobb területi autonómia is. Szlmrenszkón ezeket az intézményeket az önkormányzati és központi közigazgatás át- aiakttáisával fogják bevezetni. A* autonómia iránti jogos kívánságot gyakorlatilag fogják kielégiteni. A szlo- i rákok jelentős politikai előhaladást ér­nek el azzal, hogy aktív részük lesz a központi és az autonóm közigazgatásban. A politikai alkalmasságnak és a politikai műveltségnek be kell válnia a községek ve­zetésében és az autonóm testületekben. A községek az államnak igazi alapjai és egyút­tal politikai iskolái a demokráciának A de­mokrácia tulajdonképpen a polgárok ö.nkor- < Hiányzásában jut kifejezésre. * A termelő osztályok harmóniája A Vecser szerkesztője ezután rámutatott arra, hogy a kisgazdáik amiatt panaszkodnak, hogy az állam vezetői nagyobb figyelmet ta­núsítanak az ipar, valamint a kereskedelem érdekeivel, továbbá a munkásság érdekeivel | szemben, mint a mezőgazdasággal és a me- j zogazdáikkai .szemben. — Erre a kérdésre vonatkozólag is ki­fejthetem álláspontomat válaszolta az el­nök —, anélkül, hogy a /mostani pártokat kri­j ma a mezőgazdák rá vannak utalva az ipar­ra, mert hiszen ez adja nekik a szükséges ; mezőgazdasági gépeket. Emellett külön ugy- ; nevezett mezőgazdasági iparunk is van, cu- I kor gyártás, szeszfőzés stb. — Egészen érthető, hogy a politikai pár- ! tok kifejezésre juttatják ellenvéleményeiket, | azőnban ezek mellett a gazdasági érdekedsé- i gek azok. amelyek politikai pártokba tömő- I rilik az embereket. Ast hiszem, hogy megfelelő politikai műveltség mellett a pártok belátják azt ! hogy nemcsak egymás ellen, hanem egy- \ más mellett állhatnak és politikailag I együtt működhetnek. "Á mi nemzetünk és államuuk három ( natrt gazdasági és osziálykalegiViára oszlik: I a mezőgazdasági, az ipari és a legtágabb ce­telemben vett értelmiségi osztályra. Nem fe­ledkezem meg emelett a különböző alosztá­lyokról. mint a kisgazdákról, kisiparosokról I stb. Ebből a szempontból ítélem meg a régi j vörös-zöld koalíciót. Láttam abban egy oly | alakulást, amelyet a széttagolt nemzet gazda- J sári és osztálvérdekei összehoztak és meg- i érttette velünk azt, hogv komoly időkben szükséges a pártok koalíciója. A pártok együttműködése — A háborúban mindenütt alakultak koalíciók, de a háború után is alakulnak, mert | a háború utáni károk elhárítása szüksé­| gessé teszi a pártok együttműködését ) és közös eljárását. Nálunk még hozzá kell venni azt a tényt, hogv uj államot építünk és I ez nem kicsi, nem könnyű feladat. Éppen ezért — már amennyiben a mai pártviszá- Ivókról van szó — nem adhatok kifejezed más kívánságomnak, mint annak, hogy a pár­tok között fennálló tényleges különbségek és jogos érdekek megfelelő megértéssel és tár- ’ ^világossággal ítéltessenek meg. Ilyen alapon a politikai együttműködés lehetséges. . A további, a jobb- és baloldali elkülönü­lésre vonatkozó kérdésre a következőket mondotta az elnök: t — Ismételten hangsúlyozom, hogy a po- , tátikában szükséges a tárgyilagosság. A jobb- . és baloldaliakra való elkülönülés mindenütt x szokásos és nálunk is megvan. De nem látok l oly politikai ellentéteket, amelyeknek egyes _; kérdéseit ne lehetne kompromisszumokkal, | természetesen nem alapvető, hanem gyakor­lati kompromisszumokkal rendezni. Ez min­denesetre csak azokra a pártokra vonatko- ' zik. akik az államot és a demokráciát elisme- * rik. folyamán kiírják a községi választásokat, me­lyeket minden körülmények között még eb­ben az esztendőben kell megejteni. A ma­gyarság szempontjából rendkívül fonlos, hogy ez alkalommal pártjaink éppen agy megállják a helyüket, mint 1923-ban. Szá­munkra sem lehet, közömbös, hogy milyen emberek vezetik városaink és községeink ügyeit s ezért már most fel kell készülnünk a községi választásokra. Különösen arra kell nagy súlyt, helyeznünk, hogy a vegyesnyelvü városokban legalább azt a pozíciót tartsuk i meg, melyet a legutóbbi választások alkalmá­val vívtunk ki magunknak. Föltétlenül szük-j séges tehát, hogy a magyar nemzeti párt és j a keresztényszocialista párt. azokon, a helye-'; ken. ahol különválásuk képviselőtestületi i tagjaink számának, vagy a tanácsban gyako-j rolt befolyásunk csökkenését eredményez-! hetné, közös listát állítsanak fel. Vonatkozik! ez különösen Szlovenszkó két legnagyobb; városára: Pozsonyra és Kassára, ahol a kü­lön listák benyújtása eddigi pozíciónk érez­hető meggyengülését jelenthetné. De nemcsak a községi, hanem az omá-í gos politikában is. szükség van arra, hogy pártjaink végre megtalálják azt a pláttfor- mot. amelyre programjuk sérelme és eddigi taktikájuk dezavuálása nélkül reá tudnak helyezkedni. Lehet, hogy az egység állandó hangoztatása a mostani viszonyok között egyesek előtt talán vesszőparipának látszik, ámde mi meg vagyunk győződve, hogv az összetartásnál erősebb fegyvere a magyar­ságnak nincsen és nem lehet. Ha az ui esz­tendő első hónapjai meghozzák a közeledést, ugv ennek kedvező eredménye e: nem ma­radhat. Ez legyen az a kívánsá-r. amelyet újév napién intézünk a magyar pártokhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom