Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-29 / 294. (1332.) szám
4 ■■HmiiWMl. t JWHM IrtWaMMiaMMMMBMMMMMÉMillMMI A Bencés-rend 150 éve tanít Komáromban Ej, ez a Zerkovitz ... / Talán nincs még egy muzsikus a világon, akii ifibbet csúfolnak, akiről többet viccelődnek, mini Zerkovilz Béla. Budapest fellendülése idején jelentkezett első szerény nótáival, ő az egyszerű igénytelen ember; jött és dalolni kezdett. Nem voltak ezek a nóták valami nagyon finom, művészi nóták, nem is voltak világra szólóan újak. Utcadalok voltak az utca számára. Az emberek azonban nem igen figyeltek Zerkovitzra. Abban az időben Budapesten még a bécsi Gassenhauerek uralkodtak, a „Fiackerlied“, a „Weana sei Schari* és a többiek, melyek a régi, (néha csak felsőbb parancsra) körülrajongott Bécs lelkiilelének velüle- tei voltak és amelyek annak idején a megboldogult monarchiába mindenhová eljutottak, ahol szelíd presszióval az osztrák „közös" monarchia egyetlen fő- és császárvárosa érdekében kellett hangulatot kellenü Zerkovilz nem sokat törődött első sikertelenségével. Folylalla tovább a nólaszerzésl, egyre- tnásra jelentek meg a kottái és idővel, szinte észrevétlenül, mégis gyökeret vert a Zerkovilz-nóla Budapesten. Az utca emberei énekelték legelőször Zerkovilz dalait: a cselédek, katonák, a ficsurak és utcalányok. Bizony, nem éppen úri társaság, de éppen mert a nép gyermekei voltak, leghamarabb vették észre, hogy a Zerkovitz-nóta valahogyan más, több mint az addig dúdolt idegen SchlagerTöbb volt, mert ösztönös lelkűiét, az ő hangulataikat, Budapest speciális hangulatait fejezi ki, rokon aszal az ijedt, kis, boldogságra vágyó életükkel is, amely a nagyváros csillogó burka alatt szürkéllik ezerszám. Zerkovilz föllépése után rohamosan szorult háttérbe Magyar- országon az idegen nóta, hogy helyet adjon a Zerkovilz teremtette és egyre jobban szélesedő hangulatú budapesti daloknak. ... s * Tzek a budapesti dalok (óh, hányszor dalolják őket merengő nyári estéken!) mindenkinek, aki csuk valaha Budapestre tévedt, szivébe záródtak. Ne mérlegeljük őket művészi mértékkel. A művészet az más. Ezek a dalok nem művészet, sokasem akarlak az lenni, de a romantika fátyoléval bevont mindennapi kopott élet. Ezek a dalok az édes és gyönyörű Budapest éleiének hangulatai. Budapestnek, ennek a konglomerálusos, koz- mopolilaságában is izig-vérig magyar városnak hangulatai, amely várost leket bűnösnek nevezni, de szerelni kell, amely egyénien lüktető merész ritmusával rövid idő alatt Paris, Berlin mellé küzdötte föl magái. Megtaláljuk Zerkovilz budapesti dalaiban a dunaparti korzó elegánsan mondain, világvárosi hangulatait éppúgy, mini a budai Tabán szelíden nyugodt kisvárosi boldogságát, operettjeiben a városliget fáit halljuk susogni, az angolparkból vidám jazz-band harsog, a Szent Margitsziget parkjában ittasan sétái egy ifjú pár, a Józsefváros polgári miljőjéből diadalmasan száll föl egy nagy színésznői kariér, aki élőit majd ildomosán hajbókolnok a dunamenti Hitz-szálló frakkos pincérei. Benne von ezekben a dalokban és operettekben a szkeptikus, gúnyos és alapjában véve mégis lágyszívű Budapest, amely szereti a komoly dolgokat viccel elintézni és amely nem ritkán szúrós, fitymáló ritmusban éli ki magát a zenében. Komárom, december 28. Most van 150 esztendeje annak, hogy a jezsuita rend eltörlése után Mária Terézia királyasz- szony 1776 őszén Komáromba bencés-rendi szerzeteseket telepített és nekik átadta a jezsuitáit rendházát, a főgimnáziumot, a régi társház épületét és kertjét, valamint az akkor még nem régen pazar bőkezűséggel épített Szent András templomot, amely katedrális méreteivel és Maulperlsch bárok freskóival Magyarország legnagyobb és legszebb templomai közé tartozott A Bencés-rend azonban csak tíz évet töltött a tanári békés foglalkozásban, akkor II. József az összes szerzetesrendeket eltörölte és feloszlatta. Az ex-benediktinus atyák azonban még további tíz éven át Komáromban maradnak és a királyi gimnáziumban tanárkodnak. Csak a napóleoni háborúk idején nóplelenedik el a társház, melyből katonai kórházat csinálnak és katonai célokra szolgál 1812-ig, amikor I. Ferenc a tanító- rendeket: a piarista, bencés, cisztercita és premontrei tanárok rendjeit ismét visszaállította. Egészen a szabadságharcig zavartalanul tanítanak ismét a komáromi nagygimnáziuraban, de 1849- ben, mikor szeptember utolsó napjaiban a hős Klapka a várai átadja a reménytelen küzdelem után, a császári kormány kisgimnáziummá fokozza le a komáromi bencések gimnáziumát, a reformátusok kollégiumát pedig beszünteti. Teljes hat évtized múlt el, m?g Komárom mozgalma a főgimnáz umért sikerre vezetett. 1908- ban modern, szép iskolapalotát építtet a rend részére Komárom városa és azóla ismét főgimnázium lett a jeles komáromi iskola, mely Szlovenszkőnak egyik elismerten legjobb tanintézete. Jelenleg kilenc bencés tanár működik a gimnáziumban Gidró Bonifác házfőnök-igazgatóval élükön. Sok Jeles és bires ember volt a komáromi gimnáziumnak úgy tanárai, mint tanítványai közül. Itt tanitoltak hosszabb-rövidebb ideig a XVIII. században Pray György, a Halotti beszéd fi’f-dc- zeje és Katona István, Irres tör'énelifóink, Fnróti Szabó Dávid, a jeles deákos keltő, itt születtek és tanítottak Szentmiklósy Alajos, Kazmczy kortársa, a híres epigrammköltő, a lelkes Kultsár István ex:benedLkt’inuáok. Kultsár István volt az első pesti magyar nyelvű hírlapnak, a Hazai és Külföldi Tudósitások-nak szerkesztője és a magyar nemzeti színészetnek égjük legáldozatosabb pártfogója és úttörője. A múlt század harmincas éveiben Czuczor Gergely, a kiváló költő tanít a komáromi gimnáziumban és innen hívja meg a Magyar Tudós Társaság első titkárának. Rövid ideig a nagy Révai Miklós is komáromi tanár. Híres tanárok a múlt század első felében Szeder Fábián, Ballay Valér, Vagács Cézár, Sárkány Miklós, Borbély Koméi. A forradalom után itt ta- nárkodik Vaszary Kolos, a későbbi főapát és Magyarország hercegprímása. A kiváló tudósok sorából, akik Itt működtek a tanári katedrákon, felemlíthetjük Németh Vilmos igazgató, Gyulay Rudolf, Magyary Szulpic monograiia-iró történettudósok neve.L Itt tanítod Nyulassy Antal, a hatvanas évek jónevü költője. Ebben az évszázadban Komáromban működnek: Bódiss Jusztin dr-, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Országos Magyar Középiskolai Tanáregyesület alelnöke, a hírneves filológus, Bognár Cecil dr., a budapesti Pázmány Tudomány- egyetem magántanára, a jeles fizikai és filozófiai iró, aki Szlovenszkó kulturális éleiében is előkelő szerepet vitt, a mostani tanárok közül pedig irodalmi téren működnek: Gidró Bonifác igazgató matematikai, Horváth Cézár dr. természetrajzi szakírók, az ifjú nemzedék sorában pedig Hajdú Lukács dr., a jeles szónok és Biró Lucián foglalkoznak irodalommal De Komárom tudományos életében valamennyien előkelő szerepet visznek már évtizedek óta. Hogy a komáromi gimnázium mindenkor a legjobb intézetek közé tartozott, arra nézve nagyszerű bizonyíték a legnagyobb magyar alapítók egyikének, a komáromi származású Király József volt pécsi püspöknek, Jókai Mór rokonának fejedelmi ösztöndij-alapitványa, melyet szülővárosa gimnáziumában tanuló megyei ifjak részére tett Ebben a gimnáziumban tanultak és itt bontottak szárnyat Ghvczy Kálmán, az 1861. évi magyar országgyűlés és későbbiek elnöke, majd az ország pénzügyminisztere, Ordódy Pál volt közmunka- és közlekedésügyi miniszter, Király József pécsi püspök, Iliéi János és Simái Kristóf, az első magyar drámaírók, Kultsár István, a jeles magyar iró és lapszerkesztő, Boncz Ferenc miniszteri tanácsos, Boncz Ödön dr. miniszteri tanácsos, Beöthy Zsolt egyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke, Ta- káts Sándor, a magyar képviselőhöz főlevéltárosa, a hírneves történetiró, Térfy Gyula dr. kúriai tanácselnök, Térfy Béla volt közélelmezési miniszter, Dalmady Győző Pestvármegye árvaszéki elnöke, a jeles magyar költő, Döme Károly és Bae- renkopf Ignác kanonok és püspök, nrndke'.tő iró is, Kollányi Ferenc jáki apát, prelátus, a Magj-ar Tud. Akadémia tagja, Sörös Pongrác sz'ntén akadémikus, híres történettudósunk, az idősb Szinnvei József, aki a bibliográfia tudományának megalapítója és 29000 iró életrajzát dolgozta fel, Szüry Dénes, a Kisfaludy Társaság tagja, Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester, Sikafconyi Antal a Magyar Nemzeíi Muzeum tudós könyvtárosa, Majer Imre dr. komáromi, Angyal Kálmán dr. budapesti apátplébánosok és annviau még jobbnál jobb nevek viselői, akik mind a komáromi alma mater emlőin nevelkedtek. A komáromi bencés rendház felett csendben múlt el a nagy évforduló, munkájukból nem zökkentek ki egy napra sem, dolgoznak tovább az emberi kultúra nagy munkáján, becsületesen és hiveo teljesítve nemes és nagyszerű hivatásukat Alapy Gyula dr. Rákóczi és Ruszinszkó Készletek Fleischmann Gyula dr. munkácsi ünnepi előadásából Ej, ez a Zerkovilz...! Nem tehetek róla, muszáj a sok csúfolódás után egyszer szépet Írni róla. Muzsikája kényszerít rá. Az 6 igénytelen, szende, színes, hangulatos vagy plelykálkodón. szúrós, gúnyos budapesti muzsikája, amely (hogy is tanultuk valaha?) tetszik, meri érdek nélkül szép és habár — megengedem — nem is mindig érdeknélkül szép, hanem nagyon sokszor persze érdekből is, mégis, az elmondottak korrigálása nélkül továbbra is fenn tarthatjuk, sől meg is ismételhetjük azt, hogy a speciálisan budapesti izü hangulatokat a zenében eddig még senki más nem találta el oly tisztán és akkora biztonsággal mint Zerkovilz. Muszáj róla egyszer szépet (és igazai) is Írni, mert először ez nagyon ritkán történik meg vele, másodszor, mert nincs vicclap, kabaré, színház, kávéház Budapesten, ahol nem csúfolnák Zerko- vitzol. Csúfolják, hogy nem tud hangszerelni, hanem ezt a munkát másokkal végezteti. Hál ez igaz. De éppen az a vicc, hogy meg Így is, egyetlenegy hangulatos dala jobb, mint sok más komponista egész operettje cakurv ak. Azt mondják, hogy lop. Hiszen tudjuk, Lopkovitznak nevezik szegény Zerkovilzot. Hát ez rémes. Miért lopna ő többel, mint akármelyik más hires és elismeri overellszerző? És különben ez is csak rágalom. Mondottuk, talán nincs még egy zeneszerző a világon, akii annyit ugratnak, szekálnak, mini Zerkovilz ot. Miért? Erre a rá1 asz olyan, mini Zerkovilz muzsikája: Tiszta Budapest. — Nagyon szerelik, hál nagyon szekálják... Mezei Gábor. Ha puszta véletlen is, de mégis megható, hogy az esztendő utolsó KákócZi-emlőkünnepe Munkácson folyik le. Ezen a Munkácson, amelynek várában a kis Rákóczi gyermekéveinek egy részét töltötte, amelyet a hósleikii anya, Zrínyi Ilona évekig védelmezett a német seregek ellen, amelynek környékén Esze Tamás kurucai vágyódva várták a Lengyelországból hazatérő Rákóczit, s ahonnan bujdosó útjára indult 1711 február havában. Ez a föld a mai Ruszinszkó területe s ebben is elscsordan Munkács volt a kuruc mozgalmak egyik kiinduló pontja. Innen indult el a győzelem szárnyain a Rákóczi-fölkelés és ide vonult vissza megverve is büszkén, méltóságteljesen, anélkül, hogy törlénelml jelentőségéből bármit is veszíthetett volna. Ruszinszkó földje bujdosó szegény]egénjfek menedékhelye, kuruc fölkelések hazája, a nemzeti szabadság és függetlenség álmainak és törekvéseinek szülőhelye, — talán még most is állnak az ősi tölgj faerdök, amelyek menedéket adtak harcos kurucoknak és a pázsit alatt rozsdáinak a régi kuruc, labancot irtó szablyák. Talán némely kunyhóban még most is énekelnek ismeretlen dal- lamu Rákóczi-éneket és sóhajtoznak Rákóczi után. Ennek a kis országnak minden falujához a kuruc emlékek egész sora fűződik, ennek a szegény országnak bánatos, szomorú népéből valamikor bősöket formált Rákóczi Ferenc, s ennek a városnak a neve valamikor rettegett név volt a távoli Bócsben, a Habsburgok fővárosában. Hogyha korunknak ezer csapása, gondja és szenvedése nem zudult volna az utolsó években szegény magyar népünk nyakába, akkor ez évben a munkácsi várban éjszakánkat tüzmáglyáknak kellene égnie, mint a nemzeti érzés és fajszeretet örök szimbólumának, bevilágítva a ruszin völgyek ködös némaságába és a nagy magyar alföld végtelen rónáira. Minden fájdalmunk, gondunk és elfoglaltságunk mellett Rákócziról emlékeztünk, Rákóczit ünnepelt ük ebben az esztendőben, — mert meggyőződésünk szerint a magyarság Ideálja csak Rákóczi lehet, — aki a kényelem helyett a meg- nróbáltatást, a. megalkuvás helyett a harcot, ajándék helyett saját vagyonának feláldozását, salvus conducfus helyeit a száműzetést választotta. A mai nyomorult, materiális és önző korban, a kicp'nyhltűség és kétségbeesés korában nekünk Rákóczit kell ünnepelnünk, Rákóczit kell a ma- gyársá*, de különöset) a fh’nKdg eszményképének odaállítani, mert ez fogja felébreszteni a j szunnjmdó lelkesedést, a nemzeti idealizmust, — ez fog uj Rákócziakat szülni és nevelni. Nem keli és nincs okunk kétségbeesni a magyarság mai szomorú sorsán sem. A pártoskedás, gyűlölködés, anyagias önzés, -— mind csak átmeneti jelenségeit, múló tünetek. Mit szenvedett a magyarság a töröktől, némettől az elmúlt századokban, a Rákóczi-kor előtt a kurue fölkelések alatt — és mégis kiheverte? A Rákóczi-felkelést is leverték, — és a nemzeti függetlenség eszméje még sem halt meg, hanem újból és újból feltámadt, Mi emberek múló lények vagyunk, — de a nemzet az halhatatlan. • Mi volt ez a kuruc korszak? Egy nemzet felébredése hosszú dermedtség után, az elégülellenség erős elhalározásu megnyilatkozása, a németek elleni százados gyűlölet és az ország függetlenségi törekvésének eruptív kitörése. Nemzeti mozgalom, amely a nemzetet szabaddá akarta tenni, keresztény mozgalom, mert a vallásszabadság jegyében indult el, szociális mozgalom, mert elsősorban a szegények érdekében lépett föl, akiknek hazájukban elviselhető életet, a gazdagok elleni védelmet és kenyeret akart biztosi tani. Eleinte szociális mozgalomnak indult, amely a bécsi udvarral paktáló labanc főurak ellen a jobbágyság felszabadítása és az adók enyh lése jegyében kezdődött. Az ország főurai adói féltek, hogy egy Dőzsa-féle lázadás előestéjén állanak és a bécsi udvarnál kerestek védelmet a kurucok ellen. De Rákóczi Ferenc nemzeti mozgalommá formálta át, programjába a nép természetes követelései elé helyezte az ország felszabadítását a német uralom alól, ametytől azután az egész ország gazdasági fellendülését is várta. Ez njmgtatta meg Esze Tamás jobbágyait és bujdosó szegénylegényeit, s ezzel nyerte meg magának Rákóczi a magj-ar köznemességet és azon főurakat, akik nem hódoltak be Pécsnek, akik a nemzet javát előbbrevalónak tartof’ák az egjéni érdekeknél ós Rákócz'hoz hasonlóan mindent kockára te'tek Magyarország, hazájuk sorsának biztosításáért. Ennek a mozgalomnak, — amely az első nagyarányú nemzeti és függetlenségi mozga’om, — amely nem egy társadalmi orz'ály, hanem az egész magyarság érdekében indult meg. « legfőbb profét az alsó nénoszt.ályok képezték, — Igen mé!v ha'á-a volt az akkori Magyarországra, — erejével és újszerűségével megdöbbentette a bé- ! 1926 december 29, szerda. esi udvart és fölkeltette a külföld érdeklődését Magyarország iránt. Hogyha a szembenálló felek — Ausztria és Magyarország — katonai és gazdasági ereje között nem lett volna olyan aránytalanul nagy a különbség, — a gazdag osztrák tartományokkal szemben nem állt volna egy koldussá lett, mindenéből kifosztott Magyarország, s ha az ősz.rák haderőkkel szemben lett volna hasonlóan megszervezett ós fölfegyverkezett kuruc hadsereg, akkor Rákóczi) Ferenc talán elérhette volna célját, megvalósíthatta volna nemzeti programját. Érezte és látta ő maga is a kuruc mozgalom gyöngeségéL Ezért fordult ismételten a külföldhöz segítségért, egyre remélve onnan, még száműzetésében is támogatást a magyar ügy számára. Csakhogy a diplomácia már akkor is álnok mesterség volt, amely mindent elsősorban a maga céljainak rendelt alá. Rákóczi és a kuruc fölkelés is csak eszköz voltak a francia diplomácia kezében, amely azt a Habsburgok ellen viselt háborúban és a béketárgyalásokon fegyvernek használta fel, s mihelyt megegyezett Beccsel, azonnal elejtette Rákóczit. Rákóczi érezte a diplomácia fontosságát é« nagy figyelmet szentelt neki Természetesen az akkori európai hatalmak viszálykodásaiban a kis Magyarország jelentéktelen tényező volt és ezért nem sikerültek a külföldi intervenciók. A magyarságnak magára hagyatva kellett fölvennie a harcot a hatalmas Ausztriával Föl kellett venni, mert már nem lehetett elviselnie a német uralmat é9 ha bukás arán is, figyelmeztetni kellett a Habsburgokat, meg kellett mutatni Ausztriának, hogy a magyarságot nem lehet el- nj’omni, elnemzetleniteni, mert a magj-arságban mindig lesz erő, hogy szabadságát, függetlenségét, ha kell fegyverrel is vissza tudja szerezni, meg tudja védelmezni. • A hanyatló kuruc mozgalom visszavonult Ruszinszkó földjére. Rákóczi legelső és legbá rabb katonái a kuruo csapatok elitje megfogyatkozva a nyolcéves háborúban ismét visszalért 6zükebb hazájába a felső Tisza mellé és a beregi, ungi, máramarosi hegyek közé. Magyar, szlovák és ruszin fiuk voltak ezek, akik térdenáliva fogadták a bejövő Rákóczit és sírva búcsúztak el a kibujdosó Rákóczitól. Kit ne hatna meg könnyekig ennek a három nemzetnek odaadó ragaszkodása, önfeláldozó szeretető a nagy magyar fejedelem, Rákóczi Fereno iránt?! Talán ma sokan nem is tudják megérteni Pedig érthető, Rákóczi Ferencben a nemzetiségek a gazdasági szolgaságból való felszabadítójukat látták, aki megszünteti a jobbágyságot, kiveri a rabló német katonaságot és eltöröli a rettenetes adókat Ennyiben volt a mozgalomnak szociális jellege Rákóczi felkelésében, azonban mást is láttak a nemzetiségek. Azt látták, hogy ebben az országban a három nemzet egymásra van utalva és ha az egyiknek rosszul megy a dolga, akkor a többire is ez a sors vár, • ha viszont a magyarság jó sorsban vao, akkor az érezteti a többire is a hatását Ezért voltak Rákóczinak hűséges katonái, nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok és ruszinok is. Nem szükséges párhuzamot vonni a múlt és jelen között. A történelem fejlődését megakadályozni nem lehet És a Duna medencéjében, a Kárpátok déli lejtőin élő népeket sem lehet egymástól teljesen, tarlóban elválasztaniA Rákóczi-fölkelés alapgondolata, a három nép egysege, a függetlenségi eszme, az elnyomottak gazdasági felszabadítása élt a századok folyamán és ha változott formában és viszonyok között is, — élni fog a jövőben is. — A tüdővész elleni küzdelem megszarT ázásé és a Friodmann-léle kezelés. Ezza a címeit Szalay Jenő dr., a pesterzsébeti városi tüdőbetegeket gondozó inlézet vezető főorvosának tollából jelentős értekezés jelent meg a budapesti könyvpiacon. A tüdővész a legrettenetesebb népbetegség, amely évente több áldozatot szed, mint a többi ragályos betegségek együttvéve. Az ellene való küzdelem az orvostudománynak mindenkor nagy problémája volt. Újabb időben a szanatóriumi kezelésen kívül a Friedmann-féle oltásokkal értek el figyelemre mélló eredményeket a pusz'itó kór elleni küzdelemben. Szalay dr. a Friedmann berlini orvostanár által ajánlott oltásokat Pesterzsébeten hatósági segédkezessél a vezetése alatt áliő tüdőgondozóban évek éta alkalmazza s az elért, szép eredményekről számol be könyvében. Értekezése közel hatezer esetet említ fel s arra a konklúzióra jut, hogy a tuberkulózis ellen védekezni lehet, s idejekorán megelőzve a bajt, az gyógyítható. Hivatalos statisztika alapján Pesterzsébeten a halálozási százalék a Fr'fd:nann-féle kezelés bevezetése ó‘a 30 százalékkal leszállóit. Oly eredmény ez, amely mellett gondolkodó ember közönjáisen el nem haladhat. A pesterzsébeti eredmények az első berlini orvosi köröket is megragadták s Szalay dr. könyvét a legelső német, orvosi szaklap is méltatta. Tekintve az!, hogy Csehszlovákiában is rendkívül sok áldozatot szed óvenkint a tuberkulózis, felhívjuk Szalay dr. könyvére az orvosi körök figyelmét, annál is inkább, mert a Friedmann-íéle kezelés a berlini Mediziuische Zeitsckr'ít megalapítása szerint teljesen ártalmatlan, tékát a vele való kkérle'rzós minden veszély nélkül jár. Jugoszlávia magát Friedmann orvostanárt hívta le Belgr’dsa. hogy olt az ő utasításai szerint tüdőgondozói létesítsenek s tudomásunk szerbit az oltóanyagot már ott ki is fenj.'zztették. Ajánljuk nzorian a könyvet a ti'ui övész ellen küzdő Masark-l'ga ve zen őségének figyelmőhp is, amely éppen a lob "'k"Uzis- halamlóság elleni küzdelmet tűzte ki céljául. Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye Restaurant Riffault | British Dancing Paris legkitűnőbb kony' ája O/iginal American Jazz Szenzációs program Naponta ötórai tea tel:c» programmal. DIRECTION TEDDY.
