Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-10 / 280. (1318.) szám

4 1926 december 10, péntek. ^I»XÍAIt/'V\A<S¥aR-HIXaAB Hóviharon át a Dunántúlon Budapesten még tavaszüas az időjárás, de a Dunántúlt Szibériává változtatta a szeszélyes időjárás — Kalandos riporteri ut a bécsi és a gráci gyorson Szombathely, december 9. Pesten Mikulás napján tavasziam az idő, de a Jelentéseik szerint néhányórányira a fővárostól emberfiái idő dühöng. Hihetetlen híreket koipor- tálnak a beérkező u la sáli, -ezeknek az ellenőrzé­sére a bécsi gyorsra ülünk, hogy közvetlen ta­pasztalatból ismerjük meg az időjárás szertelen­sége okozta kaitasztrőiát. Alimásf űzi főig a szokott gyorsasággal vágtat velünk a nemzetközi fontosságú vonat, amelynek interna-cionális közönsége kényelmesen ül a játfű­tött fülkékben. Senkinek eszébe sem jut a h-óvi- ihci t. Ahogy azonban kiérünk a komáromi Duma- pár íra, hirtelen jeges szél rázza meg az ablakokat, mindinkább erősödő, süvítő szél e a vonat a nagy ellen túli ás miatt lecsökken tett menetsebességgel halad. Komáromnál a nagy hidiból jóformán semmit sem lehet látni. Hcpihék szóródnak a levegőben, a vonat egyre küzdelmesebben fúrja be magát a ezembevágó hó- tömegekbe. Vad szélvihar fiálöng, a vonat szinte döcögve halad. Hatalmas erővel érivit fel a szel Kötegekben, csomókban vájja a havat az'ablakok­hoz, egv ajtó hirtelen felnyílik s a folyosót pil­lanat alatt hóbarikád zárja el. A vonat megáll. Ijedt szorongás, lárma, aggodu -m. Újra megindu­lunk. Meggondoltan lassún cammog be a gyors a . fedett győri pályaudvarra és nem bizonyos, hogy tovább mehetünk-e. Sokan abbahagyjak az uta­zást és leszállanák és csak az>k, .kiknek halaszt­hatatlan dolguk vau, vagy ak.l.et a kíváncsiság hajt, mennek tovább. Hatalmas késéssel indulunk. Szinte va ban- qué-játék ez. Meddig érünk? Magyaróvárig? He­gyeshalomig? Egyik elsőoszíályu fülkében csö­römpölve törik be egy ablak. Újabb riadalom. Az étkezőkocsi pincére hiába nyitogat be, senkinek sincs kedve végigmenni a hosszú vonaton a mozgó korcsmáig. A szél most egyre nagyobb hókupacokat szór elénk, majd szeszélyes kedvében újra szétdobálja, amit felépített. A vonat megáll. Nincsen hóekénk. Szerencsére nem a nyílt pályán vagyunk, egy mo- ean-me-gyei kis állomáson vesztegel vonatunk. Le­szóljunk. Neon lehet tovább menni. Az ellenvonat ott pöfékel a másik sínpáron. Jobban megviselt, mint a miénk. A kerekeiről [ most hámozzák le a rátekerőzöfct, rágubanco­ló dóit távíró- és telefonhnza 1 okai. Sorozatban, szériában döntötte ki a vihar He­gyeshalom környékén a telegráf-póznáikat. Húszai­ba rmincat egymásután. Minden gerendát külön kellett félretenni a kerék Htjából. A kis állomás egyik fabódéja darabokban hullott szét. A teteje ott van a kukoricaföldeken. Negyven helyen bzokitóttá keresetül a vihar a huzalokat. Győr felé nem lehet már beszélni, épp úgy, mint Hegyeshalomnak sem. Árván, egyedül áll a két vonat. Az elemek játékosan mutatják az emberi önhittségnek a technika elképzelt diadalát. Első erőszakos lendületére megakadtunk itt, Mosonme- gye apró falujában. Jelentés: egy darabon szabad a pálya. Élet­halálküzdelem lesz. A bécsi vonat jó, ha Hegyes­halomig jut, aki nem ak>r tovább menni, szálljon a győri vonatba. Kölcsönös szerencsefcivánatok között térünk vissza Győr felé. Megmiegáll a gép, újra nekiindul s közben állandóan, szünetlenül sivit a szél és emelkednek-tűnnek a hatalmas hó­hegyek. Győrben vagyunk ismét. A gráci gyorsnak azt mondják, szabad útja van Szombathely felé s a bécsi közlekedést is erre bonyolítják le. A győri állomásiőnöks-ég csak Pesttel tud érintkezni. A hű riporter, aki lapjának akar beszámolni, nem kap összeköttetést Csehszlovákia felé. ÁILitólag min­denfelé rombol az elemi erő, de mi itt, akik a vi­har központjában szenvedünk, nem tudunk már semmiről, ami a világban történik. Lassan reggel lesz. Almos, csa^zott, kimerült emberek szanaszét- Hatalmas hóekékkel állít be a Pestről futó gráci gyors, amivel átmehetünk, ha jól végződik minden — mondják —, esetleg Szombathelyig. Az izgalmak megújulnak, de azért majdnem mindenki rászánja magát egy újabb bizonytalan útra. Az áilomáelőnökség megnyugtat: a mi vona­tunk elől már eV-apátolIák a havat Győr, Veszprémin egye egy darab fehérrel be­vont síkság, nem látni a Bakony hullámos kék foltjait, a Somló manzárdtetőre emlékeztető kúp­ját, még a celldcmölki Sághegy is eltűnt közvet­lenül az orrunk elől. Berzsenyi fészke, Kemenes­alja régen látott ilyen hatalmas hőmennyiséget: ogy éjjel félméteres-egyméteres kótüsneg zú­dult a Dunántúl nyugati felső részére. Kidőlt távir ő oszlop ők, tetejótől-fosaíptt pajtáit, hó­ekék, hólapáiolók, ijedt arcok, hó, hó, vihar és fe­hérség mindenütt. Tegnap még napsütés. Egyszerre hideg lett. A vadul rohanó orkán megfagyasztotta a havat s az újabban támadt szed nem tudja oly könnyedén ide-odacipel ni többé Nem söprik a havat, hanem vágják a fehér tö­meget. A szombathelyi hatalmas állomáson nem kiállják ma: pesti hp—bécsi lap, mindenki a hó- tömeg ellopd tolásával van elfoglalva, azt a pár lapot, amit a vonat mégis magával hozott, ideges türehn ülenz'ggel kapkodják szét. A vonat megpróbál tovább menni Szentgott- hárd tol*. Kiszállunk, gyötörte légink végső órói- bar. A kis, döcögő szambáikéiyi villamos megállt végképpen, félő, hogy felborul a hirtelen megvál­tozott időjárásban. A püspöki palota rideg csend­jét — a puritán és szigorú Mikes püspök minden más intenciói ellenére is — felverik a diákok, ha­talmas bópárbajt rendezve. Seprik, tisztítják a havat. Mert nem szabad, hogy most természeti rendellenesség akadályozza meg a Dunántúlt: soü&kal fo-ntosabb dolgokért nem szabad megállni a világ rendjének. Választás készül. És minden hóvihar, zivatar és félméteres fehér lepel ellenére, büszkén bújik elő minden utcasar­kon a választási plakátok lármás és színes töm­kelegé, a viharban is kortesutra indulnak a jelöl­tek, a pl álcátokról leverik a havat, a jelölt ur csizmát húz, a beszédek, ha rekedten Is, tovább gördülnek: az ország választ s a mechanizmusnak nem szabad megállani. & Pesten öntözik az utcáikat, hogy nagy por ne legyen. Az utcán érdektelenül olvassák, hogy pár kilométerrel odébb hóvihar dühöng. De itt már a választási piaivá tok iránt sem érdeklődik senki. Szómba,thy Viktor. Százezres műkincsek tűntek el egy szlovenszkói kastélyból Bonyodalmas perek a kassai bíróság előtt — A málcai birtok úrnője sikkasztásért jelen­tette lel bérlőjét Kassa, december 9. Szentiványi Lászlónénak a zempléni Málca község határában van 1500 holdas birioka. A gaz­daság bérlője Rubin Sándor volt a háború kitö­rése idején. Mikor az oroszok 1914 őszén betörtek Felsőzemplénbe, Szentiványinó elmenekült a ve­szélyeztetett birtokról, amelynek vezetését rábíz­ták Rubnra. Rubin, aki az összes kulcsokat át­vette, néhány nap múlva utasítást kapott a birtok úrnőjétől, hogy a kastélyban felhalmozott nagy- értékű régiségeket Sátoraljaújhelybe szállítsa. Rubin a megbízatásnak eleget tett s hal szekérrel küldött műkincseket Ujhelybe. A nagyértékű szállítmányban árpádházi korabeli iratok, a legnevesebb magyar palatínusok kéziratai és levelei, Mária Terézia korabeli testőr ifjak irodalmi mü­vei, kincseket érő festmények és porcel- lánok voltak. Szentiványinénak csak később jutott eszébe a ré­giségeket pontosan átvizsgálni s ekkor azt tapasz­talta, hogy a műkincsek közül 152.000 békekorona ér­tékben különböző dolgok hiányoznak. Szentiványinó felelősségre vonta a bérlet. Rubin minden felelősséget elhárított magáról és azt ál­lította, hogy a keresett műkincsek az 1917-ben tartott adóárverésen el lettek adva. Szentiványinó pert indított a műkincsek kia­datása iránt, mivel tudomására jutott, hogy a műkincsek még a háború alatt a bérlő lakására vándoroltak, később pedig vég­leg eltűntek. A kassai törvényszék hosszas perlekedés után el­utasította a keresetét, mert nem látta bebizonyítva azt, hogy a kérdéses ingóságokat Rubin tényleg elsajátította volna. A felebbvitel folyamán Laczkó Béla dr. kas­sai ügyvéd vette át Szentiványi Lászlóné képvi­seletét. Az ügy szenzációs fordulatot vett azáltal. hogy a felperesnek kezébe került Rubinnak Magyarországon lakó fiához irt levele, melyben Rubin az ellene megindult el­járás után utasította magyarországi ve- jeit, hogy a náluk lévő Szenliványi-féle összes ingóságokat égessék el. Eme levél alapján nyomára bukkantak annak is, hogy Magyarországon Rubin vejei eladásra kí­nálták régiségkereskedőknek és magánosoknak a Szentiványi vagyonhoz tartozó műk ncseket- Rubin Vilmos ellen a kassai ügyészség­nél sikkasztás, magyarországi vejei élten pedig ordgazdaság miatt indult eljárás. A kassai tábla tegnap foglalkozott a felek között folyamatban levő polgári perrel. Laczkó Béla dr. kérelmére a polgári eljárást felfüggesztették a bűnvádi perek jogerős befejezéséig. Csendőrkézre került az oroszkai gyilkos Súlyos gyanuokok alapján letartóztatták Csudái István cukorgyár! napszámost — Csudái kezét sok szerencsétlen áldozat vére szennyezi be A P. M. II. tudósítójától — A Prágai Magyar Hírlap vasárnapi szá­mában részletes cikkben számolt be arról a ti­tokzatos országúti revclveres támadásról, amelynek egyik szerencsétlen áldozata sérülé­seibe még a helyszínen belepusztult, a másik súlyosan sebesült állapotban feleszik a kór­házban. A végzetes estén kilenc óra tájban Bozs­nyó Rezsőnek „Vadászkürt" című vendéglőjé­ben többen mulattak. A mulatozók között vol­tak P. Molnár József és Juhász András lekéri lakosok is, akik a mondott időben felkereked­tek és hazafelé indultak. Alig tettek néhány lépést, amikor egy ismeretlen férfi támadt rájuk a sötét­ségben. A dráma részleteit még teljes homály boritja, csak annyi a tény, hogy nemsokára két revolverlövés dördült el a sötét esté­ben, két testnek tompa zuhanása hallat­szott, azután valaki vad iramodásbán me­nekült el gaztettének színhelyéről. A lövések zaját a vendéglőben Is hallot­ták, eleinte azonban nem sok ügyet vetettek rá, arra gondoltak, hogy valamelyik jókedvű mulatozó hazafelé tértében, bolondos kedvé­ben sütögeti el fegyverét Amikor az egyik mulatozó vendég kiment a vendéglőből, borzalmas halálhörgést hallott az országút árkából. Azonnal berohant az ivóba, fellármázta a vendégeket és most mindnyájan, köztük a ha­lálos áldozatnak, P. Molnár Józsefnek édes­atyja, az országúira rohantak. A szerencsétlen édesatyát borzalmas sejtés űzte, úgy hogy el­sőnek érkezeit a tett színhelyére. A gyufa fel­csillanó fénye borzalmas látványt mutatott. Kél ember feküdi olt vérbefagyva, az egyik P. Molnár József volt, akinek a go­lyó szc'roncsolta koponyáját és már nem volt benne élet, a másik Juhász András, aki nehezen hörgőit. Az áldozatokat azonnal bevitték a vendég­lőbe. A szerencsétlen Molnáron nem lehetett segíteni, az el elsiető orvos megállapította, hogy a golyó pár pillanaton belül halált okozott. Ju­hász Andrást gyorsan bekötözték és a kórház­ba szállították, ahol azonnal megoperálták. Ál­lapota válságos, de lehet, hogy erős szervezete győzedelmeskedik. A csendőrig nyomban megindította a vizsgálatot, amely elomte semmi támaszpont­tal nem rendelkezett. Hovatovább azonban oszlari kezdett az a Lomály, amely a titokza tos esetet borította. Kern rablótámadás tör­tént, tehát valószínű, hogy valami izgága em-j bér kötött a két szerencsétlen áldozatba. Meg- j állapították, begy a végzetes estén még egy súlyos testi sér­tés történt Oroszkán. A községi szövetkezet vendéglőjében többen mulattak, köztük Csudái István 45 éves cukor-; gyári segédmunkás is, aki rendkívül izgága ember hírében állott és már több Ízben késeit, j oko/ott súlyos testi sérüléseket. Most is egy kevés pálinka elfogyasztása után belekötött egyik társába, Balia András gazdálkodóba. A veszekedés csakhamar elfajult, amire Csudái hirtelen édesre fent kést rántott elő és több helyütt összeszurkálta Ballát. Az egyik késszurás a fején érte a szerencsét­len embert, aki nyomban eszméletlenül esett össze- A merénylő tettének következményeitől megrettenve, kirohant a vendéglőből és az es­te sötétségében eltűnt. A késelés után egy jó negyedóra múlva dördüllek el a végzetes revolverlövések a Vadászkürt közelében. Miután a csendőrség az eseményeket igy rekonstruálta és Csudái e'len egyre gyűrtek a gyanuokok, a rabjátus embeit letartóztatták és azonnal vallatőra fogták. Csudái mindent tagadóit, megállapították azonban, hogy a tett elkövetésekor csak az éjféli órákban tért haza lakásába és a közben eltelt négy óráról nem tudott el­fogadható alibit bizonyítani. A gyilkossággal gyanusdott napszámost be­szállították a zselizi járásbíróság börtönébe, ahol apatikusau viselkedik-, a kérdezőködésre csak vontai ottan felel és állandóan azt állítja, hogy a legkevesebb tudomása sincs az ügyről. Közben a nyomozás erélyesen folyik é« Csudái előéletének sok titokzatos részle­téi derítette fel. Csudái a háború előtt Budapesten élt. és ha­sonló cselekedetek miatt több ízben töltött ki büitönbünletést, de csehszlovák területen is i már egyszer hasonló bűntett miatt meggyűlt a baja a hatóságokkal. 1921 szeptemberében, a cukorgyári kaszinó ivójában nyolc em­bert orvul megbicskázott és az áldozatok közül öten rendkívül súlyos sé­rüléseket szenvedtek. Amikor elrohant a tett színhelyéről, a végzet az óVnmrendörség egy volt detek­tivjét sodor _ íjába, akit a sötétségben sz intén megtámadott és egy hatalmas konyhakéssel ketté hasította az arcát, úgyhogy az később sebesülésébe belehalt. Ezekért a bűntettekért a komáromi törvény­szék vonta annak idején felelősségre, amikor is nyolc egyén ellen elkövetett vegyes teiU sértések cimén 45 napi fogházra ítélték, a detektív ügyében azonban elejtették a vádat, minthogy a nyomozás nem produkált elegendő elfogadható bizonyítékot. Valószínű, hogy a .most nagy eréllyei meg­indított nyomozás teljes világosságot dérit er<- nek az emberszörnyetegnek minden gaztetté­re, aki ártaban járókelőket támad meg bestiá­lis hajlamainak kényszerére és halálra sebzi a mit sem sejtő áldozatokat. A magyarság területveszteségei Történelmi pályázatot irt ki a magyar pár­tok kulturreferátusa Kassa, december 7. Az Ellenzéki Pártok Kulturreferátusa pályá­zatot hirdet egy történelmi munkára, mely a ma­gyarság terület veszteségeit tárgyalja az elmúlt év­századokban Szlovenszkó és Ruszinszkó területén. A munka célja lenne: felkutatni azon ősi magyar telepek keletkezésének, élettartamának s elmúlá­sának történetét, valam'nt feldolgozni e telepek máig is fennmaradt emlékeit a hely és családne­vekben, — melyek az Árpádház-beli királyok idejében keletkeztek s melyek az idők folyamán efeüMvosodtak. Ilyenek például: Sáros és Feltső- zemplén megyék, melyek, mint addig lakatlan területek II. Géza és II. Endre oroszországi had­műveletei következtében épültek ki hadtápállo- másokká és telepíttettek be, ilyenek a szepességi „lándzsás" telepek, Turóc és Trencsén megyék jobbára szintén stratégiai célból alkotott magyaT telepei stb. A pályázat titkos, azaz a pályaművek a szer­ző nevét tartalmazó jeligés levél kíséretében adandók be 1927. évi október Sl-éig Sziklav Fe­renc dr. kulturreferensnél (Kosice-Kassa, Éder- utca 9. szám). A pályázaton részt vehetnek: 1. teljes és részleteiben is kidolgozott müvek; 2. olyanok, melyek csak bizonyos magyar telepek történelmét dolgozzák föl. 3. Amennyiben a pályázat határideje rövid­nek bizonyulna, részletes vázlatmunka is bead­ható valamely résznek mutatóul szánt végleges kidolgozása mellett. Á pályadij 2000 korona. Ez összeg csak ab­szolút értékű, eredeti forrástanulmányokon Ala­puló teljesen kidolgozott s az egész területet fel­ölelő pályamunkának adatik ki. (1) Teljes keretű, vázlatmunka (3) megfelelés esetén a pályadij felével jutalmaztatik, az ily munka szerzője záros határidőre megbízást kap a mű befejezésére s kiváló érdem esetén a megmaradt félösszeg to­vábbi megtoldására is számítani lehet. Amennyi­ben a pályázatra csak részletmunkák érkeznének be, (2) a pályadij megfelelő arányban megoszlik a pályázók közt. A pályázat elbírálására a Kulturreferátus az ország történélemtudósai közül 3 tagú bizottsá­got kér föl. — Robbanás a pozsonyi Apollo kőolaj- finomítóban. Pozsonyi tudósítónk jelenti: December 5-én délután az Apcllo kőolajfino- mitóban eddig ismeretlen okból robbanás történt. Tomasovics Rezső huszonhárom éves munkás kezén és arcán súlyosan megsérült s valószínűleg szemevilágát is elveszti. A mentőik beszállították az állami kórházba. A robbanás körülményeinek a kivizsgálására a rendőrség megindította a nyomozást. Eeész Szlovenszkó és Pccf- 9 k^m'tska Eusz xeneértö g közönségének futnia kell, 1 hogy zongora, pianínó és hangszer szükségletét c sakis a szolidságá­ról és szakkénz-ttségeről e ismert LOITSCH CK©sise, MöS®«to-k. hangj3ieriijs!etéb*ín szerez­heti be, kinek üzletében m ndm hangszer a legszolidabb árak és jótállás mcl élt kapható — Senki se üljön fel hangzatos hír etése! ne’ 1 hanem zongora és pianínó vásárlása élőt lát- - 3 gassa meg a Lo tsch zongorára1 tárát, hol ál- m landóan raktáron vannak a belföld leghíresebb gyártmányai, u ymin Petrof, Koch & K őrsét Rös’er, Scho'ze stb. — Nevezett cé- tn'a'dc nosa Keletszlovenszhó cs Podkarpatská Rm: területén az egyedüli épesitclt szakember, ez i tény teljes garanciát nyu t n n. é. vevőkörönsé' részére — Zonyorníavitás, kÜJcsőpzés hangolás — Kér jva árjegyzékei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom